Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-17 / 7. szám
A tavaszi serkentő etetés kérdései Serkentsünk, vagy ne serkentsünk? Ez a kérdés ugyanúgy hosszú vitára adhatna okot, mint lapunk hasábjain a hizlalt keret hasznossága vagy káros volta adott hónapokon át. Ahány méhész, annyi nézet. Annak is igaza van, aki nem ajánlja, de annak is, aki mellette szavaz. Egy bizonyos: az a legjobb, ha a serkentést már betelelés előtt, augusztusban elvégeztük. Ha annyi élelemmel láttuk el a családokat ősszel, hogy az első tavaszi átvizsgáláskor legalább 8—10 kg élelem van a keretekben, ez az új hordásig kitart. Ez esetben a természet elvégzi a magáét. Természetes, ez az erős családokra vonatkozik. A gyenge családokat csak egyesítés után érdemes serkenteni. Nagyon hasznos a serkentés a tartalékcsaládos anyásításon átesett családoknál. Itt ugyanis aránylag kevés a Hasítás, míg az egyesítés jóvoltából sok a méh, amely a hirtelen megindult Hasítást dajkálni tudja. A gyenge családokat azért nem érdemes tavasszal serkenteni, mert nem rendelkeznek annyi dajkaméhvel, hogy a dajkálást elvégezzék, illetve a Hasítást takarni tudják. Esetleg néhány meleg nap meghozza a terjedelmesebb Hasítást, mert a méhek széthúzódhatnak, de jönnek a tavaszi zord napok, amikor a méhek összehúzódnak, a Hasítást takaratlanul hagyják, amely elpusztul. Kárbaveszett a munkánk, a cukrunk, és hiába dolgoztattuk le a méheket. Serkenteni érdemes a közepes családokat, ahol az első tavaszi átvizsgáláskor elég élelmet (be-Praktikus méhitató. Házilag is könnyen elkészíthető. Fotó: Noga leértve a virágport is) és annyi méhet találtunk, hogy az a növekvő fiasítással velebír. A serkentést csak a meleg napok beálltával kezdhetjük. Ilyenkor már a méhek röpülése is állandósul. Hűvös időben a méheket etetéssel repülésre kényszeríteni egyenesen káros. A túl korai etetés nagyon kétélű fegyver. Ezt csak akkor szabad alkalmaznunk, ha a szükség törvényt bont, vagyis ha a családnak egyáltalán nincs élelme. A legkorábbi serkentés módja az ősszel kiszedett mézes virágporos keretek beadogatása, melyeket fölmelegítünk és lefödelezve beadjuk a szélső mézes és fiasításos keretek közé. Sohasem a fészek közepébe. A fészket nem szabad megbontani még mézes keret közbeékelésével sem. Igen jó és kényelmes tavaszi serkentésnek mondják a gyümölcsvirágzás idején a fészek kereteinek megforgatását is oly módon, hogy a kereteket hátra arccal fordítjuk. Azaz a keretek hátsó fele, ahol az élelem van elraktározva, kerül a kaptár mellső napos felére, a fiasításos fele pedig a kaptár hátsó felébe. Ezzel elérjük, hogy a méhek az előlre került élelmet hátrahordják, így az anyának az elülső részen helyet biztosítanak a fiasítás számára. Ezzel a méheket fokozottabb tevékenységre és mézhordásra kényszerítjük anélkül, hogy az etetéssel bíbelődnénk. Többen ajánlják e művelet fokozatos végrehajtását. Jómagam azt ajánlom, hogy ezt sokkal okosabb egyszerre végrehajtani. így ugyanis nem bontjuk meg a fészek rendjét, hanem az eredeti elrendezésben forgatjuk meg. No meg ahányszor a fészekhez nyúlunk, mindig meleget lopunk ki belőle, már pedig ez tavasszal nem előnyös. A keretek megforgatását egybeköthetjük még azzal a fogással is, hogy a keretközöket kissé megszűkítjük, mondjuk 15 mm-ről 11—13 mm-re. Ezzel kiszorítunk jónéhány méhet a léputcákból a következő léputcáka, s így további kereteket tényszerűinek elfoglalni és az myának petézés alá előkészíeni. A fejlődés tetőfokán azon>an nem szabad erről megfeled:eznünk, mert akkor, mint a ajzás gátlásának egyik módjaént a fészek kereteit széles éputcákra széthúzzuk. Ha a tavaszi serkentés minőági sorrendjét be akarom tarani, akkor most a mézestészáról kell beszélnem, ami egyre íagyobb tért hódít a méhészek körében. Kényelmes és 1 kg előirt 10—14 napig. Egyenesen a iasítás fölötti keretlécekre tesszük lepénnyé lapítva kissé átlyuggatott zsírpapiroson. Fölötte a fészket újból melegen letakarjuk. Virágporpótló-anyag is van benne, tehát igen hatásos. A leggyakoribb serkentőanyag az 1:1 arányban készített melegen adagolt cukorszörp, amit naponként 2—3 deciliterként 14 napon át adagolunk. Mindenfajta serkentésnek persze csak akkor van értelme, ha a családnak megfelelő mennyiségű virágpora van. Ha ez nincs, akkor gondoskodni kell róla. Egy időben sokat beszéltek az élesztős serkentésről. Azóta már olvastam, hogy a „májusi vész“ előidézője lehet. Szerintem tehát nem érdemes vele kísérletezni. A virágporpótló anyagok csak akkor adagolhatok, ha a méhek már kijárnak. Viszont ha már kijárhatnak, hozzák a virágport és ha már a természet ad, a ládában elhelyezett szójaliszt-féléket amúgy is mellőzik a méhek. A serkentés célja, hogy a főhordásra (nálunk az akác vagy a vele egyidőben virágzó baltacím) felfejlődött erős családokat nyerjünk. Nálunk a főhordás elég korán van. A tavasz pedig gyakran mostoha. A fűz és a gyümölcs virágzását sem tudják méheink mindig kihasználni. Ilyenkor igen hasznos a serkentéshez folyamodni. Bevált módszer a 40 napos szabály. Azaz, a serkentést 40 nappal az akác virágzása előtt helyes kezdeni. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a lerakott petékből, amit az anya a serkentés hatására rak intenzívebben, mézelő méh legyen. Az időjárás viszontagságai a naptárhoz való igazodást gyakran áthúzza. Hol előbb, hol utóbb van a főhordás ideje. A növényzetek fejlődése azonban így is, úgy is szabály szerint követi egymást. Többször megfigyeltem, és valóban igaz, hogy a cseresznye virágzásától kb. 40 napra virágzik az akác. Ez azt jelenti tehát, hogy a cseresznye virágzásakor kell kezdeni a serkentést. Ha gyümölcsvirágzás alatt kedvező az időjárás, ak kor a serkentéssel járó munka el is maradhat. Elvégzi a természet. Igen természetes, hogy fabatkát sem ér a leggondosabb tavaszi serkentésnek bármelyike is, ha a családnak nincs elég élelem-tartaléka Az élelem súlyának nem szabad 4—5 kg alá süllyednie. A gyors és korai fejlődés persze még sok más tényezőtől is függ. Fiatal, jó minőségű anya, melegtartó kaptár, népes család, és elég élelem. Ha az anya gyengén petézik, és a serkentésre sem indul meg, ne sajnáljuk kiselejtezni, mert az ilyennel nem sokra megyünk. Ha nincs tartalékcsaládunk fiatal anyával, akkor inkább egyesítsük a családot más, gyöngébb családdal. Serkentéssel az ilyen egyesített család meghálálja munkánkat. Ha télire leszűkítettük a fészket, ne mulasszuk el a fejlődés arányában azt bővíteni előre felmelegített keretek beadásával, amit mindig a szélső mézes és fiasításos keret közé teszünk. Ez azért fontos, hogy az anya a fiasítással meg ne szoruljon. Ha a család megszorul, rajzásnak indul, és a buzgó méhész pergetés helyett rajokkal bíbelődhet. A család hordásra akkor érett, ha aránylag kevés a nyitott Hasítása. A sok nyitott fiasítás leköti a méheket, és nem tudnak miatta legelőre járni. Ez az a pillanat, amikor a család hangulata kétfelé válhat. Vagy mézelésre, vagy rajzásra. Ha a család megérett a hordásra, ne halogassuk a mézkamrák felrakását még akkor sem, ha nem érkezett el a hordás pillanata. Mert ha egyszer a rajzás felé fordul, nehéz erről az útról visszatéríteni. Megelőzni könynyebb. A tavaszi fejlődés egyik főfeltétele a víz. Igen szívesen szállják a méhek a meleg Hatókat, mert a meleg vízzel teleszívhatja magát és nem gémberedik meg, hanem gyorsan viszszaszáll a helyére. Ha valaki meg tudja tenni, hogy családjait a kaptárban itatja meleg vízzel, amelybe 1 százalékos konyhasót oldott fel, sok méhet megkímél, mert rossz időben nem kell kijárniuk víz miatt. A rossz idő bizony megtizedeli a méheket, mert a fiasítás táplálásához okvetlen szükség van vízre, s ha másképp nincs, hűvösebb időben is kimennek, és megdermednek. A szabadban felállított itató napos, széltől védett helyen legyen, és gyakran lássuk el meleg vízzel. fii méhész gondosságát a méhek sokszorosan meghálálják, érdemes tehát velük törődni. Nagy Júlia KERTÉSZETI ÉS MÉHÉSZETI KIÁLLÍTÁS Ezzel a címmel rendezik meg azt a nagyszabású országos kiállítást, melyet a méhészek és a kertészkedők közösen szerveznek meg. Az érdekes kiállítás ez év októberében nyitja meg kapuit Oloinoucban. A belépőjegyek eladása már májusban kezdődik. A méhésztársak a következő címre küldjék meg megrendeléseiket: Sekratariát ÜV CSSV, Praha I., Kfemensova ul. ő. 8. A jegy ára felnőttek részére 10 korona, gyermekeknek, tanulóknak és katonáknak 5 korona. Iskolai tanulmányi csoportok szombat és vasárnap kivételével 2 korona belépti díjat fizetnek személyenként. Minden jegy részt vesz a sorsolásban, amelyben 200 értékes díj kerül szétosztásra 100 ezer korona értékben.