Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-09 / 10. szám
HOGYAN NEVELJÜK A KISLIBÁKAT? Az utóbbi években egyre több háziasszony foglalkozik libák nevelésével. A baromfitartók többsége saját lúdjaival kelteti a libákat, míg számos termelő a piacon vásárolja az állatokat. A libatartás növekedése megköveteli, hogy behatóan foglalkozzunk a pihés jószágok kezelésével, takarmányozásával. A liba az első két hétben fokozottan melegigényes, ezért a naposállatoknak 30—32 °C-ra padozati meleget kell éjjel-nappal biztosítanunk. Az első hét végére 26 °C-ra, illetve kéthetes korban 22 °C-ra csökkentsük a hőmérsékletet. Ezt az egyenletes melegszükségletet 20—25 kisliba számára terelőernyővel ellátott, 60 Wattos villanyégővel biztosíthatjuk, ha a nevelőhelyiség hőmérséklete legalább 20—22 °C. 50—60 kislibához már érdemes iniralámpát beszerezni. Lúdkotlóval történő nevelés esetében ügyeljünk a kislibák fokozottabb melegigényére. Tégla-, illetve beton-padozatú helyiségben 15—20 cm vastagságban száraz szalmaszecska, vagy gyaluforgács alomzatról gondoskodjunk, s ha átnedvesedik, azonnal cseréljük ki. Zúzott kukoricacsutkát ne használjunk almozásra, mert azon az állatok mozgása nehézkés, tartózkodásuk kényelmetlen. Csökkenthető az agyonnyomás veszélye, ha a nevelőláda, illetve nevelőhelyiség sarkai letompítottak. A naposállatok számára már előre készítsük el az etető- és ivóvízzel megtöltött — itatóedényeket. Az első eleség csibetáp, vagy finomra darált száraz kukorica legyen. Ha már önállóan táplálkoznak — és a későbbiek során sem tudunk baromfitápot beszerezni — saját összeállítású keveréktakarmánnyal etessük állatainkat. Arra kell törekednünk, hogy a liba gyors növekedési erélyét fehérje-gazdag takarmányokkal minél előnyösebben ki tudjuk használni. Nem szabad elfelejtkeznünk az ásványi anyagok, vitaminok, antibiotikumok egyidejű és folyamatos etetéséről sem, amikkel az egészséges fejlődést csak fokozhatjuk. A kislibák előszeretettel csipegetik a friss zsenge füvet, ezért vágjunk ki gyepágyakat és azt tegyük eléjük. Kedvező étrendi hatású a darafélék közé kevert reszelt sárgarépa, az apróra vagdalt spenót, lucerna, csalán stb. Amig a kislibákat nem engedjük ki a szabadba, gondoskodjunk a zúzógyomor jobb munkájához szükséges apró kavics állandó pótlásáról. A libák etetését korán reggel kezdjük el, s két óránkénti ismétlődéssel késő estig folytassuk. Növendékállatainknak magunk is összeállíthatunk — a csibetáphoz hasonlóan — teljes’ értékű eleséget: 52.0 °/o kukoricadara 5.0 °/o árpadara 3.0 % zabdara 10.0 % búzaocsú vagy kölesdara 10.0 °/o korpa 5.0 % lucernaliszt 8.0 °/o szója vagy borsódara 3.0 % napraforgődara 3.0 % szénsavas takarmánymész 0,5 % foszkál 0,5 % konyhasó Növelhetjük a takarmánykeverék fehérjetartalmát, ha nyirkosításához aludtejet használunk, illetve az első héten apróra feldarabolt főtt tojást is adunk. Az apróra vágott, friss zöldtakarmány soha ne hiányozzék a lágyeleségből. Fordítsunk nagy gondot a tisztaságra és a huzatmentes szellőztetésre. Ha a keveréktakarmányt aludtejjel nyirkosítjuk, a vályúkat minden etetés után takarítsuk ki, nehogy a visszamaradt és erjedésnek induló eleség a kislibáknak bélhurutot okozzon. Amikor már kislibáink 3—4 hetes korukra jól megerősödtek és a külső levegő is kellemesen felmelegedett, kezdetét veheti az igazi „libaélet“. A legelőre hajtáson kívül megengedhetjük vízen való tartózkodásukat is. (K) Tudatlanság vagy hanyagság...? Január első hetében, amikor a hőmérő nappal is a mínusz 10 fok körül járt, az egyik faluban jártam. Ismerőseim szomszédságában lakik a Moravcsik család. A férj, feleség és 18 éves fiuk nap mint nap Nyitrára járnak dolgozni. Ezáltal a háztáji gazdaságukban tartott tyúkok a rövid téli napokon is egyedül keltek, egyedül feküdtek. Vagyis olyan „önkiszolgáló“ rendszerben élnek. Szerencsém volt. Moravcsik néni szabad napos volt, így otthon tartózkodott. Elbeszélgethettünk az ő baromfitartásának „csodájáról“. Beszámolóját azzal kezdte, hogy nem érdemes ezeket a „drága tyúkokat“ etetni. Ha tavasszal tojnak is pár darabot, de télen, amikor a tojásért 1,50—1,60 koronát kérnek Nyitrán, neki is vennie kell. Hogy mivel takarmányozom? Kapnak ezek minden jót. Ahol dolgozom, módom nyílik, hogy ételmaradékot, kenyeret, kiflit szedjek össze számukra. Este beáztatom a kenyér- és kilflihulladékot, kiteszem az ólba a szalonna-, szalámi-, sajthulladékokkal együtt. Reggel erre már nincs idő. A tyúkok egész nap csipegethetik, van belőle elég. Vasárnap, ha fiam véletlenül hamarább jön haza, kukoricát is ad a tyúkoknak. — Hány tojást szed össze a 21 tyúktól naponta? — Két-három hónapja egyet sem tojtak az istenadták. Pedig akad köztük 3 éves tyúk is. Moravcsik néni úgy gondolja, hogy hároméves tyúkja már megedződhetett volna takarmányozási rendszerén. (Milyen hálátlan tyúk.) A zöldet pótló sárgarépát, csíráztatott gabonát, nedves takarmánykeveréket, apró folyami kavicsot, takarmánymeszet Moravcsikné és tyúkjai csak hírből ismerik. Az ól elég jő, falazott. Ám ajtaja legtöbbször tárvanyitva áll. így a bent elhelyezett „minden jő“ a fazekakban és a földön kőkeményre fagyott. Ha a háziak munkába járnak, akkor is megvan rá a lehetőség, hogy télen is alkalmas takarmányt kapjanak a tyúkok. Természetes, hogy ilyen esetben kicsit mélyebben nyúlunk a zsákba. Reggel vagy este árpa, búza, kukoricadarát, esetleg a szemes takarmányt keverjük össze, és annyit adunk belőle, hogy tyúkjaink napközben tetszés szerint fogyaszthassanak belőle. Vasárnap vagy szabad napjainkban aztán sárgarépát reszelünk számukra, de csupán annyit, amit azonnal elfogyasztanak. A beáztatott kenyér, ételmaradék, rövid idő alatt kőkeményre fagy. Még csoda, hogy ezek a „minden jón“ élő tyúkok egészségesen átvészelik a telet. Ha igen, a melegebb tavaszi napok beálltával néhány hétig testi kondíciójuk feljavítása következik. Csak azptán kezdődik a tojástermelés. Igaza van Moravcsik néninek „drága tyúkjai“ vannak, de erről csak is ő tehet. P. L. A galambhús fogyasztásának fokozódása teszi szükségessé olyan haszongalamb-fajta kitenyésztését, amely az eddig ismert fajták jő tulajdonságából a lehető legtöbbet egyesít magában. Ennek útja: megfigyelés, kísérletezés, a tervszerű keresztezés. A tenyésztői munka kezdete a tisztavérben tartott törzsállomány — mint keresztezési alap — kialakítása, a kívánt, illetve a célul tűzött gazdasági tulajdonságok és küllemi vonások felvázolása. Legyen mindenekelőtt jól szaporító. Neveljen fel évente hatnyolc pár gyorsan fejlődő fiatalt. Fontos tényező, hogy a növendékek az öröklött jótulajdonság révén jól hasznosítsák a takarmányt. Fontos, hogy a tollazat fehér vagy legalábbis világos színezetű legyen. Az ilyen galambok bőrszíne világos és a feldolgozás után a sötét tolltUszők nem látszanak. A haszongalamb erős, Milyen legyen a gazdasági galamb? széles mellű, zömök, sima fejű, tollatlan lábú, élénk és mozgékony legyen, feszes, a testhez simuló tollazattal. Ilyen célzattal kezdtem meg négy évvel ezelőtt a kísérletemet. Négy fajtát kereszteztem. Első évben King galambot Strasszerrel, a következő évben Kinget Postával párosítottam. A tökéletes formát és testsúlyt el nem érő fehér King galambokat kizártam a tisztavérű tenyésztésből, Ezeket Strasszer, majd fehér Postával párosítottam össze. A vegyes párok 7—8 pár fiatalt neveltek fel évenként. (King hímet Strasszer tojóval és Strasszer hímet King tojóval párosítottam.) Valamennyi Fi ivadék színes lett. Az utóbbi párosítás nagyobb súlyú és formásabb, inkább a King fajtára hasonlított. A fiatalok súlya 28 napos korban 85—75 dkg súly között mozgott, egyes példányok 80 dkgon felüliek voltak. Ugyanezt a keresztezést végeztem a következő évben fehér toliszínű King galambbal és fehér Postagalambbal. Valamennyi ivadék hófehér lett. A fiatalok súlya 28 napos korban 80—70 dkg között váltakozott, de voltak 70—80 dkg súlyúak is. Ezek mind a King tojó fészkéből kerültek ki. Próbavágást is végeztem 28 napos korban és a hús kiváló volt. A második próbavágást hat hét után végeztem, ekkor még az előzőnél is finomabb rostozatú volt a galamb húsa. A keresztezett utódok a kirepülés után semmit, vagy csak egészen kevés súlyt vesztettek, amit 1—2 hét leforgása után újra visszanyertek. Üthónapos korban a King és Postagalamb keresztezéséből nevelt fiatalok élénken röpködtek. Vidéken ezek felkeresnék a cséplési helyeket, tarlókat, a mezőt, és az elhullott magvakból értékes húst termelnének. Piltz E.
