Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-30 / 13. szám
Döntő tényezők a cukorrépa termesztésben A cukorrépa termesztése terén az utóbbi években bizonyos haladást értünk el, azonban még mindig nem közelítettük meg a fejlett mezőgazdasági államok csúcseredményeit. A legújabb agrotechnikai és gépesítési ismeretek arra engednek következtetni, hogy még mindig lehetőség kínálkozik a termelés növelésére. A cukorrépa termesztésének egyik fontos előmozdítója az ásványi tápanyag. Az ésszerűen összetett műtrágyák hatásának felismerése lehetővé tette a cukorrépa élettani, s alaktani átalakulását. Az elért változások eredménye a gyorsított vagy a lassított fejlődés, az érés, a fotoszintetikus áthasonítási folyamat azok, melyek végeredményben megszabják a termés alakulását. Az újszerű tápanyagellátás, amelyet egyes növények számára kidolgoztak, a talaj és az éghajlati viszonyok sajátosságaiból s a növény tápanyagigényéből indul ki. Az egyes termények trágyaadagolását, minőségét és módját a helyesen összeállított és a gyakorlatban betartott vetési terv határozza meg. Az egész vetésforgó rendszer alapján kidolgozott trágyázást terv nemcsak annak a terménynek szükséges, amely alá tulajdonképpen trágyáztunk, hanem a következő évek veteményeinek is fontos. A termények indokolt váltakozása a vetésforgó tartamának idején egyéb más okokon kívül azzal a jelentőséggel is bír, hogy kedvezően befolyásolja a tápanyagok hatását, s elősegíti a talaj termőképességének fokozását. A cukorrépa termesztése bonyolult kérdés, művelésében és gondozásában más terményekkel szemben eltérések mutatkoznak. Amíg a mezőgazdasági termények túlnyomó részében a trágyázási rendszer legfontosabb célja a hektárhozam növelése, a cukorrépánál figyelembe kell venni a trágya hatását a technológiai érettségre vonatkozólag. Ezt a szempontot — a répa cukortartalmát illetően — a termelési gyakorlatban a cukorgyárak gyenge érdeklődése folytán csupán másodlagos fontosságúnak tekintik. A Jelenlegi felvásárlási politika a cukorrépatermesztőket csak a nagy hozamok elérésére serkenti. A cukorrépa tápanyagának szükségletét eltérően kell megállapítani, mégpedig a környezet, a fajta, a termesztési mód és főképpen a tervezett hektárhozam feltételeinek megfelelően. Ismeretes, hogy a bő termést nem is annyira a talaj tápanyaggal való ellátása, hanem inkább a tápanyagokhoz való hozzáférhetőség határozza meg. Az utóbbi tíz esztendőben nálunk a gyakorlatban helyes alapelv honosodik meg. A cukorrépa alá kevesebb trágyát adagolnak, de gyakrabban. A műtrágyák ilyen alkalmazása lehetővé teszi, hogy a növényzet fejlődésének egész ideje alatt, de főképpen ezen időszak közepén, állandóan tápanyaghoz jusson. A fiatal növényzet fejlődésének eredményes megindulása azonban feltétlenül megköveteli, hogy a cukorrépát még fejlődésinek kezdetén gondosan ápoljuk. Ez a helyes természeti követelmény a gyakorlatban oly módon érvényesül, hogy már egy időben az istállótrágya beszántásával, nagyon sok üzemben beszántják a foszfor és kálium tartalmú ipari trágyákat is. A kálium tartalmú trágyák közül nagyon jól hatott a kainit, amely a megállapított K2O normán kívül nyomelemeket is tartalmaz. Nagyon kedvezően hat továbbá a kénsavas kálium is. Ugyanakkor a foszforos műtrágyák közül nagyon hatásos a szuperfoszfát. Az öntözött és a savanyú talajokon használható a nehezebben oldódó Thomassalak. A nitrogénes műtrágyákat leginkább részletekben adagolják éspedig a nitrogén 1/3-át a vetés előtt, kénsavas kálium és a megmaradt 2/3-ot salétrommal a fejlődés időszakában. A szárazság alkalmával nagyon hatásos a nátronsalétrom, amely a növény megközelítésével Jelentős nedvességet juttat a gyökérzethez. Nedves talajokon igen jól bevált a mészsalétrom. A nitrogént a fejlődés folyamán részben víz nélküli ammóniákkal is pótolhatják. A fejlődés időszakában a növényzet nitrogénnel való trágyázását Június második felében be kell fejezni. A mezőgazdasági üzemek jelenlegi legidőszerűbb kérdése a tápanyagadagolás mennyiségi meghatározása, a műtrágyák hasznosságának figyelembe vételével. A tiszta hatóanyag adagolás mennyiségére sem nálunk, sem pedig külföldön nincs egységes álláspont. Leggyakrabban azt a felfogást hangoztatják, hogy a magas hektárhozam elérésére a cukorrépa alá 360—390 kg tiszta hatóanyagot kell juttatni. Nedves, nyirkos talajon, vagy ha a cukorrépát öntözik, nagyobb adagot is használhatunk. A cukorgyári gazdaságok, amelyeket Szlovákia élenjáró üzemeinek lehet tekinteni, a cukorrépa termesztésében 320—3S0 kg tiszta hatóanyagot használnak, beleszámítva az istállótrágya tápanyagának kihasználását is. A különböző mennyiségű és összetételű műtrágya adagolással Jelentős mértékben változik a cukorrépa gyöktermése és a cukor előállításának mennyisége. Némely esetben nitrogén és foszfor összetételű műtrágyákkal érték el a legjobb eredményt. A legnagyobb cukortartalmat azonban a három fő tápanyagnak használata biztosítja. A korszerű termesztés a megszokott műtrágyamennyiségen kívül súlyt fektet a földbe Juttatott fő tápanyagok egymáshoz való viszonyulására is. Az utóbbi években elismerik, hogy az alapkövetelmény minden növény trágyázásánál a tápanyagok megfelelő összehangolása. A cukorrépa termesztésénél a legkedvezőbb arány: N: P2O5; K2O - 1,00, 75 : 1,50 vagy 1,0 : 0,80 : 1,70. A tápanyagok aránya azonban egyes fejlődési szakaszokban különböző. A Jelenlegi időszakban műszakilag csak nehezen lehet biztosítani a növényzet igényének megfelelő szükséges összetételű tápanyagellátást a fejlődés fő időszakában. Távlatilag az említett kérdés a gyökéren kívül helyes összetételű trágyázással megoldhatónak látszik. Megjegyezzük azonban, hogy az ily módon történő trágyázásnál igen fontos szerepet játszik a haszon kérdése. Sokkal biztatóbb az összetett NPK trágya gyártása, amelyből a növényzet szükséglete szerint felveheti a kellő táplálékot. A kukorica és a répatermő körzetekben a csapadék kérdése Játssza a legfontosabb szerepet. A cukorrépa hosszú időn keresztül fejlődik, kellő nedvességet igényel, de annál gyakrabban. Az öntözéses gazdálkodás tehát eltérő trágyázást igényel, ami a tápanyag hatóerejétől és a talaj gyakori öntözéséből adódik. Ennél az oknál fogva tehát olyan műtrágyákat kell választanunk, amelyek nehezebben oldódnak. STEFAN DURINA mérnök, az ökonómiai főiskola docense végzi el a munkát. Persze ez terv,, akad viszont bosszantó dolog is, például a telefon kérdése. Elképzelhető-e egy központi javítóműhely telefonszolgálat nélkül? Nehezen. Nos, a csicsóiaknak ezzel is meg kell menet közben küzdeniük. Ottjártunkkor s feltehetően ma is, ennek a huszadik században immár általánosan elterjedt készüléknek a hiánya bosszantotta a Javítóműhely vezetőit, dolgozóit egyaránt. Nem akarjuk már a jövőben „fújni“ az ismert szöveget, amely így kezdődik: ... felhívjuk az illetékesek figyelmét stb., stb. Az ésszerű megoldás mögött józanul gondolkodó emberek állnak. Olyan vezetők, akik tudják mit miért akarnak. Elképzelésük helyességét természetesen az idő bizonyítja majd. Ahhoz, hogy munkájuk tökéletesedjen tapasztalatokra, őszinte szóra van szükségük. Arra, hogy a betársult közös gazdaságok együtt oldják meg az időközben felmerülő problémákat, együttes erővel hidalják át a nehézségeket. Persze az ilyen üzemek létrehozásának egy másik oldala is van, amely összefügg a falusi munkalehetőségek megteremtésével, végeredményben a vidék iparosításával. A csicsóihoz hasonló üzemek sora munkalehetőséget is jelent a falusi szakemberek számára. Munkalehetőséget, ami egyúttal megszünteti az utazással Járó kellemetlenségeket, nyugalmasabb, kiegyensúlyozottabb életet biztosít. És ez végképp nem elhanyagolandó szempont. A csicsói példa követésre méltó. Hisz az ilyen üzemek előtt nagyszerű jövő áll. Létük mindenképpen indokolt. Gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. Szövetkezeteink az önálló gazdálkodás útjára lépnek. Felkészültségük, anyagi bázisuk, a megfelelő szakemberek Jelenléte biztosíték arra nézve, hogy felesleges „bábáskodás“ nélkül is teljesítsék termelési feladataikat. Az új irányzat tehát meghozza a maga gyümölcsét, máris az egészséges, életrevaló ötletek sorával állunk szemben, amelyek megvalósítása nem várat soká magára. A társulásoké, az alaposan megfontolt üzemközi vállalkozásoké a jövő. Ezt tudatosítják ma mezőgazdasági üzemeinkben. l-bpi.) Ä múltban szinte már közhelyszámba ment, ha lapunk hasábjain a gépjavítással kapcsolatos problémákat közöltünk. A szövetkezetek vezető dolgozóival beszélgetve szintén természetesnek vettük, hogy bizonyos idő elteltével rátértünk az alkatrészhiányra, és nem fogytunk ki a szóból, ha az „illetékeseket“ bírálni, szidni kellett. Hányszor, de hányszor elhangzott a javaslat: bízzuk a gépek javítását a szövetkezetekre. Próbáljunk meg ezen a téren operatívabban intézkedni, ne kelljen egy-egy gépnek hetekig, esetleg hónapokig vesztegelnie alkatrész hiánya miatt. Nos, ami pár évvel ezelőtt csak bátortalan tervezgetés volt, népgazdaságunk új irányítása következtében valóra vált. A tökéletesített irányítási rendszer, a gazdasági reformok bevezetése lehetővé tette, hogy ezen a téren is alapvető változásokra kerüljön sor. Földművesszövetkezeteinknek ma módjában áll változtatni a helyzeten, s ezt bizonyítja a csicsói példa is. Baráth Imre, a kolozsnémai szövetkáezet elnöke lelkesedéssel nyilatkozik a társuláson alapuló közös javítóműhelyről. — Olcsóbban és gyorsabban javíthatjuk meg gépeinket, ezután nem kell majd fűt-fát megmozgatni, ha valóban minőségi munkára van szükségünk. Eddig sokszor jelentéktelen alkatrészért is legalább ötven kilométert kellett utaznunk, hisz Őgyallához tartoztunk. Hát igen, a közös javítóműhely létrehozása rengeteg előnnyel jár. Amit valamikor egyszerre négy anyagbeszerző végzett, ma egy személy végezheti. Nem szólva arról, hogy a javítás ára is sokkal kedvezőbb. Kiss Nándor, a közös gépjavítóműhely vezetője nyomós érvekkel támasztja alá ennek a közös üzemnek a szükségességét. A korszerűen felszerelt műhely költségei természetesen megoszlanak, a társtagok számára lényegesebben kisebb lesz a javítási költség. Ha többlet mutatkozik azt a tagok elosztják egymás között. A gépállomással szemben 175 °/o-ról 150 °/ora csökkentették az üzemi költséget. — Az már csak természetes, hogy valóban meggyorsul a javítás üteme,— magyarázza a műhely vezetője. — Nagyon sürgős javítások esetén esetleg kicseréljük az egész motort, ez a drágább megoldás, ha van idő megjavítjuk, így természetesen olcsóbb. A javítóműhely munkájához természetszerűleg megfontolt irányításra van szükség. Nem mulasztják el tehát, hogy a javítások pontos tervét is kidolgozzák. — Előreláthatólag félmillió korona értékű javítást végzünk majd évente — folytatja Kiss Nándor. — A csicsói, immár közös műhely felszerelése jelenleg olyan szintű, hogy nincsen szükség különösebb beruházásokra, Ésszerű megoldás átépítésekre, ha a betársult négy szövetkezet igényeit is ki akarjuk elégíteni. Ami a szakembereket illeti nem lehet ok panaszra. Tapasztalt szakemberekkel rendelkezünk, munkájukat példásan végzik. Riedlmajer János, a csicsói szövetkezet elnöke szintén megnyugvással nyilatkozik a közös javítóműhelyről. A négy szövetkezet életében lényeges változást jelent majd a közös javítóműhely léte. Remélhetőleg senkinek sem lesz oka panaszra. És mindez természetesen csak a kezdet. A távlati tervek még kecsegtetőbbek, a munka megjavításának szinte beláthatatlan távlatai nyílnak meg. Mert ha beválik a társuláson alapuló javítóműhely, s erre minden alapfeltétel adva van, akkor további szolgáltatások vezethetők be. Hisz mi akadálya lehetne például annak, hogy mozgó-műhelyt szereljenek fel, amely a kisebb és sürgős javítások esetében a helyszínen, akár kinn a határban Az utóbbi időben egyre jobban a veszteségmentes betakarításon van a hangsúly. A legújabb szállító pótkocsik is ezt a célt szolgálják. A képen látható öntöltő pótkocsi szállítóképessége 3800 kg és az ára 37 000 korona. Tudnivalók a jövedelmi adóról Az új gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelően a szövetkezetek segédüzemeinek és üzemközi vállalatainak jövedelmi adót kell fizetniük. Mivel egyes szervek helytelenül értelmezték a jövedelmi adó kivetésére vonatkozó előírásokat, vagyis a 113/66 Zb. sz. törvényt, a pénzügyminisztérium január 17-i 152/914/68 sz. utasítása alapján pontosabban meghatározta a nemzeti bizottságok pénzügyi osztályainak ezzel kapcsolatos teendőit. A MELIORÁCIÓS SZÖVETKEZETEKNÉL, mint önsegélyező munkaszervezeteknél az adózási időtartam alatt elért haszon képezi a kivetési alapot. A meliorációs szövetkezet hasznot csakis munkája, azaz szolgáltatása révén érhet el az érvényben lévő előírásoknak megfelelő áron, ha másoknak, nem pedig a tagszervezeteknek dolgozik. Haszonnak nem tekinthető az önköltségcsökkentés által elért megtakarítás. Az így nyert összeg nem esik jövedelmi adó alá. Fontos tehát, hogy a meliorációs szövetkezet a valóságnak megfelelően mutassa ki az év folyamán elért hasznot, illetve adófizetési alapot, és saját költségeinek kontójára könyvelje a negyedévenként elért megtakarításokat, amelyek akár a tagszervezetek, akár a meliorációs berendezéseket igazgató szervezetek javára eszközölt munkákért és teljesítményekért befolytak. A terv szerinti önköltségeket a 933-as számla javára tartalékalap címén és a 422-es számla (levonások a vállalati alapra) terhére kell elkönyvelni. A TÁRSULT SZÖVETKEZETI üzemközi vállalatoknál az a brutto bevétel képezi a jövedelmi adó kiszámításának alapját, amelyet a társult szövetkezetekre vonatkozó könyvelési előírások szabnak meg, leszámítva a biztosítás díját, a földadót és a mezőgazdasági termelés céljaira ideiglenesen kisajátított földterületért járó illetéket. A társult szövetkezeti vállalatoknál, amelyek mezőgazdasági termelési jellegűek, a beruházási, tartalék és forgalmi alap javára eszközölt juttatásokkal csökken az adóalap. Ez a kiváltság az 1970-es év végéig érvényben marad. Az 1967-es évi adókivetésnél valamennyi társult szövetkezeti vállalatnál a bankkölcsönök után fizetett kamatokkal — kivéve a bérekre felvett hitelt — és a beruházási kölcsönök után fizetett kamatokkal csökkent az adóalap. Ezzel szemben az adóalap a személyi vagy társadalmi fogyasztásra fordított összeggel, amelyet leszámítottak a brutto jövedelemből, emelkedik. A JÁRÁSI LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZETEK, amelyek a mezőgazdasági szervezetek dolgozói számára biztosítják a lakásépítkezést, küldetésüknél fogva nem esnek adózási kötelezettség alá. Amennyiben azonban bővített gazdasági tevékenységet folytatnak és anyagi érdekeltség fűzi őket bizonyos haszon eléréséhez (például saját homokbánya üzemeltetése, téglagyár, kőfejtő alapítása vagy felújítása stb.) akkor ezen tevékenységük haszonhozamából is jövedelmi adót tartoznak fizetni. A kivetési alapot ebben az esetben is az elért haszon képezi, akárcsak a meliorációs szövetkezeteknél. B. P. Több mint egymillió látogató Wels osztrák város vezetői a napokban Bratislavában sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a városukban idén (augusztus 30 — szeptember 8) ismét megrendezendő hagyományos nemzetközi mezőgazdasági kiállításról és vásárról. A város polgármestere L. Spitzer, valamint helyettese E. Neuhauser megjegyezték, hogy hasonló kiállításokat, vásárokat konkrét tematikával kétévenként szerveznek. Az ideit például „a mezőgazdaság mint fogyasztó és termelő“ elnevezés alatt készítik elő. Ez annyit jelent, hogy a biztos siker érdekében mindent a cél szolgálatába állítanak. Bemutatásra kerülnek többek közt a legkiválóbb törzskönyvezett állatok és más produktumok, mintegy 230 hazai gazdaságból. Ezeken kívül a külföld is képviselteti magát. Eddig kilenc ország jelentette be részvételét. Az osztrák szakemberek, többek közt bemutatják s a gyakorlatban elemzik a különféle műtrágyák használatának gazdasági előnyösségét, bemutatnak egyes gépeket, amelyek hazai viszonylatban kedveltek. A hasznosságot és a mezőgazdasági társadalomra való hatást bizonyítja az a tény, hogy a hétmillió lakosú Ausztriában a welsi mezőgazdasági vásárkiállítást több mint egymillió érdeklődő látogatja, s a 48 500 lelket számláló város a kiállítás alkalmával 60— 70 ezerre „duzzad“, ami elősegíti további fejlődését, pénzügyi helyzetének állandó javulását, minek következtében a város évi költségvetése eléri a 200 millió schillinget. Idén a kiállítás újabb két pavilonnal bővül. Ezeknek építői a bratislavai „Stavoindustria". Az előzetes bejelentések alapján közel 2000 kiállító mezőgazdasági és a mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltató és feldolgozó vállalat vesz részt a rendezvényen. —hai— Fenológia és a kukoricavetés A termelők több száz éve figyelték az összefüggést egyes cserjék és gyümölcsfák virágzása, valamint a kukorica vetési Ideje között. A Romániában végzett kísérleteken beigazolódott, hogy a kökény virágzása a kukorica vetési idejével valóban jól egybeesik. Részletesen elemeztek 9 évet, figyelemmel a kukorica optimális vetési idejével. Megállapították, hogy bár a kökény virágzása és a kukorica optimális vetési ideje egyaránt nagy ingadozásokat mutat, lényegében mégis azonos időpontban találkozik. KP i«/VWWWWVWNA/WW<
