Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-23 / 12. szám

íM0ra@aaűnc3S}Q szemle Aranyláz Nyugaton A két hete tárté pánikszerű arany­felvásárlások nyomán, amikor az amerikai kormány drákói intézkedé­sekre kényszerült, hogy megakadá­lyozza a dollár elleni spekulációt, a hisztéria kissé lelohadt. Az Egyesült Államok szövetségi bankrendszerét irányító Federal Reserve Broard fél százalékkal emelte a leszámítolási kamatlábat. Az intézkedés után ér­vénybe lépő öt százalékos kamatláb az 1929 évi nagy tőzsdei összeomlás óta a legmagasabb. Ezzel csaknem egyidejűleg a Szenátus minimális többséggel — 39 szavazattal 37 elle­nében — hozzájárult a dollár arany­­fedezetének felszabadításához. így az Egyesült Államok 11 milliárd 434 mil­lió dollárra becsült teljes aranykész­letét bevetik a dollárarany paritás fenntartásáért folyó elkeseredett küz­delembe. Johnson Wilson brit kormányfő se­gítségét is kénytelen volt kérni. Az elmúlt hét csütörtökén az esti órák­ban a Fehér Ház és a Downing Street 10. között létesített „forró dróton“ kérte a brit kormány közreműködé­sét a londoni színesfémtőzsdén dúló aranyláz megfékezésében. Néhány perccel Johnsonnal folytatott beszél­getése után Wilson mozgásba hozta a brit gazdasági élet irányításának gépezetét. A Buckingham palotában 11. Erzsébet királynő perceken belül aláírta a rendeletet, amely szerint pénteken valamennyi brit bank és tőzsde bezárt. Jenkins brit pénzügy­­miniszter pénteken hajnalban jelen­tette be a brit alsóház ülésén, hogy „a súlyos és egyre növekvő kereslet az arany iránt arra késztette az Egye­sült Államok hatóságait, hogy kér­jék, zárjuk be a pénteki napra a lon­doni aranytőzsdét.“ Londoni hírek szerint Anglia újabb súlyos gazdasági intézkedéseket ter­vezett: többek között fontolóra vet­ték a bank-kamatláb példátlan tíz százalékos szintre való emelését. Angliába egyébként nagymennyiségű aranyat szállítottak az egyesült álla­mokbeli Fort Knoxból repülőgépen. Wilson angol miniszterelnök hiva­tala péntek este hivatalosan közölte, hogy Brown külügyminiszter lemon­dott és utódává Michael Stewartot nevezték ki. Brown külügyminiszteri kinevezése előtt ugyancsak Stewart volt a Foreign Office vezetője. A Reu­ter jelentése szerint a lemondásra annak nyomán került sor, hogy „a heves temperamentumú, 55 éves kül­ügyminiszter az aranyválsággal kap­csolatban összekülönbözött kollégái­val“. A Fehér Ház szóvivője a legújabb jelentések szerint közölte, hogy John­son elnök aláírta a kongresszus két házában megszavazott törvényjavasla­tot, amely megszünteti a belföldi bankjegyforgalom 25 °/o-os aranyfe­dezetét és ezzel 10,7 milliárd dollár értékű aranyat szabadít fel az Egye­sült Államok nemzetközi kötelezettsé­geinek kielégítésére. A nyugati sajtó és a hírügynök­ségek nagy figyelemmel kísé­rik a Csehszlovákiában folyó demok­ratizálódási mozgalom fejlődését, és részletesen közük A. Dubőek elvtárs Brnóban mondott beszédét. 0 Az Unita, az olasz kommunisták napilapja hangsúlozza, hogy „a párt­nak más módszerekkel kell irányíta­nia“. Az Avanti szocialista lap első oldalon közölte, hogy „Dubőek tiszto­gatást hirdet“, s hogy „a Központi Bizottság március 28-i plenáris ülése leszámol Novotnyval.“ M 0 Az „Osservatore Romano a Va­tikán lapja a prágai sajtóban közzé­tett cikket kommentálja, az igazság­talanul elítélt papok rehabilitálásá­nak szükségességével kapcsolatban. 0 Az Associated Press amerikai hírügynökség prágai tudósítója a csehszlovákiai helyzettel kapcsolatos hírmagyarázatban közölte, hogy „a kommunizmusról alkotott nyugati sablon — mely a hidegháború idő­szakában alakult ki — nem alkal­mazható a mai Csehszlovákiára. A tudósító hangsúlyozza, hogy a cse­hek történelmi hagyományaik alapján nem oroszellenes beállítottságúak. Az új vezetők helyeslik a szabad vitát, azonban hangsúlyozzák, hogy a Szov­jetunióhoz fűződő szoros kötelék lét­­fontosságú Csehszlovákia számára. Ezt érvekkel is bizonyítják, s úgy lát­szik, számos ember meg van erről győződve. A tudósító a továbbiakban Eduard Goldstücker professzor szavait idézi a szocializmus és a szabadság egye­sítéséről. Elenyésző azok száma, akik nem értenek egyet azzal, hogy itt va­lami rendkívüli történik. Az itt le-8 SZABAD FÖLDMOVES 1968. március 23. A dollár aranyfedezetének törlése nem érinti az egyszerű amerikai át­lagembert, akinek az elmúlt időszak­ban már amúgy sem volt módjában aranyra váltani a dollárt. Csupán az aranyműveseknek kell ezután külföldi piacon beszerezniük a szükséges ara­nyat. Londoni jelentések szerint az angol font, amely az elmúlt hetek során .többször is veszélybe került az arany körüli spekulációk miatt, megerősí­tette árfolyamát, és a most bejelen­tett angol költségvetés után a dollár­ral szembeni árfolyama V* centtel emelkedett. Az egész nyugati pénzügyi rend­szert fenyegető arany-spekulációnak az úgynevezett „aranypool“ ( az Egye­sült Államok, Belgium, Nyugat-Német­­ország, Olaszország, Hollandia, Svájc és Anglia) pénzügyi szakértőinek ta­nácskozása igyekezett gátat vetni. A pénzügyi körökben hangoztatják, hogy a bizalom Nyugat-Európában na­gyon megingott és az európai pénz­ügyi közösséget leginkább Vietnam kérdése nyugtalanítja. Túlsúlyban van az a vélemény, hogy az amerikai kor­mány soha sem mérlegelte eléggé reá­lisan e háború költségeit. Genf Az elmúlt héten Genfben a leszere­lési értekezlet befejezte az atomso­­rompó-szerződés tervezetének kidol­gozását és elfogadta az ENSZ-közgyű­­lés elé terjesztendő javaslatot, amely a szerződéstervezet szövegéből és a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Brltannia azon javaslatából áll, amelynek értelmében a szerződést aláíró nem nukleáris hatalmaknak biztosítékot adnának egy esetleges nukleáris támadás fenyegetésével szemben. E javaslat kimondottan tilt­ja az atomfegyverek közvetlen vagy közvetett terjesztését azokba az álla­mokba, amelyek ezldeig atomfegyve­rekkel nem rendelkeznek. Berlin Walter Ulbricht, az NSZEP első tit­kára, az NDK államtanácsának elnöke televíziós beszédben válaszolt Kie­singer nyugatnémet kancellár beszé­dére. Ulbricht leleplezte a nyugatné­met kormány törekvéseit, amelyek az atomsorompó-szerződés megakadályo­zására irányulnak, szólt a revangis,{n törekvésekről és* kifejtette, hogy az NDK új alkotmány-tervezete kijelöli az ország fejlődésének vonalát, meg­mutatja a két német állam közötti normális kapcsolatok megteremtésé­nek útját, egészen a demokrácia és a szocializmus alapján történő újra­egyesülésig. New York -Kedden 36 afrikai ország sürgős kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy folytassa a rhodéziai helyzet megvitatását. Az afrikai or­zajló események potencionális követ­kezményei nagy jelentőségűek mind Kelet számára — ahol az ifjúság tűn­tet a nagyobb szabadságért —, mind pedig Nyugat számára, ahol az új baloldal még mindig a szocialista mo­dellt keresi — írja az AP prágai tu­dósítója. • A londoni Observer prágai tu­dósítója a lap vasárnapi számában megállapítja, hogy a csehek fegyel­mezettek és a diáktüntetések rende­szágok képviselői közös levelükben megállapítják, hogy a fajgyűlölő Smith-rezsim ellen hozott részleges gazdasági szankciók nem vezettek eredményre. A Rhodéziában kialakult helyzet a nemzetközi békét és bizton­ságot fenyegeti. Buattura algériai küldött felszóla­lásában azt követelte, hogy minden állam szakítson meg minden kapcso­latot Salisburyval. Ugyanakkor min­den szükséges intézkedést fheg kell tenni a Rhodéziával határos Zambia védelmére. Lord Caradon javasolta a tanácsnak, hogy „a korábbi úton“ járjon. Az angol delegátus szerint a Biztonsági Tanácsnak el kellene vá­lasztania a Salisburyban folyó kivég­zések ügyét a Smith-rendszer felszá­molásának általános problémájától. iSzgSjPillantás l55E3ia nagyvilágba MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság március 12-től 15-ig Budapesten tartotta kilencedik ülését. A pénteken aláírt jegyzőkönyvben or­szágaink kulturális kapcsolatainak széleskörű kibővítését rögzítették. Cj megállapodások születtek egyebek között a felsőoktatás, a kölcsönös nyelvoktatás, a kiadói és a folyóira­tok közötti együttműködés, a szín­házi, zeney filmművészeti kapcsola­tok vonatkozásában. SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÜLKERESKEDELMI MINISZTEREINEK, MINISZTERHELYETTESEINEK BUDAPESTI MEGBESZÉLÉSEI A Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szov­jetunió -külkereskedelmi miniszterei, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Mongol Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztársaság kül­kereskedelmi miniszterhelyettesei dr. Bíró Lajos külkereskedelmi miniszter meghívására március 14-én és 15-én Budapesten megbeszéléseket folytat­tak a kölcsönös áruforgalom időszerű kérdéseiről, és véleményt cseréltek az ENSZ második kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának meneté­ről. A megbeszélésen résztvevő mi­nisztereket és miniszterhelyetteseket pénteken szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón fogadta Fock 'Jerfő, á Minisztertanács elnöke. (MTI) SZEPTEMBERBEN NÉPSZAVAZÁS GÖRÖGORSZÁGBAN Papadopulosz, a juntakormány mi­niszterelnöke közölte, hogy az új al­kotmányra vonatkozó népszavazást szeptember 1-én rendezik Görögor­szágban. Az új alkotmány messze­menően biztosítani igyekszik majd a junta hatalmát. 0 Budapest. — Az MSZMP közpon­ti lapja, a Népszabadság vasárnapi számában részletesen tájékoztatja olvasóit Alexander Dubceknak, a CSKP Központi Bizottsága első titká­rának a brnői városi pártkonferen­cián elmondott beszédéről. A többi magyar lap is első oldalon foglalko­zik Dubőek felszólalásával. A Magyar Nemzet vastag betűkkel szedett cím­ben idézi A. Dubőek szavait, hogy Csehszlovákia külpolitikájának alapja Csehszlovákia a világsajtó tükrében zettek. A párt és a lakosság egyre szélesebb rétegei támogatják az új első titkár reformtörekvéseit. Széles­körű változás és morális „tavaszi nagytakarítás“ várható, azonban az 1956-os magyarországi események nem ismétlődnek meg. Senki sem kö­veteli a kapitalizmus visszaállítását és mindenki tudja, hogy a Varsói Szerződésből való kilépés, vagy a Szovjetunió elleni provokáció öngyil­kos őrültség lenne. 0 Varsó. — A lengyel sajtó vasár­napi száma részleteket közöl A. Dub­­őeknak, a CSKP KB első titkárának brnói konferencián elhangzott beszé­déből. A „Zycie Warszawy“ című na­pilap „Szlovákia föderációt követel“ címmel cikket közöl. A lap tudósítója a szombati prágai sajtóból merítette az anyagot, amely tájékoztatást ad a CSKP Központi Bizottsága elnökségé nek üléséről. A napilap a továbbiak­ban idéz Vasil Bifak televíziós beszé­déből, valamint beszámol a Szlovák Nemzeti Tanács üléséről. szövetségének megszilárdítása a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal. A magyar sajtó, rádió és televízió nem fűz hírmagyarázatot a csehszlovákiai eseményekhez, azon­ban nap nap után beszámol a jelen­tősebb fejleményekről. 0 Párizs. — A francia sajtó, rádió és televízió igen részletes tájékozta­tást közöl a csehszlovákiai helyzetről. A kommentárok egyértelműen meg­állapítják a CSKP KB decemberi és januári plénuma utáni fejlemények szocialista tartalmát, és hangsúlyoz­zák, hogy „rehabilitációról és a szo­cialista eszmények beteljesedéséről“ van szó — amint ezt a Monde című lap fejezte ki. 0 Bukarest. — A román sajtó a CSKP KB januári plénuma óta nagy figyelmet szentel a csehszlovákiai eseményeknek. A lapok rendszeres tájékoztatásokat közölnek a párt- és kormányszervek tárgyalásairól, vala­mint az új irányvonal érvényesítésé-Dél-Vietnamban nőttön-nő az Ame­­rika-ellenes hangulat. Nem mennek önként, Amerika kül­di őket Vietnamba a „szabadság vé­delmére“. Magasan hordják az orru­kat, de nem szívelik őket. Sőt: Dél- Vietnamban egyre fokozódik a gyűlö­let a fehér bőrű idegenekkel szem­ben. Jelenleg 500 000 amerikai él és harcol az aránylag gyéren lakott Dél-Vietnamban, amelynek lakossága alig éri el a 17 millió főt. Az idege­nek igyekeznek feltűnni, de nem ép­pen kedvező színben. Igyekezetük egyáltalán nem válik becsületükre! A Saigon és környékén állomásozó ről a pártban és a közéletben. Beszá­molnak továbbá a Sejna-ügyről is. London. — Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának lapja, a Morning Star vezércikkében hangsúlyozza, hogy a széles körű vitára a CSKP Központi Bizottsága adott ösztönzést, és a napirenden szereplő kérdések igen fontosak az egész világ szocia­listái és kommunistái számára is. Megoldásuk jelentősen megerősíti a szocializmust Csehszlovákiában és csalódást okoz az imperialistáknak. Valamennyi angol lap véleménye megegyezik abban, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának politikáját és Alexander Dubceket, a CSKP KB első titkárát a lakosság többsége támogat­ja, és Csehszlovákiában valóban de­mokratikus átalakulásokról van szó. 0 Belgrád. — A belgrádi Kommu­­niszt, a JKSZ folyóirata a legutóbbi események alapján arra a következ­tetésre jut, hogy a konzervetív erők ellenállást tanúsítanak az új irány­vonallal szemben, de a párt politikai bázisában és a párttagok soraiban erősödik az új irányvonal támogatása. A Kommuniszt hangsúlyozza, hogy a szocialista fejlődés és a szocialista demokrácia fontos kérdései szerepel­nek a napirenden, tekintettel arra, hogy a társadalom, a gazdaság és a termelőerők fejlődése követelményei­nek, valamint Csehszlovákia demok­ratikus hagyományainak nem felelt meg a bürokratizálódott párt szerepe és a hatalom összpontosítása a leg­felsőbb pártszervekben. 0 A jugoszláviai Borba a lap prá­gai különtudósítójának cikkében fog­lalkozik Csehszlovákia eseményeivel és megállapítja, hogy a csehek és szlovákok határozott szándéka a tár­sadalmi kapcsolatok demokratizálása és vigyáznak arra, hogy az események szálait szilárdan kezükbe tartsák. Merre tartanak az Egyesült Államok Még több mint fél esztendő választ el az amerikai elnökválasztástól, de a választási előcsatározások egyre nagyobb hévvel bontakoznak ki. McCarthy demokrata szenátor New Hampshire-ben aratott előválasztást sikere — viszonylag kis jelentőségű szövetségi államról lévén sző — nem jogosít messze menő következtetésre. Ám ha tekintetbe vesszük, hogy McCarthy mint a Vietnamban folyó amerikai agresszió ellenzője lépett po­rondra és több szavazatot kapott, mint az uralmon levő Johnson, figyelem­re méltó eseménynek számít. Ez a siker megrázkódtatást okozott Washing­ton kormányköreiben, meglepte a Demokrata Párt vezetőségét is, Róbert Kennedyt, az elhúnyt John F. Kennedy öccsét pedig — eredeti szándéka ellenére — arra ösztökélte, hogy mint demokrata párti jelölt ugyancsak bevesse magát az elnökválasztási kampányba. így most a demokraták ré­széről Johnson mellett további két jelölt verseng az elnöki hatalom elnye­réséért. Még nem tudni visszavonul-e később McCarthy a tekintélyes csa­ládi nevet viselő és sokkal nagyobb anyagi erővel rendelkező Robert Ken­nedy javára. Kennedy viszont hatalmi téren van hátrányban Johnson elnök­kel. A két szenátor azonban máris megegyezett az együttműködés taktikai kérdéseiben. Robert Kennedy, ha mindjárt fenntartásokkal is, több ízben lépett fel Johnson vietnami politikája ellen s újabban Kansas szövetségi állam man­hattani egyetemén elmondott beszédében megvádolta Johnsont, hogy min­dent a militarizmus kártyájára tesz fel. Kijelentette, hogy új úton akar járni, amely a vietnami háború befejezéséhez, valamint az USA-ban fenn­álló társadalmi és faji viszályok kiküszöböléséhez vezetne. Kennedy óva intett a háború fokozásától, a konfliktus békés rendezéséért szált síkra és amellett foglalt állást, hogy a Dél-Viediami Nemzeti Felszabadítási Mozga­lom hivatott képviselőjét tárgyaló félként kell elismerni. Robert Kennedy nyilván tudatában van annak, hogy az Egyesült Álla­mokban egyre jobban növekszik a háború ellenzőinek tábora és hogy ezzel a választási kampányban elsődlegesen kell számolnia. Annál inkább fel­bőszítette állásfoglalásával Johnsont, aki nem átallotta aféle közönséges spekulánsként korholhi ellenfelét, egyben pedig hangsúlyozni, hogy kitart „kemény kurzusa“ mellett. Mint a Fehér Ház ura mondotta, hogy az Egye­sült Államoknak a vietnami háborút mindenképpen meg kell nyernie. Akár a tárgyalóasztalnál, akár — végső esetben — a harctéren ... További 50 ezer amerikai katona bevetésének engedélyeztetésével John­son újabb tanúságot tett amellett, hogy Vietnamban, ahol hetek óta a sza­badságharcosok kezében van a kezdeményezés, mindenképpen a fegyve­rekre akarja bízni a megoldást és hogy ennek érdekében a háború további esztelen fokozását is számításba veszi. Teszi ezt annak ellenére, hogy világszerte erősödik az agresszió miatti felháborodás és hogy a zsákutcába jutott amerikai háborús erőfeszítések vészesen hozzájárulnak az USA fizetési mérlegének, az egykor mindenható dollár tekintélyének lerontásához, (aminek a közelmúltban kitört arany­vásárlási láz egy tipikus megnyilvánulása volt). A dollár aranyfedezetének évek óta tartó csökkenése már régen éretté tette az amerikai valuta-leér­tékelést, amiről azonban Johnson továbbra sem akar hallani. És ha azt a belga, nyugatnémet, olasz, holland, svájci és nagy-britanniai központi ban­kok együttműködésével egyelőre még sikerült is elkerülni, a dollár deval­vációja Damokles kardjaként függ az Egyesült Államok felett. Egyúttal veszélyezteti az egész tőkés világ gazdaságát is, főleg azon országokét, amelyeket szoros kötelékek fűznek az Egyesült Államokhoz. A beteg dol­lárt azonban injekciókkal csak átmenetileg lehet menteni. A gvógyítás mindenekelőtt az amerikai agresszív militarista irányzat felszámolásán múlik. Szírt Muszáj szerelem... amerikai katonáknak módjukban áll sok pénzt költeni. És nem is fukar­kodnak vele. Ezzel azonban egyúttal szédületesen felsrófolják az amúgy is magas árakat, az infláció örvényébe sodorják az országot. Mindez keserű­séggel tölti el a szűkös jövedelemből tengődő őslakosságot. A kormány után az US-haderők jelentik a leg­hatalmasabb munkaadót Dél-Vietnam­ban. Nem kevesebb mint 130 0011 bennszülött szerepel az amerikaiak bérlistáin. Az amerikaiak általában kevés meg­értést tanúsítanak az iránt, hogy ide­gen területen kell harcolniuk, amikor Saigon utcáin csak úgy hemzsegnek a katonaköteles korban lévő dél-viet­nami fiatalemberek. A legtöbben kö­zülük nem is értenek angolul. De nemcsak a nyelvi nehézségek, egy egész világ választja el egymástól a két nemzetet. Köztudomású, hogy az amerikai ka­tonák viselkedése a saigoni mulató­helyeken nem mondható éppen „szo­batisztának“. Az idegen jövevények pedig a saigoni pénzváltókat gyűlölik feneketlenül, mert elülről-hátulról be­csapják őket, akik nem ismerik a he­lyi viszonyokat. A dél-vietnami taxi­sofőr szó nélkül faképnél hagyja uta­sát, ha egy amerikai lesipuskás dol­lár-bankót lobogtat meg előtte és ak­kor is szótlanul kifizeti a viteldíjat, ha a sofőr rádupláz. Nem csoda, hogy az ellenszenv mindinkább elmélyül a hazai lakosság soraiban. Az amerikai hadvezetőségnek fő a feje, mitévő le­gyen, hogyan vegye elejét a két nem­zet között kiéleződött súrlódásoknak? Legújabb jelentések szerint át akarja csoportosítani a saigoni hadtápterü­leten összezsúfolt katonai alakulato­kat. Ennek viszont nem örülnének a saigoni bárhölgyek, akik pénzelőjü­­ket, sőt családfenntartójukat látják amerikai harátjaikban. Hiába szólítja fel az amerikai ka­tonai rádióadó szüntelenül a hadtáp­terület egységeit, ne viselkedjenek feltűnően nyilvános helyeken, legye­nek szerények, nyájasak, ne igyák le magukat a sárga földig, és ne handa­­bandázzanak, ne szónokoljanak min­den utcasarkon. Oda se neki! Még azzal a kecsegtető ajánlattal sem tud­ják jobb belátásra bírni az amerikai katonákat, hogy magas kamatlábat ígérnek nekik, ha pénzüket nem her­dálják el Vietnamban, hanem az ún. „katonabankba“ fizetik be személyes számlára. Hiába, az amerikaiak helyzete Viet­namban távolról sem olyan rózsás, hogy valaki közülük — felette kétes — jövőjére is gondolna!

Next

/
Thumbnails
Contents