Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-16 / 11. szám
MÉHÉSZ _________A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLbKLfcl __________ Akt mindent a méheknek köszönhet A dunamocsi szövetkezet Irodájában érdeklődöm olyan méhész után, aki gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. Fülöp Zsigmond ökonómus Persely Lajos bácsit ajánlotta s egyben útbaigazítással is szolgált. így nem volt nehéz rátalálni házára, mely a község túlsó végén áll. A szerencse mellém pártolt, mert odahaza találtam. Amikor azonban közöltem jövetelem célját, megváltozott a hangulat. Megvallom nem volt könnyű dolgom Lajos bácsival. „Nehéz“ riportalanynak bizonyult. Minden ékesszólásra szükség volt, hogy bizalmába férkőzzem. Lassan mégis csak összemelegedtünk és több olyan mozzanatot mondott el, mely egybefonódik a méhek életével. — Szegény, nincstelen fiatalember voltam, amikor megnősültem. Nehéz idők. jártak akkoriban. Hogy legalább a mindennapi kenyerünk biztosítva legyen, a tehetősebb gazdáknál vállaltunk részaratást. Már akkor eltökéltem, amint tehetem, méhészkedni fogok. Ez a gondolat foglalkoztatott szüntelenül. A nehéz munkával és verejtékkel megkeresett koronákból raktunk félre annyit, hogy három mürajt vásárolhattam. Boldogságom leírhatatlan volt, amikor a méheket magaménak tudhattam. De ezután következett a „hét szűk esztendő“. Ugyanis elhatároztam, addig egy fillért sem fordítunk másra a méhek jövedelméből, amíg 100 méhcsaláddal nem rendelkezem. Rengeteg munka, sok lemondás kellett a cél eléréséhez, de végül is sikerült. Lajos bácsi jobbára kis-Balogh és Major-országos rendszerű kaptárakkal dolgozott és dolgozik ma is. A költőtérben 12 kerettel,, a mézűrben pedig kilenc kerettel. Abban az időben nem volt szükség vándorlásra, mert bőségesen volt virág. Akadtak évek, amikor háromszor pergetett. A méheknek köszönheti mindenét, amije van. A házat is a méhek vették neki. Meghálálták a gondoskodást, melyet rájuk pazarolt. S amikor e kaptárak előnyéről érdeklődöm, így nyilatkozik: — A kaptár-tipusokat illetően 5iehéz véleményt mondani. Minden méhész a saját kaptárjait tartja legjobbnak. Szerintem ez szokás dolga. Nem vonom kétségbe, hogy újabban vannak olyan kaptárak, melyek a mai kor követelményeihez igazodnak, én azonban maradok a régiek mellett. Az én kaptáraim talán annyiban különböznek a többségben használt kaptáraktól, hogy a röpnyílásuk nem alul, de felül van. Tapasztalatom az, hogy a méheknek nem kell az anyarácson keresztül járni a méztérbe, hanem egyenesen odajuthatnak és megszabadulhatnak terhűktől. Az elmúlt hónapok során a „Méhész“-ben sok vita-hozzászólás hangzott el a hizlalt lépek használatáról. A vélemények igen eltérőek. Persely Lajos bácsi kezdettől fogva hizlalt lépes keretekkel dolgozik. Sze rinte a hizlalt lépek a méhek életében nem okoznak rendellenességet. A kirajzási lehetőség nagyobb, de ha a méhész állandóan figyelemmel kíséri a családok tevékenységét, akkor a kirajzás szabályozható vagy teljesen meggátolható. Ebben az esetben Is érvényes a közmondás: „Ahány ház, annyi szokás!“ Az utóbbi évek során a kaptárak építésénél mellőzik a deszkát, melyet gyékénnyel helyettesítenek. A szükséges nyersanyagot augusztus hónapban szedik, szellős, hűvös helyen szárítják, majd előre elkészített rámákba préselik. A o A TARTALOMBÓL: + Értékes előadás + A törvények védik a méhészeket + Az anya téli petézésének kezdete + Hasznos tanács kezdők részére + Mit láttam Jugoszláviában? A méhlegelő kérdései Több szakértelmet a méhészet iránt + A tudomány világából + A koratavaszi fejlődési időszak természettani feltételei + A méz — folyékony napsugár rámákat, a csapokat és csapszögeket előbb firnajsszal átitatják, vagyis preparálják. Hasonlóképpen járnak el a préselt anyaggal is, mely beszáradás után sokkal szilárdabb, mint a deszka. Nem áll fenn az a veszély, hogy a harkály kivágja, vagy esetleg más kártékony rovarok férkőznek a kaptárakba. A fal vastagsága 45 mm. Előnye a deszka kaptárakkal szemben, hogy télen, illetve nyáron hőállóbb. A téli fogyasztás szempontjából is előnyös, mert egyharmaddal kevesebb az eleségfogyasztás, viszont sokkal gyorsabb a tavaszi fejlődés. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a rovarirtószerek, a tarlóhántás és a juhállomány növelése következtében csökken a méztermelés. A vegyszeres gyomirtás, a növények permetezésénél helytelenül alkalmazott vegyianyagok sok esetben mérgező hatással vannak a méhekre. Nem egy esetben jelentős pusztulást idéznek elő a szakszerűtlenül alkalmazott vegyi anyagokkal. A méhészkedés haladóbb formája a vándoroltatás. Viszont ez költséges és nem minden esetben jövedelmező. Sokszor az időjárástól függ, hogy a vándortanyán elhelyezett méhek dolgozhassanak. így vélekedik Lajos bácsi. Jelenleg is közel 70 családot gondoz. Nem mind a sajátja. Néhány ismerőséét is ő kezeli, akik Komáromban laknak, ahol nincs lehetőség a méhek elhelyezésére. Szívesen teszi, mert futja Idejéből és szórakozást talál a munkában. Élete összeforrott a méhek életével. Most is a méhesbe matat. Mindig talál valami javítani valót. Alig várja az első kirepülést, mert ez egyúttal a tavasz érkezését Is jelenti. Őszinte szívből kívánjuk, hogy Lalos bácsi még sokáig munkálkodjon féltékenyen dédelgetett méhei körében Az élet értelmét a szorgos méhek jelentik számára, akik nem olyan hálátlanok, mint az emberek! Andriskin József Lajos bácsi a kaptárool kiszűrődő zajt hallgatja (Andriskin J. felv.)
