Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-17 / 7. szám

A fiatalok véleménye A VII. szövetkezeti kongresszuson a küldöttek 16 százaléka fiatal volt. Az ő helyzetükkel is többen foglal­koztak a felszólalók közül. Különösen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága titkárnőjének fel­szólalása volt jelentős. A fiatal mér­nöknő a következőkben látja az ifjú­ság idegenkedését a mezőgazdaság­ban. — Amellett, hogy a mezőgazdaság nincs kellőképpen gépesítve és sok helyen kisebb a kereseti lehetőség, mint az iparban, más okok is közre­játszanak, hogy fiataljaink megma­radjanak és visszaszivárogjanak az EFSZ-ekbe. Kezdjük hát sorjában a felszólalás alapján. Komoly hiba, hogy a szaktanintézet­ben végzett fiatalok jutalmazása nincs megkülönböztetve azokétól, akik semmilyen képzettséggel nem rendel­keznek. A középiskolát végzetteknél bizony sokszor nehézségbe ütközik az elhelyezés, mivel funkciőféltésből és egyéb okok miatt mellőzik őket. Elismert tény, hogy szükség van az élet- és gyakorlati tapasztalattal ren­delkező vezetőkre. De ennek nem kellene kizárnia, hogy a fiatalok egy­két évi gyakornoki munka után ha megfelelnek, ne kapjanak felelős be­osztást. Természetesen időszerű len­ne a mezőgazdasági középiskolák ka­pacitását is felülvizsgálni és csak azokat felvenni, akiknél előrelátha­tólag megvan a biztosíték, hogy ta­nulmányaik befejezése után a mező­­gazdaságban helyezkednek el. További probléma, hogy a fiatalok számára nincs meg az egészévi mun­kalehetőség és többhelyütt nem kap­nak szabadságpénzt. Sokakat az is visszatartott a mezőgazdaságtól, hogy nem egyenrangú a szociális biztosítás, vagyis a nyugdíj alacsonyabb, mint az ipari munkásoknál. De az is aka-O Fegyverneken a termelési ered­ményeket Bartalos Lajos, a szövetke­zet ökonómusa ismertette. Amint a beszámolóból kitűnt, a gabonahektár­­hozamokat jelentősen túllépték, de az állattenyésztési dolgozók is kitettek magukért. 1960 mázsa hús helyett több mint 2000-et adtak el, gyapjúból 481 kg-mal termeltek többet az elő­irányzottnál. A tojáseladásukat is 112 százalékra teljesítették. Ez megmutat­kozik a pénzügyi terv teljesítésében is, amelyet 1 millió 470 ezer 083 ko­ronával szárnyaltak túl. így aztán nem csoda, hogy a tervezett munka­egység értékét túllépték. Verebes Vilmos, Nyírovce) O Elsők közé küzdötte fel magát a kétyi szövetkezet, állapította meg a lévai járás kiküldöttje. így aztán nem csoda, hogy 28 koronát fizettek munkaegységenként és a különböző szabadság és egyéb pénzzel elérték a 30,55 koronát. Ebben a szövetkezet­ben a kulturális alapra 122 ezer ko­ronát merítettek ki az elmúlt évben. Jó részét tanulmányi és egyéb kirán­dály, hogy falvainkon lassú a szövet­kezeti építkezés Kibontakozása, és nem mindenütt segítik kellőképpen a családi házak építését sem. A fia­talok megnyerésére az is fontos len­ne, hogy a szövetkezetek a kulturális alapból klubokat, pionírtáborokat és rekreációs központokat létesítsenek. Több fiatalt kellene külföldi tanul­­mányutakra küldeni, hogy ott láthas­sanak, tapasztalhassanak. Fiatal kongresszusi küldöttektől ér­deklődtem, mi a véleményük a velük kapcsolatban hallottakról, és milyen problémák vannak otthon a közösben. Naszvadi Magda L8 éves és Szécsén­­kén a növényter­mesztésben szor­goskodik. — Valahogy meg kell oldani a nyolc­órás munkaidőt a mezőgazdaságban, akkor több idő jut­na a művelődésre és a tanulásra. Igaz, a jó szórako­záshoz még szeb­ben berendezett ~ klubra és egyéb szórakozási lehetőségre volna szük­ség. De az is baj, hogy nekünk, fia­taloknak a munkában legtöbbször „hallgass“ a nevünk. Mivel nem igen merünk kérdezősködni, nem tudjuk előre, hogy ezért vagy azért az elvég­zett feladatért mennyi munkaegységet kapunk. Pedig ha előre tudnánk mit keresünk, bizonyára nagyobb lendü­lettel dolgoznánk. Szalai Ilonka 18 éves, az ipolynyéki szőlészeti csoport dolgozója. — Nálunk a vezetők előre tudják miért mit fizetnek. Ez nagyon jó, mert a napi munka után körülbelül mi is ki tudjuk számítani, mennyit kerestünk. A mi falunkban az a gond, A zárszámadásról jelentik dulésokra költötték, de emellett je­lentős összeg maradt a helyi kulturá­lis rendezvényekre is. (Dánó János, Kéty) O Kiscsalomiján is az elmúlt év­ben érték el a legszebb eredménye­ket. A tejtermelésből 300 ezer koro­nával több a bevétel, mint az előző évben. A kis szövetkezetben több mint 120 ezer koronát vettek be bor­jak eladásából, és a kertészet is 40 ezer koronával túllépte a bevételi tervet. A pinci szövetkezetben is eredményesen gazdálkodtak. Jól be­vágott a lucernatermesztés, amely 240 ezer korona bevételt jelentett a közösnek. Más terményekben is jó eredményeket értek el, és Kelemen Imre elnök szerint pénzügyileg bizo­nyára meg lesz elégedve a tagság. (S. L.) hogy nincs meg­oldva a fiatalok téli foglalkoztatá­sa. Azonban szó volt arról, hogyha megalakul a mező­­gazdasági járási társulás, körzeti baromfikombinátot létesítenek a szö­vetkezetünkben. A járási szervek azért is támogatják, hogy Ipolynyéken legyen a kombinát, mert az utóbbi években a losonci járásban nálunk érték el a legmagasabb tojáshozamot. Ha ez a terv valóra válna és állandóan lenne munkalehetőség, tőlünk aligha vágy­nának városba a fiatalok. Orlai Vilmos 25 éves s a termelési szövetkezet mechanizátora. — Szepsiben végeztem el a mező­­gazdasági gépészeti technikumot. Már akkor tapasztaltam, hogy a tanulók egy része csak azért jár iskolába, hogy érettségit szerezzen. Ezért na­gyon helyeslem a kongresszuson el­hangzott véleményeket. „Jobban meg kell válogatni, kit vesznek fel a me­zőgazdasági műszaki középiskolába.“ A ttíbbi felvetett kérdéssel is egyet lehet érteni, habár én sem anyagilag sem más szempontból nem igen cse­rélnék az iparban dolgozókkal. A munkám nagyon érdekes, változatos. Igaz, sokat kell olvasni, tanulni, ha alaposan ismerni akarom a gépeket. Az újabbnál újabb gépek különben sok örömet, de esetenként bosszúsá­got is okoznak. Bár az áruk magas, sokszor mégsem felelnek meg a kö­vetelményeknek. Néha szeretném, ha ® gépgyár felelős dolgozója ott lenne, amikor egy-egy új gépet kipróbálunk. Nem hiszem, hogy megköszönné, amit hallana. A fiatalok megbecsüléséről csak annyit tudok mondani, hogy az első­sorban tőlük függ, hogyan néznek rá­juk az idősebb ve­zetők, dolgozók. Ha szorgalmas, józan, szófogadó és első­sorban jó szakem­ber az illető, ha­marosan felfigyel­nek rá, s előbb­­utőbb felelős be­osztásba kerül. De ha valaki csak a jogait hangoztatja s a kötelességével keveset törődik, akkor bizony nehezen fér össze a szövetkezet irányítóival és a tagság­gal. —tt— O A felsőkemenvei szövetkezetben is jól gazdálkodtak 1967-ben. Ebben az évben azonban még szebb ered­ményeket szeretnének elérni, és ezért a legeltetés jobb megszervezésével a tejtermelést 20 százalékkal emelik. A kitűzött cél, hogy a jövőben tehe­nenként átlagban 3200 liter tejet fej­nek majd. (Andreás Sándor, Kassa) A Komáromi Műszaki Mezőgazdasági Középiskola diákjai már a nemré­gen befejezett korszerű internátusbán laknak. -tt-Őszintén, bírálóan A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a közelmúltban értékelte a tavalyi és a választási időszakban elért eredményeket, és rámutattak a hiányosságokra. A részletes és kritikai beszámoló, valamint a hozzászólások alapján a következő főbb pontokat érdemes kiemelni. A KNB a választási időszak elején azzal a tudattal fogott munkához, hogy hazánk olyan részét irányítsák, amely a múltban mezőgazdasági jel­legű volt és a legelmaradottabb területek egyike. Az ipari fejletlenség arra kényszerítette a lakosságot, hogy fokozatosan elvándoroljon. A mezőgazda­ság termelési szintje is olyan alacsony volt, hogy nem adott lehetőséget a megélhetésre. De az a tény, hogy kislétszámú volt a munkásosztály, még az utóbbi években is odavezetett, hogy kevés a'szakképzett dolgozó. így aztán a termelési eredmények is nagyon egyenetlenek. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az egyes üzemek, vállalatok vezetősége nem törődik az utánpótlás kérdésével. A lemaradás jelentősen megmutatkozik abban is, hogy a be nem fejezett beruházások értéke több mint 7 milliárd 100 millió koronára rúg. A legbosszantóbb, hogy főleg a lemaradott építkezési üze­mek zárkóznak el a fiatal, képzett káderek felvételétől. De alapjában véve kevés a tanonciskola is. Pedig az alapfokú iskolát elvégzett tovább nem tanuló fiatalokat ott kellene képezni szakemberekké. Persze, nagyon fon­tos lenne magyar tanonciskolák létesítése is. A kerületben levő járások sem egyenletesen fejlettek. Több képviselő is rámutatott arra, hogy nem felel meg a mai követelményeknek a jelenleg érvényben levő területi megosztás. A helyzet javítására három új járást hoznak létre az ukránok lakta területen. A királyhelmeciek kérése az, hogy a terebesi járást osszák ketté, mivel a létrejött gazdaságpolitikai kul­túra, valamint nemzetiség-politikai viszonyok ezt így követelnék meg. A la­kosság ezért kérte a képviselők útján, hogy a KNB ebben az ügyben járjon el. Ezt azzal is indokolják, hogy mióta megszüntették a királyhelmeci já­rást, a környék fokozatosan visszaesett a fejlődésben. Hiányosságok mutatkoznak a Kelet-Szlovákiai Síkságon végzett meliorá­ciós munkálatoknál is. Több millióra rúg az előirányzott összegből fenn­maradt rész, amit az elégtelen kapacitás miatt nem ruháztak be. Az új gazdasági mechanizmusban is sok még a buktató. Bizonyságul a kistárkányi gyümölcstermesztők esetét hozták fel. A felvásárló üzem a kb. 40 vagonnyi Jonathán alma termésből csak 16-ot vett át. A többire utólagos szerződést kötöttek ugyan, de az alma mégis ott maradt. Most nem tehet­nek mást, minthogy az állattenyésztésben használják fel az értékes gyü­mölcsöt. S ez mind azért van, mert a felvásárló üzem nem tudott 20 ezer ládát biztosítani az alma szedésekor. Végezetül is a helyzet alapos mérlegelése oda vezetett, hogy a tervezett beruházásokat, tekintettel a realizációs lehetőségekre (annak ellenére, hogy szükségesek volnának), a KNB kénytelen volt több mint 1,16 milliárd koronával csökkenteni. Szanyi József, Kassa Ismeretlen sertésbetegség A nyugtalanító hír, mint a villám, bejárta Szlovákiát: a sertéstenyésze­tekben nálunk eddig ismeretlen be­tegség ütötte fel a fejét. Az orvosok gastroenteritisnek, vagyis gyomor- és bélgyulladásnak mondják, amely első­sorban a szopósmalacokat pusztítja, Zfedves Szomorú Kislány! Levelát borús szívvel ol-> vastuk. Micsoda állapotok! — csó­­válgaltuk a fejünket. Mégiscsak tűrhetetlen, hogy vaskalapos taná­rok, rabiátus nevelők a diákszálló négy fala közé kényszerítsék a ta­nulókat, megvonva tőlük minden szórakozást és művelődési lehető­séget. A tetejében még a televíziót se nézhetik kedvük szerint. A ne­velők ízléséhez kell alkalmazkod­niuk, akik viszont csak a jégko* rong és a labdarúgás iránt tanú* sítanak érdeklődést. Szörnyű!... Sőt „kimenő is csak egyszer van kéthetente...“ Hát lehetséges ez?... Ügy éreztük tennünk kell vala­mit. A segélyért kiáltó névtelen levél íróját nem hagyhatjuk cser* ben. Jól meghegyeztük a ceruzán­kat: na, várj csak Komáromi Me­zőgazdasági Műszaki Iskola, mi majd megmutatjuk. Reszkessetek diáksanyargató nevelők, lerántjuk rólatok a leplet! Hát így volt, kedves Szomorú Kislány, ilyen szent, dühös elszánt­sággal kopogtattunk az iskola igazgatóságának az ajtaján. Ellen­ben Blabla Károly igazgató elvtárs egy cseppet sem ijedt meg, ami­kor a levéllel előhuzakodtunk. Ta­lán meglepődött kissé. Egy irattar­tót helyezett elénk az asztalra, mondván mélyedjünk el a benne található kimutatásokban. S bizony az történt velünk Szomorú Kis­lány, hogy miután elmélyedtünk egyre mélyebbre szállt diákmentő szilárd elhatározásunk higanyszála ts. Megállapítottuk ugyanis, hogy az I. A osztály tanulmányi átlaga az első félévben 2,88. De nem sok­kal jobb az l. B osztály eredménye sem, pontosan 2,68. Ez annyit je­lent, hogy minden fontosabb tárgy­ból három egész alatt mozog az átlagos tanulmányi előmenetel. Ugyanakkor nem beszélhetünk a többi osztály előmeneteléről sem szuperlatívuszokban. Próbáltuk menteni, ami menthe­tő. Elismertük, hogy a tanulmányi eredmények jobbak is lehetnének, ám a szórakozási és művelődési lehetőségek érdekében ennek elle­nére ts többet tehetnének. Itt van például a levélben említett televí­zió-ügy ... Sajnálatosabb eset viszonyt, hogy felsültünk a kimenők kérdésében is. Valótlan, kedves Szomorú Kis­lány, az az állítása, hogy kéthe­tente egy alkalommal van csupán kimenő. Elfelejtette nekünk meg­írni, hogy a közbeeső heteken már szombaton haza utaznak a tanulók, tehát majdnem két napot töltenek odahaza. Nos, odahaza is ki lehet használni a szabad időt szórako­zásra. Legalább is nekünk ez a sze-Megkésett válasz „egy szomorú kislánynak“ S ekkor következett, kedves Szo­morú Kislány, az igazi meglepe­tés. Valóságos hidegzuhany. A va­donatúj diákszállóban nem is egy, de három televízió készülék van. Többek között a lányok folyosóján is található egy. Ezek után nehéz elhinni, hogy a nevelő elvtársak mind a három készüléket igénybe veszik ha történetesen mérkőzés van műsoron. Azt viszont el kell ismernünk, hogy a diákszálló lakói nem ülhetnek minden este a kép­ernyő előtt. Szükséges betartani bizonyos rendet, illetve ebben az esetben a „hetirendet“. Tudomást szereztünk arról is, hogy az iskola igazgatósága hajlandó eltérni a kötelező napirendtől, ha a diákság számára hasznos műsorok megte­kintéséről van szó. Ellenben az a tapasztalat, hogy a „szomorú kis­lányok“ nem nagyon lelkesednek a színházt közvetítésekért, a külön­böző tudományos és ismeretterjesz­tő előadásokért stb. Ennyit tehát a televízióról... rény véleményünk. Persze a panaszlevélböl még sok­minden kimaradt. A Szomorú Kis­lány nem tesz említést arról, hogy az iskolának szerződése van a Ma­gyar Területi Színházzal, melynek értelmében minden bemutatót meg­tekintenek. Ejnye, ejnye... erről bizony nem tájékoztatott bennün­ket. Arról sem, hogy az iskola igazgatósága rendszerint beleegye­zését adja teadélutánok rendezé­sébe, természetesen egy kikötés­sel: ha a teadélutánra a kedves tanulók műsort állítanak össze. Nem hiszem, hogy valaki is hely­telenítené ezt a módszert. Mi pél­dául nagyon ts helyesnek tartjuk. Hallgat a levél az egyes sportkö­rök működéséről, pedig ilyenek is vannak. Az iskola kultúrbrigádja átlagosan havonta legalább egy fellépést rendez, ugyanakkor je­lentős eredményeket ért el az orosz nyelvklub, talán tudomása van róla Szomorú Kislány, hogy többek között műsorukkal a szom­szédos Magyarországon is fellép­tek. Es folytathatjuk még tovább: az iskolán létezik egy tánczenekar, szavalóversenyeket rendeznek töb­bek között, kvízek, különböző ve­télkedők is gyakorta szerepelnek a műsoron. Ne haragudjon meg ránk Szomo­rú Kislány, igazán nem akarjuk megbántani, de erős a gyanúnk, hogy levelében messze elrugaszko­dott a valóságtól. Hisz ilyesmiket ír, hogy a leveléből is idézzünk: „Lehetséges-e az, hogy a tanulók szabad idejüket a szobában tölt­sék csak?" vagy egy másik: „Le­hetséges az, hogy semmi szórako­zásunk ne legyen?“ Legyen! Es van is. Viszont meg kell érteni azt az egyszerű tényt, hogy az iskolá­ban elsősorban tanulni kell. A ta­nulmányi előmenetelek viszont ar­ra utalnak, hogy ezen tevékenysé­gét a diákság jelentős mértékben elhanyagolja. Bizonyítja ezt az Ön levele is, amelyet ha történetesen javítás céljából elküldenénk ma­gyar szakos tanárának, ugyancsak elszomorodna tőle. Végül szeretnénk Öntől bocsána­tot kérni, hogy megkéstünk kissé a válasszal. Talán az a tény, hogy levele „Anyagát" alaposan felül kellett vizsgálnunk, részben ma­gyarázatot ad erre. S bár az a gya­núnk, hogy válaszunkkal nem sike­rült szomorúságát eloszlatnunk, mégis megpróbáljuk vigasztalni. Törődjön bele abba, hogy az iskola elsősorban a tanulás céljait szol­gálja. S ami a szórakozást illeti, Önnek és többi szomorú diáktár­sának nincs oka panaszra, amint az a felsoroltakból kiderül. őszinte barátsággal egy „szomo­rú riporter": BALOGH P. IMRE de az anyakocákat és a hízókat sem kíméli. A nyugat-szlovákiai és a kelet­szlovákiai kerület járásaiban pusztít a legnagyobb erővel, ám a közép­szlovákiai kerületet sem kerülte ki. Eddig a legnagyobb károkat az érsek­újvári, galántai, lévai és nyitrai járá­sok sertéstenyészetei jelentik. Decem­ber közepén a komjaticei szövetke­zetben ütötte fel a fejét, ahol 345 sertés pusztult el, majd a palárikovói nagyhizlaldában 700 sertés, a Dolny Ohaj-iban pedig 374 malac esett ál­dozatául. Azóta kiterjedt az érsekúj­vári járás 16 sertéstenyészetére. — Miféle betegség ez? — fordul­tunk MVDr. Karol Laktishoz, a Föld­művelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatal állategészségügyi dolgozójá­hoz. — Valószínűleg olyan vírus okozza, amelyet eddig még nem sikerült izo­lálnunk, — tehát ellenszerünk, oltó­anyagunk sincsen. Szórványosan a múltban Csehországban már előfor­dult. Amerikában jól ismerik, ott már oltóanyagot is gyártottak ellene. Saj­nos, oltóanyag híján egyelőre teljesen tehetetlenek vagyunk ezzel a beteg­séggel szemben. — Ez bizony vigasztalanul hangzik. Mégis mit ajánl a földműveseknek? Mit lehet ilyen esetben tenni? — Ott, ahol még ez a betegség nem ütötte fel a fejét, minden figyelmün­ket a fertőzés megelőzésére fordít­suk. Gondoskodjunk arról, hogy a serítéstenyészetbe a betegséget senki se hurcolhassa be. Ezért idegeneket a gazdasági épületekbe ne enged­jünk. Az istállók ajtaja elé fertőtle­nítő szőnyegeket kell helyeznünk, ezeket rendszeresen át kell itatnunk fertőtlenítő szerrel. Korlátozni kell az istállók közötti forgalmat, más vi­dékről vagy üzemből sertéseket vá­sárolni vagy egyik helyről a másikra szállítani tilos. Ha a betegség mégis jelentkezik, akkor az állatokat diétás étrenden tartjuk, és antibiotikumokat adunk nekik. — Van áttekintésük az eddigi ká­rokról? — Sajnos, a kötelező statisztikai jelentésekben ez a betegségelőfordu­lás nem szerepel, ezért a járások nem jelentették. Utólag kérünk hely­zetjelentést. Am már az eddigi tájé­koztató hírek is nagy károkra valla­nak. —gir—

Next

/
Thumbnails
Contents