Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-06 / 14. szám
'A Nyitrat Városi Nemzeti Bizottság a „milliós ötlet“ mozgalom keretében 400-ra emelte a nutriák számát. Saját tenyészetből 86 darabot állított a törzstenyészet bővítésére. Egy-egy nutria gereznája 250—300 koronába kerül. Foto: Stefan Supek, JNB, Nltra Miért olyan ritka az Orpington kacsa? Svájcban az Orpington kacsát 57 éve ismerik. Hasznos tulajdonságai és szépsége ellenére nagyobb jelentőségűvé sohasem vált. A futó és a Champbell-kacsát nem számítva az Orpington minden bizonnyal a legjobb tojó. Korán ivarérett s kedvező időjárás esetén már januárban kezd tojni. Tojásainak száma eléri a 180 at. A kacsa nem feltétlenül igényel nyílt vizet, de ez esetben tojásai termékenyebbek. A kifejlett Orpington kacsa három kilós súlyt érhet el, joggal tekinthetjük tehát kettős hasznosítású kacsának. Angliából származik, ahol a Pomeránia-Cayuga és futó kacsákból tenyésztették ki. Létrejöttét William Cook ismert baromfitenyésztőnek köszönheti, aki az Orpington tyúkokat is előállította. A tollazat színe az egész testen egyenletesen bőrsárga. A gácsér feje és nyakának felső része valamivel sötétebb színű. Az alsó hátrészen gyakran kékes, a szárnyakon kékes árnyalatú tükrök észlelhetők. Svájcban csak ezt a színárnyalatot ismerik, ezzel szemben Angliában állítólag kékszínű is létezik. Durva hibának minősülnek: futó kacsa alak, zömök test mellékkel, fehér tollak, tarka szín, kék fej és felső nyak, túl erős tükör és hibás csőrszín. Geflügelhof Baromfitrágyáből metángáz nőnként 250 rúpiát (33 USA dollárt) kapnak érte. Ennek értéke a baromfi takarmányozási költségének fele. Poultry International Mikor ízlik a tojás legjobban? Lehetséges, hogy a kínai gazdasszonyok ezt mondanák: egy év múlva. A ml gazdasszonyáink azonban a friss tojást kedvelik, sőt olyanok is akadnak, akik azt állítják, hogy legjobb a fészekből hozott meleg tojás. A frlsseség eléggé tág fogalom és egyetlenegy élelmiszernél sem játszik olyan fontos szerepet, mint a tojásnál. A hannoveri baromfikiállításon kutatást végeztek, amelyen húsz gazdasszony vett részt, hogy megállapítsák, milyen tojások a legízletesebbek. A kísérletekre hat féle tojást kaptak. Ebből öt féle ketreces tenyésztésből származott. A tojások hatórásak, továbbá kéthetes, három- és négyhetesek voltak, amíg a mélyalmon tartott tyúkoktól származott tojások nyolcnaposak voltak. Az eredmény meglepő volt: a 14 napos, ketreces tenyésztésből származó tojások győztek. A hatórás tojások az utolsó helyre kerültek. A kifutókból származó nyolcnapos tojásokat nem értékelték sem jónak, sem rossznak. Ilyen eredmény után nem tudjuk, vajon ezek a gazdasszonyok nem tudták a tojások minőségét meghatározni, vagy annyira rászoktak a 14 napos tojásokra, hogy ezek ízlettek nekik a legjobban. A kiállításon még egy másik kísérletet is végeztek. Minden résztvevő négy kosárból bizonyos mennyiségű tojást vehetett ki. A telített kosarakban tiszta, kevésbé piszkos és piszkos tojások voltak. Előnyben részesültek az erősen szennyezett tojások, amelyeken „falun termelt friss tojás“ című felirat díszelgett. c a eh. ford.: f-y Az indiai Patel baromfitenyésztő farmon (Baroda) érdekesen oldották meg a baromfitrágya feldolgozását és értékesítését. Anaerob (levegőben nem tenyésző) baktériumok hatására baromfitrágyából nyert metángázt értékesítenek a legkülönbözőbb célokra. A nyert metángázt összegyűjtik tartályokba és felhasználják fűtőanyagnak, gépek hajtására, sőt háztartási célra Is. A farmon a tojótyúkokat ketrecben tartják. A baromfitrágya így alommentes, tiszta trágya, s ez különösen az indiai klimatikus viszonyok között fokozott egészségügyi veszélyt és problémát okoz. A trágyát a ketrecek alól kézi munkával gyűjtik össze, majd az e célra készített tankokban vízzel elegyítik, mielőtt a gáztermelő emésztőgödörbe kerülne. Az emésztőben az anaerob baktériumok igen gyorsan hatnak és nagy mennyiségű metángázt termelnek, valamint kisebb mennyiségben széndioxidot és kénhidrogént is. A széndioxid feloldódik a vízben, a kénhidrogént vasoxiddal kötik le. A nyert metángázt tartályokban tárolják. Egy köbméter metángáz energiaértéke 6000 kalória, mely egyértékű 1,1 liter alkohollal; 0,8 liter petróleummal; 0,6 liter nyersolajjal; 2,2 kilowatt/őra elektromos energiával. Az emésztőgödör 6,1 méter mély, átmérője 2,1 méter. Fedőlapját megfelelően méretezett vaslemezből képezték ki, melyhez csatlakozik a gázelvezető cső. A keverőkádban a trágya és víz keverési aránya 1:2. A folyékony trágyát egy 15 cm átmérőjű csövön keresztül adagolják az emésztőtankba. A feldolgozás után maradó „salak“ kiváló trágyaértékű, szagtalan. Ezt szárítják, porítják és ton-A mesterséges vedletós előnyös Reed Hansen, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója szerint a tyúk több és jobb minőségű tojást tud termelni, ha nyolchónaponként vedletéssel pihentetik. Holes szerint a gyakorlatban jelenleg alkalmazott mesterséges vedletési eljárások nem adhatnak kielégítő eredményt. Általában 12 hónapos termeltetés után szokás vedietni a tojókat. Ezzel szemben azt ajánlja, ha a tojókat két évig kívánjuk megtartani, a vedletést nyolchónaponként végre kell hajtani. Hansen ablaknélküli tojóházban, mélyalmon tartott tyúkokkal végezte kísérleteit. A vedletést úgy indította el, hogy 49 napon át a világítási időt napi nyolc órára csökkentette, a víz és takarmány csökkentését pedig csak a fénycsökkentés 22-ik napján kezdte. Szerinte ez az előkészítés a fénymegvonással mintegy előkészíti az állatokat a teljes és gyors vedlésre. A takarmány-megvonást követően a 7-ik napon a termelés teljesen megszűnt, a fénycsökkentés megkezdése után pedig még két hétig 50 százalékon felüli maradt. Az állatok nem kezdték el a termelést a teljes takarmányozás visszaállításakor sem mindaddig, amíg a kutató a megvilágítás időtartamát nem növelte. Poultry Digest
