Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-10 / 6. szám
IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. FEBRUAR Csibenevelés városban séges. Ha csupán üzletből vagy a piacról vesszük liter vagy kilőszámra a szemeseleséget, nem olcsó mulatság a csibenevelés. Azonban nagyon sok városi embernek akad ismerőse, rokona, aki a mezőgazdaságban dolgozik, s azoktól jutányosabb áron vásárolhatunk árpát, búzát, kukoricát. Ez esetben már olcsóbbá válik a csibék nevelése. jómagam már az első naptól búza, árpa és kukoricadara keveréket etetek a csirkékkel. Minden két napban egy darab főtt tojást reszelek a 15—20 darab pihésjószágnak. Az 5.-7. naptól kezdve másnaponként túróból vagy tejből annyit kapnak, amennyit egy evéskor elfogyasztanak. Egyhetes koruktól fogva naponta reszelt sárgarépát is adagolok. Ekkor egész kis mennyiségben már a jobb konyhai maradékokhoz is hozzászoktatom a csirkéket. Az első két hétben szemeseleséget szárazon kapják, mfg a harmadik héttől reggel nedves, míg a délutáni etetésnél, estére és éjjelre kapnak száraztakarmányt. Természetes, hogy tavasszal és nyár elején, amíg akadt saláta hulladék vagy egyéb gyenge zöld fű, ezekkel is kiegészítettem takarmányukat. A csibék első naptól kezdve kisebb dobozban folyami homokot (aprókavicsot) is kapnak. Ebből kedvükre fogyaszthatnak és fürödhetnek is benne. Etetni és itatni kétszer szoktam naponta. Az itatáshoz kúpalakú másfél literes csibeitatót használok. Mivel a helyiség elég hűvös, így a nedves eleség, amit reggel etetek nem romlik meg. A takarítást 2—3 naponként végzem, ami abból áll, hogy a drótháló alatt levő pléhtálcákat vaskaparóval letisztítom. Az emeletes ketrec fenti részében 3—4 hétig tartom az állatokat, majd az alsó ketrecbe kerülnek, a levágásig. Ezáltal mindkét ketrecet kihasználom. A városban lakó nyugdíjasoknak javaslom, különösen ha esaládiházban laknak, úgy a kamra vagy a száraz pince nagyon is megfelel a csirkék neveléséhez. Csupán egy alkalmas ket-Észre sem vesszük, az évek elszaladnak és elérkezik a nyugdíjkor. Velem is így történt. Huszonöt évig tartó baromfitenyésztői munkámat abba kellett hagynom. Sőt, hogy klstenyésztő se lehessek a sors úgy hozta, hogy városba emeletes házba költöztünk. Egyszóval semmi reményem nem volt, hogy csibéket vagy tyúkokat tartsak. Azért használtam a volt szócskát, mert időközben módot találtam a csibék nevelésére. Ügy gondolom, többen is vannak olyanok, akik a modern lakás ellenére is szívesen foglalkoznának baromfitartással. Jó magam két éven át öt-hat szakaszban 15—20 darab csibét neveltem fel a család számára. Ezt úgy sikerült elérnem, hogy lakásomhoz, mintegy kilométernyire az egyik udvarban kaptam 3X4 méteres ablaknélküli helyiséget. Csupán kisebb szellőzőnyílás van rajta. Ebbe a helyiségbe lábakon álló emeletes csibenevelő ketrecet készítettem. A csibék számára a meleget az első hetekben egyetlen fűtőruddal (spirál) biztosítottam. A világítást 15 Wattos lámpával oldottam meg. Éjjel-nappal ég, áramot alig fogyaszt. A csibék dróthálón vannak, melyen keresztül a bélsár az alatta lévő pléhtálcára hull. Az etetést az első hetekben a ketrecekben elhelyezett etetővályúkban végzem. Később mintegy három héttel a vályúkat a ketrec külső falára helyezem. Ezzel meggátolom, hogy az eleséget a vályúból kikaparják az állatok. Egyszóval az egész ketrecet úgy készítettem el, akárcsak a nagyüzemi csibenevelésnél használt „Batéria“ csibenevelő. Igaz, az négyemeletes, míg az enyém csupán egy. A keltetőüzemből vásárolt Plimut-X Cornich keresztezett csibék nyolc hetes korukban 1—1,10 kg súlyúak, majd tíz hetes korukban 1,50 kg-ot nyomtak. Előfordult, hogy csak New Hampshire fajta csibéket tudtam beszerezni, melyekkel az eredmény gyengébb volt. E fajtáknál 8 hetes korban 70—80 dkg-os, míg 11 hetes korban 1—1,20. kg súlyt értem el. Városban a takarmányozás elég gondot okoz és kissé költrecet kell megépíteni, amelyben az állatok felnevelkednek. Remélem azt már nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a sajátnevelésű csirkéből sokkal jobban Ízlik majd az ebéd. t. L. Q A TARTALOMBÓL: A Hogyan segítik a vitaminok a baromfi szervezetét a betegségekkel szemben A Házinyúltenyésztásiink helyzete Szlovákiában A Látogatás a Thornber cégnél A jól jövedelmez a csibekeltetés A A rossz kelési eredmény és a „kelésgyenge“ naposcsirke A Számadó juhász gondjai A Kiállítás „ki mit tenyészt“ alapon A Egyes anyagok hatása a juhok nemi ciklusára és ivarzására A A lúdtenyésztés feladatai Szlovákiában A Madárfiókák a zord télben A Az országos postagalamb kiállításról lÉillfilÉ
