Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-06 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) Gazdasági intézkedések Nőm akarok sem túlságosan opti­mista, sem túlságosan pesszimista len­ni. Helyzetünkre és távlatainkra Józa­nul tekintek. Amennyiben Jól ki akar­juk elégíteni az emberek szükségle­teit, s termékeinket mind a hazai, mind a számunkra rendkívül fontos külföldi piacokon sikeresen el akar­juk adni, akkor meg kell értenünk, minden attól függ, hogyan gazdálko­dunk, miképpen és mennyiért terme­lünk, milyen minőségű és műszaki színvonalú termékeket kínálunk a bel­földi és határainkon túli piacokon, hogyan tudunk földjeinken a lehető legtöbb mezőgazdasági cikket termel­ni, hogy kevesebb élelmiszert kelljen Importálnunk. Mindezektől függ élet­­színvonalunk további emelkedése. Minden bizonnyal olvasták Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát, mely de­cemberben megtárgyalta ez évi nép­­gazdasági tervünket és az 1970-ig ki­tűzött távlatokat. Az 1968. évi terv igényes, a termelés és a nemzeti Jöve­delem további növekedésére számít. Számos intézkedést foglal magába, melyek az életszínvonalat is érintik. Amennyiben a nemzeti jövedelem ala­kulása az idén is legalább olyan lesz, mint tavaly, és sikerül néhány alap­vető jelentőségű gazdasági problémát megoldanunk, akkor meghosszabbít­hatjuk a szülési szabadságot, emelhet­jük az alacsony nyugdíjakat, s tovább rövidíthetjük a munkaidőt, bevezet­hetjük az ötnapos munkahetet. Az idén már megkezdjük a nagy­kereskedelmi és a fogyasztási árak között eddig meglevő aránytalanság fokozatos megszüntetését. Közgazda­­sági szükségszerűség ezeknek az aránytalanságoknak az eltávolítása, melynek során nem lehet kitérni a fogyasztói árak rendezése elől sem. Egyes árakat emelni kell, hogy az állam ne fizessen rájuk, míg ott, ahol aránytalanul nagy különbség van a nagykereskedelmi és fogyasztói árak között, le kell szállítani a fogyasztási árakat. Ugyanakkor nem akarjuk megen­gedni az életszínvonal csökkenését, főiként az alacsonyabb jövedelmű és a többgyermekes családoknál. Ezért a termékek választékának bővítése és minőségének Javítása mellett egész évben az árszínvonalnak valóban csak minimális emelkedésével számolunk. Ugyanakkor arra számítunk, hogy ezt alapvetően túlszárnyalja a dolgozók átlagos fizetésének emelkedése. Annak ellenére, hogy a jövedelem alapja a bér, illetve a fizetés, tudjuk azt is: társadalmunknak és államunknak a társadalmi eszközökből is biztosítania kell az emberek igényeinek kielégíté­sét, szociális politikát is kell folytat­ni. Ezért más egyebeken kívül a kö­zeljövőben emelni fogjuk a családi pótlékot, hogy elsősorban a többgyer­mekes családokon segítsünk, egyszer­­smint számos intézkedést teszünk a lakásépítési program teljesítésének meggyorsítására. Gazdasági terveinkben az Ipar to­vábbfejlesztésével számolunk. A fej­lesztés fő irányvonalának jelenleg a korszerűsítést és az átépítést tekint­jük, miután sok üzemünk termelési berendezése elavult. Emellett természetesen nem téveszt­hetjük szem elől Szlovákia előnyben részesített fejlesztésének komoly fel­adatát. Szlovákia még nem éri el a cseh kerületek átlagos gazdasági szín­vonalát, munkaerő tartalékai és to­vábbi lehetőségei nincsenek teljes mértékben kihasználva, ugyanakkor lakossága szaporodásának üteme meg­előzi a cseh kerületekét. Amennyiben ki akarjuk használni Szlovákia lehetőségeit, meg kell gyor­sítani gazdasági fejlődését, növelni kell a foglalkoztatottságot, egyrészt a meglevő termelési berendezések jobb és megfelelő kihasználásával, másrészt átépítéssel és korszerűsítéssel, vala­mint a szükséges új üzemek felépíté­sével. Ez egész gazdaságunk, közös gazdaságunk fejlődésének előnyére válna. Hasonló intézkedésekkel kell biztosítanunk köztársaságunk más gaz­daságilag kevésbé fejlett területeit, fejlesztésének meggyorsítását. Ez első­sorban a határvidékre vonatkozik. Hangsúlyozom, hogy nem ígérge­tünk, hanem egészen konkrét szándé­kaink vannak. Megvalósításuk mértéke azonban népgazdaságunk eredményei­től, és a fejlődésért bármely beosztás­ban felelősséget viselő embertől függ. Védelmünkre és biztonságunkra is megtesszük az intézkedéseket A további előrehaladásunkról alko­tott elképzeléseinkben szem előtt kell tartanunk köztársaságunk védelmének biztosításét. Nemzeti jövedelmünk je­lentős részét állandóan fegyveres erőink felszerelésére kell fordítanunk, mert a világesemények nem kezesked­nek megnyugtatóan arról, hogy a bé­két nem fenyegeti veszély. Agresszív háború folyik Vietnamban, háborús összecsapásra került sor Közel-Keleten és más körzetekben is tapasztalható feszültség. Nekünk, akik átéltük a fasiszta meg­szállást, látnunk kell azt is, hogy köz­vetlen szomszédságunkban, Nyugat- Németországban ismét militarista és revansiszta hangok hallatszanak, fo­kozódnak az új nácizmus megnyilvá­nulásai, amelynek programja lényegé­ben a hitleri fasiszta pártéhoz hasonló célokat tűz ki. A nyugat-német isko­lákban a gyermekek egészen másképp tanulnak az elmúlt háború kitörésé­ről, lefolyásáról és befejezéséről, mint amilyen a valóságban volt. A ma már erős hadsereggel rendelkező Német Szövetségi Köztársaság az atomfegy­verek birtoklását is követeli. Mindez érthetően nyugtalanít bennünket és arra késztet, hogy biztosítsuk hazánk’ védelmét. Kedves Polgártársak, Elvtársak, Barátaim! Abba az esztendőbe lépünk, amely­ben nagy munka vár ránk, s jelentős politikai eseményben lesz részünk. Az Idei év kétségkívül hatással lesz köz­társaságunk egész további fejlődésére. Törekedjünk arra, hogy munkánkkal mindannyian a lehető legjobban hoz­zájáruljunk szocialista hazánk erősíté­séhez, népe egységének szilárdításá­hoz, társadalmunk további sokoldalú fejlődéséhez, gazdaságunk újabb erő­forrásainak kialakításához. Munkánkkal segítsük elő, hogy köz­társaságunk neve még nagyobb tekin­télyre tegyen szert és még szilárdabb legyen a világban elfoglalt helye. Já­ruljunk hozzá hazánk és a Szovjet­unió, valamint a többi szocialista or­szág barátságának és szövetségének elmélyítéséhez, tevékenységünkkel se­gítsük elő az egész emberiség előre­haladását. Kis ország vagyunk, de a világ ha­ladó emberei ismernek bennünket, tisztelik bel- és külpolitikánkat. Tud­ják, hogy a haladásért, a népek sza­badságáért, a szocialista igazságossá­gért harcoló erők oldalán állunk. Kedves Polgártársak, még egyszer sok sikert és boldogságot kívánok Önöknek és hozzátartozóiknak. Mind­annyiunknak az a közös vágya, hogy egy év múlva még több örömünk le­gyen, még boldogabb legyen életünk. Kívánjuk, hogy köztársaságunk vala­mennyiünk javára fejlődjék és mind­annyian békességben éljünk. Újabb sikeres szíváttüttetés Amint a hírügynökségek jelentik, kedden reggel kilenc órakor Fokvá­rosban újabb szívátültetési műtétet hajtottak végre. A 24 éves színes bőrű Clive Hauptnak, aki halálos ki­menetelű agysérülést szenvedett, ül­tették át a szívét dr. Blajberg szer­vezetébe. Barnard professzor megálla­pította, hogy a halott szövetei alkal­masak arra, hogy a kiszemelt szív­beteg páciens szervezete befogadja őket. A páciens dr. Blajberg fogász szívroham következtében 9 hónappal ezelőtt hagyta abba a munkáját. Né­hány héttel ezelőtt feküdt be a kór­házba és azóta az orvosok megállapí­tása szerint állapota egyre romlott. Már azt hitték, hogy beteg szívével nem éli túl azt az időt, amíg megfe­lelő szívet találnak számára. A szívátültetéssel kapcsolatban kü­lönös érdekességnek számít, hogy Barnard professzor és csoportja a szívbeteggel együtt túltette magát a délafrikai faji előítéleteken és tiltó rendelkezéseken. A fehérbőrű dr. Blajberg keblében tehát ezentúl egy színesbőrű szíve dobog majd. A Frace Press hírügynökség orvos­szakértője szerint Blajbergnek sokkal több reménye van a műtét átélésére, mint Washkanskynak, mert a most átültetett szív férfi testéből származik, tehát erősebb és korban is közelebb áll a páciens korához. f * ff f fi ' -ff 'ff $ J * f 9 A 246 millió koronás kölággel épülő ógyallai sörgyár évente 6C ezer liter sört gyárt. A sört plzeni ődra gyártják és az első hordó sör már 1969 júniusában megcsapolhatjál 9 A második világháború utá lé­tesített duklai múzeumot minteg'298 ezer turista látogatta meg. A kübldí látogatók száma elérte a 20 ezre 9 A Párkányi Állami Gazdasá a napokban adja át rendeltetéséne a 2600 férőhelyes sertéshizlaldát. Az összes sertést egy gépészser tésgoto­­zó látja el. Egy mázsa hús kitere­lésére mindössze csak 34 percre m szükség. A sertéshizlalda előrelátr­­tólag évi 156 ezer korona tiszta ha­­nos hoz. 9 A surányi cukorgyár jóval előli fejezte be a kampányt, mint az elől években. Ehhez lényegesen hozzáj­­rult a cukorgyár berendezésének ko; szerűsítése. Bár segítettek a diószegi és oroszkai cukorgyárnak is, a jól végzett munka után a szilvesztert már a dolgozók otthon tölthették. Az ered­ményes tervteljesítés következtében prémium fejében minden dolgozó át­lagosan 450 koronát kapott az év végén. 9 Znojmo idén ünnepli fennállásá­nak 400. évfordulóját. A szüreti mu­latsággal egybekötött évfordulóra mintegy 2000 ezer látogatót várnak bel- és külföldről és legkevesebb 100 ezer liter bort akarnak eladni. 9 A kisipiari termelőszövetkezetek egyre eredményesebben dolgoznak. A múlt évben már 2 milliárd korona értékű árut termeltek. Szlovákiában 20 elárusító helyet létesítettek, és így a forgalom megkétszereződött. 9 A Nemzetgyűlés XVIII. plenáris ülése az 1968. évi költségvetésről tár­gyalt. Többek között foglalkoztak bi­zonyos illetékek befizetésével, vala­mint a belkereskedelmi szervezetek teljes jövedelméből járó befizetéssel és a jövedelmi adókkal. A gyakorlatban nemegyszer előfordt, hogy az örökösödési eljárás folyam mán fölösleges nézeteltérések keletkznek, amelyek nemcsak a családi béke felborulásához, hanem néha a íróság beavatkozásához is vezetnek. Számos örökös ugyanis nincs tisztába azzal, mi Jár neki az öröklött va­gyonból. Ezért legalább főbb vonásaiba ecseteljük az örökösödési eljárás alapelveit. Polgári Törvénykönyvünk a vagyontvitel kétféle alakját különbözteti meg az örökhagyóról az örökösökre. A első esetben a törvényben előírt, a másodikban a végrendeletből (testamntumból) származó örökösödésről van szó. Amennyiben az örökösödési eljárás soán a törvényes öröklés érvényesül, az örökhagyó vagyona közvetlenül átszll a törvényben közelebbről meg­határozott személyekre. Ilyenkor a tőrvéry azt kutatja milyen személyek származnak a legközelebbi rokonok soaiból házassági kötelék alapján, vagy milyen személyeket fűztek szorosad személyi vagy érzelmi kapcso­latok az örökhagyóhoz. Örökösödési törvnyünk ekképpen segíti elő a csa­ládi, házastársi és egyéb közeli érzelmi kötelékek szilárdítását. Mivel azonban az életben előre nem átott esetek is előfordulhatnak, a törvény az örökösödés másik fajtáját sen hagyta figyelmen kívül. A vo­natkozó előírások szerint tehát az örökhagyó végrendeletileg olyan szemé­lyeket is örökösül fogadhat, akik a törvéiy betűje szerint nem örökölhet-? nének. Ugyanakkor azonban az örökhagyó olyan személyeket is fogadhat örökösül, akik a törvény betűje szerint anúgy is örökölnének. Ilyenkor azonban pontosan meg kell határoznia a végrendeletben a vagyonhánya­dokat vagy jogokat, amelyeket örököseine: szándékszik juttatni. Az is előfordul, hogy az örökös visszauasítja az örökséget. Ebben az esetben az örököst kirekesztik az örökösöcési eljárásból. Az örökség egy részét azonban nem lehet visszautasítani. Es a tilalom azt a célt szolgálja, hogy az örökösnek ne álljon módjában csupín olyan tárgyakat kiválogatni az örökségből, amelyek számára előnyösek (gépkocsi, ház, stb.j. Nem örökölhet, aki büntetendő cselekméiyt követett el az örökhagyó ellen, szétforgácsolta vagyonát vagy szándékosan megrongálta egészségét. Éppúgy nem örökölhet, aki végrendeletet hamisított, vagy aki pszichikailag, azaz lelki eszközökkel akarta rábírni az örökhagyót hogy végrendeletét csupán az ő javára módosítsa. (ík) ■S efejezödött a nemzeti bizottsá­** gok négyéves funkciós időszaka. Országszerte értékelték a nemzeti bi­zottságok munkateljesítményét, a be­ütemezett tervfeladatokat szembe állí­tották a tényleges eredményekkel. Sok esetben és vonatkozásban sikeresnek bizonyult a mérleg, másutt viszont akadtak fonákságok, amelyek orvos­lására ezentúl kettőzött gondot kell majd fordítani. A nemzeti bizottságok egyik legfontosabb teendői közé tar­tozik a polgárok hozzászólásainak, indítványainak és panaszainak nem­csak érdemleges, hanem rugalmasabb elintézése. Vonatkozik ez elsősorban a helyi, valamint a városi nemzeti bizottságokra, amelyekkel polgártár­saink a legközvetlenebbül és leggyak­rabban kerülnek kapcsolatba. Tudato­sítanunk kell, hogy nemcsak az írás­beli, hanem az élőszóban előhozott javaslatok is elintézést igényelnek. Az Indítványok beadásával és átvételével még nem zárult le az ügymenet, hát­ra van még a szükséges intézkedések megtétele, megvalósítása. A népi ellenőrző bizottságok az utóbbi időben hozzáláttak számos vá­rosi, helyi és járási nemzeti bizottság tevékenységének értékeléséhez polgá­raink beadványaival kapcsolatban. Az ellenőrzés során általában megállapí­tották, hogy amíg a nemzeti bizottsá­gok nagyjában véve kellő megértéssel intézik el polgártársaink írásbeli pa­naszait, addig nem lehet ugyanezt állítani azokról a gyakran felette fon­tos javaslatokról, hozzászólásokról és indítványokról, amelyeket a lakosság szóbelileg terjeszt elő a különböző fokú nemzeti bizottságokon és egyéb tömegszervezetek összejövetelein. Pe­dig mindkét esetben a polgárság egyenértékű jogáról van szó, hogy akár írásbeli, akár élőszóban előter­jesztett indítványát ugyanazzal a kö-2 SZARAD FÖLDMŰVES rültekintéssel időben és érdemlegesen elintézzék az invokált szervek. A kassai és a vranovi példamutatók Számos nemzeti bizottság azonban példásan teljesíti küldetését. A kassal Városi Nemzeti Bizottságon például a szervező bizottság kezdeményezésére már négy éve vezetnek nyilvántartást azokról a hozzászólásokról és indít­ványokról, amelyeket szóbelileg ter­jesztettek elő a polgárok és amelyek ugyanolyan elintézésben részesülnek, És a felületesek Vannak azután kimondott fonáksá­gok is. Bebizonyosodott, hogy egyes nemzeti bizottságok a polgárok hozzá­szólásain és kezdeményezésein egy­szerűen átsiklanak, nem tudatosítják tartalmukat, nem fordítanak megfe­lelő gondot az indítványok és kezde­ményezések megvalósítására. Rima­szombaton például az ottani polgárok 1967 januárjában és áprilisában szá­mos kezdeményező javaslattal léptek fel a bizalmi-értekezleteken, amelyek a közúti világítás javítását, a köztisz­Ezek közé tartozik többek között a Bratislava-Vinohrady Körzeti Nemzeti Bizottság, ahol ugyan nyilvántartják a polgárok által benyújtott észrevéte­leket, de ott is hiányzik az összefogó áttekintés, a javaslatok reális meg­valósítása. A zvoleni Városi Nemzeti Bizottságon viszont késedelmesen in­tézik el a polgárság kezdeményező lépéseit, amiért az orvoslás is késik. Az ügyintézést általában csak szórvá­nyosan, felületesen szokták elintézni. A kezdeményezések elintézéséből le­szűrt tapasztalati ismereteket csak ritkán általánosítják és még ritkábban Felelősségteljesebb ügyintézést! 19B8. január 8. mint az írásbelileg benyújtott pana­szok. A hozzászólásokat kiírják a kü­lönböző közületek bizalmiértekezle­teinek jegyzőkönyveiből, tartalmukat közük az illetékes szakügyosztályok­­kal, de egyúttal azt is figyelemmel kísérik, vajon nem marad-e a puszta tartalomközlésnél és vajon a szak­osztályok kellő gondot fordítanak-e az ügyintézésre. Mindenesetre dicsére­tes jelenség, hogy a kassai VNB ta­nácsa félévenként rendszeresen érté­keli a hozzászólások tényleges elinté­zését is. Ugyancsak dicséretet érdemel a vra­novi Városi Nemzeti Bizottság tanácsa is, amelynek tagjai egyenesen felszó­lították polgáraikat, hogy hozzászólá­saikkal segítsenek megoldani a város közellátási problémáit. A beérkezett indítványok alapján azután nyilvános gyűlést rendezett a VNM plénuma a kérdéshalmaz megvitatására, amelyen a város közellátási szervezeteinek fe­lelős képviselői is részt vettek. Hatá­rozati javaslatokat fogadtak el és in­tézkedéseket foganatosítottak, amelyek valóban hozzájárultak a város köz­ellátásának javulásához. Sajnos azon­ban, nem mindenünnen érkeznek a kassai és a vranovi példákhoz hason­ló, kedvező jelentések. taság rendezését a járdákon, valamint a bolti zárórák megállapítását céloz­ták. A javaslatok azonban nem jutot­tak túl a javaslati stádiumon, a pol­gárok nemcsak hogy nem „bőjtölhet­­ték“ ki panaszaik orvoslását, hanem arról sem szerezhettek tudomást, mi­lyen álláspontot foglalt el ügyükben a VNB. A prievidzai, a handlovái, a ziari és más városi nemzeti bizottsá­gok szintén nem tartották szükséges­nek, hogy polgáraikat kiértesítsék elő­terjesztéseik sorsáról. Mi sem termé­szetesebb, mint hogy az ilyen felüle­tességek a nemzeti bizottságok bírál­­gatását vonják maguk után a polgár­ság részéről, ha nem talál megértésre az illetékes hatóságoknál. Igazuk tu­datában egyesek azután balsikerüktől elkedvetlenedve kénytelenek a felet­tes hatóságokhoz panasszal fordulni, de akkor is visszamarad bennük a „keserű szájíz“, megrendül ai helyi vagy a városi nemzeti bizottságokba vetett bizalmuk. Olyan nemzeti bizottságok is akad­nak, amelyeken ugyan kivizsgálják a polgárok kezdeményező indítványait, de nem vonják le belőlük mindig a szükséges következtetéseket és rend­szerint nem is törődnek sokat az el­fogadott javaslatok megvalósításával. veszik fel a nemzeti bizottság terv­­feladatai közé. A felelős tényezők A hiányosságok megállapításánál, az intézkedések elhanyagolásánál vagy a felelőtlen ügyintézésnél csak elvét­ve vonnak le következtetéseket azon funkcionáriusok és dolgozók ellen, akik ezt az áldatlan állapotot előidéz­ték. Pedig ezek nagyon is komoly mozzanatok, amelyeknek főleg a nem­zeti bizottságok munkájának értéke­lése során kellene több figyelmet for­dítani. Kedvezőtlenül befolyásolja az ügy­intézést főleg az a körülmény, hogy a már ellenőrzött nemzeti bizottságok javarésze bevezette ugyan a panaszok, de nem a kezdeményezések és indít­ványok nyilvántartását, de hiányosan, célszerűtlenül állította össze a nyil­vántartást. Ezt állapították meg pél­dául a poprádi, a kézsmárki, az ógyal­lai városi, valamint a gútai és a Nová Lubovfta-i stb. helyi nemzeti bizottsá­gon. A Povaíská Bystrica-i járási nem­zeti bizottság 1966-ban meghagyta ugyan alantas szerveinek nyilvántar­tás felfektetését a polgárok szóbeli hozzászólásairól, de nem biztosította azok tényleges elintézését. Ezért a vá­rosi és helyi nemzeti bizottságok most nem is vezetnek nyilvántartást, nem rendelkeznek áttekintéssel a felszóla­lások elintézéséről és megvalósításá­ról. Kifogást támaszthatunk az alacso­nyabb fokú nemzeti bizottságok ügy­vitele ellen azokban az esetekben is, amikor a beterjesztett hozzászólások vagy indítványok a magasabb fokú nemzeti bizottságok tevékenységére vonatkoznak. Ezeket a beadványokat rendszerint vagy nem terjesztik fel felettes hatóságaiknak, vagy csak el­késve juttatják el őket oda, ami által nyilván veszítenek időszerűségükből. A felsőbb szervek többnyire csak a különböző gyűlések jegyzőkönyveiből értesülnek a beterjesztett hozzászólá­sokról és indítványokról, amelyek nemegyszer hiányosak, hézagosak és nem tartalmaznak konkrét tényeket. Ennek következménye viszont a bead­ványok hosszadalmas elintézése. El kell távolítani a kerékkötőket! Végül még meg kell említenünk, hogy a központi szervek eddig nem dolgoztak ki egységes irányvonalat, a magasabb fokú nemzeti bizottságok sem értékelték kellőképpen — kevés kivételtől eltekintve — a polgárok hozzászólásait és indítványait s ugyan­csak nem foganatosítottak intézkedé­seket a hiányok felszámolására és orvoslására. Pedig olyan fontos meg­állapításokról van szó, amelyek alap­ján a valamennyi fokú nemzeti bizott­ságok — hivatali hatáskörüknek meg­felelően — olyan intézkedéseket lesz­nek kénytelenk foganatosítani, ame­lyek igenis meghagyják alantas szer­veiknek, hogy a polgárok hozzászólá­sait, javaslatait és indítványait, mint hatékony, kezdeményező lépéseket kellőképpen értékeljék és valóra vált­sák. Dr. ANTON NOVÄK, Az SZNT Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozója \ SWSrtnJeletelt VAGYQNiRÚKLÉS

Next

/
Thumbnails
Contents