Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-13 / 2. szám
Egyből Két járás lesz Válni akarnak', mert nem sikerült a házasság. Ez a hír Járta nemrégiben a közép-szlo-i vákiai kerületben. Ez az újság nem alaptalan, s már a „bíróság" hozzájárult a váláshoz. A kékkői körzet a „hűtlen feleség“, a választások után a nagykürtöst székhellyel alakul majd meg. Az új járásnak kb. 50 ezer lakosa lesz és a volt kékkői járáson kívül a zólyomi járás néhány déli községe is az alakulandó új járáshoz tartozik majd. A megcsonkult losonci járáshoz viszont a rimaszombatiból csatolnak kilenc községet. Főként Medvesalja környékéről van szó. Az elszakadást főleg azzal indokolják, hogy a kékkői körzet gazdaságilag elmaradott. Ezen a részen 39 alacsony szinten gazdálkodó szövetkezet van és ezeknek a megerősítése a távolság és egyéb okok miatt nehézségbe ütközött. Az új Járás a kékkői szénmedencétől eltekintve teljesen mezőgazdasági Jellegű lesz és több mint 55 ezer hektár földön gazdálkodjak majd a szövetkezetek és állami gazdaságok. Mivel mezőgazdasági járás lesz, úgy válogatják össze a káderokat, hogy azok főleg állami gazdaságok és szövetkezetek fejlődését segítsék elő. A kékkői körzetben nagyméretű szőlőtelepítések Is vannak. A távlati tervek szerint több mint 1000 hektár szőlő lesz a kitűnő fekvésű domboldalakon. Mivel szétválik a járás, az eddigi elképzelések Is megváltoznak. Ugyanis előbb már az év elejére tervezték a járási mezőgazdasági társulás megalakítását. A jelenlegi elképzelések szerint azonban csak a választások után kerül sor a társulások létesítésére. Ipolymenti vélemények a kongresszus előtt Már az EFSZ-ek Losoncon megtartott konferenciáján kiderült, hogy azokban a szövetkezetekben jelentős a fejlődés, ahol szakosítva van a termelés s magasabb szintű a szövetkezeti dolgozók jutalmazása. Varjú László mérnök-zootechnlkus, Varbón. A fiatal szakember eredményei az ottani körülmények között jók. De szerinte még jobban virágozhatna a gazdaság, ha az állattenyésztés szakosítva lenne. Mivel a környéken általában kis szövetkezetek vannak, ezt legjobban üzemek közti kooperációval lehetne megoldani. Erre főleg akkor nyílik majd széleskörű lehetőség, ha az új Járásban Is megkezdi tevékenységét a járási mezőgazdasági társulás. Természetesen a kooperáció csak akkor lesz egészséges, ha eltekintve attól, hogy malac-, vagy borjúneveléssel avagy hizlalással foglalkozik egy-egy szövetkezet, jövedelemben az egész állományforgón belül érdekelve lesz. Szerencsére nemrégiben megkezdődött már az Ipoly szabályozása Is, és ez komoly Jelentőségű lesz a takarmánykérdés megoldása terén. A fiatal mérnök szerint a kékkői körzetben a lassú fejlődésnek egyik okozója, hogy eddig a Járás keveset törődött velük és kevés a különböző fokon végzett mezőgazdasági szakem-Távlatok az ementáli sajt készítésében Az ementálira mondják, hogy a „királyok sajtja és a sajtok királya". A Berni havasi pásztorok ősrégi hegyi sajtját sikerült a svájciaknak úgy kialakítaniuk, hogy világszerte híressé vált. A kitűnő eredmények és a gyors elterjedés az — eredetileg csak származási helyet jelölő — ementáli Jelzőt minőségi fogalommá emelték. Az ementálihoz eredetileg nyerstejet használtak, természetes állapotban. Számos tudományos szintű vizsgálat szerint, a nyerstej centrifugás, mechanikai tisztítása kedvező a sajt minőségére. Megkísérelték a tej hevítését is !(Guerault 63—65 °C, max. 68 °C, Thaler 63—64 °C, 30 sec.). így — természetesen megfelelő baktériumtenyészetek használatával — többé-kevésbé megközelítették a természetes állapotban levő nyerstejből készült sajtok minőségét. Ma már a szilázson tartott tehenek tejéből is sikerül megfelelő sajtot készíteni, mert a benne levő — a sajtgyártás szempontjából káros — baktériumokat a peroxld-kataláz eljárással háttérbe lehet szorítani, feltételezve az ehhez elengedhetetlenül szükséges sajtkultúrák kifogástalan készítését és felhasználását. Az ementáli sajt készítésében nagy változást hozott a technika fejlődése. A könnyen hevíthető, kettősfalú üstök és az elektromos meghajtású kavarógépek bevezetése révén a termék egyöntetűbb lett, a munka termelékenysége javult. A hely- és kézimunkaszükséglet azonban még így is nagy maradt. Ezen segített az űn. „sajtkészltő" berendezés. Legjobban bevált az 500— 600 literes készülék. Előnyei: a felület és a térfogat kedvezőbb aránya, a könnyebb töltés, az egyenletesebb alvadékrögök és a kevesebb sajtpor. További előnye, hogy 0,2 százaléknál kevesebb zsír marad a savóban, mint kézi munka esetén, és hogy a sajtmesternek több ideje marad a fontosabb folyamatok felügyeletére (kultúra, kémhatás, hőszabályozás stb.j. Különös előnye a sajtkészítőnek a kikevert alvadók könnyű elosztása. Azelőtt minden egyes sajt anyagát külön-külön és csak igen nehézkesen leheltett a „helyére tenni“, ma már a sajtkészítővel akár 6 karikára valót Is egy munkamenetben lehet szétosztani. A sajtkészítő berendezések különfélék. Ausztriában főleg a Steinecker- és Schwartze-félék használatosak. A sajtok további kezelése a présekben, a sósfürdőkben, de különösen az érlelőpincékben azonban még mindig túl munkaigényes. Ezek még napjainkban is megoldásra váró feladatok. Franciaországban olyan sajtkészítővel is kísérleteznek, amely sajtruha nélküli préselést ígér. Ebben olyan sajátos, nem állítható, perforált kávát alkalmaznak, amelyet egy mozgatható asztalon a sajtkészítő alá lehet tolni. Az alvadék esetleges „meghűlése“ ellen plasztik csíkokkal és gumlhab-hálóval védekeznek. A sajtok forgatásával és meregetésével járó nehéz és fárasztó munkát a légnyomással működő — mennyezeti sínekre szerelt — „CEKA“ nevű mozgó forgatóval csökkentik. A „kis sajtok“ sósfürdővel kapcsolatos munkáit az utóbbi időben sikerült gépesíteni. Az itt bevált — heveredés és csigasoros — megoldások előreláthatóan az ementáli sajtokra is alkalmazhatók lesznek. Különféle gépi megoldásokkal igyekeznek könnyíteni az érlelőpincék rendkívüli erőt igénylő munkáit is. Az érlelő- és tároló pincéket Franciaországban klímaberendezésekkel látják el. Bennük az ementáli sajtokat mozgatható polcokon tartják. A polcokat gépi berendezésekkel lehet a kívánt helyre — akár a lemosó térbe is — átrakni. Minden ilyen természetű gépesítésnek természetesen építészeti feltételei vannak. A jövő útja a továbbiakban a fóliás érlelés és az adagolt csomagolás felé mutat. A lágy sajtokéhoz hasonló megoldások azonban az ementáli sajtok esetében egyelőre nem ígérnek közeli sikert. Dr. Sütő Kálmán bér. Ez a fő oka az alacsony hektárhozamoknak és annak is, hogy sokhelyütt nem tudják keresztülvinni a magasabb szintű jutalmazási rendszert. Pedig az Ipoly mentén sok példa van arra, hogy ahol néhány év óta a szilárd jutalmazási forma érvényesül, ott jelentősen emelkedett a termelés és természetesen a tagság jövedelme is. Varjú elvtárs úgy gondolja, ha kimondottan mezőgazdasági jellegű lesz a Járásuk, akkor Jobban törődnek majd, hogy megfelelő menynyiségű közép- és felsőfokon végzett szakember kerüljön a Járásba és a speclalizáció és kooperációs kapcsolatok mellett ez nagyban elősegíti majd a szövetkezetek megszilárdulását. Orlai Vilmos 1960-tól irányítja a gé- . pesítést Terbeléden. A technikumot végzett fiatal szakember nyitott szemmel Jár, bár még csak 26 éves, tagja a Járási pártvezetőségnek is. Az Ő véleménye szerint is a fejlődés legnagyobb kerékkötője, hogy nincs megoldva a szakosítás. Ha nem termelnének annyi fajta növényt, sokkal kevesebb gép kellene, s azok jobban ki lennének használva. De míg ez megoldódik — és annak egyik biztosítéka lesz a járási mezőgazdasági társulás megalakítása — meg kellene Javítani a szolgáltatásokat. A néhányszáz holdas szövetkezetekben csak a legszükségesebb gépeket kellene megvenni, s a többiből legyen elegendő a traktorállomáson, ök már az istállótrágyázást régebben a traktorállomással végeztetik és kifizetődik. Ha megalakul a mezőgazdasági társulás, nagyobb lehetőség nyílik a gépek átcsoportosítására is. A járás déli részében például két héttel előbb aratnak, és így a kombájnokkal kölcsönösen kisegíthetik egymást a mezőgazdasági üzemek. A fiatal szakember nincs megelégedve a mezőgazdasági gépgyártással. Kevés az univerzális gép a mezőgazdaságban. A tanácsadás sem kielégítő. Helyes és kifizetődő lenne, ha az új gépek megérkezése után meghívnának egy-egy szakembert a gyárból, aki a környék gépesítőinek iskolázást tartana és gyakorlatban is bemutatná a gép működését. Orlai elvtárs a gyengén gazdálkodó szövetkezetek megerősítésénél nagy jelentőséget tulajdonít a melléktermelésnek. Náluk a kavics és kőbánya jövedelme nagyban segítette a szövetkezet megszilárdulását. Ezért, ahol mód van rá, használják ki a helyi lehetőségeket. Orlai Vilmost különben a járási konferencia küldöttként választotta a szövetkezetek VII. országos kongresszusára. Ha szót kap, ott is elmondja majd, hogyan segíthetne a gépgyártás és az alkatrészkészítés jobban a mezőgazdaságnak. Egy-egy szakember nyilatkozott az újjászervezendő járásokból. Ezek egyéni vélemények, mivel a járási elképzelések még nem alakulhattak ki, mert nemrégiben lett jóváhagyva az új járás létesítése. Tóth Dezső A szerencsés" hógolyótól Is fél a kislány. Foto: T, Ds Memrégiben két gépesítőt kerestem fel véleménykutatás céljából. A gépek javításáról, az alkatrészhiányról, a mezőgazdasági gépek jelenlegi színvonaláról érdeklődtem. Elsőnek Bakulár Lászlóval, a marcelházi szövetkezet gépesítőjével beszélgettem, aki szakmai felkészültség tekintetében magas szinten áll. ö a következőket mondotta: — Szövetkezetünk gépparkját a község előterében épülő gépállomáson összpontosítottuk. Jelenleg 32 kerekes és hat darab DT 54-es traktorral rendelkezünk. Továbbá két darab 100-as Sztalinyecünk van, melyeket meliorációs munkára használunk ki. Hat darab SK—4-es kombájn, két darab szovjet és két darab bolgár magas teljesítményű magtisztító áll rendelkezésünkre. Kellő mennyiségű vontatóeszközünk is van. Sajnos a traktorok számához viszonyítva nem rendelkezünk elegendő pótkocsival. Régi fájdalma ez szövetkezetünknek, de egyelőre képtelenek vagyunk megoldani e hiányosságot. Különösen most nehéz, mivel a pótkocsik ára 11000 koronáról 18 000 koronára emelkedett. Az említett gépek javítását házilag végzik, mert ezáltal 15—20 százalékos megtakarítást érnek el. Húsz kiváló szakember áll rendelkezésükre, melyekhez ha hozzá számítjuk a traktorosokat is, számuk majdnem kétszerese. Ugyanis, ha egy traktor javításba megy, vele együtt a traktoros is a műhelyben nyer beosztást. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a gép kezelőjének alkalma legyen szakmai ismeretének elmélyítésére. A gépek javítására az elmúlt évben 678 000 koronát tervezték. Ezt az öszszeget teljes mértékben felhasználták. A gépek javítására szánt összeget nem sajnálják, mert az hamarosan megtérül. Hogy a gépek javítását kedvező körülmények között végezhessék, tavaly 1 millió koronás költséggel Nem erődítmény látható a képen, hanem a terményforgalml vállalat nagy befogadóképességű gabona szilája épül Léva mellett. Dicséret a kezdeményezésért Több alkalommal szóba került, hogy azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, ahol öntözőberendezéssel rendelkeznek, iskoláztatni kellene a gépkezelőket, valamint az öntözési csoportok vezetőit. Az Ojvásári Öntözési Kutatóintézet saját kísérleti gazdaságaiban már 1964-ben megzedte az iskoláztatást, de legutóbb az érsekújvári járásban a Párkányi Meliorációs Szövetkezet kezdeményezésére, védnöksége alatt, három hetes bennlakásos tanfolyamot rendeztek az öntözőgépek kezelői és az öntözési csoportok vezetői számára. Ezt követőleg a mezőgazdasági üzemek ökonómusait és agronómusait hívták meg pár napra, hogy ismertessék velük az öntözés ökonómiai, valamint agrotechnikai jelentőségét. Eugen Mesfan elvtárssal, az Üjvárosi Öntözési Kutatóintézet dolgozójával és Vladimír Gembicky mérnökkel, a Párkányi Meliorációs Szövetkezet elnökével való beszélgetés közben fény derült arra is, hogy a meliorációs szövetkezet szolgáltatás formájában gondnokságot vállalt az újvári járás mezőgazdasági üzemeiben levő öntözőrendszerek karbantartásáért, s vegetáció idején több esetben saját gépészeit helyezi el a nagyobb öntözőrendszereken. Tán mondani sem kell, hogy az öntözéses gazdálkodás terén egyre fejlődő újvári járásban nagy szükség van arra, hogy valaki törődjék az öntözőberendezésekkel, s ki lehetne más a gondnok, mint a meliorációs újabb gépjavító műhelyt építettek. Ezzel az intézkedéssel a dolgozók egészségét kívánták védeni, hogy ne kelljen az egyes javításokat a szabad ég alatt végezni. A mezőgazdasági gépek jelenlegi színvonalával, illetve minőségével kapcsolatban Bakulár elvtárs véleménye a következő: — Annak ellenére, hogy egyes mezőgazdasági gépek minőségi színvoígy látják a gépesíti... nala javult, mégsem lehetünk elégedettek. Mégpedig azért nem, mert a gépek szerkezeti felépítése túl bonyolult, ami lényegesen megdrágítja előállításukat. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy az NDK-ből behozott mezőgazdasági gépek technikai szerkezetének felépítése sokkal egyszerűbb és élettartama is gazdaságosabb, mint a hazai gépeké. A hazai gyártmányú gépek hátránya, hogy gyorsan elhasználódnak. Főleg azok a gépek, melyekkel vegyi anyagokat juttatunk a földbe. Ilyenek pl. a műtrágyaszórők, permetezők, trágyaszőrók stb. A különféle savak romboló hatása következtében két-három év leforgása alatt üzemképtelenné válik, pedig egy-egy gép amortizációs ideje tíz esztendő. ☆ A zselízi szövetkezetnek 15 kerekes és három lánctalpas traktora van. Ez a gépmennyiség teljesen elegendő a szövetkezet. Tavaly például a meglevő 3500 hektáros öntözőrendszerből a mezőgazdasági üzemek 2700 hektárt nagyon gazdaságosan kihasználtak. Ezt az arányt a meliorációs szövetkezet a jövőben javítani kívánja. Idén persze már 4200 hektárra bővül az öntözéses terület, ezért szükséges, hogy képzett emberek kezeljék a gépeket, akik bánni tudnak azokkal, s egyben ismerik az öntözés agrotechnikáját, valamint az ebből származó ökonómiai eredményeket. A Párkányban megtartott iskolázásnak komoly jelentősége van azért is, mert a résztvevők minősítési vizsgát tettek és oklevelet kaptak, amely feljogosítja őket arra, hogy üzemükben ennek megfelelő munkadljcsoportba sorolják őket. Például az a dolgozó, aki gépészoklevelet szerzett, elérheti, hogy a VI—VII., ugyanakkor az öntözési csoport vezetője, aki ugyancsak oklevelet szerzett a IV—VI. fizetési osztályba kerüljön. Minden esetre dicséretre méltó, hogy a Párkányi Meliorációs Szövetkezet kezdeményezésére, s az Újvárosi Öntözési Kutatóintézet közbenjárására 62 dolgozó szakképzettséget nyert. Meáfan elvtárs s a meliorációs szövetkezet szakemberei megjegyezték, hogy az emberek rászolgáltak az oklevélre, mert a vizsgákon becsülettel helytálltak. Ezután már minden lehetőség adva van, hogy munkahelyeiken alkalomadtán a gyakorlatban is bizonyítsák tudásukat. -hai-725 hektáros terület megmunkálására. A gépek Javítását azelőtt a kereskényi és a zselízi gépállomással végeztették. Az utóbbi évben már házilag végezték a munkát. Vajon mi ennek az oka? Erre adott választ Virág László gépesítő. — Arra a megállapításra Jutottunk, hogy előnyösebb a szövetkezet számára a gépek házi javítása. Ezt a jobb alkatrész-ellátás is elősegíti. De az Igazat megvallva, a gépállomás rossz munkája miatt történt. Nem egy alkalommal előfordult, hogy egy-egy traktorért többször is elmentünk, de a rosszul végzett javítás miatt nem vehettük át. Ezért 1968-ban már nem is kötöttünk szerződést, mert a gépek javítását 90 százalékban idehaza végezzük. Sürgős esetekben brigádosok bevonásával oldjuk meg a problémákat. Házilag egy-egy traktor középjavítása 3000 koronába, generáljavítása pedig 9000 koronába kerül. Ugyanez a gépállomáson történő javítás esetén kb. 15 000 koronát tesz ki. Jelentős könnyítés az, hogy az alkatrészek beszerzése megjavult. Nagy előny továbbá, hogy Érsekújváron és Bratlslavában is készpénz ellenében beszerezhetők gépalkatrészek. A mezőgazdasági gépek minősége évről-évre javul, de még mindig nem lehetünk elégedettek vele. A gépek megszerkesztésénél ügyelni kellene arra Is, hogy hazánk egyes vidékein nehéz körülményeknek vannak kitéve a gépek. Tehát úgy kellene megszerkeszteni azokat, hogy a legnehezebb körülmények között is megfeleljenek. Andriskin József SZABAD FÖLDMŰVES J 1968. január 13.
