Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-17 / 7. szám

A tavaszi serkentő etetés kérdései Serkentsünk, vagy ne serkent­sünk? Ez a kérdés ugyanúgy hosszú vitára adhatna okot, mint lapunk hasábjain a hizlalt keret hasznossága vagy káros volta adott hónapokon át. Ahány méhész, annyi nézet. Annak is igaza van, aki nem ajánlja, de annak is, aki mel­lette szavaz. Egy bizonyos: az a legjobb, ha a serkentést már betelelés előtt, augusztusban elvégeztük. Ha annyi élelemmel láttuk el a családokat ősszel, hogy az első tavaszi átvizsgáláskor leg­alább 8—10 kg élelem van a keretekben, ez az új hordásig kitart. Ez esetben a természet elvégzi a magáét. Természetes, ez az erős családokra vonatko­zik. A gyenge családokat csak egyesítés után érdemes serken­teni. Nagyon hasznos a serken­tés a tartalékcsaládos anyásítá­­son átesett családoknál. Itt ugyanis aránylag kevés a Hasí­tás, míg az egyesítés jóvoltából sok a méh, amely a hirtelen megindult Hasítást dajkálni tudja. A gyenge családokat azért nem érdemes tavasszal serken­teni, mert nem rendelkeznek annyi dajkaméhvel, hogy a daj­­kálást elvégezzék, illetve a Ha­sítást takarni tudják. Esetleg néhány meleg nap meghozza a terjedelmesebb Hasítást, mert a méhek széthúzódhatnak, de jönnek a tavaszi zord napok, amikor a méhek összehúzódnak, a Hasítást takaratlanul hagyják, amely elpusztul. Kárbaveszett a munkánk, a cukrunk, és hiá­ba dolgoztattuk le a méheket. Serkenteni érdemes a közepes családokat, ahol az első tavaszi átvizsgáláskor elég élelmet (be-Praktikus méhitató. Házilag is könnyen elkészíthető. Fotó: Noga leértve a virágport is) és annyi méhet találtunk, hogy az a nö­vekvő fiasítással velebír. A ser­kentést csak a meleg napok be­álltával kezdhetjük. Ilyenkor már a méhek röpülése is állan­dósul. Hűvös időben a méheket etetéssel repülésre kényszeríte­ni egyenesen káros. A túl korai etetés nagyon kétélű fegyver. Ezt csak akkor szabad alkal­maznunk, ha a szükség törvényt bont, vagyis ha a családnak egyáltalán nincs élelme. A legkorábbi serkentés módja az ősszel kiszedett mézes virág­poros keretek beadogatása, me­lyeket fölmelegítünk és leföde­­lezve beadjuk a szélső mézes és fiasításos keretek közé. Soha­sem a fészek közepébe. A fész­ket nem szabad megbontani még mézes keret közbeékelésé­­vel sem. Igen jó és kényelmes tavaszi serkentésnek mondják a gyü­mölcsvirágzás idején a fészek kereteinek megforgatását is oly módon, hogy a kereteket hátra arccal fordítjuk. Azaz a keretek hátsó fele, ahol az élelem van elraktározva, kerül a kaptár mellső napos felére, a fiasításos fele pedig a kaptár hátsó felé­be. Ezzel elérjük, hogy a mé­hek az előlre került élelmet hátrahordják, így az anyának az elülső részen helyet biztosí­tanak a fiasítás számára. Ezzel a méheket fokozottabb tevé­kenységre és mézhordásra kény­szerítjük anélkül, hogy az ete­téssel bíbelődnénk. Többen ajánlják e művelet fokozatos végrehajtását. Jóma­gam azt ajánlom, hogy ezt sok­kal okosabb egyszerre végre­hajtani. így ugyanis nem bont­juk meg a fészek rendjét, ha­nem az eredeti elrendezésben forgatjuk meg. No meg ahány­szor a fészekhez nyúlunk, min­dig meleget lopunk ki belőle, már pedig ez tavasszal nem elő­nyös. A keretek megforgatását egy­beköthetjük még azzal a fogás­sal is, hogy a keretközöket kis­sé megszűkítjük, mondjuk 15 mm-ről 11—13 mm-re. Ezzel ki­szorítunk jónéhány méhet a lép­­utcákból a következő léputcák­­a, s így további kereteket tényszerűinek elfoglalni és az myának petézés alá előkészí­­eni. A fejlődés tetőfokán azon­­>an nem szabad erről megfeled­­:eznünk, mert akkor, mint a ajzás gátlásának egyik módja­­ént a fészek kereteit széles éputcákra széthúzzuk. Ha a tavaszi serkentés minő­ági sorrendjét be akarom tar­­ani, akkor most a mézestész­­áról kell beszélnem, ami egyre íagyobb tért hódít a méhészek körében. Kényelmes és 1 kg el­őirt 10—14 napig. Egyenesen a iasítás fölötti keretlécekre tesszük lepénnyé lapítva kissé átlyuggatott zsírpapiroson. Fö­lötte a fészket újból melegen letakarjuk. Virágporpótló-anyag is van benne, tehát igen hatá­sos. A leggyakoribb serkentőanyag az 1:1 arányban készített mele­gen adagolt cukorszörp, amit naponként 2—3 deciliterként 14 napon át adagolunk. Mindenfajta serkentésnek per­sze csak akkor van értelme, ha a családnak megfelelő mennyi­ségű virágpora van. Ha ez nincs, akkor gondoskodni kell róla. Egy időben sokat beszél­tek az élesztős serkentésről. Azóta már olvastam, hogy a „májusi vész“ előidézője lehet. Szerintem tehát nem érdemes vele kísérletezni. A virágporpótló anyagok csak akkor adagolhatok, ha a mé­hek már kijárnak. Viszont ha már kijárhatnak, hozzák a vi­rágport és ha már a természet ad, a ládában elhelyezett szója­­liszt-féléket amúgy is mellőzik a méhek. A serkentés célja, hogy a fő­hordásra (nálunk az akác vagy a vele egyidőben virágzó balta­cím) felfejlődött erős családo­kat nyerjünk. Nálunk a főhor­dás elég korán van. A tavasz pedig gyakran mostoha. A fűz és a gyümölcs virágzását sem tudják méheink mindig kihasz­nálni. Ilyenkor igen hasznos a serkentéshez folyamodni. Be­vált módszer a 40 napos sza­bály. Azaz, a serkentést 40 nappal az akác virágzása előtt helyes kezdeni. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a lerakott petékből, amit az anya a ser­kentés hatására rak intenzí­vebben, mézelő méh legyen. Az időjárás viszontagságai a nap­tárhoz való igazodást gyakran áthúzza. Hol előbb, hol utóbb van a főhordás ideje. A növény­zetek fejlődése azonban így is, úgy is szabály szerint követi egymást. Többször megfigyel­tem, és valóban igaz, hogy a cseresznye virágzásától kb. 40 napra virágzik az akác. Ez azt jelenti tehát, hogy a cseresznye virágzásakor kell kezdeni a serkentést. Ha gyümölcsvirágzás alatt kedvező az időjárás, ak kor a serkentéssel járó munka el is maradhat. Elvégzi a ter­mészet. Igen természetes, hogy fabat­kát sem ér a leggondosabb ta­vaszi serkentésnek bármelyike is, ha a családnak nincs elég élelem-tartaléka Az élelem sú­lyának nem szabad 4—5 kg alá süllyednie. A gyors és korai fejlődés persze még sok más tényezőtől is függ. Fiatal, jó minőségű anya, melegtartó kaptár, népes család, és elég élelem. Ha az anya gyengén petézik, és a serkentésre sem indul meg, ne sajnáljuk kiselejtezni, mert az ilyennel nem sokra megyünk. Ha nincs tartalékcsaládunk fia­tal anyával, akkor inkább egye­sítsük a családot más, gyön­gébb családdal. Serkentéssel az ilyen egyesített család meghá­lálja munkánkat. Ha télire leszűkítettük a fész­ket, ne mulasszuk el a fejlődés arányában azt bővíteni előre felmelegített keretek beadásá­val, amit mindig a szélső mézes és fiasításos keret közé te­szünk. Ez azért fontos, hogy az anya a fiasítással meg ne szo­ruljon. Ha a család megszorul, rajzásnak indul, és a buzgó méhész pergetés helyett rajok­kal bíbelődhet. A család hordásra akkor érett, ha aránylag kevés a nyitott Ha­sítása. A sok nyitott fiasítás leköti a méheket, és nem tud­nak miatta legelőre járni. Ez az a pillanat, amikor a család hangulata kétfelé válhat. Vagy mézelésre, vagy rajzásra. Ha a család megérett a hordásra, ne halogassuk a mézkamrák fel­rakását még akkor sem, ha nem érkezett el a hordás pillanata. Mert ha egyszer a rajzás felé fordul, nehéz erről az útról visszatéríteni. Megelőzni köny­­nyebb. A tavaszi fejlődés egyik fő­feltétele a víz. Igen szívesen szállják a méhek a meleg Ható­kat, mert a meleg vízzel tele­szívhatja magát és nem gémbe­­redik meg, hanem gyorsan visz­­szaszáll a helyére. Ha valaki meg tudja tenni, hogy család­jait a kaptárban itatja meleg vízzel, amelybe 1 százalékos konyhasót oldott fel, sok méhet megkímél, mert rossz időben nem kell kijárniuk víz miatt. A rossz idő bizony megtizedeli a méheket, mert a fiasítás táp­lálásához okvetlen szükség van vízre, s ha másképp nincs, hű­vösebb időben is kimennek, és megdermednek. A szabadban felállított itató napos, széltől védett helyen le­gyen, és gyakran lássuk el me­leg vízzel. fii méhész gondosságát a mé­hek sokszorosan meghálálják, érdemes tehát velük törődni. Nagy Júlia KERTÉSZETI ÉS MÉHÉSZETI KIÁLLÍTÁS Ezzel a címmel rendezik meg azt a nagyszabású országos ki­állítást, melyet a méhészek és a kertészkedők közösen szer­veznek meg. Az érdekes kiállí­tás ez év októberében nyitja meg kapuit Oloinoucban. A be­lépőjegyek eladása már május­ban kezdődik. A méhésztársak a következő címre küldjék meg megrendeléseiket: Sekratariát ÜV CSSV, Praha I., Kfemensova ul. ő. 8. A jegy ára felnőttek részére 10 korona, gyermekeknek, ta­nulóknak és katonáknak 5 ko­rona. Iskolai tanulmányi cso­portok szombat és vasárnap kivételével 2 korona belépti dí­jat fizetnek személyenként. Min­den jegy részt vesz a sorsolás­ban, amelyben 200 értékes díj kerül szétosztásra 100 ezer ko­rona értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents