Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-10 / 6. szám
A rossz kelési eredmény és a t kelésgyenge' naposcsirke Szállításra kész naposcsirkék Az amerikai Mississippi és Alabama áilamokban az utóbbi hónapokban a keltetést eredmények átlagosan csaknem 10 %-kal javultak. Javult a kikelt csirke minősége is. Ezt jórészt azzal magyarázzák, hogy egy évvel ezelőtt a két állam egyegy baromfitenyésztő szervezete megbízta az Aurburn Egyetemet, hogy derítse fel a keltetést hibák okait az államokban. A vizsgálatot végző bizotttság (dr. S. A. Edgár vezetésével) 56 keltetőüzemben 91 látogatást tett adatgyűjtés céljából. A bizottság vizsgálata számos olyan hibát derített fel, mely oka volt nemcsak a rosszabb keltetési eredményeknek, hanem a kikelt csirkék gyengébb minőségének is. A hibák kiküszöbölésével együtt javult a keltetési eredmény, a keltető rentabilitása, valamint a neveléssel foglalkozó farmerek eredményei is, főleg a jobb növekedés és jobb takarmányértékesítés folytán. A bizottság vizsgálatának idején a keltetőállomások keltetési eredménye 69—84 között mozgott, a gépbe rakott tojások után számolva A bizottság megállapítása szerint a kívánatos és elérhető eredmény 84—87 °/o között határozható meg. A bizottság az egyik legnagyobb hibaforrásnak tartotta, hogy számos keltetőben többféle húshibrid tojását keltik. Az egyik keltetőből kikerült csirkéknél a CRD előfordulása négyszeres volt a többihez viszonyítva. Itt nyolc, s még ennél több fajtát keltettekl Hibaként állapították meg az egyes keltetőkben különösen szembetűnő munkaerő-vándorlást. Az átlagos foglalkoztatási idő 2 hónap és egy év között változott. Számos keltetőben a levegő áramlása pontosan fordított: szennyezett levegő kerül a gépbe, gépből kiáramló levegő jut a tojásosztályozó helyiségbe. A keltető különböző helyiségeiben a fertőző organizmusokat valósággal raktározzák. A keltetőüzem dolgozói gyakran hagyják nyitva az egyes helyiségek közötti ajtókat, ezáltal a keltetőüzem gyakorlatilag egy hatalmas helyiségből áll. Számos keltetőben a csibetároló helyiség túlságosan kicsi. Egyéb tárolóhelyiségek hiánya is általános jelenség, ezért olyan tárgyakat halmoznak fel a géptermekben, amiket ott sohasem használnak. Sok keltetőüzem elhelyezése kifogásolható. Takarmánykeverők, autőgarázsok szomszédságában létesültek, ahol a levegő szennyezett. Dr. Edgar szerint sok problémát okoz a szennyezett tojások gépberakása, ami természetesen a tenyésztőtelep hibája. Számos keltetőben a piszkos tojást megmossák. Ez alapjában is helytelen eljárás. Súlyosbítja, hogy a mosás általában úgy történik: a megmosott tojást megtörlik és a törlőronggyal a piszkot egyik tojásról a másikra kenik. Számos keltetőüzemben öszszekeverik a különböző helyről, telepről származó tojást. A keltetőüzemekben a dolgozók gondatlansága, nem megfelelő munkaeszközök miatt sok a tojástörés. Mind a keltetőüzemekben, mind a tenyésztelepeken a tojások tárolása nem megfelelően temperált és nedvességtartalmú helyiségekben történik. A keltetőüzemek műszerei gyakran pontatlanok, vagy hiányoznak. Súlyos hibának tartotta a bizottság, hogy egyes keltetőüzemekben a csibeszállító kartonokat töbször is felhasználják, sőt néha mégcsak ki sem tisztítják kellőképpen. Ugyanez vonatkozik a piszkos tojáskartonok használatára. Kifogásolta a bizottság, hogy a szállítás nincs kellőképpen megszervezve. A tojást a keltetőbe, a csibét a keltetőből csak ablakon át szabadna be-, illetve kiadni. Megengedhetetlen, hogy az a gépkocsivezető, aki a tojásokért sorbajárta a telepeket, ott felrakodik, utána bemenjen a keltetőbe. Szakértelem hiányaként említi a bizottság egyes vállalatoknak azt az állásfoglalását: a 80 %-os kelési eredmény jó, hiszen a konkurrenciáé sem jobb. Számos keltetőüzemben nem vizsgálták felül a fertőtlenitési eljárásuk helyességét. Számos esetben a keltetési nyit* vántartások vagy hiányosak, vagy túlkomplikáltak és áttekinthetetlenek. Dr. Edgár szerint nemcsak telepenként kell ellenőrizni a tojások keltethetőségét. Az ellenőrzést a tojótyúkok takarmányfogyasztásának nyilvántartásával kell kezdeni, majd a termelést, a tojás termelékenységét, a kelés periódusait és a csirkék hullékonyságát kell feljegyezni. Poultry Internationa VB. Jól jövedelmez a csibekelíetés A köbölkúti szövetkezetben huzamosabb ideje foglalkoznak csibekeltetésel s neveléssel. Idén 130 ezer csibét és tizenötezer vizibaromfit keltetnek. A csibék nagy részét (110 ezer darab) napos vagy többnapos korban értékesítik aszerint, ahogyan a megrendelő gazdaságok vagy kisállattartók kívánják Az első keltetésből a muzslai szövetkezet tízezer darabot vitt el. Leghorn, hempsir s a kettő keresztezettje kerül ki a szövetkezet keltetőjéből. A nagyüzemi termelők leginkább a tojáshasznú leghorn mellett döntenek, a háztáji kisállattenyésztők pedig a vegyeshasznú — hús, tojástermelő fajta — hempsir és e kettő keresztezettjeit kedvelik. Tóth Géza zootechnikus a farm egyes részlegeivel kapcsolatosan sok érdekességet elmondott. Megjegyezte például azt is, hogy a farmot 1,6 milliós költséggel építették s rendezték be. A keltetőgépelt természetesen villamos energiával üzemeltethetők. Felvetődött a kérdés, mi történik akkor, ha szünetel a hálózati áramszolgáltatás. azaz 2—3 órára kikapcsolják. Meglepetés ilyen esetben sem érheti a szövetkezetét, mert egy jelzőberendezés figyelmeztetésére a farmon szolgálatban lévő dolgozó azonnal beindítja a gazdaság tulajdonát képező két áramfejlesztő valamelyikét. A kisebbik nyolc, a nagyobbik dinamó pedig 16 kilowatt áramot szolgáltat. Ez az erő teljesen megfelelő a keltetőgépek üzemeltetésére. A nagyobb áramfejlesztőt egy kiselejtezett 2m kombájn motorjával hajtatják, ha a szükség így kívánja. Ezzel elkerülik a károkat. A tojóbaromfi nevelése s keltetése tekintetében, valamint az üzletfelekkel való jó kapcsolat fenntartásában a köbölkút! szövetkezet kedvező tapasztalatot szerzett. A vásárlók szívesen veszik az egészségügyi szempontból kifogástalan, jó fajta, csibéket, mert a Köbölkúfón vásárolt tojó vagy vegyeshasznú kaparóbaromfi mindig tekintélyes hasznot hozott. A köbölkúti szövetkezet a naposcsibék darabját 3,40 koronáért adja. Akik pedig harmadnapos korban viszik, azok a kelés napjától számított minden további napra darabonként 10 fillér felárat fizetnek. így többen napos, mások pedig harmadnapos korban mennek a csibékért. Ez természetesen sokszor attól is függ, milyenek az elszállítás lehetőségei, vagy van e a gazdaságnak megfelelően kifűtött helyisége. Kovács Ferenc mezőgazdasági mérnök a szövetkezet ökonómusa a keltetés kifizetődőségéről tájékoztatott. Elmondta, hogy a csibék darabonkénti önköltségi ára csak 1,95 korona. Így a múlt esztendei 360 ezer koronás .tervezett bevétellel szemben több mint 399 ezer koronát ért el a gazdaság a csibék értékesítéséből. Az egész telep nyersbevétele pedig a 490 ezer koronás tervvel szemben 550 ezer korona lettl Ez az összeg körülbelül az üzemi nyerstermelésnek 6,5 százaléka. Tekintélyes összegről van tehát szó. Rebesgetik, hogy a köbölkúti szövetkezetben a jövőben leépítik, azaz beszüntetik a keltetést és a tojóbaromfi nevelését, — tartását. Ezt a tevékenységet ugyanis egy többmilliós beruházással épülő kombinát veszi át. Még nem tudni, hogy a köbölkúti szövetkezet mire használja majd fel a baromfifarm épületeit, — mi lenne számára kifizetődőbb vagy legalább anynyira jövedelmező, mint jelenleg a keltetés és a tojástermelés — ez még a jövő kérdése. Hoksza István Sill»» 5
