Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-02 / 9. szám
i b ; ^ Káromkodik a gyerek -mosolyogjunk? Nincs sző vészharang-kongatásról, csupán egy mellékesen odavetett kérdésről. Vajon észrevették-e a nevelők, a szülők, hogy milyen gyakran káromkodik az ifjabb nemzedék? Pöttömnyi emberkék, óvodáskorúak, vagy érettségiző diákok szidják egymást természetes hangon és csúf szavakkal az utcán — minden zavar nélkül. Mi, felnőttek legfeljebb jóízűen megmosolyogjuk őket. És itt a baj! Ezért mellékes kérdés ez, ha az ifjúság problémáiról beszélünk, s válik fő kérdéssé, ha a nevelésről. Bennünk van a hiba, akik nem igyekszünk a példamutatással. Az utóbbi években igen sokat olvashattunk a lapokban a fiatalság viselkedéséről. Vitákat indítottak, s kiderült, hogy a hozzászólók hajlamosak mindent a serdülőkre fogni, s aligha jut eszükbe, hogy végsősoron mi, felnőttek — szülők, pedagógusok — neveljük őket, s minden fiatalember, bakfis lányka tükörkép, a mi vetületűnk. Alaposan görbítő tükörként mutatja magunkat; nesze neked apuka, miért mondod a forró levesre, hogy a szentségit neki, de megégette a számat!“ Ugyanez a mondat a négyéves kislány szájából „édesen“ hangzik, selypítve ejti ki a szavakat, közben összecsücsöríti piciny száját. De tíz év múltán tényleg megégeti apuka száját a dolog, amikor esetleg felé célozza leánya a gorombaságot. Akkor már hiába az összeráncolt homlok, sőt, talán késő már a csattanó pofon is. Olyan nagy veszedelem a káromkodás? Lehet attól még rendes ember bárki. Ha néha-néha káromkodik egyet, legalább meglátszik rajta, hogy magyar és nem hottentotta, s nem fél kimondani, ami a szívén fekszik. Tehát káromkodás lenne a magyar ember szívében? Bizony, az volt évszázadokon keresztül. S ezért terjedt el széles e világon, hogy a magyar káromkodós fajta. Az volt, mert tehetetlen volt az úrbérrel, a dézsmával, az éhbérrel, a 16 órás munkaidővel, a nyomorral szemben. A tehetetlen ember pedig mi egyebet csinálhat? Kanyarínt egy szép magyarosat... Kanyarítson most is? A nyolcéves Téli vitaminok Hordós-káposztasaláta: Negyed kilónyi káposztát vásároljunk kevés káposztalével együtt; a káposztát vágjuk kissé össze, reszeljünk hozzá kevés vöröshagymát, ízesítsük kis pirospaprikával, esetleg köménymaggal is. Egy-két órás állás után adjuk asztalra. (Ehhez a mennyiséghez kb. egy evőkanálnyi olajat keverünk hozzá.) Nyers céklasaláta: Ügy reszeljük meg a céklát, akár a káposztasalátához: összekeverjük sóval, kis ecettel, reszelt tormával és kevés cukorral. Néhány napig érleljük, majd- közvetlenül tálalás előtt adunk hozzá kevés alajat. Lehet egy nagy uborkásüveggel is készíteni egyszerre: 1—2 hétig hűvös, száraz helyen jól eláll. Burgonyasaláta, zellermártással: A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk és kis kockára vágva, tálra tesszük. A meghámozott zellert közben ugyancsak puhára megfőzzük, áttörjük, mustárral, citromlével, olajjal, sóval és reszelt hagymával ízesítjük, végül kb. 1 deci tejszínnel vagy tejföllel simára keverjük. Ezt a mártást a főtt burgonyára öntjük és fél óra múlva már tálalhatjuk is. (Ügy is finom, ha ecetes burgonyasalátát egyszerűen megszórjuk nyers, reszelt zellerrel.) Vitamin-saláta: Sűrű tartármártást keverünk oly módon, hogy 1 toiás sárgájához cseppenként hozzákeverünk habverővel 1 deci olajat, majd E. KOVÄCS KÄLMÄN: PUSZTÍTÓ ORKÁN Zsiráfnyakú forgószél Föltámad, Útra kél. Leszedi a ház fedelét, Szétszórja a boglya felét. Megsirát a faluszél, Zsiráfnyakű forgószél. Viharhoző felhőnyá], Úszik már A határ. Kimosta a vetőmagot, Mire lesz jó, mit meghagyott? Elátkoz a faluszáj, Viharhozó felhőnyáj. Tevehátú nagy folyó, Áradó, Sodoró. Amit elér, fölemeli, Vak dühében messze viszi. Megszenved a falu, ó, Tevehátú nagy folyó. ha már vajsűrűségűre válik, 1 kiskanál mustárral, 1 kiskanál porcukorral, kevés sóval, pár csepp citromlével ízesítjük és hozzáadunk 1 deci sűrű tejfölt. Közben mély tálban összekeverünk 25 deka hordóskáposztát 2-*-3 pár karikára vágott virslivel, 3 ecetes uborkával (ugyancsak karikára vágva), 2 szép, kockára vágott almával és 1 reszelt sárgarépával. Ráöntjük a tartármártást és 1—2 óra múlva tálaljuk. Holland saláta: 5 szem burgonyát megfőzünk, karikára vágjuk és összekeverjük 1 megfőtt, felaprított zellerrel, kevés főtt karfiollal (ha levest készítünk, félretehetünk keveset) és 2 darab, kiszálkázott, laskára vágott heringgel. Olajjal, ecettel, csipet cukorral és töltöttborssal ízesítjük, majd néhány órát érleljük, csak azután kínáljuk. Svéd gombasaláta: (Bár a saláták közé sorolható, mégis legtöbbször önálló fogás asztalunkon.) 1 deci olajat megforrósítunk; megpirítunk rajta egy kis fej, apróra vágott vöröshagymát, beleadunk 50 deka megtisztított, karikára vágott gombát, és sóval, törött borssal, babérlevéllel, csipet cukorral és reszelt citromhéjjal ízesítjük. Lefedve addig pároljuk, amíg a gomba leve elfő; ekkor hozzáadunk egy doboz paradicsomvelőt és néhány percig együtt pároljuk. Jól behűtjük és csak akkor tálaljuk. Feri gyerek is, amiért eltörött a ceruza hegye, és Katika, ha elvesztette játékbabája lábát? Mosolyogjunk rajta, hiszen jól áll neki? Valahogy úgy van, hogy ha egy olajos overallú férfi szájából szalad ki a káromkodás igéje, észre sem veszi senki. Csakhogy ugyanez az ember manapság szombaton este sötétkék ruhát ölt, és színházba megy. Ha ekkor jönne elő szájából ez a cifra mondat, tán még önmaga is megbotránkozna. De jó lesz vigyázni, hiszen a káromkodás intelligencia jelzés. Hétköznapi és ünneplő ruha létezik, de mi benne mindig ugyanazok vagyunk! S gyerekeink is ugyanazok az iskolában, az utcán vagy otthon. Ha az iskola nem tűri meg falai között a trágár beszédet — mert nem tűri —, mi se mosolyogjuk meg az utcán, mi se engedjük meg a családi tűzhely környékén. Ne engedjük meg, és ha kell, magunkon kezdjük meg a nevelést. Ne káromkodjunk! De gyerekeink előtt éppenséggel soha! Kisgyerek nem tudja még a szavak értelmét, amit hall, azt mondja. Ha észre sem vesszük, amikor csúf szót használ, elfelejti, többé nem igen ejti ki száján. A nagyobbakkal pedig már lehet értelmesen beszélni. A gyerek lelke roppant fogékony a szép, a nemes iránt. Nem lesz nehéz megmagyarázni, hogy káromkodni nem szép. Csak ne mosolyogjunk, mert ez a mosoly az elkeseredés fintorává görbülhet, ha a felnövő ifjúsággal elénk tárul önmagunk tükre. Varga Edit A csodálatos halolaj Már az ókorban nélkülözhetetlen orvosságnak és kiváló élelmiszernek tartották a halolajat. Természetesen akkor még nem tudták, hogy valóságos elixir. Ma már azonban ismert, hogy főleg a benne lévő vitaminok miatt olyan hasznos. A halolaj főleg A- és D-vitamint tartalmaz. Az utóbbi elősegíti a csontok növelését és a foszfor anyagcseréjét. Mindenekelőtt gyermekeknek és leendő anyáknak, azonkívül betegeknek és súlyosabb bajból felépülő egyéneknek van szükségük rá. A rachitis, azaz az angolkór kizárólag D-vitaminhiány következtében jelentkezik. A halolaj az egyetlen táplálószer, amelyben elegendő mennyiségben megtalálható ez a vitamin. A gondos anya a D-vitamin-hiányt halolajjal pótolja. D-vitamin mellett sok A-vitamin is van benne. Ez a vitamin lehetővé teszi a bőr zavartalan működését. Kutatások bebizonyították, hogy sokkal gyakrabban betegszik meg azoknak a diákoknak a légzőszerve, akiknek a szervezete nem jut elegendő A-vitaminhoz. Több más anyag is van a halolajban. így például jód, vas, mangán, arzén, foszfor, kén stb. Könnyen emészthető zsiradékot is tartalmaz. Régóta ismeretes, hogy jótékonyan hat sebre és gyulladás esetén. Ezért már régen felhasználták égési sebek kezelésére. Szerelem, válás... statisztika Azt mondják, hogy a szerelem és a statisztikai kizárják egymást. Egy leningrádi intézet szociológusai a házaspárok érzelmeinek vizsgálatához mégis a száraz statisztikát választották. Azt akarták megállapítani, miért olyan gyakori a válás, ötszáz fiatal válófélben levő házastársat kérdeztek meg. íme az eredmény: A kérdezettek 59 százaléka idősebb 30 évnél, minden ötödik házaspár tíz évnél többet élt együtt, minden negyedik 5—10 évet, egyötödük pedig egy évnél kevesebbet. A férfiaknak 66, a nőknek 74 százaléka azt vallotta, hogy azért vált el, mert házasságából hiányzott a lelki rokonság, azaz, a közös érdeklődési kör, a hasonló vérmérséklet. Sokan a hűtlenséget, a házastárs részegeskedését, az állandó veszekedést hozták fel a válás okául. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb a házasságban, a kérdezettek 45 százaléka azt válaszolta, hogy a szerelem; lelki harmónia (14,5 százalék), vonzó külső (13,5 százalék), a gyerek (7 százalék), az anyagi körülmények és a lakás (i#mét 7 százalék). Szerette-e férjét, feleségét a házasság előtt? — hangzott a következő kérdés. Feleletek: 20,5 százalék: nagyon, 40 százalék: igen, több mint 15 százalék nem felel a kérdésre és több mint 20 százalék nemmel válaszolt. Mi tetszett legjobban férjében, feleségében a házasság előtt? A férfiak válasza: a társas szellem (15 százalék), gyengédség (12 százalék), takarékosság (12 százalék). A nők válasza: gyengédség (16 százalék), udvariasság (16 százalék), a társas szellem (14 százalék). Megbeszélték-e közösen a családi problémákat? Válasz: mindig (46 százalék), néha (45 százalék), soha (12 százalék). Legérdekesebb a válasz arra a kérdésre: hogy mennyi ideig ismerték egymást a fiatalok a házasság előtt. Kiderült, hogy a kérdezettek 33,5 százaléka 6 hónapnál kevesebb ideig, 24,5 százaléka körülbelül egy évig, 23,5 százaléka majdnem két évig, 18,5 százaléka több mint két évig. Tehát a fiataloknak több mint a fele egy évnél kevesebb ideig ismerte leendő házastársát, 10 házaspár pedig azt válaszolta, hogy pár nappal az esküvő előtt találkoztak először. (msz.) írassa Mielőtt elkezdenénk egy pillantást kell vetni az ember légzőszerveinek sorozatára és működésére, amelynek célja a légzés biztosítása. Azt mindenki tudja, hogy a légzés során az ember levegőt szív be és abból az oxigén egy részét kiemelve széndioxidot ad helyette, ami a kilégzett levegővel a légutakból távozik. A légzés célja a vér felfrissítése. A tüdő léghőlyagocskákban a vörös vérsejtek hemoglobinja oxihemoglobinná alakul, tehát a vörös vértestek, mint teli csillék szállítják az oxigént a szervezet minden sejtje felé, hogy az élet folyamatát biztosítsák. A légzőszervek első szakasza az orrnyílás és az orrkijáratok és nem a száj, mint ahogy ezt sokan hiszik. Aki a szájon át lélegzik, az a levegő útját megrövidíti, ugyanakkor lemond az orrjáratok fontos élettani előnyeiről, mert a levegő — elsősorban a hideg levegő T- az orrjáratokon felmelegszik, párateltté válik és az orrban levő szőrszálak és tapadó nyálkahártya szűri, tisztítja a levegőt. Az orrjáratok a garatba torkollanak. A szájlégzésnél az a baj, hogy a pára-XJyúlanyó két csemetéje megéhe** zett csemegére. Összesúgtak: útrakelnek, majd az úton énekelnek. A mezőn a répa érik, a káposztát ingyen mérik. Nagyfiú már Nyuszi Péter, egy ugrása három méter. Nyuszi Pirt, a klshúga icipici. Kicsit ugrik, kicsit lép, rózsás füle, jaj de szép. A nyúlházból kiosonnak, s egyre még? — Erejüket összeszedik, futnak ahogy csak tehetik. Nekilendül Nyuszi Péter, egy ugrása három méter. Hármat ugrik addig Pirt, mivel ő még tctpici. Szél sem érhet a nyomukba, megérkeznek otthonukba. Anyó megharagszik rájuk, csapzott, ptszkos a bundájuk. Meg ts húzza kicsikét, Nyuszi Péter nagy fülét. Meg-A nagy nyúl meg a kis nyuszi En mar tudok traktort vezetni!-ttmesszebb távolódnak. Ugrik jó nagyokat Péter, egy ugrása három méter, eddtg hármat ugrik Piri, mivel ö még icipici. Közel már a csoda mező, ahol répa, káposzta nő. Száz finom falat vár rájuk. Korog is a hastkájuk. Harang szavát hozza a szél. Ejnye bizony itt van a dél. Hol lehet hát az a mező? Mikor bukkan végre elő? Otthon Anyó ebédet főz, rájuk várni már alig győz. Nyúlapó is haaztért, kocogtatja a tányért. Ebédeljünk feleség, a várásból már elégi Ki az időt feledi, csak az éhkopp jut nektl Nyuszi gyerek legyen pontos. A nevelés igen fontos. Apó hangja szigorú, de a szive szomorú. Nem kenyere a büntetés, na de ha a jó szó kevés? — De még az Is meglehet, bajban van a két gyerek. — Vélt Anyó szepegve, hull a könnye peregve. Ezalatt a két gyerek, ül a fűben s pityereg. A kél nyuszi jaj de retteg. Körülöttük puska berreg. Dirr-durr, süvít a golyó, hazamenni volna jó. Vadászok járják a tájat. Péter éhes, Piri fáradt. Lapulnak egy bokor alatt. Kicsi szivük majd megszakad. — Anyó, Apó, kicsi hajlék, meglátunk-e valaha ctbálja picikét, Nyuszi Piri kis fülét. Sír a két nyuszi gyerek, szemükből a könny pereg. Péter sír nagy könynyeket, mivel ő már nagy gyerek. Piri könnye picike, ő maga ts kicsike. Megfogadják, hogy jók lesznek. Csavarogni sohse mennek. Apó, Anyó megbocsát, kapnak finom vacsorát. Megmosdanak rendesen, s lefekiisznek csendesen. Alszik már a két nyúlgyerek, ti is szépen pihenjetek. Jó éjszakát! Pásztor Éva feldolgozása A Szabad Földműves 8. számában közölt kiskeresztrejtvény megfejtése a következő: Aiiga, Tisza, Balaton, Budapest. Könyvet kapnak jutalmul: Farkas Gizella, Lakszakállas, Tóth Petronella, Tompa, Horváth Rozália, Balony, Csonka Tibor, Bény. Dicséretet érdemelnek: Bachorecz Marika, Ogyalla, Csicsay Kati, Balony, Marton Ilona, Tany, Lengyel Imre, Gátőr, Takács ludit, Tornaija, Gulis Gábor, Zselfz, Laukó László, Nána, Kovács Éva, Kürt. VÍZSZINTES: 1. Kicsi település. 5. Lóca. 6. A melléknév felső fokának jele. 8. Tova. 10. Helyrag. 11. Erődítmény. 12. Papírra vet. 13. Bizalmas megszólítás. 14. Omladék. 15. Nem egészen oda. 17 Juttat. 18. Vízforrás faluhelyen. 20. Község Kassa mellett. 21. Kisközség — névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Szovjet sakkmester — exvilágbajnok. 2. A jószívű teszi. 3. Kettős betű (ford.). 4. Levegő — görögül. 5. Bazin szlovák neve. 7. Épületnél használatos fa alkatrész. 9. Nagyobb település. 16. Adú betűi felcserélve. 17. Ütőkártya. 19. T. F. 20. Olasz névelő. (Segítség: vízsz.: 20. Ida, függ.: 4. aer — 20. il.) Beküldendő a vízsintes 1., 11., 14., 21. és a függőleges 5., 7. és 9. számú sorok megfejtése. IDÜLT LÉGCSŐHURUT szegény, hideg, még nem szűrt levegő közvetlenül a garatba jut és azt veszélyezteti. A garat alsó részén nyílik a gégefő, ahonnan a keményfalú, porcos légcső a mellkasba süllyed, ahol két főhörgőre oszlik, majd kisebb és még kisebb hörgőkre tagolódva a tüdőléghólyagocskákban végződik. A kis vérkör hajszálerei ezeken a tüdőléghólyagocskákon át veszik fel a szükséges oxigént. Nem lehet a légzőszervekben határokat, szakaszokat, állomásokat, zónákat állítani. A légzőszervek hurutos betegségeit, minden esetben valamilyen kórokozó élőlény vírus, vagy bacilus okozta, és ezek előtt nincs határ. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a meghűlés, a megfázás csak előkészítője a hurutos betegség kórokozójának. A légúti hurut egyszerű nátha alakjában az orrban, a torokban, a garatban kezdődhet, de onnan leszállva megbetegítheti A mélyebb légutakat is. A köhögés, a tüsszögés, a láz, a fájdalom esetleg a váladékürítés rendszerint a heveny légzőszervi hurutok velejárói, és ha a szervezet a kórokozók fölé kerekedik, ha az ártalmat gyógyszer segítségével vagy saját erejéből legyőzi, a nátha, a garathurut, a légcsőgyulladás megszűnik és a panaszok elmúlnak. Néha azonban egy-egy tünet a légutak bizonyos szakaszain tovább tart, elhúzódóvá, krónikussá válik. Ilyenkor beszélünk idült légcsőhurutról. Az idült légúthurut jellemző tulajdonsága, hogy elhúzódásában már a fizikai ártalmaknak — rendszerint valamilyen folyamatos sorozatosan Ismétlődő fizikai ártalomnak komoly szerepe van. Ilyen ártalom lehet a füst, legyen az akár dohányzás, akár egyéb a légutakat ingerlő füstártalom. Elhúzódó ártalom a por is. Nemcsak a különböző ártalmas vegyiporok számítanak káros ingerként, hanem a lakás, az utca pora, vagy bármilyen por, ami a légutakba jut. A levegő bizonyos páratartalma feltétlenül szükséges, mert a száraz, meleg levegő is kivált tényező lehet idült légcsőhurut esetén. De a túlságosan sok pára vagy egyéb* gőz, esetleg gáz feltétlenül kóroktani tényező. Külön kell megemlítenünk azt, hogy egyes antibiotikumok megzavarják a szervezet normális biológiai, bakteriális egyensúlyát és ilyenkor gombás, idült légcsőhuruttal kell szembenézni. Mindez azért fontos, hogy két dologra hívjuk fel az emberek figyelmét Az első az, hogy a heveny légúti hurutokat záros határidőn belül meg kell gyógyítani, nehogy elhúzódókká váljanak. Még az állandóan ismétlődő allergiás légúti hurutok gyógyításával is meg kell próbálkozni. A második pedig az, hogy a külső ártalmaktól az állandóan ismétlődő, szinte alig észrevehető káros fizikai Ingerektől feltétlenül tartózkodjanak, figyeljék meg az okaikat és iparkodjanak kiküszöbölni, mert igaz a közmondás, hogy kicsi bajból lesz a nagy. Dr. BUGA LÁSZLÓ SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. március 2. wm m m m
