Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-06 / 1. szám

Bratislava, 1963. Január 8. Ára 1,— Kös XIX. évfolyam, 1. szám. 1968 a jeltntős események éve ANTONÍN NOVTNf KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÜJÉVI BESZÉDE Kedves Polgártársak, Elvtársak, Barátaim! Az új év első napján Csehszlováké Kommunista Pártja Központi Bízott sága, a Nemzeti Front Központi Bi zottsága, a Nemzetgyűlés és a köztér saság kormánya nevében felnőtteknek és fiataloknak jő egészséget, sok sze rencsét, boldogságot és sikert kívánói az életben és a munkában az ipari é a mezőgazdasági üzemekben, építkf zéseken és a közlekedésben, a tudt mányos, a kulturális és a művésze tevékenységben, valamint a tanúié­ban, egyszóval életünk minden ter­­letén. Azt kívánom, hogy örömet 1<­­jenek munkájukban és az hasznos 1- gyen a maguk és családtagjaik si­mára, s az egész szocialista társaá­­lom számára. Egyúttal őszintén köszönetemet e- Jezem ki az elmúlt évben szoctalita köztársaságunk továbbfejlesztéséretl­­fejtett igyekezetükért. Az elmúlt ív­ben jelentős eredményeket értünkéi. Bevált a tökéletesített irányítás Mint ismeretes, tavaly kezdünk gazdálkodni népgazdaságunk új tö­kéletesített irányítási rendszere ilap­­ján. Növekedett a gazdasági szevek, az ipari szervek, az ipari és ipítő­­ipari, a közlekedési és más válláatok hatásköre és felelőssége s újraszervez­tük a mezőgazdaság és az élelniszer­­ipar irányítását. Mindez kétségkívül nagy hitással lesz köztársaságunk jövőbeli fíjlődé­­sére. Jelentőségét növeli, hog' még tágabb teret nyit az egyének és a munkakollektlvák, a népgazdasigi irá­nyító szervek és a nemzeti bizotságok kezdeményező munkájára. Tennésze­­tesen az új rendszer még nem hatotta át minden szakasz tevékenyséjét, tel­jes mértékben még nem vált minden egyes munkahelyen a termelés és a gazdálkodás legalapvetőbb »lemévé. Ennek megvalósítása az idei és kö­vetkező évek feladata lesz. Meggyőződésem, hogy ez ssocialista társadalmunk sokoldalú fejlődése nagy' folyamatának kezdete, hogy helyes útra léptünk és ezen kell továbbra haladnunk. A közgazdasági intézkedé­sekkel összefüggésben a többi szaka­szon az egész társadalmi rendszerben is további fejlődésre kerül sor. Teljes mértékben ki fogjuk használni a kö­zösség tapasztalatait, hogy sikeresen építsük fejlődő szocialista társadal­munkat. Sokat várunk a tudománytól, amely mér eddig is sokat tett, számi-' tunk azok részvételére is, akik né­pünk, ifjúságunk művelődésének fej­lesztéséről gondoskodnak. Az említettek, magától értetődően, összefüggenek a szocialista demokrá­cia további elmélyítésével, amely egyenesen elválaszthatatlan a társa­dalmunkban végbemenő minden folya­mattól, annak előrehaladásától. A szo­cialista demokráciának egyre jobban érvényesülnie kell egész életünkben, az emberek, az egyes szervek és szer­vezetek munkájában. Külpolitikai céljaink További szocialista fejlődésünknek, — és ezt tudatosítanunk kell — össz­hangban kell lennie külpolitikai irány­vonalunkkal. Ennek célja a Szovjet­unióval és más szocialista államokkal való kölcsönös barátságunk, szövetsé­günk és együttműködésünk további fejlesztése, hogy velük együtt oldjuk meg a szocializmus problémáit, meg­ismerjük egymás tapasztalatait, tanul­junk egymástól és így hozzájáruljunk a szocializmus, mint az emberiség új, igazságos, a marxizmus-leninizmus tu­dományos alapelvein álló rendje elmé­letének és gyakorlatának közös sike­reihez. Törekvéseink természetesen nem ha­tárolódhatnak el a világ fejlődésétől. Ellenkezőleg, értenünk kell hozzá, hogy kihasználjunk minden hasznosat és haladót, amit az emberiség elért, beleértve a tőkésországokat is. Itt nemcsak a gazdaságra és a tudomány­ra gondolok, hanem a haladó kultú­ára és a művészetre is. Arra, ami elő­segítheti a szocializmus építését, hoz­­lájárul életünk és munkaeredmé­­ínyeink gazdagításához. Külpolitikánk alapelve a békés egy­más mellett élés, amely a békét, a háború veszélyének leküzdését, a né­pek barátságát, minden haladó erő támogatását és a szocializmus erőinek gyarapítását tartja szem előtt. A békés együttélés politikáját nem értelmezzük úgy, hogy szó nélkül el­tűrjük mindazt, amit az imperialista nagyhatalmak az emberiség haladása, vagy a kis nemzetek ellen elkövetnek, amint azt például Vietnamban látjuk. Az Amerikai Egyesült Államok hábo­rús tetteivel megszegi a béke nem­zetközi alapelveit, s katonai agresszió­val törekszik imperialista szándékai érvényesítésére. Ügy sem értelmezzük a békés együtt­élés gondolatát, hogy sor kerülhet a burzsoá és a szocialista ideológia kö­zötti megbékélésre. Továbbra is nyílt ideológiai harcot folytatunk, s egy­szersmind arra törekszünk, hogy ered­ményeinkkel minden egyes területen, a termelésben, a tudományban, a kul­túrában, a művészetben és az embe­rek gondolkodásában bebizonyítsuk a szocializfnus előnyeit. Mindezt szem előtt kell tartanunk akkor, amikor a további lépéseket mérlegeljük, amikor az eddigi tapasz­talatok felmérésével a szocialista tár­sadalom további fejlesztésének útjait keressük, amelyek társadalmunk to­vábbi anyagi és szellemi gyarapodá­sához vezetnek. Ez az út nem könnyű. Ezért szüksé­ges, hogy ennek tudatában minden egyes ember, — dolgozzék bár ipari üzemben, mezőgazdaságban, hivatal­ban vagy tudományos munkahelyen, tudásához, erejéhez és tehetségéhez mérten, véleményével és javaslataival tevékenyen hozzájáruljon problémái­nak megoldásához. A szocializmusnak szüksége van arra, hogy az emberek öntudatosan elgondolkozzanak a poli­tikai, az állami, a gazdasági és a kul­turális ügyek felett, igényli, hogy közvetlenül részt vegyenek megoldá­sukban. Ez a kezdeményezés segíti Csehszlovákia Kommunista Pártját ab­ban, hogy betöltse vezető szerepét a Nemzeti Frontban és az államban, hozzájárul a köztársaság kormánya, a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nem­zeti Tanács és a Nemzetgyűlés felada­tának megvalósításához. Jubileumok éve Az 1968. évben léptünk abba az esztendőbe, amelyben köztársaságunk megalakulásának és szocialista fejlő­dése kezdetének jelentős évfordulói­ról emlékezünk meg. Sok évszázados leigázottság után 1918 októberében megújult mindkét nemzetünk függetlensége, megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a csehek és a szlovákok közös állama. Nagy előrehaladás volt ez nemzeti és tár­sadalmi fejlődésünkben, amit kommu­nista pártunk mindig hangsúlyozott. A München előtti köztársaság kapi­talista köztársaság volt, kormányát tulajdonképpen a cseh nagyburzsoá­zia tartotta kezében, ezért nem tudta és nem is akarta megoldani a dolgozó nép életfontosságú problémáit. Nem teljesítette a szlovák nemzetnek az igazi egyenjogúsággal és sokoldalú fejlődésének biztosításával kapcsolatos reményeit. Nem volt képes megvédeni az ország függetlenségét a hitleri Né­metország támadásától. Egyedül Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, osztály­pozíciójából kiindulva, küzdött követ­kezetesen a munkásosztály, a dolgo­zók érdekeiért, a nemzeti jogokért és a közgazdaság függetlenségéért. Elég megemlíteni a szlovák nemzet fel­­emelkedésének kommunista program­ját, a kommunisták magatartását a müncheni diktátum tragikus napjai­ban, és a fasiszta megszállók ellen a nemzeti felszabadulásért folytatott harcukat. Mindebből logikusan következett, hogy miután a szovjet hadsereg fel­szabadította hazánkat, a munkások, a földművesek és az értelmiségiek a múlt tapasztalataiból kiindulva szo­ciális és nemzeti szempontból igazsá­gos, a szocializmus felé haladó köz­társaságot akartak. Ez volt egyik oka annak is, hogy a nép kommunista pár­tunk politikáját a magáénak vallotta. Csehszlovákia Kommunista Pártja az új köztársaságban mindent megtett azért, hogy maradéktalanul biztosítsa mindkét nemzetünk, a többi nemzeti­ségek dolgozóinak politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, a köz­társaság fejlesztésében való teljes részvételüket. Ma elmondhatjuk, hogy Szlovákia is új életet él, népe egyenjogú a cseh néppel, a szlovák nemzet nemzeti és szocialista szellemben fejlődik, és minden tekintetben gyors léptekkel halad előre. A többi nemzetiségnek is lehetősége van arra, hogy az egyenjogúság alap­ján éljen és fejlődjék, fejlessze kultú­ráját, ápolja hagyományait. Az egységes állam és gazdaság épí­tésében éppen a csehek és a szlová­kok, s a hazánkban élő többi nemzeti­ség, a magyarok, a lengyelek és az ukránok szoros testvérisége, barátsá­ga, erőinek összefogása és együttmű­ködése rendkívül fontos és nagy si­kere szocialista előrehaladásunknak, Ezt az együttműködést tovább kell szilárdítanunk, mert az mindnyájunk hasznára válik. Az idei év rendkívül jelentős ese­ménye lesz a februári győzelem hu­szadik évfordulója. A dolgozó népnek 1948 februárjában a reakció felett aratott győzelme történelmünkben mindig mint nagy forradalmi politikai megmozdulás fog szerepelni, amely véglegesen meghatározta a Csehszlo­vák Köztársaság szocialista fejlődését. Akkor a kommunista párt vezetésével felkelt munkásosztály szövetségesei és segítőtársai a földművesek és az értel­miségiek döntő többségével együtt határozott választ adott a politikailag reakciós burzsoázia szándékaira, mely jobboldali puccsal a köztársaság fej­lődését kapitalista irányba akarta visszafordítani. Ez az egyöntetű fel­lépés visszaverte a reakciós támadást, s végérvényesen megnyitotta a szo­cialista fejlődés útját. A munkásosz­tálynak a dolgozó parasztsággal és az értelmiséggel ezekben a napokban ki­alakult, a csehek és a szlovákok Nem­zeti Frontjának megújhodásában meg­nyilvánuló egysége volt az az alap, amelyre Csehszlovákia Kommunista Pártja támaszkodott a szocializmus nagy gondolatainak megvalósítása fo­lyamán. Ebben az évben kerül sor a képvi­selőtestületek, a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nem­zetgyűlés képviselőinek megválasztá­sára. A választások új alapelvei a szocia­lista demokrácia elmélyítésének to­vábbi lépcsőfokát jelentik. A válasz­tásoktól függ, hogy képviseleti szer­veikbe a legjobb, a legalkalmasabb, a szocializmus eszméihez leghűbb kép­viselőket válasszák meg, akik mind­ennél előbbre helyezik a nép, a köz­társaság és a szocializmus érdekeit. Újból hangsúlyozom, olyan intézke­déseket valósítunk meg, amelyek nö­velik valamennyi képviseleti szerv jogkörét és felelősségét. A felettes szervek sok eddigi jogkörét a járási, a városi és a helyi nemzeti bizottsá­gokra ruháztuk ét. Ez azt jelenti, hogy ezek a szervek az eddiginél sokkal közvetlenebb felelősséggel tartoznak választóiknak. Kedves Polgártársak, Elvtársak! Engedjék meg, hogy röviden érint­sem gazdaságunk fejlődését. Sokat beszélnek gazdaságunk múltbeli és jelenlegi helyzetéről. Tavaly részben már az új irányítási rendszer szerint gazdálkodtunk, új módon és jobban, mint az elmúlt években. 1966-ban, fő­ként azonban a múlt évben kétség­telenül bizonyos jó eredményeket ér­tünk el, bár számos probléma tovább­ra is megoldatlan maradt. Mindenek­előtt növekedett a nemzeti jövedelem, s ebben nagy érdeme van a mezőgaz­dasági dolgozóknak is. Amennyiben az idén is emelkedő irányzatú lesz gazdaságunk fejlődése, az eddiginél még Jobb eredményeket érhetünk el. (Folytatás a 2. oldalon.] GYÜMÖLCS ZDlflSiEVIHÄG A trávnicai, podhajskál, pozbai, ga­­ramkövesdi, kicsindi és a kőhídgyar­­jnati EFSZ-ekben minap zajlottak le a párt- és szövetkezeti taggyűlések, amelyeken a szövetkezeti tagok meg­ismerkedtek a szakosítás új rendsze­rével, vagyis több szövetkezet társu­lásának módozataival. A szakosított egységek számára előre kidolgozott tanulmánya bebizonyította, milyen eredményeket érhetnek el a szövet­­kezetesek eddig kifejtett tevékenysé­gükön kívül, ha egyes gazdasági álla­tokat és növényféléket kirekesztőnek a termelésből. Beigazolódott, hogy ez­által az össztermelés térfogata lénye­gesen bővül, ami viszont kedvezően befolyásolja a munkaegységek érté­kének és azzal együtt az életszínvo­nal emelkedését. Feltételezhető, hogy a fokozott hek­tárhozamok és a gazdasági állatok haszonhozamának növelése folytán jövőre körülbelül 2 koronával, 1970-ig pedig 6—7 koronával emelkedik a munkaegységek értéke a trávnicai, a podhajskái és a pozbai szövetkezeti társulásban. A kéméndl, kicsindi és kőhídgyar­­mati szövetkezetekből alakult társu­lásnál 3—7 koronával emelkedik majd 1970-ig a munkaegységek értéke. Fel­merül a kérdés, vajon mindez meg­valósul-e, hiszen csak tervekről van szó, amelyeknek nem kell feltétlenül bekövetkezniük? Csakhogy a már „be­futott“ hat társulás körül szerzett ta­pasztalatok — amely komplexumok az egész járás mezőgazdasági földte­rületének 25 százalékán gazdálkodnak — arról tanúskodnak, hogy távlati „előrejelzésünkkel“ nem fogtunk mel­lé. Erre vall például a surányi, szál­kái és libádi szövetkezetekből alakult „Felszabadulásunk 20. évfordulója" elnevezésű társulás, ahol a termelés folyamata úgy alakult, hogy a munka­egység értéke nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta a tervezett magassá­got. Ez pedig érthető megelégedést és biztonságérzetet váltott ki a szövet­­kereteseknél. A gazdasági állatok hagyományos neveléséből kiindulva aszerint hatá­rozták meg az egyes állatfajták te­nyésztését, melyik fajtánál érték el a legjobb eredményeket. Az istálló­­trágya-termelés és a szarvasmarha­­tenyésztés olyképp oszlik meg, hogy egy EFSZ-részIegnek legalább egy szarvasmarha-csoportja legyen, as egyik részlegen csak tehenek, a má­sikon növendék üszők és a harmadi­kon csak hízómarha legyen. A trávnicai, podhajskái és pozbai társulásban a megosztás a következő: További társulások az érsekúivári járásban Podhajskán — csak szarvasmarha, sertés és hat hónapnál fiatalabb nö­vendékállat számára lesz hizlalda, Trávnicán — fejőstehenek, sertések és kacsák, Pozbán — pedig előhizlalda lesz üszők és sertések számára. Kéménden — fejősteheneket, serté­seket és libákat, Kőhídgyarmaton —- üszőket és ser­téseket hizlalnak és Kicsinden — szarvasmarha-hizlalda és sertés előhizlalda lesz. Mind a három részlegen azonkívül juhokat is tartanak majd, mivel ott legeltetési lehetőségekkel rendelkez­nek. A szövetkezetek említett társulásai 1968. január 1-i hatállyal kezdik meg működésüket. Addig is néhány teendő elvégzése válik szükségessé: ki kell dolgozni a gazdasági állatok átcso­portosításának, valamint néhány gaz­dasági épület átépítésének terveit, hogy megteremtsék a termelés szako­sításának és összpontosításának fel­tételeit. A növénytermesztési részlegen már a jövő év folyamán szándékoznak ki­dolgozni terveket a szakosítás javítá­sára, hogy 1969-be-n a növénytermesz­tési részlegen kidolgozott tervet az adott körülményekhez képest meg is valósíthassák. Ezáltal bizonyos ter­mények jelentős kirekesztésére kerül sor egyes szövetkezetekben. Az egyes termékek átcsoportosítá­sát, illetve összpontosítását megköny­­nyíti az a körülmény, hogy a kisebb EFSZ-ekből nagyobb egységek alakul­nak, ami természetszerűleg előnyök­kel is jár: egyrészt lehetővé teszi bi­zonyos terményfajták célirányos ter­mesztését, hozzáidomttja a takarmány­­növények termesztését a szakosított állattenyésztés követelményeihez, kö­vetkezetesebben kihasználhatja a gép­parkot, stb. A Trávnica—Podhajská—-Pózba tár­sulás ekképpen 3048, a garamkövesdi, kőhídgyarmati és kicsindi társulás pe­dig 2983 hektár mezőgazdasági föld­területen gazdálkodik majd. A termelés szakosítására és össz­pontosítására vonatkozó új irányelvek aprólékos ismertetése után a szövet­­kezetesek taggyűléseiken megtárgyal­ták és jóváhagyták a javaslatokat. Ez azt jelenti, hogy helyesen értelmez­ték a gazdálkodás új módozatait, ame­lyek a mezőgazdasági termelés szün­telen fokozását célozzák. Ez pedig végeredményében nemcsak a szövet­­kezetesek, hanem egész szocialista társadalmunk érdekeit szolgálja. PAVEL HUDEC mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents