Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-10 / 6. szám

Látogatás a Thornber cégnél Ketrecekben nevelődnek a tojóhibrid jércák is. Háromnál több ketrecsort nem tartanak célszerűnek egymás fölé helyezni. Henry Jakobernek, a neves angol tenyészállat-kereskedelmi vállalat egyik igazgatójának a következő a véleménye a tojás és baromfi helyzetéről: „A baromfi és tojás világ­piaci ára jelenleg nagyon ala­csony, aminek oka a termelési költségek csökkenése és a nagy mennyiségben előállított áru. A jelenlegi alacsony ár azon-Thornber 808-as tojóhibrid, amely 260 fehérhéjú tojást képes tojni évente. „404 plusz“ tojóhibrid, amire igen büszkék a cégnél. A tyúk tojástermelése jó, a tojáshéj barna színű és a selejttyúkok húsként értékesítve is piac­képesek. ban csak ideiglenes lehet, mert ez egyúttal a felvevőpiac bővü­lését, a fogyasztás fokozódását is magával hozza. Reményünk szerint az árak „helyükre ke­rülnek“ s a baromfitartás is­mét gazdaságos üzlet lesz, mint ahogyan igen hosszú ideig az volt.“ Talán mondani sem szüksé ges, hogy az alacsony világ­piaci árak a baromfi-kereske­delem, a nevelési kedv lanyhu­lását okozta. Az Anglia északi részén levő Thornber cég pél­dául a korábbinál jobb, gazda­ságosabban tartható állatok előállításával, még tökélete­sebb ketrecek gyártásával, mindkettő számára új piacok szerzésével és azzal foglalko­zik, hogy elkezdte a baromfi­trágya szárítását, porítását, ér­tékesítését. A cégnél természetesen a leg­nagyobb jelentőségű a tenyész­tőmunka. 250 000 tyúkot tarta­nak állandó megfigyelés alatt, ekkora a szelekciós bázisuk. Külön részlegük az állatok tu­lajdonságait jelző adattömeget gépekkel rendszerezi, értékeli. A már korábban is ismert ki­váló tojóhibrideket (404-est, 606-ost, 707-est, 808-ast) most „New“ új és plusz jelzéssel lát­ták el, jelezve azt: annyival javult a korábbi hibrid, hogy a jelenlegi valósággal újnak számít és plusz jó tulajdonsá­gokkal rendelkezik. Nem világrengető az a plusz, amit például a 404-es hibrid nyújt. Az eddigi 240 barnahéjú tojás helyett 246-ot tojik, va­lamivel kevesebb — 11,9 deka — az egy tojásra jutó takar­mányfogyasztás a tojóházi se­lejtezés most 4,7 százalék. Ja­vult az állat formája, nőtt a súlya (2,25 kiló), hogy selejte­zés után húsként piacképes le­gyen. A tyúkok 72 hetes koráig a tojások 90 százaléka a nagy és standard súlyú. A legkisebb részeredmény, amely az állat tartásának gazdaságosságát fo­kozza, győzelem a versenyben, hiszen az a vállalat, gazdaság képes fennmaradni, amelyik jobban dolgozik. A Thornber cégnél arra es­küsznek. hogy a leggazdaságo­sabb tyúktartás ketreces tojó­házban valósítható meg. Való­ban tökéletesen berendezett ketreces tojóházak láthatók a cég telepein. Takarmányos he­lyiség úgyszólván nincs, az épületeken kívül találhatók a tartályok, amelyekből csövön keresztül jut a takarmány min­den egyes ketrecsorhoz. A jér­­céket is ketrecekben nevelik fel. A trágyát a drőtszövettel erősített műanyag gyűjtőlapról kaparókés tolja az aknába s a légkondicionálás egyébként is tökéletes, kellemes a levegő minden egyes épületben. A ket­recekben szorongó állatok — ezt sokan megcsodálták már a Mezőgazdasági Kiállítás ketre­ces tojőházában is — szemmel­­láthatóan jól érzik magukat. A tojások tiszták, erős héjúak, ami a környezetnek és kiváló takarmánynak tudható be. A Thornber cég sok állatot értékesít, csupán a 404-es jel­zésűből 145 milliót adott el az elmúlt évek során. A világ min­den részébe szállítja a tökéle­tes kartondobozba csomagolt, szekszált jércecsibéket. A cég keltetőállomásain tökéletes munkaszervezéssel, az igények­nek megfelelően folyik a mun­ka. Számlálőszerkezet jelzi például: melyik szekszáló ho­gyan halad, s az is kimutat­ható, hogy a sok százezer csi­be közül valamely dobozban levőket melyik dolgozó válo­gatta. Nagyon sok helyre szállítják a cég üzemében gyártott csir­kenevelő és tojóketreceket. Ott­­jártamkor Romániának gyár­tottak egy szériát, s nemrég szállítottak Bulgáriába is. A kitűnően felszerelt labora­tóriumban szó esett különböző betegségekről — a mikoplazmó­­zisról is többek között. Az a véleményük, hogy e betegség a szakszerűtlen baromfitar'á­velejárója. Ahol a tartás körül­ményei s a takarmány tökéle­tes, nem fordulhat elő. Elhihe­tő, amit a laboratóriumi dolgo­zók mondtak: a betegségekkel van legkevesebb bajuk, ők in­kább az életképesség, a beteg­ség iránti immunitás fokozásán dolgoznak, tehát a tenyésztőket tájékoztatják egyik vagy másik hibrid, keresztezés milyenségé­ről. Egy nagy tojőtelep mellett nemrég kezdett üzemelni egy tyúktrágya-feldolgozó, szárító és őrlőberendezés. Az üzem teljesítménye óránként 2 tonna szárított, porított baromfitrá­gya. Az angol mezőgazdaság jellegéből adódóan igen magas az ára: 14 font tonnánként. Különleges gondja is van a Thornber cégnek: az angol par­lamentben már többször és egy­re erősebb hangsúllyal tették szóvá a modern baromfitenyész­tés „állatkínzó“ jellegét. Most a ketreces tartás ellen folyik a harc, s ezt a cég kellő ko­molysággal veszi tudomásul, hiszen állatvédelmi rendelkezé­sek furcsább ügyekben is szü­lettek már. A szakember számára nagyon elgondolkoztató egy ilyen láto­gatás. Tapasztalni azt a szívós munkát, szellemi és anyagi be­fektetést, amely végülis tyú­konként néhány tojással többet, a selejtezés, a takarmányfel­használás terén a százalék tört részének megfelelően keveseb­bet, a gazdaságosság terén vi­szont valamit javít, igen tanul­ságos. S mindazt abban az Angliában, ahol az országos át­lag tojáshozam 192. Dr. G. I. Ablaktalan, ketreces tojóházak sorakoznak egymás mellett a Thornber cég egyik telepén. Korszerű világítási program, légkondicionálás biztosítja az állatok magas szintű termelését.

Next

/
Thumbnails
Contents