Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-22 / 29. szám
A dolgozó máhegyedek életének természettani feltételei A dolgozó méh nyári munkájában nincs megállás, így a rovar öt heti munka után felőrlődik. Igaz, a dolgozóméh küldetése a szakadatlan munka. Munkáját nem magának, de a közösségnek, a méhcsaládnak végzi, így egyetlen méh a méhcsaládban folyó szakadatlan összmunka egyetlen mozaikja. Ha ezeket a mozaikokat csoportosítjuk és végül egybevetjük, elénk tárul a méhcsalád tarka, színpompás élete és kiolvashatjuk belőle, hogy egyetlen méh mikor és mimódon szól ebbe az életbe. Sokszor foglalkoztunk a mézelőméh legkülönbözőbb életmozzanataival. Tudjuk, ha valamilyen különlegesebb esemény nem jön közbe, a kaptárban zajló élet szabályszerűen és kiegyensúlyozottan, vagyis természetesen folyik. A máhegyedek-: hez eljut a méhcsalád szakadatlanul lüktető vérkeringése, az a táplálék, amelyikhez az anya testéből áradó éltetőnedv van keverve. Amíg ez bőséges meny-: nyiségben jelen van, a mézelőméh egyedei is szabályszerűen, természetesen élnek. A közbe jött változás lehet kisebb vagy nagyobb mérvű, attól függ mi kényszeríti ki. Akármi is az biztos, hogy a méhcsalád eddigi természetes életébe valami rendkívüli történt, az élet nem folyhat szabályosan mint eddig, és a biológiai egység, munkája és élete megváltozik. Ekkor lép fel a méhegyedek szerfölötti alkalmazkodó képessége. Ennek segítségével képes a méhcsalád felgyógyulni, ha a betegség nem volt súlyos. Lássuk, hogyan nyilvánul meg ez az alkalmazkodóképesség? Mykola H. Haydak, aki a Mihesota állam Földművelésügyi Kutató Intézet dolgozója, eltávolította az egyik család fias lépjeit. Ezeket különítőbe tette és frissen kelt méheket bocsájtott rájuk. Nem voltak tehát se dajkaméhek, sem tisztogatók, sem őrszolgálatosak, sem viasztermelők és gyűjtőméhek sem. Az alkalmazkodás teljes hevességgel következett be. A különféle munkákat végző mébegyedek gyorsan alkalmazkod tak. Egyesek már a harmadik napon betájoló kirepüléseket végeztek. Mások ugyanakkor sejteket építettek, amit rende sen csak a 16-ik napon végeznek. A negyedik napon már hektárt, virágport gyűjtöttek és vízre jártak. Haydak a méhek hez anyát sem adott, mivel nem volt éltetőnedv, nem volt vérkeringés, fellépett az aszkőros sürgés-forgás. Hasonló, villámgyors alkalmazkodóképesség nyilvánul meg a méhek között akkor, ha anyanevelés közben a törzscsalád lekerített lépjén vagy akár csőn gősejtekből épített anyabölcső két teszünk át a rajta ülő méhekkel az üvegfalú keltetőbe. Ilyenkor a kijáró méhek az eredeti nevelőcsaládhoz térnek vissza és a kereten csak a fiatalabb méhek maradnak meg. SZIRMAI ISTVÁN NagyoH sokszor tapasztaltam, hogy egyes méhek már másnap kirepüléseket végeztek és vizet, nektárt, virágport hordtak. A jugoszláv Vasziija Moszkov- Ijevics asszony vagy ötszáz 28 naptól idősebb, tehát már régen elsorvadt garatmiriggyel rendelkező, kijáró-dolgozóméhet különített el az anyával együtt egybe fiasító lépre. Ezek a ménap alatt Moszkovljevics aszszonynak kezébe adta a bizonyítékot. Egyik napon látta, amint egy gyűjtőméit a sejtbe hajol. Amint a méh eltávozott, a sejtben levő álea mellett egy csepp pempő fénylett. A gyűjtőméh garatmirigyét mikroszkóppal megvizsgálta és ott volt a bizonyíték. A méh elsatnyult, régi szerve újra kifejlődött. A mirigyek megduzzadtak és tele voltak pempővel. Az idős méhegyed ismét fiatal lett. Ezért állítjuk, hogy a mézelőméh alkalmazkodóképessége hihetetlenül sokoldalú. Ezzel a rendkívüli nagy alkalmazkodó-képességgel magyarázzuk azt, hogy egy összesöprögetett raj, egy jól nevelt anyával, ugyanolyan jól dolgozik, mint egy hasonló nagyságú természetes raj. Csupán az egyedül álló méh életképtelen rovar. Egyedül nem létezhet és ezért a dolgozó méhegyedek életének első természettani feltétele, hogy 1. szabályszerű és kiegyensúlyozott méhközösség állandó tagjai legyenek. Most kissé visszatérünk az hek pempőt már nem tudtak termelni, s így a kikelő álcáknak éhen kellett volna pusztulni. Äm nem ez történt. A méhek ezt a szervi betegséget is azonnal felismerték és a rendkívüli alkalmazkodóképesség néhány előbb említett két kísérlethez. Az egyik kísérlet csak fiatal méheket vizsgált, a másik csak időseket. Az egyik a méhek elöregedését, a másik a méhek visszafiatalosodását igazolta. Haydak a kis méhközösségnek anyát nem adott, Moszkovljevics asszony igen. így Haydak kísérletében az összes szükséges munkamenetek nem voltak biztosítva. A méhek tisztogattak, építettek és hordtak is, csak neveléssel nem foglalkoztak, mert fiasítás nem volt. Ez a család tehát nem volt szabályszerű és kiegyensúlyozott. Hiányzott a vérkeringést biztosító anyai éltetőnedv és a közösségnek pusztulás lett a vége. Moszkovljevics asszony kísérleténél a közösség ugyan nem szabályszerű, de mégis kiegyensúlyozott volt. Akárhogyan is történt, a méhek mindkét esetben kénytelenek voltak az egyes munkaszakaszokon alkalmazkodni, szervileg, bonctanilag előre vagy visszafejlődni, ami mindenkor hátráltat, kivételes és természetellenes folyamat. A végzett munka sohasem olyan tökéletes, mint ugyanaz a munka természetes körülmények között. Rösch és azóta már sokan mások kimutatták, hogy a doh gozóméh nem fejlődik akárhogyan, hanem életnapjai érlelik tisztogatóvá, dajkává, építőviasztermelővé, gyűjtőméhhé, miközben fizikai testalkata állandó biológiai változásokon megy át, vagyis rendes körülmények között nincs szükség a dolgozóméh alkalmazkodó-képességének kihasználására. Az tehát a szabályos, amit Rösch a következő táblázatba foglalt: E táblázattól persze vannak is léteznek eltérő kivételek, de nsak akkor adódnak elő, ha a nézközösség szabályszerűségét és kiegyensúlyozottságát kevésbé fájdalmas vagy nagyon durva közbelépéssel a rendes kerékvágásból kizökkentjük. Ezek után a mézelőméh életének második természettani feltételét így fogalmazhatjuk meg: 2. A méhközösségnek biztosU tani kell, hogy a méhegyedek életnapjaik szerint essenek át a biológiai változásokon és wégezhessék természetes küldetés süket. Ez végül is azt jelenti, hogy fokozatonként és pillanatnyi testi fejlettségük szerint végezzék mindig munkájukat. Csak ilyen munka a legtökéletesebb. Abban a pillanatban, amikor a dolgozóméh természetes fejlődésében zökkenő áll be, ez többé-kevésbé károsan befolyásolja a dolgozó méhegyedek életét isä Életkor Végzett Túlnyomó A testalkat napok________tevékenység___________________ténykedés fizikai változásai_______________ 1 Sejtek tisztogatása Munkabíró, mirigyekkel 2 _________Bábingek eltávolítása_____________________________rendelkező rovar______________. , . ,v ... Viaszt nem termel, nem gyűjt, 4 Idősebb lárvák etetese nem grjej szárnyai gyengék 5 _________________________________________________________ ® „ Fejlett mirigyek. Gyenge szára Fiatal, kikelő és 3 napos Dajka szolgálat nyak. Viaszt nem termel. Mézet 8 lárvák etetese s nem érlel. 10 Virágpor raktározása 11 Mézérlelés Viasztermelés Elsatnyult garatmirigyek í? Sejtepites Gyenge szárnyak Vizhordas l-.pito- es Méztermelés enzimekkel 15 Betájoló kirepulés őrszolgálat Teijes viasztermelés Őrszolgálat Nevelésre már alkalmatlan 17 Tisztogatás 18 Hulladék kicipelés 19 _________________________________________________________________________________________ 20-tól „r , „. T “ Teljesen fejlett szárnyak egészen a Nektár-virágpor gyűjtés Gyűjtőszolgálat Mézhólyag ériéi 35 napig Mezerieies __ Mirigyek satnyák már_________