Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-17 / 7. szám
Bratislava, 1968. február 17. Ara 1,— Kfis XIX. évfolyam, 7. szám. A LEGGAZDAGABB ÉVET ZÄRJÄK MÉHÉSZ Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Az EFSZ-ekben ezekben a napokban tartják a zárszámadó és évnyitó közgyűléseket. Nem frázis ha azt mondjuk, hogy a szövetkezetek fennállása óta a tavalyi év volt a legeredményesebb, és az egy főre eső évi átlagkereset sokhelyütt meghaladja a 20 ezer koronát. Lapunk munkatársai több helyen részt vettek a közgyűlésen s az alábbiakban számolnak be az ott hallottakról, látottakról. Köbölkút Közepes nagyságú szövetkezet, 1313 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Az állandó dolgozók száma 329, ebből 149 nő. A szövetkezetét az elért jő gazdasági eredményeiért az elmúlt évben az „Építésben Szerzett Érdemekért“ éremmel tűntették ki. Hogy méltók voltak a magas állami kitüntetésre, az Is igazolja, hogy tavaly a tervezett bevételt több mint négymillió koronával túlteljesítették. Aki nem vett részt a zárszámadó közgyűlésen, a többmilliós többletbevétel láttán minden bizonnyal meg van győződve arról, hogy az összes termelési szakaszon jó eredményeket értek el. A valóságban nincs ez Így, és még sok tartalék van mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Miből volt hát a szép jövedelem a szövetkezetben? A szőlőből! Néhány évvel ezelőtt a tagok közül sokan elégedetlenkedtek a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés láttán. S Íme az első év, amikor 41 hektáros szőlőterület termőre fordult, olyan búsás jövedelmet jelentett a közösnek, amit a legderűlátóbbak sem vártak. Az azelőtt ritka rozstermő, homokos domboldalakon 130 mázsás átlagtermés volt hektáronként és a kipréselt borszőlőn kívül 52 vagonnal adtak el a párkányi borászati üzemnek. Ez az év több mint négymillió korona tiszta jövedelmet jelentett az EFSZ-nek. Milyen magas lesz a haszon, ha további 80 hektáron is termőre fordul a szőlő és ha a 115 hek-A királyfiakarcsaí szövetkezet évzáró gyűlése nem mindennapi eredményekről vetett számadást. A közös gazdaság még a dunaszerdahelyi járásban is az elsők között jár, ami nagy szó, mert sok ebben a járásban a jő szövetkezet és nagyon erős a versenymezőny. A királyfiakarcsaiak ennek ellenére tartják az iramot és a múlt évben már 13 700 korona nyerstermelést értek el hektáronként, a piaci termelés pedig elérte a 9000 koronát. Az évi tejhozam 3199 literre emelkedett tehenenként. Olyan számadatok ezek, amelyek magukért beszélnek. Kovács István a szövetkezet elnöke beszámolójában pedig olyan dolgot pendített meg, ami egy kicsit ámulatba ejtett. Azt állította, hogy hústermelésben el érték az európai szintet, vagyis minden hektár után 335 kg húst adtak el. Hát ez bizony rendkívül szép eredmény. A szemesek átlagos hektárhozama 40,5 mázsa. Hogy csak egy példát említsünk, búzából 47,76 mázsás hektárhozamot értek el. Persze, az eredmények a növénytermesztésben nem véletlenül születtek. Hektáronként összesen 258 kg műtrágyát használtak fel tiszta tápértékben. Minden szakaszon a belterjességről győződünk meg. Említettük már, hogy a tejhozam igen magas, de emellett elegendő számosállatot is tartanak. Minden 100 hektárra 81 db. szarvasmarha jut. A beszámoló és a vita több kérdést boncolgatott, többen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan sikerült a termelést ilyen magas szintre emelni, ugyanakkor a termelési költségeket is csökkenteni? Az eredményeket elsősorban annak tulajdoníthatjuk, hogy a szövetkezet tár gyümölcsösben is megkezdődik az alma és a barack szüretelése? Varga József főkertész erre a felvetett gondolatra tréfásan így válaszolt: — Megszökik az ökonómus, mert nem tudja hová tenni a pénzt. Azt hiszem a pénznek azért lesz helye. Különben is Kovács Ferenc ökonómus, és általában a vezetőség, mindig gondol a holnapra és most is 2 millió 700 ezer koronát helyeztek tartalékalapra, ami azt jelenti, hogy ha háromnegyed évig semmilyen jövedelme sem lenne a szövetkezetnek, akkor is biztosítani tudnák a tagság jutalmazását. A vezetőség arról is gondoskodott, hogy a közgyűlésen könyv- és pénzjutalomban részesítsék a legodaadóbb dolgozókat. A főkertészt, Varga Józsefet és a szőlészeti részleg vezetőit, Tóth Zoltánt és Kelemen Jánost a járási mezőgazdasági társulás megjutalmazta a szőlészetben elért kiváló eredményekért. Mi volt a nagy család tanácskozásának a végkicsengése? Az, hogy ne legyenek elégedettek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményekkel. A szőlőt, gyümölcsöst érheti olyan elemi csapás a jövőben, hogy az onnan várt jövedelem jelentősen megcsappanhat, és ezáltal nehéz helyzetbe kerülhet a szövetkezet. Fúró elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke nyíltan fel is tárta azokat a hiányosságokat, ami miatt az egyes termelési ágazatokban item érték el a várt eredményt. Beszélt arról Is, hogy a gazdaságban nem fordítanak kellő gondot a szervestrágya kezelésére, a műtrágya keverésére és adagolására. A korai burgonyából a hektárhozam azért lett alacsony, meri nem használták ki kellőképpen az ön tözési lehetőségeket. A melléktermelésben meglazult a fegyelem, s ezért maradtak le a tervteljesítésben. Nyitott szemmel jártak az ellenőrző bizottság tagjai és beszámolójuk minden bizonnyal elgondolkoztatja majd az újonnan választott vezetősé get és minden termelési ágban intézkedéseket tesznek a jobb, gazdaságosabb termelésért. TÖTH DEZSŐ Misko József a köbölkúti szövetkezet elnöke beszámol a. tagságnak Varga József főkertész Búcs Királyfiakarcsa élén szaktudással rendelkező vezetők állnak. Kovács István elvtárs kétdiplomás mérnök, de az agronómus, zootechnikus is megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. Tehát megvan rá a garancia, hogy ilyen vezetők szakszerűen irányítják a szövetkezetei. A másik igen fontos tényező, hogy száműzték a romantikát. A hangzatos beszédek helyett olyan pénzügyi alapot teremtettek, hogy a tagok munkájuk után megfelelő bért kapnak. Amellett, hogy a tartalékalapra 2 millió 10 ezer koronát helyeztek, 28,4 százalékkal emelkedett a béralap, és így a tagok évi keresete elérte a 27 568 koronát, ami 2298 korona átlagos havi fizetésnek felel meg. A múlt évben mintegy 140 ezer korona értékben már kifizették a tagok összes beadott leltárát is. Ma ebben a szövetkezetben magasabb átlagfizetéssel rendelkeznek, mint sok ipari üzemben. Ezen a szakaszon a jövőben még tovább haladnak, mégpedig oly módon, hogy a tagok a jövőben háromféle fizetést kapnak. A munkaegység értéke továbbra is 24 korona, de ha az egyes termelési szakasz 100 százalékra teljesíti tervét, ehhez még további 2 korona jön. Ezen felül a termelési tervek túlteljesítéséért további prémium jár. Ha viszont a termelési szakaszon nem teljesítik a tervet, minden százaléknyi lemaradás után 10 százalékot vonnak le a 2 koronából. Újdonságnak számít, hogy a funkcionáriusok, csoportvezetők a jövőben a munka minősége, a munkához való viszony szerint bizonyos pontszámot adnak a tagoknak, ami után szintén prémiumban részesülnek. Ez az elgondolás további jobb munkára serkent. A királyfiakarcsaí szövetkezetesek sikeresen zárták az évet, ami a vezetőség és a tagság jó összmunkájának Minden eddigitől eredményesebb esztendőt zártak a jóhírű bűcsi szövetkezet tagjai. Ezt tükrözte a tizennyolcadik zárszámadó közgyűlésük tartalmas, az egész gazdálkodást részletesen átfogó beszámolója is, amelyet Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke ismertetett. Örömmel tölt el bennünket, hogy míg az 1964. évi zárszámadás tizenhat millió korona bevételről adott számot, addig a tavalyi év zárása már huszonnégy millió korona bevétel elkönyvelését említhette. Miről vallanak ezek a számok? Arról, hogy a tagok szorgalma, szaktuköszönhető. Olyan tagok vannak már ebben a szövetkezetben, akik eredményeikkel versenyben állhatnak a legfejlettebb nyugati államokkal is. Boráros Júlia 10,80, Kővári József 10,55, Kucsera János pedig 10,46 literes átlagos napi tejhozamot ért el. Ez bizony olyan eredmény, ami nem mindennapi, és párját ritkítja még a dunaszerdahelyi járásban is. (bállá) A modern, minden igényt kielégítő kultúrházban örömtől sugárzó arcok várták, hogy Tomaskovics Károly elvtárs, a közös elnöke, majd Kubis Imre mérnök-ökonómus aprólékosan ismertesse az elmúlt év gazdasági eredményeit. A nagy érdeklődésre az adott okot, „kiszűrődött“, hogy szép összeg vár kiosztásra. A vezetőség nem is titkolta, hogy a szövetkezet megalakulása óta az elmúlt évben ért el legnagyobb eredményeket. Csupán néhány számadatból is megítélhető az a nagy fejlődés, melyet a szövetkezet fennállása óta, valamint az utóbbi években megtett. Amíg 1951-ben például két millió 900 ezer korona volt a közös bevétele, addig tavaly 33 millió 913 ezer korona. Az elnök beszámolójából kiderült, hogy tavaly a növénytermesztés remekelt, de az állattenyésztésre sincs panasz. Kubisko István főagronómus, Nagy Ferenc és Hanák Béla brigád vezetők, majd Mészáros József gépes! tő megtették a magukét, hogy gazda gon fizessen a búza, cukorrépa, szőlő dohány és még számos növény. An nak ellenére, hogy az évelő takarná nyoknál és őszi vetéseknél az egérkár, valamint a szárazság több száz hektáron tönkretette a növényzetet s ezáltal több mint három millió kárt okozott, a növénytermesztők az dása, törekvése, összetartása, valamint a szakszerű gazdaságirányítás, (amely a végzett munka következetes ellenőrzésével párosul) búsásan kamatozik. őszinte véleményem: nagyon tetszett ez a zárszámadó közgyűlés. Tetszett a nyílt, névreszóló bírálat, amelyet sem a beszámoló, sem a vita nem nélkülözött. Hatásos eszköze ez kétségkívül a becsületes jó munkára nevelésnek. Ott, ahol úgy őrködnek a házirend alapelveinek betartása felett, mint Búcson, nem nyerhet polgárjogot a felületesség, a lelkiismeretlen munkavégzés. A házirend betartása itt nem csupán a vezetőség, de az egész közösség ügye . Remélhető, hogy a nagy család a maga eszközeivel tud hatni arra a néhány emberre is, akik lemaradtak a termelésben. Vajon melyik tagtársuk ne örülne annak, ha Peredi Dánielhez hasonlóan — aki a szövetkezet legjobb kukoricatermesztője — Valkán Gábor Is 38 q/ha helyett 50—70 mázsa kukoricát termesztene? Milyen jóleső érzés lehetett Czibor szövetkezeti tag számára, hogy elismeréssel szóltak róla, mivel 600 literrel többet fejt ki az elmúlt évben, mint azt megelőzően, így megközelítette a szövetkezet évi fejési átlagát, a 2743 litert. Háromezer liter fölé Kara Lajos és Zsidek János fejőknek sikerült emelni az évi tejhozamot. Kár, hogy a többi kiváló szövetke-Sókszelöce * 22 1966-os évhez számítva 155 százalékra teljesítették feladataikat. Ehhez nagyban hozzájárult az intenzív búzafajták termesztése, mely 253 hektáron foglalt helyet és 43 mázsás hozammal fizetett. Ugyancsak említésre méltó a cukorrépa, amely 380 hektárról megközelítette az 500 mázsás hektárhozamot. Az állattenyésztésben a malac, marha és baromfihús, majd a tojás járult hozzá elsődlegesen a 118,27 százalékos tervteljesítéshez. Szinte hihetetlennek tűnt, amikor Hoffbauer Béla főzootechnikustól megtudtuk, hogy a terv anyakocánként 15 malac elválasztásával számolt, ugyanakkor tavaly 19,5 malacot választottak el az állatgondozók. Sőt, Petrik István, aki 22 anyakocát gondoz, 21,3 malacot adott át kocánként. A hihetőség kedvéért azt is megmondjuk, hogy Petrik elvtárs malacelválasztási tervét a tavalyi 16-tal szemben idén 18 darabban állapította meg a vezetőség. A felsorolt gazdasági eredmények láttán azt hinné az ember, hogy a tavalyi kiugró év után idén, majd a következő esztendőkben megtorpan a zeti tag nevét nem áll módunkban megemlíteni e szükreszabott helyen. Pedig, hej de megérdemelnék a többi termelési ágazat legeslegjobbjai! Am hisszük, hogy a neheztelés ezúttal elmarad. Annál inkább helyet követel egy megható jelenet. A nyugdíjas korhatárt elérők köszöntése, amely könynyet csalt a szemekbe. Pirosnyakkendős úttörők a szeretet jeléül élő virágokkal köszöntötték az erőben megfogyatkozott, nyugdíjba vonuló szövetkezeti tagokat. Nehéz szavakat találni arra, amit a szövetkezeti elnök keresetlen, meleg, szívbőljövő szavai kiválthattak a közösségi élet megedzette, idős tagokban: „Maradjanak közöttünk, Járjanak el továbbra is a munkába, ahogy erejükből futja. Szívesen vesszük jótanácsaikat, sokéves tapasztalataikat. Erőt, betegségmentes, békés öregkort kívánok mindannyiuknak!“ Szabó Antal, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz elnöke (Magyarország) így vélekedett: „Kellemes meglepetés ez számunkra. Mint jó tapasztalatot, mi is felhasználjuk majd ...“ (NKI) sókszelőcei szövetkezet. Ám ha megismerjük a vezetőség messzemenő terveit, minden bizonnyal megváltozik véleményünk. Elsősorban még ez évben nagyteljesítményű hereszárítót épít a szövetkezet, mely évi 120 napos üzemelése alatt 144 ezer mázsa zöldtakarmányt szárít, s őröl lisztté. A szakemberek számítása szerint az évelő takarmányok minden hektáráról 90 mázsának megfelelő abraktakarmányhoz jut a szövetkezet. A termelés fellendítését szolgálja még az öntözőrendszer bővítése, valamint az, hogy a szövetkezet nyolc darab speciális tojóházat rendelt Magyarországról. A tojópavilonokban 40 ezer tyúk kap helyet, amelyektől évente 8 és fél millió tojást várnak. Jóllehet, hogy a tojóházak felépítése nem megy máról-holnapra, az elkövetkezendő években azonban nagyban hozzájárulhat a közös bevételeinek emeléséhez. Még sorolhatnánk tovább azon tényezőket, amelyek a termelés fellendítését szolgálják, ám maradjunk a tavalyi év értékelésénél, illetve az évzáró gyűlésnél. A főbeszámoló legérdekesebb mondataként könyvelhető el az elnök azon kijelentése, hogy a gyűlés után közel három millió korona kerül szétosztásra. Nem vitás, hogy ez az összeg önmagáért beszél. —Sándor— Szakmelléklet:
