Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-16 / 11. szám

Eredményes négy esztendő A 6-BKTZ-8 és a BCT rendszerű boronák minden tekintetben megjelelnek. Az előbbi ára 4500, az utóbbié 3750 korona. (T. D.j, ÚJ UTAKON NASZVADON a múlt választási Idő­szak alatt a nemzeti bizottság képvi­selőinek munkája sikeresnek mond­ható. Előtérbe helyezték a község fej­lesztését, építését, szépítését, a dol­gozók politikai és kulturális nevelé­sét, valamint a helyi tartalékok fel­tárását. A képviselők és a választott szervek munkája nem mindig volt könnyű. Sokszor olyan problémákat is meg kellett oldani, melyek az egyént érintették. Az ilyen problémák megoldása sok türelmet és politikai felkészültséget igényelt. Polgár Vince, a HNB elnöke így nyilatkozik az el­múlt négy esztendő munkájáról: — 1964 őszén, az első tanácsülésen egy tervet hagyott Jóvá a képviselő­­testület. Első helyen a kultúrház épí­tésének befejezése szerepelt. A kul­túrház a Z-akció keretében épült, s hogy sikerült befejezni a még hátra­levő munkákat, az a lakosok érdeme. 1965 tavaszán megkezdtük a gyalog­járdák szegélyének parkírozását is. A pálmát Dobos József tanácstag ér­demli, mert az ő körzetében szinte varázsütésre alakultak át az utcák, öt követték a többi tanácstagok is. Nyaranta az utcák 40 százalékát vi­rágok díszítik. A község arculatának megváltozása sem ment minden zök­kenő nélkül. Nálunk ugyanis 11 val­lási szekta van, és egyes vallási szek­ták tagjai azt vallják, hogy nem sza­bad beavatkozni a természet dolgaiba. Csak hosszas, meggyőző munkával si­került leküzdeni a téves felfogást. A NEMZETI BIZOTTSÁG IGYEKE­ZETE arra irányult, hogy a 6200 lako­sú községet kiemelje elmaradottságá­ból. Terek létesítésével kisvárosi Jel­leget teremtenek. A HNB épületével szemben sikerült egy ízléses parkot létesíteni, melynek munkálataiból a CSISZ fiataljai Jelentős részt vállal­tak. A parkot szebbnél-szebb bokrok, díszcserjék, fenyőfák és tavasszal— nyáron virágok díszítik, 1500 hársfát és 1200 vörös Jávorfát ültettek ki. Az utak és járdák építéséről sem feledkeztek meg. Erre főleg belterü­leten volt szükség, ahol tavaszi és őszi Időben alig lehetett közlekedni. — Négy év alatt hét kilométernyi betonjárdát létesítettünk, előregyár­tott 30X30 cm betonkockákból. Ta­pasztalat szerint ez a megoldás nem vált be. Ugyanis nálunk homokos a talaj és a kisfelületű kockák a laza talajon deformálódnak. Legutóbb kí­sérletet végeztünk 150X100 cm-es elő­regyártott elemekkel. A várakozásnak megfelelően a jövőben ezzel építjük ki a többi utcákat is. A kultúrház felé vezető utat köves úttá alakítottuk át és egyidejűleg lecsapoltuk azt a mocsarat, amely higiéniai szempont­ból kifogásolható volt. Ugyanitt egy 8—10 méter széles korzót létesítünk. Fejlesztés szempontjából Jelentős sze­rep Jut a kultúrház környékének. Itt lesz a község központja. Éppen ezért nagy gondot fordítunk az utcák fel­töltésére. Eddig már több mint 60 000 m3 homokot hordattunk erre a rész­re, 150 méter hosszan pedig kővel raktuk ki. Egyidejűleg folyik a csa­tornahálózat építése is, amelyet ez­­idáig négy és fél kilométer hosszan raktuk le. A község fejlesztésének üteme az utóbbi időben meggyorsult, ami annak köszönhető, hogy a lakos­ság egyre jobban megérti ennek Je­lentőségét és bekapcsolódik a mun­kákba. SZORGALMAS, DOLGOS EMBEREK lakják a községet. Többségük zöldség­félét termeszt a ház körül. Paprikájuk híres a környéken. Szorgalmukra jel­lemző, hogy a községben közel 2000 villanymotor működik, melyekkel a növényeket öntözik. Több családnak a mellékjövedelme meghaladja az évi 28—30 ezer koronát. Ebből is kitűnik, hogy a lakosság életszínvonala roha­mosan növekedik. Naszvadi tartózko­dásom alatt sokat bolyongtam a falu­ban, sok emberrel beszéltem. Min­denki dicséri a közös vezetőit, azo­kat, akik talpra állították a szövetke­zetét. Túlnyomó többségük elégedett a község jelenlegi vezetőivel is. Van­nak egyesek, akik nehezen értik meg a társadalmi fejlődés követelményeit, azok lázonganak. A LAKÁSÉPÍTÉS IS előtérbe került. A földalappal való helyes gazdálko­dást szem előtt tartva oldja meg a helyi nemzeti bizottság ezt a kérdést. Emeletes házak épülnek, szövetkezeti alapon. Ezen a téren van a legtöbb bonyodalom. Egyesek nehezen nyug­szanak bele, ha néhány ár földet le­választanak a kertből. A fejlődéssel, sajnos, nem tart lépést a község üzlet­­hálózata. Az üzletek elavultak, kor­szerűtlenek. — A Jednota évi 20 millió korona forgalmat bonyolít le községünkben. Három-négy millió pedig elszivárog az érsekújvári Járásba. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy élelmiszer­­üzleteink — három önkiszolgáló bolt — nem felelnek meg a mai kor köve­telményeinek. Különösen ünnepek előtti időszakban. Gyakran sorban állnak az emberek az üzletek előtt. Ezért sokan inkább Érsekújvárba men­nek bevásárolni. A Chemodroga üzlet­­helyisége dűlőiéiben van. A tejcsar­nok, a zöldségüzlet, a hentesüzlet és a oukrászda alapok nélküli házakban van elhelyezve. A három vendéglő közül kettő higiéniai szempontból ki­fogásolható. Már többször lezárták, míg végül az elmúlt évben a Jednota igazgatósága 340 ezer koronás költ­séggel egy korszerű vendéglőt létesí­tett. A helyi nemzeti bizottság hiába igyekezett segíteni a hiányosságokon, kérése nem talált kedvező megértés­re az illetékeseknél. Naszvad a komá­romi Járás egyik peremközsége. Már ennél az oknál fogva is törődni kel­lene a Jednota igazgatóságának az üzlethálózat korszerűsítésével. Azt hi­szem, számukra sem lehet közömbös, hogy a község lakói a helyi üzletek­ben költik-e el pénzüket, vagy a má­sik járásba viszik. A HELYI TARTALÉKOK feltárását is célul tűzték ki. A községben egy kosárfonó üzem működik, ahol Jelen­leg 40 munkás — csökkentett munka­­képességgel — keresi kenyerét. A nem­zeti bizottság a Jövőben bővíteni szán­dékozik az üzemet, melynek létszá­mát 120 főre kívánja emelni. A nyers­anyagot ezidáig Érsekújvárból kapták, most a helyi szövetkezet öt hektáron termeli majd a vesszőt. Ezért is di­cséretet érdemelnek. Andriskin József Az uzapanyiti nemzeti bizottság el­nöke — a fiatalok népszerű Győző bácsija — nagyon elfoglalt ember. Amellett, hogy munkáját Jól ellátja, sok más megbízatása is van, s ha mindegyiket becsülettel teljesíteni akarja, bizony nagy erőfeszítésre van szüksége. Rövid beszélgetésre mégis­csak igénybe vettem őt. Készséggel rendelkezésre állt. — Milyen nehézségek merülnek fel munkájában? — Aki közelebbről ismeri falunkat, Jól tudja, hogy nem is oly régen la­kosaink, azaz a cigány származású és más polgáraink közötti viszony már­­már katasztrofális méreteket öltött. Az állandó ellentétek és a sorozatos verekedés 1966-ban halálos sérüléssel végződött. Ezek után gondolom meg­értik, hogy az általános problémák mellett külön feladatot Jelent szá­momra a cigány származású polgá­rokkal való foglalkozás. Bár nem szí­vesen általánosítok, mégis be kell vallanom, hogy ezen polgárok több­sége a gyereksegélyből és egyéb al­kalmi munkából él. Persze, vannak Jó példák is. A kérdés megoldását mégis erőn felülinek tartottuk, ezért éltünk a kormány azon rendeletével, mely lehetővé teszi a cigány származású polgárok arányos elosztását, s ennek keretén belül egyes családokat a cseh­országi kerületekbe telepítettünk át. — Ezáltal a falu lakóinak száma is megcsappant? — így van, de a falu lakóinak szá­ma már azelőtt is csökkent. Például 1964-ben, amikor hivatalba léptem, ezer körül volt a létszám, most pedig alig 800. Tehát sok fiatal elhagyta a falut, s az elköltözések és az elhalá­lozások száma is Jelentős. — Ügy hírlik, a távozás gondola­tával foglalkozik, pedig a lakosság na­gyon elégedett munkájával. — Jólesik az elismerés, még akkor is, ha az eredményekért nem csupán engem illet a dicséret. Úgy érzem, mindent elkövettem a siker érdeké­ben. A nemzeti bizottság mellett 23 dolgozóval ipari részleget létesítet­tünk, mely kerületi méretekben is a legjobbak közé sorolható. A múlt évet közel félmillió korona tiszta nyere­séggel zártuk. Egyéb területen is munkálkodtunk, hogy csak az ú] ösz­­szekötő utakat vagy a helyi nemzeti bizottság korszerű épületét említsem, melyet rövidesen átadnak rendelteté­sének. — A legközelebbi tervei? — A fiatalok de mások számára is (halastavaink mellett] tervezzük egy sportközpont építését. Ez magában foglalja majd egy futballpálya, röp­labda pálya és tekepálya létesítését. A legjelentősebb az úszómedence lesz zuhanyozókkal és egyéb hozzávalók­kal. A komoly tervek csakis Jelentős társadalmi összefogással és segítő­készséggel valósíthatók meg. — Országszerte gondot okoz a fia­talok faluról való kiáramlása. Helyi viszonylatban hogyan oldható meg ez a probléma? — Az előbb említett sportolási és szórakozási lehetőségek bizonyára se­gítenek a kiáramlás megakadályozásá­ban. Legalább ilyen fontosságot tulaj­donítok a Jobb és biztos kereseti le­hetőségnek is, ami természetesen a szövetkezet gazdálkodásán áll vagy ■ bukik. A mi esetünkben ezen a téren is Javulás tapasztalható, legalábbis a múlt évi gazdasági mérleg erre enged következtetni. A szövetkezet vezetői nem leplezik Jövőbeni bizakodásukat. Ha nem is rózsás a helyzet, azért megoldható a kiáramlás problémája. Hogy valóban megoldható, ez az elmondottakból is biztosra vehető. Si­­sák elvtárs szavaiból kitűnt, hogy Uzapanyiton a nehézségek ellenére is van ijemény. Derűlátásuk, úgy véljük helyénvaló, mert amellett, hogy rá­jöttek a múlt hiányosságaira, egyet­­mást tesznek is az esetleges hibák megismétlődésének elkerülésére. Hacsi Attila, Uzapanyit Sokan nem tartják a tejet táplálék­nak. Többre becsülik a sört és a bort. Tudományos kutatások megállapítot­ták, bogy a tej s termékei közélelme­zés szempontjából szinte nélkülözhe­tetlenek. Bár a tejtermelés évről évre javul, mégis alacsony a fogyasztás. Érde­künk, hogy fokozott mértékben növel­jük s napi étrendünkbe besoroljuk. Megállapították, hogy a tej hosszabb időn át egymaga is képes a szervezet tápanyagszükségletének ellátására. Bőségesen tartalmaz zsírt, fehérjét, vitaminokat és ásványi sókat, stb. Tejre és tejtermékekre különösen a fejlődésben lévő szervezetnek van szüksége. A túró mint fehérjedús táp­lálék sokféle formában felhasználható ételeink készítésénél. A savanyú aludt­tej a fehérjét könnyen emészthető formában tartalmazza. A gyomorsav képződést megkötő sajt is tartalmaz zsírokat, fehérjéket és egyéb anyago­­gat (1 kg zsíros sajt 3000—4000 kaló­riát tartalmaz). Számos családban még nem elegen­dő az állati eredetű fehérje fogyasz­tása. Hiánya esetén az alábbi rend­ellenességek tapasztalhatók: A fejlő­désben lévő szervezet károsodik; fá­radtságérzet jelentkezik; csökken a munkateljesítmény; csökken a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóké­pesség; hamarabb (öregszik) elhasz­nálódik a szervezet. Még néhány jótanácsot is érdemes megszívlelni. 1. A tejet csak forralt állapotban fogyasszuk, s csak a napi szükségletre vásároljuk, mert hosszabb időn át nem tárolható. 2. Használatig hűtőszekrényben, vagy más hűvös helyen tartsuk. 3. A forraláshoz más célra nem használt zománcozott edényt alkal­mazzunk. 4. A tejfelt üvegben vagy porcelán edényben tároljuk. 5. A túrót fedővel takarva 10 °C hőmérsékleten tartsuk. N. J. — Arra kíváncsi, hogyan éltek valamikor a cselédek?! Nincs mivel dicsekednünk! — Nem volt az élet, csak ten­­gődés. Nekünk mindenki parancsolt. — Amikor még Jól bír­tuk erővel, akkor úgy-ahogy megéltünk, de később csak alamizsnából tengettük életünket. így emlékezik a cselédsorsra a nyugdíjas Adamek házas­pár. Majd Adamekné tovább fűzve az emlékek fonalát el­mondja azt, ami legjobban fájt és azt is, amit élete leg­szebb, legmaradandóbb emlékének tart. — Az uram az uraság igájában vált nyomorékká. Akkor még Jó korban lévő fiatal ember volt. Négy éhes száj részé­re kellett kenyeret keresnie. — A rokkantjárulék csak bagóra való volt, s ha élni akartunk, dolgozni kellett. De a rokkant férjemnek olyan munkát adott az uraság, amiért csak kolduspénzt fizettek. Disznópásztor lett szegény egy elhagyatott tanyán. — Éltünk, éldegéltünk, beletörődve sorsunkba. — A bajt és a nyomorúságot még megduplázta az én hosszadalmas betegségem is. — Senki se segített raj­tunk. Hiába rimánkodtunk, hiába könyörögtünk, a gaz­dáink szívét nem tudtuk meglágyítani. Higgye el, a faluba vezető három kilo­méteres utat végig sírtam, amikor az uram unszolására orvoshoz mentem. Egy fillér sem volt nálam, amikor be­kopogtam doktor Bukovszky László orvosi rendelőjébe. Pedig gondoltam, hogy pár pengővel nem ártana kiesz­közölnöm az orvos jó indu­latát. Amikor Adamekné emlékei felsorolásának ehhez a sza­kaszához ért, arcán boldog mosoly jelent meg és szeme a kellemes emlék által ki­csalt könnycsepptől fényesen csillogott, majd így folytat-1942: A fiatal Adamekné ta: Dr. Bukovszky László körzeti — Életem legszebb emlé­­orvos muzslai rendelőjében, ke az orvosi rendelőhöz fű­ződik. Az orvos, akiről már azelőtt sok Jót hallottam, Jobban velem érzett, mint a ke­nyéradó gazdánknak nevezett uraság, vagy mint az édes­apám. — Amint látja kigyógyított, megszabadított a súlyos betegségemtől. Nem pénzért tett Jót velem, hanem még a sajátjából is áldozott Jónéhány pengőt azért, hogy egész­ségem vissza adhassa. — Már elfeledtem hogyan hívták, de azt tudom, hogy valami különleges injekciókúrát kaptam. Egy-egy injekció tíz pengőbe került. S bizony a költségeket legtöbbször az orvos előlegezte. Megmondom őszintén, hogy még ma is adósnak érzem magam. — De nemcsak az orvoshoz fűződnek szép emlékeim — folytatja Adamekné. — Nagyon jó lelkű asszony volt a fele­sége, az Ilonka nagyságos asszony is. Sokszor enyhített nyomorúságos helyzetünkön. Soha nem felejtem el, amit ezerkilencszáznegyvenkettőben értünk tett. — Úgy néztünk ki abban az időben, mint az ágrólszakadtak. Nem volt egy A KÖLCSÖN rendes ruhánk. Már szégyeltünk emberek közé menni. S az egyik napon, amikor éppen az orvosi rendelőben voltam, látom ám, hogy a községháza előtt megjelenik az olcsó kelmét árusító mozgó üzlet. — He] — mondom, de jó lenne ebből az olcsó áruból egy kicsit beruházkodni. — Azt mond­ja erre a doktor: — Csak tessék, Adamek néni! Azt a fecs­kendőt később is beszúrhatjuk. — Mennék is én doktorúr, de nincsen pénzem — feleltem szerényen és egy kicsit szégyenkezve. S akkor olyan eset történt, amire igazán nem számítot­tam. — Csak annyi ba] legyen, Adamek néni — mondja az orvosnő nagysága —, adok én magának, s ha egyszer Jó módban él, majd vissza adja. — Elfogadtam az ajánlatot és az orvosék pénzén meg­vásároltam a legszükségesebb holmikat. De bizony az élet­­körülményeink valahogy nem akartak megjavulni. Szégyen­lettem magam az orvosék előtt, hogy a kölcsönt nem tudom vissza adni. Hiába vigasztaltak. Hiába mondták, hogy nekik nem kell a pénz és ne csinálják magamnak gondot a dolog­ból. Én bizony adósnak éreztem magam és adósnak érzem még ma is. — Amint látja, most már elég jól élünk — dicsekszik Adamekné. — Itt élünk a fiamnál, mert bizony a ház az övé. Ö többet szerzett néhány év alatt, mint mi egész életünk­ben. Most már nincs okunk panaszra. Az uram nyugdíjat kap és én is kapok havonta százötven koronát. Elhatároz­tuk, hogy kiegyenlítjük a régi adósságunkat. Két éve csak erre spórolok és ötszáz korona már együtt van. Ad­dig nem szeretnék meghalni, míg ezt a régi számlánkat nem rendezem. ☆ Adamekék az esztergomi hercegprímás cselédjei vol­tak. Nem tartoztak a bősé­ges ételmaradékon táplálko­zó udvari szolgaszemélyzet­hez, hanem az urasági cse­lédek sivár életét élték ... Örökségük a cselédsors volt, mert szüleik is urasági cse­lédek voltak. Egy ideig türelmesen visel­ték a sors ostorcsapásait. Hittek abban, amit gazdáik hirdettek, hogy „tűrőké és szenvedőké a mennyek országa“. Lassan azonban kiábrándul­ták e szép ígéretből. Csendes lázongökká, elégedetlenke­dőkké váltak. Jobb életre vágytak, tehát Jobb munkalehető­ségeket keresték. Ám a lehetőségek keresésében nem tudták átlépni a cselédsors határait Helyzetük javulását környe zetcserével akarták elérni. Egyik papi birtokról a másikra, vagyis Hontnémetiből Csenkébe költöztek, majd végül a Zselíz melleti Sándorpusztán kötöttek ki. Csöbörből vödörbe estek. Sorsuk egészen a felszabadulásig cselédsors maradt Ám szegénységükben is megmaradtak embereknek, amit szemléltetően bizonyít az a szívből Jövő hála is, amit a segítő kezet nyújtó orvos és családja iránt éreznek. ☆ Az orvos és családja, akiről az Adamek házaspárnak ily szép emlékei vannak, jelenleg Budapesten él. A rádió adá saiből közismert Buga doktor köztiszteletnek örvend nem csak az Adamek család, hanem az egész magyar társadalom szemében. Az Adamek családnak nyújtott anyagi segítség — abban az időben — nem volt egyedül álló eset Az orvosházaspár sok emberen segített. Nem számításból, hogy a kölcsönt majd visszatérítik, hanem csupán emberségből. S ma öröm mel tölti el őket az a tudat, hogy Jő cselekedetük nem bur­­kolódzott a feledés homályába Pathó Károly 1968: Adamek Pálné, a boldog nagymama. a A tejről és termékeiről

Next

/
Thumbnails
Contents