Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-06 / 14. szám

IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. ÁPRILIS Kifizetődő a pulykatenyésztés A pulykahús ízletes csemegé­nek számít, mégis kevesen fog­lalkoznak pulyka tenyésztéssel. Az idegenkedés okát abban kell keresni, hogy a kispulykák — napospipék gondozása megfe­lelő helyiség híján nagy gond­dal és körültekintéssel jár. Ugyanis igen érzékenyek az időjárásra és ezért kellő hő­mérsékletén történik nevelésük. Élelmezésük is teljesen más, mint a többi háziszárnyasé. Na­gyobb lekötöttséget jelent tar­tásuk, de ezzel szemben jól ér­tékesíthetők. A közelmúltban egy szenve­délyes pulykatenyésztővel be­szélgettem, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. An­nak ellenére, hogy már 72. életévét tapossa, korát megha­zudtoló frisseséggel mozog, dolgozik. Mert nemcsak puly­katenyésztéssel, de juhtenyész­téssel, méhészettel és gyümöl­­csészettel Is foglalkozik. Alsópéterről határúton jutot­tam az erdészlakhoz. Esős év­szakban, télidőben nem taná­csos nekivágni az útnak, de tavaszelőn kellemes sétának bizonyult. Érkezésemet nem je­leztem, de szerencsém volt, mert András bácsit otthon ta­láltam. Éppen a házmögötti gyümölcsösbe készült. Először a méhészetre terelődött a szó, majd később áttértünk a puly­katenyésztésre. Elmondotta, hogy 1932-től foglalkozik puly­katenyésztéssel. Egyik-másik évben intenzívebben, de átlag 25—30 darabot tartott. Általá­ban nagyfajta tenyésztésével foglalkozik s ez mindig kedvező eredményt hozott. A pulyka ál­talában 19—27 tojást rak, de akadnak pulykák, amelyek 60 tojást Is raknak. A kistenyész­­tőnek nem az a célja, hogy a jércék sok tojást tojjanak, ha­nem mielőbb fészekre kerülje­nek. A fészken ülő jércét na­ponta le kell venni, a tojáso­kat meg kell cserélgetni, hogy egyenletes meleghez jussanak. Addig, amíg a jérce táplálékot vesz magához, a fészket takarni kell, nehogy a tojások kihűlje­nek. Arra is ügyelni kell, hogy az állat ne legyen hosszú ideig lent a fészekről. Amikor eljön a kelést időszak, vigyázzunk, hogy a kikelt apróságokat a tojó agyon ne nyomja. Legjobb, ha kivesszük a fészekből és elkülönítve tartjuk őket, amíg az összes tojásból ki nem gu­rulnak a kicsik. Amikor a pipék kikelnek, el­ső teendőnk, hogy az orrukról eltávolítsuk a sárga pettyeket. Ezt a műveletet lecsípéssel vagy kaparással végezzük el. A napospipéket azonnal 21—22 °C meleg helyiségbe visszük. A hőmérsékletet hetenként leg­feljebb 2—3 fokkal csökkent­hetjük. A pipék tápláléka az első időszakban a tehéntúró, később kukoricadarával és vö­röshagyma-szárral keverve. A vöröshagyma szárát apróra me­téljük és az eleséghez kever­jük. Amennyiben lehet, savót vagy édestejet itatunk a kis­puskákkal, de ajánlatosabb a savó. A szabadba csak akkor engedjük őket, ha az idő már eléggé fölmelegedett, de akkor sem a reggeli harmat fölszára­dása előtt. Főleg addig ügyel­jünk rájuk, amíg fejükön ki nem pattognak a vöröses rü­gyek. A fiatal állatokat nagyon óvjuk az esőtől, amely végze­tes lehet számukra. A helyiség­ben, amelyben a kispulykák tartózkodnak, kis ülőkéket ké­szítünk, de vigyázzunk arra, hogy meg ne tetvesedjenek. A kispulykákat ugyanis egy sár­gás színű tetűfajta veszélyez­teti. Ha már kipattogott a kispuly­kák feje, az eleség keverését búzával módosíthatjuk, de a vöröshagyma szárát mindaddig alkalmazzuk, amíg arra lehe­tőség kínálkozik. Később már csak egyszer etetünk naponta, mert a pulykák a szabadban elegendő és megfelelő táplálék­ra tesznek szert. Hiszen a puly­ka nem veti meg a különféle rovarokat, és zöldet is bő mennyiségben talál. Hizlalása kukoricával, helyenként dióbél­lel történik. A jércék súlya a 7—8 kg-ot, a kakasoké pedig a 15—18 kg-ot is eléri. Egy érdekes epizód is szóba került. Néhány évvel ezelőtt, amikor tilos volt a sertésvágás, András bácsi intenzívebben folytatta a pulykák és ludak tenyésztését. Egy napon megje­lentek ámbitusán a közbizton­ság szervei egy községi tanács­tag kíséretében, mert azzal gyanúsították, hogy feketén vá­gott sertést. Házkutatást tartot­tak, s amikor a padlásra is föl­mentek, felette meglepődtek: közel 20 darab kettévágott és felfüstölt pulyka s csaknem ugyanannyi liba lógott ott a mestergerendán kettős rendek­ben fölfejlődve. Azóta fordult egyet a világ kereke. András bácsiék már nem fogyasztják el maguk az egész baromfi-állományt, nagy része piacra kerül. Az egyik kakas például 18 kg-ot nyomott, amikor levágták. Véleménye szerint a pulykatenyésztés kifi­zetődő, érdemes foglalkozni vele. Koniar András tagja a Cseh­szlovák Kisállattenyésztők Szö­vetségének és az ezzel járó kö­telességeit maradéktalanul tel­jesíti. Munkáját azonban nem­csak saját tapasztalataira tá­maszkodva végzi, hanem szor­galmasan követi a szaklapokból merített módszerek alkalmazá­sát is. Jelszava a „Jő pap hol­tig tanul!“ András bácsi magas kora ellenére is arra törekszik, hogy minél kiválóbb egyedeket tenyésszen ki. Néhány pohár bor elfogyasz­tása után búcsút vettem tőle. A gyöngyöző nedű is a házi­gazdát, annak szaktudását di­cséri. — Szívből kívánjuk, hogy A TARTALOMBÓL: + jobb takarmány­hasznosulás, olcsóbb pecsenyenyúl -4- Nyulak nevelése anya nélkül + A ludak, kacsák, pulykák, gyöngytyúkok nevelése a háztájiban -4- Lipcsei tanulságok -4- Üj mini-pulyka Angliában-4- Tenyészludak tartása -4- Akik csibék nevelésével foglalkoznak -4- Ismerjük meg a Komáromi Bukó galambot -4- Néhány szó a galambhizlalásról -4- Négyrekeszes galamb­párosító ketrec -4- Előzzük meg a gyapjú kihullását és elértéktelenedését -4- A mesterséges vedletés előnye -4- Mikor ízlik a tojás legjobban? még sok éven át eredményesen munkálkodjon erőben és egész­ségben! Andriskin József A 18 kg-os kakas haragosan jóba. tekint a fényképezőgép lenesé­ilifflilMl ©

Next

/
Thumbnails
Contents