Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-10 / 6. szám

Házinyúltenyésztésiink helyzete Szlovákiában Amerikai kutatók arra a megállapításra jutattak, hagy az idősebb karban fellépő érelmeszesedés megelőzésére, illetőleg megjelenése utáni gyógyítására legjobb természetes gyógyszer­nek a nyúlhús fagyasztása mutatkozott, mivel ez olyan anya­gokat tartalmaz, amelyek az érfalra lerakódott, megkemé­nyedett, törékeny kérget fokozatosan feloldja. Angliai orvosok és kutatók ellenőrző kísérleteket hajtottak végre és az ered­mények igazolták az amerikaiak állítását. Ennek következté­ben az utóbbi évek folyamán a nyugati államokban eddig soha nem látott méreteket öltött a nyúlhús utáni érdeklődés. Az ennek következtében kialakult helyzetet véleményünk szerint idejében ki kellene használni és rugalmasan hozzá­látni a házinyúltenyésztés gyors fejlesztéséhez, valamint e könnyen előállítható hús feldolgozásához, továbbá előnyös ár­folyamon való exportálásához. Mivel mindehhez a szervezés lehetőségét adva látjuk, felke­restük a CSKSZ Szlovákiai Vá­lasztmányának fő szakelőadó­ját Maar Istvánt, hogy átte­kintést szerezzünk a házinyúl­tenyésztés jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről. — firdekköri szervezetük tag­létszáma az elmúlt évben nö­vekedett. Milyen méreteket öl­tött a szervezett tenyésztők létszámbővülése? — érdeklő­dünk. — Az elmúlt 1967-es évvégén taglétszámunk túllépte a 42 ez­ret, ami 8000 szervezett kisál­lattenyésztővel több, mint egy évvel azelőtt. — Ez a házinyúltenyésztés további fokozását is jelentősen befolyásolhatja. Milyen a hely­zet ezen a téren Szlovákiában? — Nemcsak a nyúltenyésztők tábora növekedett, de bővült a fajtaösszetétel is, mégpedig az utóbbi két-három év alatt elter­jedt az újzélandi fehér házi­nyúl, továbbá a dán fehér és a kaliforniai nyúl tenyésztése. Ezek és más fajták szaporítása mindenekelőtt a Nyitrai Állat­tenyésztési Kutatóintézet és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola szakembereinek felügyelete alatt folyik. A végzett vizsgála­tok eredményei azt niutatják, hogy legjobb húsaránya a kali­forniai fehér nyúlnak van, utána a francia ezüst, majd az újzélandi fehér nyúl követ­kezik. Ideális lenne, ha a világ kutatóinak törekvését — misze­rint a házinyúlnak a 2 kg-os testsúlyt, illetőleg a piaci érett­ségét két hónap alatt, tehát a választási időszak kezdetén kell elérnie — megvalósíthatnánk. Ennek a célnak az eléréséhez jelenleg a kaliforniai fehér nyúl áll a legközelebb. Az em­lített törekvés azért fontos, mert a tenyésztési költségek a választás előtti időszakban a legalacsonyabbak és ekkor szükséges a legkisebb tenyész­tél További követelmény az egy éven belüli többszöri ellés, a lehető legnagyobb alomszám és a testsúly, valamint a növe­kedési erély szerinti kiegyen­lítettség. A kaliforniai fehér nyúl egy alomba 6—8 fiókát ellik. A házinyúlaknál általá­ban évi 3—4 alom világraho­­zása volt a gyakorlat, a kiala­kulóban lévő nagytenyészetek­ben viszont 4-en felüli alom­számmal dolgoznak, ami persze kiadós takarmányozást feltéte- Jez. Ilyen körülmények között a tenyészállományt gyakrabban cserélik. — Világviszonylatban a jobb hús-csont arányú és a fehér színváltozatú fajták kerültek előtérbe Szőrmeiparunk milyen formában tanúsít érdek'ődést a házinyulak, mint ipari nyers­anyag iránt? — Külföldön legkeresetteb­bek a középnagy súlycsoportba tartozó, felnőtt korban 4—4,5 kg-os élősúlyt elérő húsosabb fajták. Ebbe a csoportba tarto­zik az említett kaliforniai fe­hér nyúl is, melynek csupán a fülei sötétbarnák sőt feketék, az orosz fehér nyúlhoz hason­lóan. A hazai nyúlgerezna fel­dolgozását a KARA szakágazati vállalat végzi, melynek szám­lájára bíráló megjegyzéseket kell tennünk. Ugyanis ez a csaknem monopol szinten mű­ködő feldolgozó vállalat 1967. november 1-től csökkentette a házinyulak és az ú. n. nemes prémű állatok, nevezetesen a nutria gereznájának felvásárlá­si árát. Persze ezt igen salamo­ni módon tették, mert kihirdet­ték, hogy a téli nyúlgereznák árát 1,— koronával emelik, te­hát a fehérért 6,— koronát, a színes gereznáért meg 5,— ko­ronát fizetnek, viszont ezzel szemben a nyári gereznák ára 1,— koronával csökkent, ami azt jelenti, hogy a fehérért 4,— koronát, a színesért pedig 3,— koronát adnak. Ezen kívül a két év előtti rendszerhez ha­sonlóan visszatértek a nyúlge­reznák súly- illetőleg nagyság szerinti besorolásához. így az eladó teljesen a felvásárló ké­­nye-kedvének van kitéve, ami természetesen elégedetlenséget okoz és zavarja a kialakulóban lévő szép összhangot az érde­keltek között. — Nagy kár, hiszen a nyúl­­tenyésztés fejlesztése forog kockán. Milyen házinyúl meny­­nyiséget tart szövetségük szá­mon Szlovákia területén? — Csupán a szervezett te­nyésztőknél több mint 50 000 házinyúlat tartunk nyilván a tenyészállatok csoportjában. — Milyenek a lehetőségek a nyúihúseladás szempontjából? — A szomszéd államokhoz vi­szonyítva alacsony a felvásár­lási ára, annak ellenére, hogy az utóbbi évek során 13,— ko­ronára alakult az élőnyúl ki­lónként megszabott ellenértéke. Ez az alacsony felvásárlási ár lehetetlenné teszi az egyre nö­vekedő exportigények kielégí­tését. Nézeteink szerint a te­nyésztő részére már elfogad­ható lenne az élősúly kilója­­kénti 15—16 koronás eladási ár, azzal a feltétellel, hogy min­den eladott nyúlért két kiló szemestakarmány vásárlására lenne a tenyésztő jogosult. A helyzetet az elmúlt évben az is megnehezítette, hogy míg az­előtt minden egyes eladott fe­hér nyúlgerezna ellenében 50 dkg, minden színes gerezna el­lenében pedig 40 dkg szemes­takarmány megvételére volt a termelő jogosult, addig ezt a lehetőséget tavaly nem adták meg Ha élő állatot ad el a te­nyésztő. a gerezna árát külön nem fizetik meg, ami alapjában véve veszteséget jelent. — Bizonyára keresik ezen áldatlan helyzetből a kiutat. Talán segítségükre lehetne a nemrég megalakított Mezőgaz­dasági Terményértékesílő Tár­sulás (címe: Bratislava, Tolsté­­ho 5, telefon 590 39 vagy 489 66), amely ha közvetlenül kül­földön helyezné el a nyúlhúst, úgy kötve csak a valutában fel­ajánlott felvásárlási árral len­ne, amely viszont a hazai lehe­tőségeknél sokkal magasabb. Ezt tették például a hazai pia­con nehezen elhelyezhető, kül­földön pedig keresett gyöngy­­tyúknkkal is. — Ha ez sikerülne, ennek tenyésztőink csakis örülnének. — Meg lehetne a fokozott tenyésztést, valamint a piacra érett házinyulak összegyűjtését szövetségükön belül szervezni? — Szövetségünk járási szer­vei bizonyára vállalnák ezt a munkát, feltéve, hogy bizonyos rendszert beszélnének meg a vásárlóval. Különösen nagy ér­deklődés mutatkozik az utóbbi időben a nyúlhús iránt Olasz­ország és Franciaország részé­ről. Nyúzott, félkészáru formá­jában kérik a házinyúlat, ahol hozzászoktak a higiénikus, va­lamint a szépérzék igényeit is kielégítő csomagoláshoz, ami nálunk nem mindig a legmeg­felelőbb. Az utóbbi időben ná­lunk műanyag csomagolásban boltokba került pecsenyecsibék már kielégítik ezeket az igé­nyeket. — Ez azt jelenti, hogy a fel­dolgozást nálunk keltene elvé­gezni a szükséges felszereléssel újonnan ellátott konzervipari, vagy baromfifeldolgozó üzem­ben, a Mezőgazdasági Termény­értékesítő Társulás részére, az előre megkötött szerződések alapján. — Magyarországon az a gya­korlat alakult ki, hogy az ex­port cég szerződéseket köt a tenyésztőkkel, akiknek nagyke­reskedelmi áron takarmányt bo­­csájt rendelkezésére. Szerződé­ses házinyúltenyésztés esetén a kilónkénti 18,— forintos élő­súly alapáron kívül még 1,90 forint felárat fizetnek. Érdekes­ség kedvéért megemlítem, hogy a kutatási célokat szolgáló há­­zinyulakat legkevesebb 18,— forintos élősúly áron vásárol­ják és nyulanként 6 kg sze­mestakarmányra adnak utal­ványt. A tenyésznyulak ára da­rabonként 100—200 forint kö­zött mozog. — A haszonnyulakon kívül szövetségük tagjai dísznyulakat is tenyésztenek. Mely fajták a leggyakoribbak? — A fekete vagy a sárga ezüstnyulak. A fekete változat felszőre az ezüstrókáéhoz ha­sonló. Nagyon szép a cseh vö­rösnyúl, amely testalkatával a csernyúlra emlékeztet. Szemre igen szép a hollandi nyúl és a japán nyúl, melyekből aránylag szintén elég sokat tenyésztenek szövetségünk tagjai. — A házinyúltenyésztés va­jon hogyan alakul a jövőben? — Az irányzat állandóan emelkedő, s megvannak az elő­feltételek arra, hogy szükség esetén a jelenlegi szervezett tenyésztőink 200 000—250 000 te­­nyésznyulat számláló állományt alakítsanak ki. — A takarmányellátás kérdé­se hogyan alakul ez évben? — Takarmányt a központi készletekből kapunk, melynek mennyisége még nincsen jóvá­hagyva, de ezt a legközelebbi napokban előreláthatólag már nyilvánosságra hozhatjuk. A te­nyésztett nyulak számát nem korlátozzuk, de szervezetünk tagjai mindössze 20 házinyúlra kapnak takarmányt. A közép­nagy testű nyulak napi szemes­takarmány szükséglete egyéb­ként 5—6 dkg. A házinyúltenyésztés fejlődé­sének szekere amint látjuk szé­pen haladhatna, csupán ki kel­lenne húzni a kátyúból a kere­ket, s a tehetetlen KOOSPOL helyett más cégnak átadni a nyúlhúsexportálás jogát. KUCSERA SZILÁRD Nagyot ásít az unatkozó újzélandi fehér nyúl. (A szerző felvétele)'

Next

/
Thumbnails
Contents