Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-13 / 2. szám

Közlemény a CSKP Központi Bizottságának üléséről A CSKP Központi Bizottsága 1968. Január 3—5-én folytatta decemberben megkezdett ülésének tárgyalásait. A Központi Bizottság, összhangban a XIII. kongresszus határozataival és az októberi ülésen Jóváhagyott tézisek­kel, amelyek a pórt helyzetével és szerepével foglalkoznak szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődési sza­kaszában, megvitatta a párt vezető szerepének, akicóképessége és mun­kája hatékonysága növelésének alap­vető kérdéseit. A Központi Bizottság kiemelte, hogy a Jelenlegi pártpolitika lényegét az egész nép egyesítésére irányuló tö­rekvésnek kell képeznie, hogy tovább­fejlesszük szocialista társadalmunkat. A Központi Bizottság ülésén teljes nézetegység nyilvánult meg a XIII. pártkongresszus határozatai valóra váltásának minden alapvető kérdésé­ben. A Központi Bizottság demokratikus, tárgyszerű, bíráló szellemben és tel­jes felelősségtudattal önmagánál kezd­te meg az októberi plenáris ülés meg­állapításainak konkrét érvényesítését. Felmérte a Jelenlegi párton belüli helyzetet, rámutatott a párton belüli irányítás munkamódszereiben és mun­kastílusában, továbbá a demokratikus centralizmus és a párton belüli de­mokrácia elveinek konkrét alkalma­zásában tapasztalható fogyatékossá­gokra. Az e kérdésekkel kapcsolatos szé­leskörű vitában részt vett a CSKP Központi Bizottsága tagjainak és pót­tagjainak döntő többsége. A Központi Bizottság a mélységesen demokratikus és fejlett szocialista társadalom létrehozására irányuló ál­talános politikai koncepció alapján, összhangban az állampolitikai vi­szonylatban megkezdett demokrati­zálási folyamattal, a párt- és az álla­mi csúcsszervek munkamegosztása és új kapcsolatai kialakítása, valamint annak érdekében, hogy kiemelje az elnöki funkció jelentőségét, mint eb­ben az országban a munkás- és a szo­cialista hatalom Jelképét, elhatározta a köztársasági elnök és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga első titkára tisztségének megosz­­tását A CSKP Központi Bizottságának plé­numa ezért jóváhagyta Antonin No­votny elvtársiak azt a kérelmét, hogy mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét, mentesítsék a CSKP KB első titkárának funkciója alól. Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB eddigi első titkára, hosszú évekig állt a párt élén. Személyéhez jelentős sikerek fűződnek, amelyeket a párt ezekben az években mind az ország­ban, mind a nemzetközi kommunista mozgalomban elért. A CSKP Központi Bizottsága nagyra becsüli azt az ér­demdús és áldozatkész tevékenységet, amelyet Novotny elvtárs ebben a bo­nyolult és igényes időszakban a CSKP Központi Bizottsága élén kifejtett a párt és a köztársaság Javára. A CSKP Központi Bizottsága ezért köszönetét fejezte ki. A Központi Bizottság egyhangúlag Alexander Dubcek elvtársat, a CSKP KB elnökségének tagját, az SZLKP Központi Bizottságának első titkárát választotta meg a CSKP Központi Bi­zottsága első titkárául. Személyében testet ölt a pártvezetés kontinuitása és érvényesülnek hosszú éves párt­­munkásságának tapasztalatai. Dubcek elvtárs megválasztása után rövid beszédet mondott. Kiemelte pár­tunk politikájának alapvető lenini elveit, a párt egyéniségét és hűségét a marxizmus-leninizmushoz, létrejöt­tének, tevékenységének első pillanata óta. Kiemelte az internacionalizmus­nak és a szocializmus fejlesztésének szocialista elveit, amelyek a csehek és a szlovákok egységes államának, országunk nemzetközi biztonságának alapját képezik. Hangsúlyozta, hogy hazánk a szocialista világrendszer oszthatatlan része, amely szilárd szö­vetségben áll a Szovjetunióval. A Központi Bizottság elhatározta, hogy elnökségét kiegészíti Jan Pillér elvtárssal, a nehézipari miniszter he­lyettesével, Josef Spaőek elvtárssal, a dél-morvaorszógi kerületi pártbizott­ság vezető titkárával, Emil Rigó elv­­társsal, a kosicei Kelet-Szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottságának el­nökével és Josef Boruvka elvtárssal, a dolanyl EFSZ elnökével. Az elhúnyt központi bizottsági ta­gok helyébe a CSKP Központi Bizott­ságába a póttagok soraiból a követ­kező elvtársakat választották meg: Oldfích Rákosník elvtársat, a Kladnól Egyesült Acélmű vállalati pártszerve­zetének elnökét és Miroslav Capek elvtérsat, az olomoucl Járási pártbi­zottság vezető titkárát. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége elemzés alapján konkrét Javaslatokat terjeszt a párt Központi Bizottsága elé tevé­kenységük tökéletesítésére. Javasla­taik elsősorban az ú] irányítási rend­szerből és a CSKP KB decemberi, va­lamint Januári ülésén elhangzottakból induljanak ki. A Központi Bizottság valamennyi Intézkedésével pártunk, köztársasá­gunk megerősítésére törekszik, egyet­len célt követ: a párt és vezetősége egységének megszilárdítását, a párt­munka lenini normáinak szigorú be­tartását, a párt akcióképességének fokozását és ily' módon a XIII. párt­­kongresszus határozatainak maradék­talan valóra váltását, a XIV. párt­­kongresszus színvonalas előkészítése feltételeinek létrehozását. A Központi Bizottság elvárja, hogy minden kommunista és minden párt­­szervezet következetesen és felelős­ségteljesen hozzálát az elfogadott ha­tározatok haladéktalan és eredményes valóra váltásához. Figyelmünket össz­pontosítanunk kell főleg az ipar, a mezőgazdaság és a népgazdaság többi ágazata azon gazdasági feladatainak teljesítésére, amelyeket a CSKP Köz­ponti Bizottságának decemberi ülésén jóváhagyott határozat és az 1968. évi népgazdasági terv körvonalaz. Ehhez járuljanak hozzá a párt évzáró tag­gyűlései és konferenciái, a Nemzet­­gyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok választásának előkészületei és a választások lefo­lyása, valamint a Februári Győzelem 20. és köztársaságunk létrejötte 50. évfordulójának ünnepségei is. A párt Központi Bizottságának tár­gyalását áthatotta a teljes egység és felzárkózO'ttság szelleme, ami megfe­lel pártunk forradalmi hagyományai­nak és Jelenlegi igényes feladatainak. A Központi Bizottság ülése az In­­ternacíonáléval fejeződött be. MÁJUS 19-ÉN LESZ A VÁLASZTÁS A nemzetgyűlés elnöksége legutóbbi ülésén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkot­mányának 60. cikkelye alapján, valamint a nemzeti bizottsá­gokba való választásokról szó­ló törvény 32. paragrafusának értelmében a nemzeti bizottsá­gokba való általános választá­sokat 1968. május 19-ére, vasár­napra tűzte ki. A nemzetgyűlés elnöksége a Nemzeti Front Központi Bizott­ságának Javaslatára megválasz­totta a Nemzeti Front központi választó bizottságét. Elnöknek Skoda Václavot, a nemzetgyűlés elnökét, alelnöknek Besserová Ladislavát, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkárát, valamint íazky Aniont, a Szlo­vák Nemzeti Tanács megbízott­ját, titkárnak Vedra Vladimírt, a CSKP KB osztályvezetőjét vá­lasztotta. Az ülésen megválasz­tották a bizottság további tag­­jait is.________________________ Megtudtuk, hogy a lévai Járás öt­venkét községében működnek a helyi nemzeti bizottságok kisipari üzemei, amelyek összesen négyszáznyolcvanöt alkalmazottat foglalkoztatnak. Az üze­mek zöme kielégítően működik, azon­ban sajnos, olyan községek is vannak, amelyekben a HNB vagy a szolgálta­tások és helyi üzemek bizottsága nem szentel kellő figyelmet fejlődésüknek. Például régebben Jól működtek a csatai helyi kisipari üzemek, az utób­bi időben azonban lemaradtak. Remél­hető, hogy az új vezetőség rendet te­remt. Endréden azt állítják, hogy azért jár ráfizetéssel a szállítás, mert kevés a rendelés. A tény azonban az, hogy rendelés van elég, csak a szállí­tás szervezése körül akad baj. Ezek­kel szemben Jó eredményeket értek el például Nagysallón, Nagyölveden, Tol­mácson, Bátovcén, Pukanecen és másutt. A 106-os kormányrendelet és annak végrehajtó rendelete alapján a nemzeti bizottságok igyekeznek költségvetésüket további bevétellel aktívvá tenni, amit üzemeik bővítésé­vel vagy új üzemek alakításával, ille­tőleg a helyi nyersanyagkészletek ki­használáséval valósítanak meg. Egyes községekben az üzembővítéshez vagy ű] üzemek létesítéséhez a befektetést a fejlesztési alapból, vagyis a HNB esetleg a JNB tartalékaiból fedezik. Ahol ilyen fedezet nem áll rendelke­zésre, ott bankkölcsönt vesznek igénybe. Az elmúlt évben a szolgál­tatások fejlesztésére a lévai Járás HNB-inek üzemei több mint három­­millióháromszázezer korona kölcsönt vettek fel. Az utóbbi időben főleg építőanya­gok előállítására összpontosítják a fi­gyelmet. A jár«s segíti azokat a köz­ségeket, ahol előfeltételek vannak en­nek megvalósítására. Az elmúlt évben befejezték Hontfüzesgyarmaton a tég­lagyár építését, melynek évi kapaci­tása egymillió tégla. Léván felújítot­ták a régi téglagyárat és egy új ége­^ SZARAD FÖLDMŰVES 1968. Január 13. tőkemencét építettek, s így az évi ter­melés kétmillió téglára fokozódott. Farnadon újjáépítették a téglagyárat, melyben évente egymilliőkétszázezer téglát égetnek. AZ „ÖTLET EGY MILLIÓÉRT“ akció keretén belül ugyancsak figyelmet szentelnek a helyi nyersanyagkészle­tek kihasználásának. Ezzel kapcso­latban dicséretet érdemel az olsai HNB, melynek kezdeményezésére a községben a múlt év utolsó negye­dében kőbányát és homokbányát nyi­tottak, továbbá kútfúrási szolgálatot létesítettek. Ez utóbbi vállalkozás egyedülálló a Járás területén, s ed­digi hiánya nem kis bosszúságot oko­zott, mivel a kútásók lassanként ki­öregednek. Hasonlóan Jó ötlet volt az, hogy Zemberovcén ez év első ne­gyedében megkezdik a tufa építési elemek gyártásának előkészületeit. Intézkedés történt mezei téglaégető­üzemek létesítésére Fakóvezekényben, Cakán és Nagyölveden. Villanyfelszerelési cikkek javítását ezidáig sajnos'csak kevés HNB üze­mében végzik. Ezt főleg a Lévai Já­rást Helyiipari Vállalat üzemei vál­lalják Léván, Ipolyságon és Zselízen. A bádogosüzemek száma szintén nem kielégítő. Szódakészítéssel Farnadon és Paláston foglalkoznak, azonban tekintettel arra, hogy a lévai Járás községeinek jó részében a sekély ku­tak vize egészségi szempontból nem kielégítő, több helyi szódaüzem mű­ködése lenne indokolt. Különleges és igen hasznos szolgál­tatást vehetnek igénybe Óbars lako­sai. Az üvegben történő húskonzer­válásra gépet kölcsönöznek az érdek­lődőknek. Hasznos szolgálatokat tesz a lakosságnak a brhlovcei kőfaragó üzem, a Tekovské Trsfanyban működő étkezési felszerelés kölcsönző, a Hont­füzesgyarmaton üzemeltetett szesz­főzde, a lévai fürdő valamint a mész­­bánya. A lévai Járásban a szolgáltatások terén kétszáznyolc tevékenységet tar­tanak számon, amelyek közül legálta­lánosabb az egészségügyi szolgálta­tás csoportjába tartozó borbély- és fodrászipar, továbbá a Javítási cso­portba tartozó kőműves és asztalos munka, majd a szállítás, a pékszak­ma, a fafűrészelés, a szabóság, a ga­bonaőrlés, valamint a lakatosmester­ség. Legnagyobb szakemberhiány a szobafestés terén tapasztalható, ami­ért főleg a központi községek részére igyekeznek hozzáértő mesterembere­ket beszervezni, illetőleg fiatalokat kiképezni. A központi községekben 1970-ig lé­tesítésre kerülő szolgáltatások tervét kidolgozták. Ezekben kisebb-nagyobb méretű szolgáltatási házakat építenek. Ezt a tervet az elmúlt két évben már megvalósították Oroszkán és Pukane­cen. A sorrendben most Farnad, Nagy-Kisipari szolgáltatások helyzete a lévai járásban A lakosságnak nyújtott különböző kisipari szolgáltatások szempontjából a lévai járás községei két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyekben a szolgáltatások elérték a fejlődés jelenlegi szaka­szában kívánt színvonalat, a másikba pedig azok a községek, amelyekben a szolgáltatások nem kielégítőek. Mindkét csoportba tartozó községekben sok a tennivaló, ezért nem kis gond nyugszik 5 u m e r a j Stefan, a Lé­vai Járási Nemzeti Bizottság ipari osztálya vezetőjének vállain, akitől áttekintést kértünk a helyzetről. FIGYELEM! A Postai Hírlapszolgálat elárusító sátraiban és üzleteiben a közeli napokban új folyóirattal találkozhatunk. A Szlová­kiai Gjságírók Szövetségének kiadásában megjelent a „VY­­BER“ első száma. Ez a folyóirat, amely kéthetenként jelenik meg, közli a hazai és a külföldi lapokban megjelent érde­kes, hasznos és közérdekű problémákat tárgyaló írásokat és igy nagy szolgálatot tesz mindazoknak, akik idő, vagy anyagi eszközök hiányában nem tudják áttekinteni a hazai és a kül­földi újságok és folyóiratok megjelent számait. f'tfYftífffTTft, MmJ biii/filifii/fiftirrfi A Ülésezett a CSKP Központi El­lenőrző és Revíziós bizottsága. A A kormány január 10—11-i ple­náris gyűlésén megvitatta az 1968-as költségvetést. A Országszerte nagy hóviharok dúl­tak. Egyes útszakaszokon még mindig közlekedési nehézségek vannak. A A kassai járás mezőgazdasági üzemei a tejeladás tervét 105, a to­jásét 103, a húsét pedig 120 százalék­ra teljesítették. A. S. A A kelet-szlovákiai kerületben a A téli időszakban a legmelegebb a karácsonyt ünnepek idején volt, ami­kor Bratislavában december 23-án 13,4 C fokot, 24-én pedig 13,6 C fo­kot mértek. Mindkét hőmérséklet­magasság meghaladja a százéves re­kordhőmérsékleteket. Karácsony után azonban egész Európában és nálunk is lehűlt a levegő. A meteorológusok szerint az év leghidegebb hónapja a január. Az 50 éves átlaghőmérséklet Bratislavában —1 C fok, Losoncon —3,2 C fok, Kas­sán —3,4 C fok volt januárban. Az elmúlt években az év leghidegebb hó­napjában a síkságokon —25 és —30 fok hideget is mértek. Ezzel szemben rendkívüli években a hőmérséklet bárcai pékségben sütött kenyér minő­sége a második helyre került. A A napokban átadták rendelteté­sének a Párkányi Állami Gazdaság új­majori részlegén a 2600 férőhelyes nagyhizlaldát. A szakemberek szerint a hizlalda berendezése megközelíti a világszintet és rendkívül magas lesz benne a munkatermelékenység, -b-Tóth Ignác, az ipolyviski szövet­kezet zootechnikusa, lapunk régi olvasója váratlanul elhunyt. Olva­sótáborunk egyik hű tagjának emlékét megőrizzük. -b-10—15 fokra is felemelkedett. Persze ilyen hőmérsékleti kilengés csak ritka években fordul elő. A többéves időjárás előrejelzés sze­rint idén januárban a hőmérséklet az átlagéveket közelíti meg. Január 10-ig felhős idő volt, hóviharokkal. Január második dekádjában gyakoriak a hóviharok, de kevesebb a felhőzet. A napi hőmérséklet változó, eleinte magasabb a hőmérséklet, később 0 fok körül mozog. Az éjszakai hőmér­séklet —3 — —8 fok. Január 21-től 31-ig felhős Idő, gyakori eső, vala­mint hóviharok. A nappali hőmérsék­let eleinte +6 fok, később —5 fok. Az éjszakai hőmérséklet —2 — —10 fok. Dr. Peter Fbrgáő S S^rend NAGYOBB NYUGDÍJAT SZERETNE ÉLVEZNI? Érdekes és hasznos újítással lép az Állami Biztosító a nyilvánosság elé 1968. január 1-i hatállyal. A biztosí­tásnak egyik új módozatáról van szó, amely lehetővé teszi a nyugdíjasok járadékösszegének emelését. A jára­ölved és Nagysallő következik. Az említett községekben működnek a HNB-ok aránylag legnagyobb üzemei és javitőcsoportjai, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatási házak 'építését önerejükből tudják elvégezni, az épí­tővállalattól sokkal olcsóbban és gyorsabban. Ökonómiai önállóságuk érdekében a HNB-ok igyekeznek a helyi szolgál­tatások skáláját bővíteni, azonban nem minden esetben cselekednek kel­lő hozzáértéssel. Éppen ezért azt ja­vasolják, hogy 1968-től a járáson egy szükség szerinti létszámú kisebb munkacsoport működne, amelybe pénzügyi, szervezési és szakmai prob­lémákhoz értő egyének tartoznának. Ez a szolgáltatás-fejlesztő csoport az­után kijárna az egyes községekbe, hogy ott a helyi szervek segítségére legyen az üzemalakítással összefüggő anyagbeszerzési, pénzügyi, üzemelési és egyéb kérdések megoldásában. Felvetődik a kérdés, hogy vajon mit tegyen az a polgár, akinek vala­milyen ötlete támad, javaslata van, esetleg hiányosságra szeretne rámu­tatni? Tavalyelőtt ezt a lévai járás­ban ankétlapok kitöltésével oldották meg. A nyomtatványokat az üzletek­ben és más nyilvános helyiségekben tették hozzáférhetővé, s az érdeklő­dők bekapcsolódhattak az ankétba. A legjobb javaslatokat, meglátásokat tárgyi díjakkal jutalmazták. A közel­múlt 1967-es évben az ankétot a he­lyi üzemek bizottsága, valamint a nő­­bizottság útján hajtották végre, s a legjobb tizenhat javaslat benyújtóját tárgyi jutalomban részesítették. Jőnéhány olyan példával volt dol­gunk a lévai járásban, amelyek más járásokban is hasznosíthatók, esetleg ötletet adnak a helyi nemzeti bizott­ságok tagjainak, hogy saját portáju­kon javítsanak a jelenlegi helyzeten. A lévai járásban a pillanatnyi hiá­nyosságok ellenére további fokozatos fejlődésre számíthatunk a lakosság mindennapi apró gondjait csökkenteni igyekvő szolgáltatások terén. KUCSERA SZILÁRD (lékosoknak tehát módjukban áll majd a szociális gondoskodás által megha­tározott nyugdíjnál nagyobb összeget élvezniük akkor, amikor — öregségük vagy rokkantságuk idején — minden korona értékes. így nem érinti őket olyan érzékenyen az átmenet, amikor munkadíjazásuknál kisebb összeget kapnak kézhez nyugdíj fejében. Az Állami Biztosító az új biztosí­tásnak háromféle kategóriáját készíti elő: a „10“-es jelzésű díjszabással az alapjáradék, az ideiglenes nyugdíj és a hátramaradottakat megillető jára­dék, a „20“-sal az alapjáradék és az ideiglenes nyugdíj, a „30“-as jelzésű­vel pedig csak az alapjáradék bizto­sítható, illetve emelhető. — Ha pél­dául egy 35 éves férfi a „10“-es jel­zésű, legdrágább biztosításra szánja el magát, úgy 60, életévének betöltéséig havi 48 korona biztosítási díjat tarto­zik fizetni. Ennek fejében 60. életévé­nek betöltésétől kezdve havi 100 ko­ronát fizet ki élte végéig az Állami Biztosító. Mivel azonban ez a „10“-es jelzésű díjszabás ugyancsak magában foglalja az ideiglenes nyugdíj emelé­sét, az említett férfi tovébbi 100 ko­ronát kap havonta az Állami Biztosi­­tétéi, ha teljes rokkanttá válik még az alapjáradék megszavazása «lőtt. Ha pedig a biztosított két évvel a biz­tosítási szerződés megkötése után meghal, és már életbe lépett a hátra­maradottakat megillető járadék folyó­sítása, 14 éven keresztül további ösz­­szeget fizet ki az Állami Biztosító az elhúnyt hozzátartozóinak. Az összeg nagysága attól függ, hány éves korá­ban halt meg a biztosított. A nőknél a „30“-as jelzésű díjszabás a szociális gondoskodás öregségi já- 1 radákának felel meg, amelynek biz­tosítási díja alacsonyabb. Általában azért fizetnek a nők magasabb biz­­j tositási díjat, mert hiszen öregségi korhatáruk alacsonyabb a férfiakénál, másrészt a nők átlagos életkora vi­szont magasabb a férfiakénál. Gazdasági szervezeteknek módjuk­ban áll anyagi eszközeik egy részét a dolgozók járadékbiztosítására fordí­tani és az Állami Biztosítóval szerző­déseket kötni. Az Állami Biztositó kö­telezi magét a biztosított összegek kifizetésére az érdekeltek kezéhez. Az Állami Biztosítónak egyidejűleg joga van ahhoz, hogy nagyobb, 5000 alkal­mazottat meghaladó vállalatok vagy szervezetek dolgozói számára kedve­zőbb biztosítási dijakat szabjon meg a kötelező irányvonalaktól eltérően. Az erre vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak. -sk-Januári időjárás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents