Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-06 / 14. szám

Összpontosítsunk minden erőt a megújhodás befejezésére

(Folytatás az 1. oldalról)

és magasabb társadalmi fokra emelése. Az egész pártnak ezt az igényes feladatot kell fokozatosan teljesíteni.

A szocialista demokrácia a társadalom valamennyi rétegére hat

Egyöntetűen meg kell állapítani, hogy a januári plénum döntése és megállapításai nagyon helyeseknek bizonyultak. Szükségesek és időszerűek voltak, mert a fennállt helyzet számos megoldásra megérett, de megoldatlan problémák felgyülemlése következtében heves politikai válsággal fenyegetett. A társadalom reagálása is ezt bizonyítja. Ez viszont arra kötelezi a pártot, hogy következetesen megvalósítsa a szocialista demokráciát, elemezze e döntő pozitív fejlődést, s ezt a továbbiakban is bontakoztassuk ki. Viszont ki kell hangsúlyozni, hogy nem akármilyen demokráciáról, hanem szocialista demokráciáról van sző, nem lehet szó a párt vezető szerepének gyöngítéséről, hanem csupán annak lenini, hatásos, célszerű, az új viszonyoknak megfelelő érvényesítéséről. A szocialista demokrácia lényegét abban látjuk, hogy valamennyi társadalmi rétegre közvetlenül kihat abban, hogy nemcsak intézmények irányában, hanem az emberek társadalmi életének valamennyi területén érvényesül. A szocialista demokráciában olyan rendszert látunk, amelyben minden dolgozó embernek helye, megbecsülése van, biztosítottak jogai és jövője is. Ez a rendszer az emberek részvételére, együttműködésére, összetartására épül.

Továbbra is a munkásosztályra támaszkodunk

A szocialista forradalom további teljes megvalósítása eszméinek alapvető képviselője a munkásosztály, amelyre a társadalmi haladás a múltban is, ma is támaszkodik. Szociális és politikai szempontból elsősorban ez az osztály érdekelt társadalmunk további sokoldalú fejlesztésében, létérdeke ez a fejlődés, s csak ez a fejlődés hozhatja meg a munkásosztálynak, s így az egész társadalomnak is a további sokrétű felszabadulást. Ugyanakkor a társadalmi változások üteme attól függ, hogy a munkásosztály forradalmi módon hogyan tesz túl önmagán. Ma is érvényes, hogy a munkásosztálynak újra és újra minden új helyzetben fel kell ismernie társadalmi szerepét.

Duböek elvtárs ezután foglalkozott a szocialista forradalom új szakaszával és megköszönte azok fáradozását, akik évtizedeken keresztül forradalmi harcban előkészítették ezt az új szakaszt. Hangsúlyozta, hogy nehéz munka volt ez, telítve kereséssel, meg nem értéssel, lemondással, személyi helytállással, áldozatkészséggel.

Fő feladat a megújhodási folyamat elmélyítése

Dubőek elvtárs beszéde további részében leszögezte, hogy az adott időszakban a legfontosabb probléma a megújhodási folyamat elmélyítése, konkretizálása, konszolidálása. Eddig a figyelem központjában a szükséges személyi és káderváltozások állnak, de már körvonalazódik a további és lényegesebb időszak. Csupán személyi változásokkal nem érhetjük el alapvető céljainkat, s ugyancsak nem lehet gyorsan rögtönözötten az utóbbi hetek jellemző lendületében szorgalmazni alapvető változást, mert ezt a lendületet sem a közvélemény, sem a párt nem tudná huzamosabb ideig tartani. A plénumnak olyan irányban kell tárgyalnia, hogy az akciós program megvalósítására összpontosuljon minden erő a jövőben. Ezután megemlítette, hogy senki és semmi sem állíthatja meg szocialista társadalmunk pozitív fejlődését, munkánk azonban sem holnap, sem a jövőben nem lesz könnyű.

Szükséges gazdasági és politikai fejlődésünk komoly elemzése

A pozitív jelenségek mellett sok régi, de új hiba és fogyatékosság mutatkozik a mostani demokratizálódási folyamatban is. Ez abban is megnyilvánul, hogy a kritikai folyamat még nem ért el mindent, ami elavult, s amit le kell küzdenünk, főként nem éri el mindig társadalmi életünk lényegét, hanem gyakran csak a felületét. A kritika a hibák okait nem tárja fel. Például megállapítanak különféle hibákat és fogyatékosságokat,

2\ SZABAD FÖLDMŰVES

1968. április 6.

s ezeket többé-kevésbé csak bizonyos személyekkel hozzák összefüggésbe. Hiányzik a hibák és fogyatékosságok keletkezésének tüzetesebb történelmi és elemző szemlélete. A XIV. kongresszus előkészítésével kapcsolatban társadalmi életünk demokratizálódásának további pozitív lefolyásának érdekében szükség lesz szocialista társadalmunk egész eddigi gazdasági és politikai fejlődésének valóban komoly elemzésére. A párt programalkotó szerepének elmélyülésével párhuzamosan az általános pártmunkának és általában a politikának a politikai ráhatásnak valamennyi fokon és szakaszon vissza kell térnie az emberek körében végzett következetesebb tervező munkához az emberekkel fenntartott élénkebb kapcsolathoz, az emberek igazi nézeteinek közvetlen megismeréséhez. Ez funkcionáriusokra és minden egyes párttagra is vonatkozik. Mert párttagságuk értelme: a politika ismerete, részvétel a politika kialakításában, további megvalósításában és megmagyarázásában.

Alapos tájékoztatást

Helyesnek bizonyult, hogy a Központi Bizottság Elnöksége számos alapvető kérdésben állást foglalt. Fontolóra kell vennünk azonban, hogy erről a gyűlésről nyilvánosságra hozott anyag mélyebben tükrözze a helyzetet, jobban feltárja az adott jelenségek okait, és így kiváltsa a kommunisták még nagyobb aktivitását, nagyobb akaratukat, és kedvüket a fontos társadalmi kérdések megoldásában.

A pártapparátusnak azt a helyet kell betöltenie, amely megilleti. Sem többet, sem kevesebbet. Fontos helyet tölt be a pártmunka rendszerében és nem helyénvaló, a pártapparátus munkájának általános bírálata. Zömmel derekas, becsületes emberek vannak benne, akik odaadóan szolgálják pártunkat és népünket.

Az elnökség a további munka szempontjából döntő fontosságúnak tartotta, hogy figyelmünket a soron lévő időszak munkatartalmára összpontosítsuk és csak azután, ezen az alapon valósítsuk meg a személyi változásokat, nem pedig megfordítva.

Az Ifjúsági szervezetről szólva Duböek elvtárs hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartania ennek a szervezetnek a fiatalok differenciált érdekeit, de ugyanakkor meg kell őrizni a CSISZ egységét abban, amely egyes alkotóelemeit összefűzi, nehogy ereje szétforgácsolódjon. Nem téveszthetjük szem elől azt a tényt, hogy évtizedeken át harcoltunk az ifjúsági szervezet egységéért, hogy az ifjúság hatásosabban érvényesíthesse befolyását. Az ifjúsági mozgalomnak már ezért sem szabadna lemondani egységéről.

Duböek elvtárs ezután kijelentette, hogy nem térhetünk vissza, de nem is akarunk visszatérni a társadalom, az egyes szociális csoportok egymás közti felsőbbségi viszonyához. Mély és tárgyilagos elemzésnek kell alávetni a Központi Bizottság elmúlt időszakban hozott döntéseit és hatálytalanítani kellene azokat a döntéseket, amelyek téveseknek bizonyultak.

Fontolóra vettük, a Csehszlovák írószövetség IV. kongresszusával kapcsolatos pártálláspont politikai felülvizsgálatát. Hatálytalanítani kell a Központi Bizottságnak azokat az intézkedéseit, amelyek hatalmi szóval és adminisztratív módon beleavatkoztak a nézetek harcába, amelyeket ideológiai eszközökkel kellett volna megoldani. Javasoljuk, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság azon javaslatának elfogadását, hogy vonjuk vissza a Kiima, Liehm és Vaculik elvtárs pártból való kizárására, Pavel Kohut elvtárs szigorú megdorgálására, és Milan Kundera elvtárs elleni pártfegyelmi elindítására vonatkozó határozatot.

A távlati program kidolgozásának feltételei

Már most ki kell alakítani a távlati program kidolgozásának feltételeit. Ennék érdekében aktivizáljuk és hanguljuk össze a tudományos kutatás összes ágazatának munkáját. Ne legyen úrrá rajtunk a túlzott sietés és utasítsuk vissza az olcsó, minden alapot nélkülöző jelszavakat és ígéreteket. Viszont ne féljünk kitűzni merészebbnél merészebb célokat, amelyeknek reális volta tudományosan feltételezhető.

A párt és az állam, illetve más intézmények, valamint szervezetek közti újszerű kapcsolattal párhuzamosan emeljük ki az említett szervekben működő kommunisták kiválasztásának és irányításának jelentőségét. A párt főleg azokkal töltse be a sorait, akik a legjobban beváltak és elismert közéleti tényezőkké lettek.

Mindenki megérti a kongresszus előkészítése meggyorsításának okait.

Ha élére akarunk állni a jelenlegi, de főleg a jövőben társadalmi változásoknak, akkor ezt nem tehetjük túlnyomó részt a propaganda vagy csupán a személyi változások vonalán. A vezetés és az ösztönzés reális és világos politikát követel. A nép joggal elvárja, hogy a párt következő kongresszusán átfogó formában fejezzük ki világos programunkat. Ide tartoznak az életszínvonal emelésének problémái, az ötéves terv alapvető célkitűzései, a távlati gazdasági fejlődés előirányzata. A kongresszus minden bizonnyal arra épít majd, ami a múlt politikájában és a párt történetében életképes és valóban haladó volt, s ami a történelmi próbát kiállta.

Az első feladat a Központi Bizottság Elnökségének és Titkárságának átszervezése. E szerveknek azután javasolniuk kell a központi apparátus szerkezeti felépítésének s konkrét átalakításának módját.

Szocialista rendszerünk megszilárdításának irányvonala

Rendszerünk megszilárdításának része az állam szervezet sokoldalú racionalizálása. Ezen a téren az első lépést az új köztársasági elnök megválasztásával tettük meg. Rendíthetetlen meggyőződésünk, hogy Ludvik Svoboda elvtárs megválasztása hozzájárul a haladó erők egyesítéséhez, az állam politikai viszonyainak konszolidálásához és törekvéseink javára szolgál.

A kormány ne legyen csak az egyes tárcákat képviselő miniszterek testületé, hanem olyan kollektív szerv, amely a köztársaságot valóban kormányozza és eleget tesz- a párt és a Nemzeti Front politikájában kifejezésre jutó társadalmi szükségleteknek. Fokozatosan szabaduljon meg a kormány a gazdaság és a kultúra aránytalanul túlsúlyba került, túlzott direktív-operatív irányítási módjától, és elsősorban a hatékony államigazgatás elgondolásait és a távlatokat megszabó szervvé váljon.

Szükségesnek mutatkozik lényegesen megváltoztatni a kormány személyi összetételét, hogy az megfeleljen munkája és küldetése új feltételeinek. A nyilvánosság elvárja, hogy az új kormány tagjai olyan emberek legyenek, akik kezeskednek a rájuk bízott szakasz jó irányításáért.

Az utóbbi időben sokat bírálták a belügyminisztérium és a Biztonsági Szervek tevékenységét. Nyugtalanította a nyilvánosságot számos napvilágra került tény egyes Biztonsági Szerveknek az ötvenes években kifejtett tevékenységéről. A pártkonferenciák és a szolgálati aktíva-gyűlések igazolták, hogy a Biztonsági Szervekben teljes túlsúlyban vannak az egészséges erők. Ezek az erők zálogát képezik annak, hogy megújul a nyilvánosság bizalma a Biztonsági Szervek iránt.

Nemzeteink egyenjogúságának kérdéséről

A csehek és szlovákok egyenjogúsága alapelvének államjogi kifejezése és biztosítása lényeges változásokat igényel. A szlovák nemzeti szervek jelenlegi elrendezése jogos bírálat tárgya. A mi feladatunk a cseh és szlovák nemzet kapcsolatait egészséges alapokon a közös csehszlovák államiság megszilárdítása érdekében fejleszteni. Ezért szükséges belátható időn belül még a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választásai előtt elkészíteni az új Alkotmánytörvényt. Ez a reform, amelynek ez ellenállási harcban és a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetén kialakult pozitív gondolatokra és javaslatokra kell épülnie, alapvetően megváltoztatja a szlovák nemzeti szervek helyzetét és hatáskörét. E rendezésnek nemzeteink és nemzetiségeink kívánságaiból és szükségleteiből kellene kiindulnia, teljes mértékben biztosítva nemzeti fejlődésüket és így hozzájárulva a csehszlovák államiság megszilárdításához. Elemezni kell az eddigi államügyi fejlődést, annak továbi irányzatát. Ezen elemzés alapján, valamint a politikai, kulturális és főként a gazdasági kapcsolatok elemzése alapján kell kidolgozni államunk föderatív elrendezését is, mint a nemzetiségi kérdés, államjogi megoldásának egyik lenini formáját.

Az alkotmánytörvényben világosan kifejezésre kellene juttatni, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak törvényhozó szervként kell megalakulnia. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmat külön kell választani.

A szocialista demokrácia kérdései

Az utóbbi időben megkezdtük a szocialista demokrácia több kérdésének megoldását. A szólásszabadság és a bírálat, valamint a sajtószabadság ma már nem követelés, hanem valóság. Végérvényesen megoldjuk az ártatlanul üldözött emberek — kommunisták és párton kívüliek rehabilitálásának problémáját. Űj módon kezdi értelmezni feladatát a Nemzetgyűlés, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács is. Fontos változások történtek állami, párt és társadalmi tisztségekben. De mindez csak első lépés volt. Most arról van szó, hogy olyan törvényeket hozzunk, amelyek biztosítják a szólás és bírálat szabadságát, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot.

A demokrácia, tehát a mi szocialista demokráciánk sem élhet sokáig abból, hogy a különféle nézetek szabadon kifejezésre jutnak, hogy lehet bírálni. Ez önmagában akkor a legfontosabb, ha a szabad és egészséges bírálat eltávolítja az akadályokat a haladás útjából. Hogy társadalmunkban demokratikusan éljünk és kormányozzunk akkor is, ha majd ezek az akadályok végleg megszűnnek, ahhoz jól működő intézmények, szervek és szervezetek rendszerére van szükségünk, amelyek majd újszerűén és hatékonyan fognak dolgozni, amikor már az új politikát kell folytatni, s e szervek a lakosság állandó demokratikus ellenőrzése alatt fognak állni. Ezért az a sürgős követelmény áll előttünk, hogy politikai viszonyainkat konszolidálni és társadalmunk egész politikai irányítási rendszerét úgy bontakoztassuk ki, hogy ez teljesen összekapcsolja a szocializmust és a demokráciát, és képes legyen tárgyilagosan és szakértelemmel megoldani társadalmunk életének szükségleteit. E rendszer, amely megoldja a felelősség és az ellenőrzés kapcsolatát, világosan kitűzi, ki miért, és kinek felelős, s pontosan meghatározza mindenki önálló jogkörét és feladataiért viselt felelősséget.

A szocialista bázison lezajló jelenlegi fejlődés során valóban demokratikus módon kell érvényesülnie társadalmunk valamennyi csoportja érdekének, s ennek a fejlődésnek biztosítania kell nemzetközi kötelékeink tartósságát. Ezeket a létfontosságú követelményeket nem teljesíthetjük a kommunista párt vezető szerepe nélkül.

Politikai rendszerünk semmiképpen sem tér vissza ahhoz az állapothoz, hogy bázisát csak a politikai pártok viszonya képezze. A szocialista demokrácia rendszerében többről van szó, mint a formális demokráciát jellemző parlamentarizmus utánzásáról. Célunk fokozni a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek önállóságát, célunk az állam képviseleti testületéit — egészen a Nemzetgyűlésig — olyan szervekké alakítani, amelyek valóban munkálkodni fognak az állam politikai döntésein.

Természetesen ma még nem határozhatjuk meg a működő szocialista demokrácia modelljét. Még csak a kezdetnél tartunk. Figyelemmel kell kísérnünk a demokratikus erők és megnyilvánulások mozgását, támogatnunk és fejlesztenünk kell ezeket a megnyilvánulásokat.

A népgazdaság konszolidálása és fejlesztése

Dubőek elvtárs kifejezte azt a nézetét, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetét az új kormánynak programnyilatkozatban kellene értékelni. Ennek az értékelésnek kellene megelőznie azt a magyarázatot, amely számot adna róla, miképpen kívánjuk biztosítani gazdaságunk egyenletes, folyamatos és hatásos fejlesztését.

Következetesen érvényesíteni akarjuk az új gazdasági rendszert. Ne beszéljünk az irányítási rendszer tökéletesítéséről, világosan mondjuk meg, hogy célunk a mély gazdasági reform, a szocialista gazdaság új rendszerének kialakítása.

Tudjuk, hogy ez a rendszer a terv és a piac szintézisére támaszkodik. Ebben a szintézisben a gazdasági tevékenység mércéi nem a direktív módon értelmezett terv formális mutatószámai lesznek, hanem a társadalmi célok elérését biztosító közgazdasági eszközök, a piac és a társadalompolitikai elvek objektív mércéi. Olyan rendszerre gondolunk, amely teljes egészében megbecsüli a jó minőségű és célszerű munkát, biztosítja, hogy az embereket necsak a ráfordított fizikai és szellemi energia, hanem elsősorban azoknak az eredményeknek az alapján fogjuk díjazni, amelyekkel hozzájárultak a társadalmi szükségletek kielégítéséhez.

A vállalatokat illetően számolunk azzal, hogy ezek Olyan önállóságra tesznek szert, amely lehetővé teszi a vállalkozót aktivitás teljes mérvű kibontakozását. A vállalatokon belül demokratikus irányító szervek fognak működni, amelyeknek felelősséggel tartoznak majd az igazgatók. Az alkalmazottak érdekeinek érvényesítésében és az irányítás ellenőrzésében szava lesz a Szakszervezetnek is.

Az irányítási rendszer mélyreható

változásait kiegészíti a termelési struktúra kiterjedt módosítása. Az eddigi struktúra nem felel meg a csehszlovákiai feltételeknek és a termelőeszközök progresszív kibontakoztatása olyan objektív irányzatainak sem, amelyek minden Iparilag fejlett országban érvényre jutnak. Ez az átalakulás nehéz lesz és érinteni fog sok részleges érdeket. Más választásunk azonban nincs. Ugyanakkor azonban törődnünk kell azzal, hogy ezekre a változtatásokra ne fizessenek rá azok, akik nem tehetnek róla, hogy a jelenlegi termelési struktúra nem felel meg.

Ezek az intézkedések szorosan öszszefüggnek az életszínvonal emelésének programjával. Jólétet csak korszerű, rendkívül nagy teljesítőképességű, minőségét a nagy világkonkurrenciában érvényesíteni tudó gazdaság bázisán lehet teremteni. Minden más út csak ideiglenes és kockázatos. Ma még csak a legégetőbb szociális problémákat tudjuk megoldani, ahogy azt a decemberi plénumon elfogadott dokumentumban megfogalmaztuk. Ugyanakkor hangsúlyozni akarom, hogy a központi irányítás és a közkiadások terén is keresnünk kell a megtakarítás lehetőségét, amelyeket a lakosság szociális viszonyainak javítására használunk fel. A hatásosabb javulás szempontjából azonban az lesz a döntő, hogyan fogunk tudni gazdálkodni a jövőben. A gazdasági hatékonyság megoldása és a gazdasági nehézségek megszüntetése semmi esetre sem történhet a nép életszínvonalának rovására. A termelésben kell megtalálni e feladat megoldásához szükséges erőforrásokat és tartalékokat.

Külpolitikánk alapjai

A viharos belpolitikai fejlemények látszólag mellékvágányra szorították a külpolitikát. Ám újra bebizonyosodott, hogy az összes bonyolult és igényes belpolitikai feladatokat bizonyos konkrét nemzetközi helyzetben valósítjuk meg most és a jövőben is.

Viszonylag rövid idő alatt a szocialista országok együttműködésének

erősítése és a nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló törekvés szempontjából sokoldalú találkozókra kerül sor. A budapesti találkozón kifejezetten támogattuk az összes imperialista-ellenes erők szövetségének lényeges bővítését, állást foglaltunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének múltbeli helytelen értékeléséhez és küldöttségünk felemelte szavát azon testvérpártokkal való kapcsolatok ésszerű fejlesztésének érdekében, amelyek számos kérdésben más nézetet vallanak.

Ezután Duböek elvtárs rövidesen érintette a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének Szófiában tartott ülését, a drezdai találkozót, majd Brezsnyev, Kádár és Gomulka elvtárssal folytatott tanácskozásait. Majd kifejezte azt a nézetét, hogy a csehszlovák külpolitikai irányzat alapja: az egyenjogúság a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, a kölcsönös előnyösség, a be nem avatkozás, a nemzetközi szolidaritás elvein alapuló szilárd szövetség és a sokoldalú együttműködés. Ez az irányzat megfelel népeink biztonsága és gazdaságunk fejlődése legfontosabb szükségleteinek. Hangsúlyozta, hogy pórul jár mindenki, aki megkísérelné bármily módon is kétségbe vonni a rendíthetetlen csehszlovákszovjet barátságot. E barátság nemcsak hazánk népének történelmi tapasztalataiból fakad, hanem elsősorban köztársaságunknak a környező világban elfoglalt mai helyzete reális értékelésének az eredménye. Hogy ma köztársaságunkat nem fenyegeti semmilyen akút külső veszély, — ami egyeseknél néha nem éppen mély következtetésekre vezet a veszély létezéséről vagy nem létezéséről — ez éppen a Szovjetunióval való szövetségünk és a Szovjetunió nyújtotta oltalom eredménye.

Szocialista országunk külpolitikájának ma is és a jövőben is az alapja a proletár nemzetköziség, s annak gyakorlati érvényre juttatása a többi szocialista országgal, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal, valamint fontos közös érdekeink tiszteletben tartása és mindannak elősegítése, ami társadalmi haladást jelent a világban.

A továbbiakban Dubőek elvtárs az akcióprogram további célkitűzéseit elemezte. Végül hangsúlyozta, hogy az akcióprogramnak olyan fontos politikai platformmá kell válnia, amelyben egyesül a párt megújhodásra irányuló erőfeszítése, alkotó kezdeményezésre ösztönözve az egész pártot és a népet szocialista társadalmunk fejlesztése érdekében. Gyakorlati tettekre kell rátérni minden munkahelyen, a szavakról át kell térnünk a tettekre, a munkát úgy kell végezni és megszervezni, hogy mindenki érezze, szükség van rá, és számítanak rá.