Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-23 / 12. szám

A CSEMADOK Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP KB

és az SZLKP KB januári határozatához

(Folytatás az 1. oldalról) a határozatoknak a teljesítése minduntalan abba a nehézségbe ütközött, hogy végrehajtásuk nem tartozott a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe, az összállami szervek viszont a kérdéseket nem intézték el. Így olyan visszás helyzet állott elő, hogy az a Szlovák Nemzeti Tanács kapta feladatul a határozatok teljesítését, mely a gyakorlatban nem rendelkezett kellő hatáskörrel. Ezért a CSEMADOK Központi Bizottságának az a véleménye, hogy az egyetlen valóban méltó megoldás az ország föderatív alapokon történő átrendezése s ennek megfelelően rendezni a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség államjogi helyzetét az önigazgatás elvei alapján.

A CSEMADOK Központi Bizottsága azzal, hogy a kérdések megoldásának elősegítésére kezdeményező javaslatot terjeszt elő, bizonyítani kívánja, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB januári ülésének határozatait és az azóta beállt változásokat nemcsak örömmel és teljes egyetértéssel figyeli, hanem munkájával most és a jövőben is a legmesszebbmenőkig segíteni akarja.

I.

A nemzetiségek kérdésének megoldásában elért jelentős eredmények mellett súlyos hibák is vannak. E hibáknak fő eredője szerintünk az, hogy

— az alkotmányban s más alapvető dokumentumban a két nemzet mellett nincsenek feltűntetve egyenjogú társadalmi tényezőként a nemzetiségek;

— a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatározva;

— a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányos választott nemzetiségi szerveik és államjogilag biztosított nemzetiségi intézmények.

Ennek következtében a nemzetiségeknek nincs meg a teljes egyenjogúságuk.

Világosan ki kell hát mondani, hogy a nemzetiségek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elválaszthatatlan, elszakíthatatlan szerves részét képezik. A nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságot nemzetek és nemzetiségek alkotják. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak.

A nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságát az alkotmányban kell biztosítani.

Alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét.

1. Olyan nemzetiségi szerveket és intézményeket kell létrehozni, melyek összállami szervek részeként az egyes nemzetiségek egésze nevében aktívan résztvesznek a politikai, közigazgatási, közgazdasági és államhatalmi szervek munkájában, és a nemzetiségek problémáinak megoldásában az önigazgatás elve alapján érvényesíthetik akaratukat.

Ennek biztosítása végett a legrövidebb időn belül:

a) javasoljuk a törvényhozó és végrehajtó szervek felépítésének megfelelően ezek szerves részeként a következő szervek és intézmények létrehozását:

— a Szlovák Nemzeti Tanácsban az SZNT nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből, mint bizottsági tagokból megalakítani a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságát; a Megbízottak Testületének keretében pedig létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalát (Povereníctvo).

— A Nemzetgyűlésben a Nemzetgyűlés képviselőiből megalakítani a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Bizottságát; a kormány mellett pedig nemzetiségi titkárságot létesíteni államtitkárral az élén;

— hasonlóképpen a kerületi nemzeti bizottságokban a kerületi nemzeti bizottságok nemzetiségi képviselőiből, valamint szakemberekből, mint bizottsági tagokból nemzetiségi bizottságokat alakítani. A kerületi nemzeti bizottságok mellett pedig nemzetiségi osztályt létesíteni

— Az állam és a nemzeti-territoriális, regionális költségvetések megvitatása, és jóváhagyási folyamatában a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságai . joga és kötelessége érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi igényeit. Hasonló jogkörrel bír a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nemzetiségi titkársága és a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatala az egyes minisztériumok és megbízotti hivatalok irányában az életszínvonal egész ország területén való kiegyenlítődése elveinek szellemében.

b) Javasoljuk a nemzetiségileg vegyes lakosságú járások új területi átszervezését:

Az 1960-ban végrehajtott területi átszervezéskor kialakított új járások akadályozzák a nemzetek és nemzetiségek közeledését és baráti együttélését. A nemzetek és nemzetiségek egységének elmélyítése helyett a nemzetiségi súrlódások alapjául szolgálnak. Fékezik a: nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, a párt és állami szervek határozatainak teljesítését. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azok a járások, melyek túlnyomólag egy nemzetiségűek, a politikai és gazdasági téren is jobban fejlődnek és eredményesebben működnek.

A politikai és gazdasági élet további javítása csakúgy, mint a nemzetiségek kérdésének megoldása tényleges egyenjogúságuk biztosítása szükségessé teszi a nemzetiségek által lakott területeken a nemzetiségi szempontból maximálisan egységes, kompakt területi egységek létrehozását a járások új területi átszervezésével, melyre a földrajzi feltételek is kedvezőék.

Ezzel egyidöben szervezetileg biztosítani a járásokban a nemzetek és nemzetiségek kisebbségben élő tagjainak egyenjogúságát,

c) Javasoljuk a nemzetiségeknek a közügyekben való aktívabb részvétele érdekében:

— hogy a Szlovák Nemzeti Tanács minden bizottságába a képviselőkön kívül a nemzetiségek tagjai (szakemberek) mint bizottsági tagok is bekerüljenek;

— hogy a nemzetiségek tagjai az adott területen arányszámuknak megfelelően legyenek képviselve a központi, kerületi, járási és végrehajtó szervekben;

— nagy gondot fordítani — arányszám szem előtt tartásával — a választót szervekbe javasolt képviselők kiválasztására is, hogy felkészülten s aktívan képviseljék minden szinten a nemzetiségek érdekeit.

— a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán nemzetiségi osztályt alakítani, a többi társadalmi szervet szlovákiai bizottságán magyar ügyek referensi funkcióját létesíteni.

Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása után a CSKP XIV. kongresszusának előkészítésével és az alkotmány megválasztásának tervezetével kapcsolatban javasoljuk:

— az alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését és öntudatának elmélyítését;

— alapos politikai és szakmai körültekintéssel olyan alapvető elvek kidolgozását a nemzetiségek jogi helyzetének meghatározására és jogi intézmények létesítését e jogok érvényesítésére, melyek a leghatékonyabb megoldást biztosítják az önigazgatás elve alapján érvényesülő társadalmi és nemzeti egyenjogúsághoz;

— mindazoknak a törvényeknek és rendeleteknek a felülvizsgálását, melyeket 1945-től a magyar nemzetiségű polgárokkal kapcsolatban hoztak, és a diszkriminációs törvények eltörlését.

2. A nemzetek és nemzetiségek iskolai műveltségi szintje között jelentős különbségek vannak. A tudományos műszaki forradalom diktálta feladatok hiánytalan teljesítése, a demokratizmus elmélyítése megköveteli a nemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális életkörülményeiben mutatkozó különbségek megközelítőleges, de határozott kiegyenlítését, ami csakis az iskolai műveltségi szintek közötti különbségek megszüntetésével valósítható meg. A jelenlegi, nemzetiségi iskolahálózat zömmel csak alapiskolai szinten biztosítja a „minden gyermek számára egyenlő lehetőségek megteremtését“ anyanyelven. Az ifjúságnak az anyanyelven történő II. ciklusú oktatásban való részvétele nem felel meg korunk követelményeinek, és ezáltal erősen fékezi a gazdasági és politikai kiegyenlítődés annyira szükséges folyamatát. A II. ciklusú iskolák hálózatának ez a hiányossága tovább növeli a közép- és főiskolai műveltségi szint között meglévő egészségségtelen különbségeket.

Hazánk zömmel magyarlakta területei fejlődésének egyik alapfeltétele a nemzetiségi iskolák továbbfejlesztése. Csak az anyanyelven folytatott oktató-nevelő munkával lehet biztosítani az egyén sokoldalú, harmonikus fejlődését a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítését. Az a nemzeti szempontokat figyelembe nem vevő gyakorlat, mely a nemzetiségi Iskolák vezetésében uralkodik, a bizalmatlanság atmoszféráját szülte és elmaradottsághoz vezetett. Az ískolaügy legsajátosabb nemzeti, a mi esetünkben nemzetiségi ügy. Ezért lehetővé kell tenni, hogy

a magyar Imolákat magyar iskolaügyi intézmények irányítsák és vezessék, mert csupán ez a biztosíték arra, hogy minél hamarabb felzárkózhassanak az egész hazánkban közös oktatói-nevelői célok hiánytalan teljesítésében.

A magyar iskolaügy fennálló problémái megoldásának és további fejlődésének céljából javasoljuk:

— meg kell teremteni a nemzetiségi ifjúság elhelyezkedésének és továbbtanulásának a nemzetekével azonos feltételeit és egyenlő továbbtanulási arányát. Rendelkezéssel kell biztosítani a magyar fiatalok arányos felvételét a főiskolákra;

— kellő mértékben figyelembe kell venni a nemzetiségi iskolák kérdéseinek és irányításának gyakorlatában a nemzeti szempontókat;

— meg kell teremteni a nemzetiségi iskolák vezetéséhez és irányításéhoz, valamint sajátos kérdéseinek önálló megoldásához szükséges jogi feltételeket és az ehhez szükséges tudományos és kutató intézményeket;

— a magyar nemzetiségű főiskolások és egyetemisták számának emelését (főleg műszaki irányzatokon) és a Magyarországon való továbbtanulás kérdését is minél hamarabb rendezni kell.

3. A nemzetiségek létének legsajátosabb kifejezője: saját kultúrájuk. Ennek fejlesztése és irányítása minden egyes nemzetiségnek legsajátosabb érdeke. A nemzetiségek kultúrája specifikus helyet foglal el a csehszlovák kulturális kontextusban, mivel szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódik nemzetük kultúrájához és hagyományaihoz — a mi esetünkben például az egyetemes magyar nemzeti kultúrához. Nagy figyelmet kell fordítani a nemzetiségek kultúrája további fejlődésének biztosítására, mivel ezen a téren a legérzékenyebbek az emberek. A kultúra és a nemzetiségek társadalmi életének fejlődése tudományos intézeteket és munkahelyeket igényel.

Ezért javasoljuk:

— a cseh és szlovák kulturális élet demokratizálódásával azonos alapelveket kell érvényesíteni a nemzetiségek kultúrájával kapcsolatban is. A nemzetiségek kultúráját úgy kell tekinteni, mint sajátos kultúrát, mely önálló, nem pedig a cseh vagy szlovák kultúrának magyar nyelven történő tolmácsolása. A nemzetiségek kultúrája része a csehszlovák kulturális kontextusnak, de a saját egyetemes nemzeti kultúrájuknak is, melylyel elszakíthatatlanul szálak kötik össze. Fejlődésének feltételeit anyagilag és káderszempontból intézményesen kell biztosítani.

— szükséges ezért a nemzetiségi lét szükségleteinek megfelelő tudományos és kulturális intézetek, munkahelyek és intézmények létesítése;

— a nemzetiségek kultúrájának gondozása és anyagi biztosítása szempontjából nagy feladat vár az ezért felelős állami intézményekre és nemzeti bizottságokra, melyeknek e feladatot a nemzetiségek kulturális szövetségeivel közösen kell biztosítaniok.

II.

Meggyőződésünk, hogy az I. fejezetben felsorolt intézkedések nélkül a nemzetiségek kérdésének megoldása a félmegoldások stádiumában marad és helyzete továbbra is a demokráciával összeegyeztethetetlenül egy egyéni jóakarattól és szubjektív döntésektől függ.

Meggyőződésünk, hogy ezeknek a végrehajtása és elveknek az érvényesítése az egység és összefogás leghatékonyabb megerősítője, a hazaszeretet legerősebb elmélyítője. Ezek az intézkedések közvetlenül és hatékonyan elősegítik a szocializmus építését, a CSKP iránti bizalom megszilárdítását, a nemzetek és nemzetiségek közeledését, hazánk népei egységének elmélyítését.

A CSEMADOK Központi Bizottsága javasolja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai képviselői a CSKP és az SZLKP KB az akcióprogramjában teljes felelősséggel nyilatkoztassák ki a csehszlovákiai magyar nemzetiség államjogi helyzetét.

A párt akcióprogramján szlovák kommunistákból álló munkacsoportok dolgoznak. Javasoljuk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, hogy a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjaiból állítson fel egy munkacsoportot és bízza meg, hogy dolgozza ki az akcióprogramnak a nemzetiségek kérdéséről szóló részét.

III.

A Nemzeti Front és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek hazánk társadalmi életének fontos szervei. Az a demokratizálódás, amely a CSKP KB januári ülésével egér- népünk javára megkezdődött, tág .. »I biztosít a társadalmi szerves,;. aktív munkájának, és lehetőséget árra, hogy a társadalmi szervezetek összhangban legyenek az élettel, kifejezzék a szervezet tagságának nézeteit és érdekeit, s ezáltal a társadalmi élet és az egész társadalom igényeinek, szükségleteinek és céljainak megfeleljenek, a társadalmi élet szervezőivé s a legszélesebb rétegek mozgósítóivá váljanak.

A csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai és államjogi kérdéseinek megoldása szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a CSEMADOK, mely Dél- Szlovákía minden magyarlakta községében működik, az eddigieknél is hatásosabban segítette elő a párt politikájának megvalósulását a magyar nemzetiség körében.

Fő feladatunknak tekintjük tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a párt és a köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár internacionalizmusból fakadó szocialista hazafiság és egészséges nemzeti öntudat fejlesztését. Minden munkánk célja népeink egységének megszilárdítása s a népgazdasági feladatok teljesítésének elősegítése.

Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és ferdeségek eltávolítása kemény munkát, meggondoltságot, türelmet és egységet követel. Csehszlovákia nemzeteihez szilárdan felzárkózva, egységben, becsületesen fogunk dolgozni a szocializmus, a nép javáért.

A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR DOLGOZOK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Koszorúk

Petőfi Sándor szobránál

Március 15-én, a magyar szabadságharc kitörésének 120. évfordulőján Pozsonyban ünnepélyes keretek között koszorúzták meg Petőfi Sándor szobrát. A koszorúzási ünnepséget a CSISZ KB, a CSEMADOK KB, valamint a József Attila Ifjúsági Klub rendezte. Az ünnepi szónokok, kegyelettel emlékeztek meg Petőfi Sándorról, a szabadságharcról. Beszédeikben magasra értékelték pártunk demokratizálódási törekvéseit, amelyet az a tény is példázott, hogy az idén első ízben ünnepelhette meg a csehszlovákiai magyarság méltó keretek között március tizenötödikét, (bpi)

MÁRCIUS 15 KOMÁROMBAN

Március 15-én, az 1848-as magyar szabadságharc 120-ik évfordulója aU kalmábót Komárom város lakossága kegyelettel megemlékezett történelmünk e nagyszerű és hősi korszakáról.

A város lakói, diákok, értelmiségiek, munkások tömege vonult végig az utcákon, s ünnepélyes keretek között helyezte el koszorúit Jókai Mór és Klapka György szobrainál. A koszorúzási ünnepségen mintegy nyolcszáz főnyi tömeg nagy figyelemmel kísérte az ünnepi beszédeket és a keretműsort.

Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy hosszú idő óta most először érezhettük, hogy szabadon, emberhez méltóan ünnepelhetjük haladó hagyományainkat Komáromban, abban a Komáromban, amely a magyar szabadságharc utolsó bástyájaként él népünk tudatában. -gs-Ülést tartott az Üjságíró Szövetség Magyar Tagozata

A Szlovák Újságíró Szövetség Magyar Tagozata 1968. március 13-án tartotta plenáris ülését. A plenáris ülés foglalkozott társadalmunk jelenlegi helyzetével, s mindazokkal a kérdésekkel, amelyek ezzel összefüggenek. Az ülésen részt vett L ő r i n c z Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke, valamint dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK KB vezető titkára.

Az Üjságíró Szövetség Magyar Tagozata határozatban foglalt állást a CSKP, valamint az SZLKP KB decemberi és januári határozatai és a CSEMADOK KB március 12-1 határozatával kapcsolatban. Az állásfoglalás hangoztatja, hogy teljes mértékben egyetértünk pártunk határozataival, és minden erővel segítjük azok valőraváltását.

A határozat kimondja: „Mi magyar újságírók szívünkön viseljük országunk fejlődésének további sorsát, kérjük, hogy intézményesen, az eddiginél hatásosabban legyenek biztosítva polgáraink szociális, emberi és nemzetiségi jogai. Reméljük, hogy már a párt akciós programjában ezek az irányzatok kifejezésre jutnak.“

Az Üjságíró Szövetség Magyar Tagozata teljes mértékben támogatja a CSEMADOK KB március 12-i határozatát, de fontosnak tartja, hogy a határozatban felvetett javaslatok nyilvános vita tárgyává váljanak.

Végül az Újságíró Szövetség Magyar Szekciójának tagjai biztosítják a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságát, hogy a csehszlovákiai magyar sajtó dolgozóira progresszív törekvései megvalósítása közepette mindig számíthat. (gs)

Lehet-e sógorság-komaság a funkcionáriusok között?

Közeledik a választási időszak. Városainkban, falvainkban a választó polgárok részéről egyre nagyobb az aktivitás, főleg a képviselők jelölésével kapcsolatban. A mostani választási előkészületeikre azonban jellemző az, hogy a polgárok sokkal felelősségteljesebben jelölnek, mint azelőtt, és sokan aggodalmukat fejezik ki olyan esetekkel kapcsolatban, amikor a jelölő listára egész családok, sógorságban-komaságban lévő funkcionáriusok kerülnek. Sok községben örülnének, hogy ha a régi nemzeti bizottsági funkcionáriusok helyébe újak kerülnének, mert azok visszaélve a választók bizalmával, olyan dolgokat műveltek, ami nem fér össze a szocialista erkölccsel. Hogy ez így van, azt abból is látjuk, hogy szerkesztőségünk is kapott néhány levelet, amelyben a levelezők feltárják, hogy falujukban nincs minden rendben a szocialista demokrácia körül és az egész társadalmi élet néhány funkcionárius önkényességétől függ.

A fent említett esetekkel más lapok is találkoznak és nem véletlen, hogy ANTON Ta2K?, a nemzeti bizottságok megbízottja a választások előtt nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy felkerülhetnek-e a jelölőlistára a rokonok, sógorok, komák?

A megbízott elvtárs nagyon reálisan válaszolt az újságírók kérdésére. Elsősorban hangsúlyozta, hogy a jelölőlistára elsősorban is a legbecsületesebb, legfejlettebb, erkölcsös, politikai és szakképzettséggel rendelkező egyéneknek kell kerülni. Ez természetesen elméleti feltevés, de elvárható, hogy a gyakorlatban is megvalósul. A szó szoros értelmében olyan embereket kellene választanunk, akiknek tekintélyük van és népszerűségnek örvendenek az emberek között, szeretik őket a polgárok. Ha ezek a tudajdonságok hiányoznak a leendő képviselőkből, a jövőben sok keserűséget akozhatnak a választóknak.

A sógorság-komasággal kapcsolatban a megbízott megjegyezte, hogy ismer olyan „funkcionárius családot“, ahol az apa és a fia is funkciót tölt be a községben, de az apa szigorúbb a fiával szemben, mint az idegenekkel. Mert vigyáz arra, hogy a fia ne hozzon szégyent az apjára. Ilyen „káderkettősök“ többnyire többet tesznek mások érdekében, mint saját családjuk érdekében. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a helyi nemzeti bizottság elnöke funkcióban lévő rokonait sokkal kevesebb kedvezményben részesíti, mint az idegeneket. Tehát minden az emberek erkölcsi szintjétől függ. Tehát, ha erkölcsös, lelkes emberekről van szó, nem nagy baj, ha a jelölőlistára esetleg családtagok is kerülnek. Azonban a választóknak alaposan felül kell vizsgálni az ilyen eseteket, és ha azt látják, hogy a rokonságból, a sógorság-komaságbő! olyan politika született a községben,

amelynek a polgárok itták meg a levét, nem szabad, hogy a jelölőlistára kerüljenek a rokonok. Viszont kategorikusan ki kell jelenteni, hogy helytelen az olyan gyakorlat, amikor a helyi nemzeti bizottság elnöke egyben a pártszervezet elnöke is, ez egyrészt felelőtlenség a nemzeti bizottság elnökétől, mert minden hatalmat a maga kezébe ragad, és egyben fékezi más káderek érvényesülésének lehetőségét is. Társadalmunk mai fejlettsége fokán olyan fejlett káderekkel rendelkezünk, hogy minden funkcióra találunk embereket a községben, csak körül kell nézni. Sok esetben az előbb mellőzött káderek bebizonyítják, hogy jóval rugalmasabban, hozzáértőbben dolgoznak, mint az olyan funkcionáriusok, akikről azt hisszük, hogy kibérelt helyük van és esetleges leváltásuk után megbénulna a község társadalmi élete.

Végezetül tehát leszögezhetjük, hogy a jelölő listára kerüljenek olyan emberek, akik mind erkölcsi, mind politikai, mindpedig szaktudás terén kellő magaslaton állnak, kivételes esetekben lehetnek ezek rokonok is, azonban alapjában véve legyen olyan szemléletünk, hogy a nemzeti bizottságokba ne kerüljenek rokonok, sógorok, komák, akik esetleg összepaktálnak, és a társadalmi érdeket szem előtt tévesztve funkciójukat saját egyéni céljaik megvalósítására használják fel. Bállá József