Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-10 / 6. szám

Házinyúltenyésztésiink helyzete Szlovákiában

Amerikai kutatók arra a megállapításra jutattak, hagy az idősebb karban fellépő érelmeszesedés megelőzésére, illetőleg megjelenése utáni gyógyítására legjobb természetes gyógyszernek a nyúlhús fagyasztása mutatkozott, mivel ez olyan anyagokat tartalmaz, amelyek az érfalra lerakódott, megkeményedett, törékeny kérget fokozatosan feloldja. Angliai orvosok és kutatók ellenőrző kísérleteket hajtottak végre és az eredmények igazolták az amerikaiak állítását. Ennek következtében az utóbbi évek folyamán a nyugati államokban eddig soha nem látott méreteket öltött a nyúlhús utáni érdeklődés. Az ennek következtében kialakult helyzetet véleményünk szerint idejében ki kellene használni és rugalmasan hozzálátni a házinyúltenyésztés gyors fejlesztéséhez, valamint e könnyen előállítható hús feldolgozásához, továbbá előnyös árfolyamon való exportálásához.

Mivel mindehhez a szervezés lehetőségét adva látjuk, felkerestük a CSKSZ Szlovákiai Választmányának fő szakelőadóját Maar Istvánt, hogy áttekintést szerezzünk a házinyúltenyésztés jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről.

— firdekköri szervezetük taglétszáma az elmúlt évben növekedett. Milyen méreteket öltött a szervezett tenyésztők létszámbővülése? — érdeklődünk.

— Az elmúlt 1967-es évvégén taglétszámunk túllépte a 42 ezret, ami 8000 szervezett kisállattenyésztővel több, mint egy évvel azelőtt.

— Ez a házinyúltenyésztés további fokozását is jelentősen befolyásolhatja. Milyen a helyzet ezen a téren Szlovákiában?

— Nemcsak a nyúltenyésztők tábora növekedett, de bővült a fajtaösszetétel is, mégpedig az utóbbi két-három év alatt elterjedt az újzélandi fehér házinyúl, továbbá a dán fehér és a kaliforniai nyúl tenyésztése. Ezek és más fajták szaporítása mindenekelőtt a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola szakembereinek felügyelete alatt folyik. A végzett vizsgálatok eredményei azt niutatják, hogy legjobb húsaránya a kaliforniai fehér nyúlnak van, utána a francia ezüst, majd az újzélandi fehér nyúl következik. Ideális lenne, ha a világ kutatóinak törekvését — miszerint a házinyúlnak a 2 kg-os testsúlyt, illetőleg a piaci érettségét két hónap alatt, tehát a választási időszak kezdetén kell elérnie — megvalósíthatnánk. Ennek a célnak az eléréséhez jelenleg a kaliforniai fehér nyúl áll a legközelebb. Az említett törekvés azért fontos, mert a tenyésztési költségek a választás előtti időszakban a legalacsonyabbak és ekkor szükséges a legkisebb tenyésztél További követelmény az egy éven belüli többszöri ellés, a lehető legnagyobb alomszám és a testsúly, valamint a növekedési erély szerinti kiegyenlítettség. A kaliforniai fehér nyúl egy alomba 6—8 fiókát ellik. A házinyúlaknál általában évi 3—4 alom világrahozása volt a gyakorlat, a kialakulóban lévő nagytenyészetekben viszont 4-en felüli alomszámmal dolgoznak, ami persze kiadós takarmányozást feltéte- Jez. Ilyen körülmények között a tenyészállományt gyakrabban cserélik.

— Világviszonylatban a jobb hús-csont arányú és a fehér színváltozatú fajták kerültek előtérbe Szőrmeiparunk milyen formában tanúsít érdek'ődést a házinyulak, mint ipari nyersanyag iránt?

— Külföldön legkeresettebbek a középnagy súlycsoportba tartozó, felnőtt korban 4—4,5 kg-os élősúlyt elérő húsosabb fajták. Ebbe a csoportba tartozik az említett kaliforniai fehér nyúl is, melynek csupán a fülei sötétbarnák sőt feketék, az orosz fehér nyúlhoz hasonlóan. A hazai nyúlgerezna feldolgozását a KARA szakágazati vállalat végzi, melynek számlájára bíráló megjegyzéseket kell tennünk. Ugyanis ez a csaknem monopol szinten működő feldolgozó vállalat 1967. november 1-től csökkentette a házinyulak és az ú. n. nemes prémű állatok, nevezetesen a nutria gereznájának felvásárlási árát. Persze ezt igen salamoni módon tették, mert kihirdették, hogy a téli nyúlgereznák árát 1,— koronával emelik, tehát a fehérért 6,— koronát, a színes gereznáért meg 5,— koronát fizetnek, viszont ezzel szemben a nyári gereznák ára 1,— koronával csökkent, ami azt jelenti, hogy a fehérért 4,— koronát, a színesért pedig 3,— koronát adnak. Ezen kívül a két év előtti rendszerhez hasonlóan visszatértek a nyúlgereznák súly- illetőleg nagyság szerinti besorolásához. így az eladó teljesen a felvásárló kénye-kedvének van kitéve, ami természetesen elégedetlenséget okoz és zavarja a kialakulóban lévő szép összhangot az érdekeltek között.

— Nagy kár, hiszen a nyúltenyésztés fejlesztése forog kockán. Milyen házinyúl menynyiséget tart szövetségük számon Szlovákia területén?

— Csupán a szervezett tenyésztőknél több mint 50 000 házinyúlat tartunk nyilván a tenyészállatok csoportjában.

— Milyenek a lehetőségek a nyúihúseladás szempontjából?

— A szomszéd államokhoz viszonyítva alacsony a felvásárlási ára, annak ellenére, hogy az utóbbi évek során 13,— koronára alakult az élőnyúl kilónként megszabott ellenértéke. Ez az alacsony felvásárlási ár lehetetlenné teszi az egyre növekedő exportigények kielégítését. Nézeteink szerint a tenyésztő részére már elfogadható lenne az élősúly kilójakénti 15—16 koronás eladási ár, azzal a feltétellel, hogy minden eladott nyúlért két kiló szemestakarmány vásárlására lenne a tenyésztő jogosult. A helyzetet az elmúlt évben az is megnehezítette, hogy míg azelőtt minden egyes eladott fehér nyúlgerezna ellenében 50 dkg, minden színes gerezna ellenében pedig 40 dkg szemestakarmány megvételére volt a termelő jogosult, addig ezt a lehetőséget tavaly nem adták meg Ha élő állatot ad el a tenyésztő. a gerezna árát külön nem fizetik meg, ami alapjában véve veszteséget jelent.

— Bizonyára keresik ezen áldatlan helyzetből a kiutat. Talán segítségükre lehetne a nemrég megalakított Mezőgazdasági Terményértékesílő Társulás (címe: Bratislava, Tolstého 5, telefon 590 39 vagy 489 66), amely ha közvetlenül külföldön helyezné el a nyúlhúst, úgy kötve csak a valutában felajánlott felvásárlási árral lenne, amely viszont a hazai lehetőségeknél sokkal magasabb. Ezt tették például a hazai piacon nehezen elhelyezhető, külföldön pedig keresett gyöngytyúknkkal is.

— Ha ez sikerülne, ennek tenyésztőink csakis örülnének.

— Meg lehetne a fokozott tenyésztést, valamint a piacra érett házinyulak összegyűjtését szövetségükön belül szervezni?

— Szövetségünk járási szervei bizonyára vállalnák ezt a munkát, feltéve, hogy bizonyos rendszert beszélnének meg a vásárlóval. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik az utóbbi időben a nyúlhús iránt Olaszország és Franciaország részéről. Nyúzott, félkészáru formájában kérik a házinyúlat, ahol hozzászoktak a higiénikus, valamint a szépérzék igényeit is kielégítő csomagoláshoz, ami nálunk nem mindig a legmegfelelőbb. Az utóbbi időben nálunk műanyag csomagolásban boltokba került pecsenyecsibék már kielégítik ezeket az igényeket.

— Ez azt jelenti, hogy a feldolgozást nálunk keltene elvégezni a szükséges felszereléssel

újonnan ellátott konzervipari, vagy baromfifeldolgozó üzemben, a Mezőgazdasági Terményértékesítő Társulás részére, az előre megkötött szerződések alapján.

— Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy az export cég szerződéseket köt a tenyésztőkkel, akiknek nagykereskedelmi áron takarmányt bocsájt rendelkezésére. Szerződéses házinyúltenyésztés esetén a kilónkénti 18,— forintos élősúly alapáron kívül még 1,90 forint felárat fizetnek. Érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a kutatási célokat szolgáló házinyulakat legkevesebb 18,— forintos élősúly áron vásárolják és nyulanként 6 kg szemestakarmányra adnak utalványt. A tenyésznyulak ára darabonként 100—200 forint között mozog.

— A haszonnyulakon kívül szövetségük tagjai dísznyulakat is tenyésztenek. Mely fajták a leggyakoribbak?

— A fekete vagy a sárga ezüstnyulak. A fekete változat felszőre az ezüstrókáéhoz hasonló. Nagyon szép a cseh vörösnyúl, amely testalkatával a csernyúlra emlékeztet. Szemre igen szép a hollandi nyúl és a japán nyúl, melyekből aránylag szintén elég sokat tenyésztenek szövetségünk tagjai.

— A házinyúltenyésztés vajon hogyan alakul a jövőben?

— Az irányzat állandóan emelkedő, s megvannak az előfeltételek arra, hogy szükség esetén a jelenlegi szervezett tenyésztőink 200 000—250 000 tenyésznyulat számláló állományt alakítsanak ki.

— A takarmányellátás kérdése hogyan alakul ez évben?

— Takarmányt a központi készletekből kapunk, melynek mennyisége még nincsen jóváhagyva, de ezt a legközelebbi napokban előreláthatólag már nyilvánosságra hozhatjuk. A tenyésztett nyulak számát nem korlátozzuk, de szervezetünk tagjai mindössze 20 házinyúlra kapnak takarmányt. A középnagy testű nyulak napi szemestakarmány szükséglete egyébként 5—6 dkg.

A házinyúltenyésztés fejlődésének szekere amint látjuk szépen haladhatna, csupán ki kellenne húzni a kátyúból a kereket, s a tehetetlen KOOSPOL helyett más cégnak átadni a nyúlhúsexportálás jogát.

KUCSERA SZILÁRD

Nagyot ásít az unatkozó újzélandi fehér nyúl.

(A szerző felvétele)'