Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-23 / 12. szám
VADASZ és A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE IV. ÉVFOLYAM 1968. MÁRCIUS Vadkár elleni szerek Vadállományunkból származó jövedelem nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel. Újabban azonban a vadászatból származó valuta bevételünk is örvendetesen növekedik. Sajnos, tény azonban az is, hogy párhuzamosan ezzel sokhelyütt a vadak által az erdő és mezőgazdaságban okozott károk nagysága is emelkedik. Szemben a vadállományunkból származó jövedelemmel, mely könynyen kimutatható, a vadak által okozott károk nagyságáról csak kevés, főleg csak helyi jellegű, tehát teljes képet nem szolgáltatott adatokkal vagy becslésekkel rendelkezünk. Kétségtelen tény azonban, hogy szőlőinkben és a gyümölcsfákon a nyulak és nem egy helyen a vaddisznók által a kukoricában okozott károk nagysága magasabb, mint a vadászatból származó összes jövedelem. Magyarországon például 1962 telén a gyümölcsösökben a nyulak 24 millió forint kárt okoztak. Nem kisebbet a vadkárok az erdőgazdaságban sem. Szlovákiában az állami erdőkben 1966-ban ezeket a károkat kb. 14 millió koronára, Ausztriában pedig 1960-ban kb. 100 millió schillingre becsülték. Vadbőség esetén a vadak létszámának lelövéssel történő okszerű apasztása már egymaga is sokhelyütt mérsékelhetné a károk nagyságát. Vonatkozik ez Szlovákiában pl. a szarvasok létszámára. Létszámuk ma 1600 darabbal magasabb. Részben célhoz vezethetne az is, ha több vadlegelő vagy erdei takarmányföld állna vadállományunk rendelkezésére és ha a kiadós téli etetés is mindenütt biztosítva volna. Ezeknek az intézkedéseknek a betartása azonban semmi esetre sem biztosíthatná erdő- és mezőgazdaságunkat a vadkárok ellen. Az alacsony törzsű termőkaros gyümölcsösöket és faiskolákat ezért kerítések létesítése, az egyedülálló elszórt gyümölcsfákat pedig különféle anyagokból készült fizikai eszközök által igyekszünk a vadkárok ellen megvédeni. A vadkárok csökkentése, illetve megelőzése terén újabban a különféle „repelens“ vegyszerek használatának kérdése is mindjobban előtérbe kerül. Ezek különböző összetételű anyagok, melyek kellemetlen illatuk, ízük, színük és más tulajdonságuk által riasztják a vadakat. Permetőszer, kenővagy áztatőszer alakban kerülnek a legkülönfélébb elnevezések alatt a világpiacon forgalomba. A repelensek gyártásával nálunk a SPOLANA neratovicei nemzeti vállalat foglalkozik. Az „Ortus“ és „Karnofer“ mellett újabban két új repelens, éspedig a „Morsuvin“ • és a „Apulin“-t hozott forgalomba. A „Morsuvint“ 5 százalék vízzel hígítva a vegetáció nyugalmi időszakában az erdészetben, a fatörzsre és vastagabb ágak bekenésére használják. Hatékonyságának tartama 6—7 hónap. Ezer 3—4 éves csemete védelmére körülbelül 8—10 kg Morsuvin szükséges. Az Apulint eredeti állapotban, hígítás nélkül használjuk. Ugyancsak a vegetáció nyugalmi időszakában kerül alkalmazásra. Ezer darab 3—4 éves facsemete védelmére 1—3 kg Apulint használunk. Némely érzékenyebb facsemete, például a bükk, a tölgy és mások esetében vigyázni kell, nehogy az egész csemetét bekenjük, mert ez fulladási károkat okozhatna. Az említett és már engedélyezett repelensek mellett újabban a pezinoki Állami Erdő- Igazgatóság dolgozói a bratislavai Chemické závody J. Dimitrova együttműködésével is foglalkoznak saját új repelenseik bevezetésével, illetve azok használhatóságának kipróbálásával. A még nem engedélyezett repelenseik egyelőre „Ihlolistol“, illetve „Stromolykol“ elnevezést kaptak. A „Stromolykol“-lal 1964 óta a pezinoki erdőigazgatóság erdeiben már közel 100 hektáron védekeztek jó eredménnyel. Használatéval jó eredményeket kaptak a gyümölcsösökben és a szőlőben is. A kásaszerű Stromolykolt ecet segítségével foltokban, éspedig egymástól kb. 5 cm távolságra vagy ugyanilyen távolságra sávokban alkalmazzuk — kenjük a fák száraz törzsére. Az eddigi tapasztalatok szerint 1 hektárra 15—19 kg „Stromolykol“ szükséges. Ez a készítmény tehát a fák kéregrágását, hántolását csökkenti, illetve akadályozza. Az „Ihlolistol“ a facsemetéket, fiatal tű- és lomblevelű fácskákat védi 5—7 éves korukig. A velünk szomszédos Ausztriában a repelensek gyártásával a bécsi „Avenarius“ vegyi gyár foglalkozik. A nevezett gyár jelenleg a „Cilvacol A és K“, a „Monacói“ és „Cervacol“ elnevezésű gyártmányait forgalmazza. A „Cilvacol A“ egy fekete kenőcs a fenyőfák védelmére alkalmazzák. A „Cilvacol K“ ezzel szemben egy fekete, -erősen visszataszító szagú és undorító anyagokat tartalmazó sűrű folyadék. Zsák, rongy és hasonló anyagok áztatására alkalmazzák, amelyeket aztán a védendő növények közelében akasztanak fel. A „Monacói“ rozsdavörös kenőcs vízzel a célnak megfelelően hígítva permetanyagként kerül felhasználásra. A vegetáció nyugalmi időszakában gyümölcsfáknál 30—40 százalék, epernél 5 százalék, szőlőnél 7—10 százalék, erdészetben pedig 33—50 százalékos töménységű permetlé alakjában alkalmazzák. Dr. Kerekes Gyula a Budapesti Növényvédelmi Kísérleti Állomás munkatársának adatai szerint ez a szer 30 százalékos töménységben a nyúl és szarvas ellen sok más repelens közül a fiatal almások védelmére legalkalmasabbnak bizonyult. A gyártó cég adatai szerint Hollandiában a 20 százalékos Monacolos per------------------------------------------N 3. szám ATARTALOMBÓL: Világszerte kísért a veszettség réme ^ Vadásznaptár A Csehszlovák Vadászszövetség hírei ^ Vaddisznó-lesen Lőfegyver — életveszély! Fenékólmos pontyhorgászat Halásznaptár ^ Sikeres lesz az „őrségváltás“ 7 4* Halaink fontos táplálékállatai ♦ jubileumi közgyűlés Párkányban 4* Érdekességek 4 Az óriás metezés az árpa, illetve zabvetésekét a vadak ellen igen jól védte. A „Cervacol“ fehér krémszerű, szagtalan' kenőanyag. A lomb és tűlevelű fák védelmére készült. A vad által veszélyeztetett, illetve megvédendő ágrészekre és végekre ezt a szert ősszel, mielőtt még a vadak kártétele megkezdődne, kefe segítségével vagy gumikesztyűs kézzel alkalmazzuk. Külföldön ma már számtalan repelens van forgalomba. Célszerű volna, ha egynéhányat közülük a mi gyártmányainkkal összehasonlíthatnánk. Ez már csak azért is fontos volna, mert közismert tény, hogy egy repelensnek több éven át történő alkalmazása után a vadak hozzászoknak és ennek folytén a repelens teljesen hatástalanná is válhat. Renczég Vilmo* Az újvidéki kiállítás csehszlovák részlegén bemutatott szarvas- és őzagancsok egy csoportja. Fotó: Dr. Josef Neőns
