Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-30 / 52. szám
Az EFSZ»ek járási konferenciáin hallottuk {Folytatás az 1. oldalról) A nagypataki szövetkezet küldöttje Mnravöík mérnök az országos árpolitikát boncolgatta. Kifogásolta azt a módszert, amely szerint az Ipari üzemeknek és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak módjukban áll az árak kialakításában olyan értelemben közreműködni, hogy termelésük rentábllltását biztosítják, de ugyanakkor a mezőgazdasági üzemeiktől senki sem kérdezi, hogy mennyiben rentábilis egyes termékek termelése. Arról is beszélt, hogy a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok — gyakran az új technológia alkalmazása mellett — drágábban végeznek el egyes munkálatokat, mint a szövetkezeti tagok kézi erővel. Állítása bizonyításául a műtrágyakeverést hozta fel. Ha a műtrágyát a szolgáltatásokat nyújtó vállalattal — tehát korszerű technológiával — kevertetik, akkor mázsánként négy koronát kell fizetniük. Ugyanezt a munkát a szövetkezeti tagok két koronáért elvégzik és keresetük is kielégítő. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a szolgáltatások ára a Járási mezőgazdasági társulás kezdeményezése alapján rendezve lesz. Az allstáli szövetkezet elnöke Cserge mérnök a kulturális alap ésszerű felhasználásáról beszélt. Tényekkel bizonyította, hogy a szövetkezetekben meg vannak a szükséges anyagi előfeltételek ahhoz, hogy mint társadalmi szervezetek a falvak kulturális életének fejlődését elősegítsék. Javasolta továbbá, hogy a járás mezőgazídaságl mérnökei alakítsanak mezőgazdasági klubot, melynek keretében rendszeresen megvitathatják a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémákat. működésével akarnak alakítani, ahol jelenleg nagyon alacsony színvonalon dolgozó javító műhely van. A cél tehát kézenfekvő: azt akarják, hogy a kisebb mezőgazdasági Szemek közös beruházással, a tehetséges szakemberek összpontosításával olyan műhelyeket létesítsenek, amelyek összhangban lesznek a gépjavítók irányában támasztott szüntelenül növekvő követelményekkel. A királyfiakarcsai szövetkezet küldöttje Kovács mérnök, amikor a terményfeldolgozó üzemközi vállalkozások mellett foglalt állást, egyben bírálta az Illetékes központi szerveket azért, hogy a feldolgozott és közvetlenül értékesített áru után magas forgalmi adót vetnek ki, és így fékezik a mezőgazdasági üzemek azon törekvését, hogy a „feleslegesnek" nyilvánított teméküket feldolgozzák és értékesítsék. Felszólalásában kitért a nyugdíjrendszerünkben mutatkozó fogyatékosságokra Is. Helytelenítette azt az intézkedést, amelynek alapján azok a kiöregedett szövetkezeti tagok, akik akkor mentek nyugdíjba, amikor a szövetkezet alacsonyabb színvonalon gazdálkodónak volt elismerve, alacsonyabb nyugdíjat kapnak. — Azokról az emberekről van sző — hangsúlyozta Kovács elvtárs —, akik lerakták a szövetkezeti gazdálkodás alapjait és becsületes munkával elérték azt, hogy a szövetkezet példás gazdasággá vált, s akik ezért a munkájukért anyagiakban is kifejezett elismerésre tarthatnának igényt. Igazságtalannak tartja azt is, hogy a munkások és alkalmazottak özvegyeinek nyugdija (legalacsonyabb) havonta száz koronával több, mint a szövetkezeti tag özvegyének a nyugdíja. ban foglalkoznak olyan üzemközi vállalkozással Is, amely a szőlő feldolgozását végezné. Ez a vállalkozás azonban kapcsolatot tartana a borüzemmel Is. Eddig a Járásban már Malackán több szövetkezet közös javítóműhelyt létesített. Ez elvégzi még a nagyobb Javításokat is. A vitában többen felszólaltak és általában helyeselték a társulás, a kooperáció és az üzemközi vállalkozások gondolatát. Általában az a vélemény alakult ki, hogy az egyes üzemek a szakosítás keretén belül minél nagyobb területen termeljék az egyes növényfajtákat, hogy így emelkedjen a hasznosság. Az egyik felszólaló fölvetette azt a gondolatot is, hogy a Losoncon A felszólalók többsége, így például Dömény János, a nyárasdi szövetkezet elnöke, Kovács mérnök, a királyfiakarcsai szövetkezet küldöttje és még mások Is, üzemközi termelő vállalatok létesítése mellett foglaltak állást. Dömény elvtárs határozottan kijelentette, hogy hasznos lenne a járásban — pár szövetkezet társtulajdonaként — takarmányszárító üzemet létesíteni, vagy kisebb konzervgyárat a zöldség és gyümölcsfelesleg feldolgozására. Ha kell, ml megvesszük közösen az állami konzervgyárat is és úgy megszervezzük ott a munkát, hogy nem marad a földeken és a gyümölcsfákon „felesleges áru“. A parasztbecsületiink pedig biztosíték arra, hogy a konzervgyárban is kifogástalan minőségű árut gyártunk — mondotta Dömény elvtárs. Azt az elképzelést azonban, amely szerint a járási mezőgazdasági társulás megalakulása után a járás két gép- és tratkorállomásának munkáját a szövetkezetek által közösen létesítendő üzemközi gépjavító műhelyek munkájával akarják helyettesíteni, nem támogatja. Azt javasolta, hogy a gellel és a csallóközcsütörtökl gépállomások váljanak a társulás célüzemévé, tehát ne más járások részére dolgozzanak mint jelenleg, hanem a mezőgazdasági gépek tervszerű és szakszerű javításával és más Jellegű munkájukkal is szolgálják a járás mezőgazdasági üzemeit. Álláspontját csak helyeselni lehet — így nyilatkozott Németh Jenő mérnök, a termelési Igazgatóság vezetője Is. Tájékoztatásképpen azonban megjegyezte azt Is, hogy üzemközi gépjavító műhelyeket csak azoknak a kisebb mezőgazdasági üzemeknek a közre-Radimák elvtárs, a vásárvámosi EFSZ küldöttje a termelés gazdaságosságáról beszélt. Megemlítette például, hogy a takarmánycirok termesztése sokkal kifizetődőbb, mint a kukoricáé. Bírálta a Rimaszombati Cukorgyárat, mert a száz vagon répaszelet helyett lényegében száz vagon „trágyát“ szállított a szövetkezetnek. Persze a bírálat azoknak is szólt, akik a vásárvámoslaknak járó répaszeletet Rimaszombatból utaltatták ki annak ellenére, hogy a szövetkezet az összes cukorrépatermését a Diószegi Cukorgyárba szállította. Felszólalását azzal zárta, hogy a járási mezőgazdasági társuláson még gondolkodnak s ha úgy látják, hogy megéri, akkor majd belépnek. A konferencián jelen volt Frantisek Dvorsky, a kerületi pártbizottság vezető titkára. Szabó Gyula, a Terményfelvásárló Vállalat kerületi igazgatója és Majó elvtárs, a járási pártbizottság titkára Is. Felszólalásukban köszönetét mondtak a járás szövetkezeti tagjainak a mezőgazdasági termelésben elért példás eredményeikért és ígérték, hogy segítséget nyújtanak az előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésében. Dvorsky elvtárs hangsúlyozta, hogy ő és munkatársai tanulni járnak a dunaszerdahelyl járásba, mint hazánk egyik legjobb mezőgazdasági járásába. El akarják sajátítani, majd a további járásokban is terjeszteni azokat a korszerű módszereket, amelyek a dunaszerdahelyl Járásban rendkívüli eredményekhez vezettek. PATHÖ KÁROLY A szövetkezeti konferencián arról számoltak be, hogy a mezőgazdasági nyerstermelés a mült évihez viszonyítva 9,7 százalékkal emelkedett. Különösen az állattenyésztésben elért eredmények kiválóak, ahol az emelkedés 17,4 százalékos. Természetesen ezáltal jelentősen emelkedett a szövetkezet nyersjövedelme és a tagság átlagkeresete Is. A múlt évi sikeresség ellenére még mindig alacsonyak a hektárhozamok a losonci járásban, és az állatok hasznossága sem kielégítő. A hektárhozamok terén jelentős különbség van az egyes mezőgazdasági üzemek között. A járás délnyugati részében voltak szövetkezetek, ahol 30 mázsán felüli átlaghozamot értek el búzából. De sok az olyan EFSZ-ek száma is, ahol még mindig 20 mázsa körül mozog az átlaghozam. A járásban eddig a vetésterület 10 százalékán termeltek rozsot, holott csak 16,5 mázsás átlaghozamot értek el. Ezért ősszel a búza javára csökkentették a rozs vetésterületét. A vitában felszólalók a kísérletezések alapján azt bizonygatták, hogy a legmagasabb hektárhozamot a Mironovszkája búzafajtából érték el. Ezért ősszel a mezőgazdasági üzemek közül több, a vetésterület Jelentős részében ezt a nagyhozamú búzafajtát vetette. A felszólalók közül többen foglalkoztak a garantált bérezés jelentőségével. Sajnos, sok helyütt a tagság nem akarja, hogy ezt a haladóbb jutalmazási rendszert vezessék be, holott azok a szövetkezetek, ahol már évekkel ezelőtt bevezették a szilárd jutalmazást sokkal gyorsabban fejlődnek. Genyo György, az ipolynyékl szövetkezet főkönyvelője a specializálás jelentőségével foglalkozott. Bizonygatta, hogy minél kevesebb növényfajtát termelnek, annál jobban lehet Kassán A küldöttek érdeklődéssel hallgatták G é r e c Pavol mérnöknek, a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóság vezetőjének beszámolóját. Kijelentette, hogy a tökéletesített tervszerű irányítás segítségével bizonyos részbeni sikereket értek el a termelés fokozásában, valamint a piaci termelésben. Az eddigi Intézkedések megfelelő anyagi és ökonómiai alapot teremtettek ahhoz, hogy két-három éven belül a kassal járás Is felsorakozzon a kelet-szlovákiai kerület, sót Szlovákia legjobb mezőgazdasági járásai közé. Bratislavában — A Bratislava-Vidéke járás mindig a haladás élén állt. Itt alakult meg elsőnek például a zöldségtermelők üzemközi vállalkozása, amely már a termény értékesítése terén külföldi kapcsolatokat Is teremtett. A járási konferencia előtt sokat vitatkoztak a járási mezőgazdasági társulás létesítéséről és a konferencián úgy döntöttek, hogy Bratislava város és Bratislava-Vldék földművesei közös járási mezőgazdasági társulást létesítenek. A résztvevők örömmel szavaztak a társulásra, mert úgy vélik, hogy közösen jobban boldogulnak majd, ellenben két társulás szétforgácsolta volna erejüket. A társulás előtt komoly program áll. A járás eddig is élen haladt a mezőgazdasági termelés szakosításában. A termelési feltételeknek megfelelően már eddig is úgy csoportosították a technikai növényeket, a zöldséget, a korai burgonyát, hogy azokat kevesebb üzem nagyobb hasznossággal termeszthesse. A cukorrépát például még 1960-ban 64 EFSZ termelte 30 hektáros parcellákon, az 1966-os évben pedig 44 EFSZ és állami gazdaság már 37,5 hektáros földtáblákon foglalkozik a cukorrépa termesztéssel. A Jövőben a tervek szerint csak 12 üzem foglalkozik majd a zöldségtermesztéssel. A járásban nagy munkát fejtettek ki a gyümölcstermesztés terén is. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 100 hektáros gyümölcsösökkel foglalkoznak és a járásban eddig már összesen 829 hektár gyümölcsös van, de 1970-ig már 1800 hektár lesz. A tejtermelés szakosítása szintén meghozta az eredményekét. Amíg a szakosítás előtt tehenenként évente csak 1860 litert fejtek, 1960-ban már 2707 litert. A piaci termelés ezen a szakaszon közel 8 millió koronával emelkedett. Szép sikereket értek el a borjúnevelés szakosítása terén is. A járási társulásba a követelményeknek megfelelően tovább fejlesztik a kooperációt, az integrációt, az üzemközi vállalkozásokat. A sertéshústermelésre például üzemközi vállalkozás jön létre Bratislavában, amely felhasználja az üzemi konyhák hulladékait. A Szenei Állami Gazdaság és a püspöki szövetkezet lucernallszt-őrlő berendezést épít. De több helyen létesítenek 3—4 mezőgazdasági üzem részvételével hizlaldákat. Üjab-A termelés összpontosítása és szakosítása e járásban az átlagosnál sokkal nehezebb feladat, hiszen 60 739 hektárnyi szántóterületen 86 EFSZ és 4 állami gazdaság osztozik. Haladást értek el a technikai növények, a zöldség, a burgonya, a kukorica és a cukorrépa termesztésének összpontosításában, az őszi búza részarányának növelésében a rozzsal szemben, viszont az állattenyésztésben nem sikerült elképzeléseiket teljes mértékben megvalósítani. A mezőgazdasági teljes termelés értéke ugyan az 1967. évi tervvel szemben 25 millió koronával alul marad, viszont összehasonlításban az 1966. évi számokkal 28 millió koronával nagyobb, s elérte a 486 millió koronát, ami négy év alatt 78 millió koronás emelkedést jelent. Ez a mezőgazdasági terület hektárjaként az EFSZ-eknél átlag 6361 koronát, az állami gazdaságokban pedig 7357 koron't eredményez. Búzából 1967-ben érték el az eddigi legnagyobb átlagos járási hektárhozamot 25,4 mázsával, miközben például a kenyheci EFSZ 43 mázsát, a péderl EFSZ 38 mázsát, a migléci EFSZ pedig 37,7 mázsát takarított be. Visszaesést jelent az évelő takarmányfélék területének 2000 hektárral bekövetkezett csökkenése, aminek következtében csak 70 °/o-ban kielégítő mennyiségű a szénakészlet. Egy szerencse, hogy mezőgazdasági dolgozóknak is legyen egy érdekvédelmi szakszervezete. Eddig ugyanis ezen a szakaszon semmilyen szervezet nem képviseli a földműveseket. Javasolták, hogy a járás küldötte ezt a gondolatot vesse fel a szövetkezetek VII. kongresszusán. Általában, amint már említettük, a konferenciára jellemző volt a nyílt vita, az üzemközi vállalkozások létesítésének népszerűsítése és a szakosítás elmélyítésének gondolata. A bratislavai járás földművesei tehát a jövőben egy társulásba tömörülve haladnak tovább a mezőgazdaság fejlesztésének útján. BALLÁ JÓZSEF gépesíteni. Szerinte főleg a speciallzálásnak és a szilárd pénzjutalmazásnak tudható be, hogy a szövetkezet jövedelme 1963-től megduplázódott. A főkönyvelő a növekedési prémium jelentőségével is foglalkozott. Mivel nagyobb gondot fordítottak azokra a terményekre, amelyeknek a felvásárlása után jár az 50 százalékos pótlék, ebben az évben 702 ezer koronás jövedelemre tesz szert a szövetkezet. A járás nyugati csücskében levő szövetkezetnek komoly gondot okoz a fiatalok foglalkoztatása. Ezért a főkönyvelő kérte, hogy társulás, avagy valamilyen formában létesítsenek náluk baromfikombinátot. A baromfinevelésben az utóbbi években sokan szereztek tapasztalatot nálunk, és a járási átlagban is ők érték el a legmagasabb tojáshozamot, 202 tojást egy tyúktól. A vitában felszólalt doc. dr. Koloman Buda, az SZNT mezőgazdasági és közélelmezést megbízottja Is. Botfa elvtárs örömmel állapította meg, hogy a losonci járásban Is megszilárdulnak a szövetkezetek. „A tudományos technikai forradalomnak óriási jelentősége van a mezőgazdaságban“, — mondta többek között beszédében. A takarmánykeverők, műtrágya, nemesített vetőmag és a szolgáltatások javulása az alapja a termelés jelentős fokozásának. Részletesen foglalkozott még az ország gabonaellátásának helyzetével és egyben indokolta is a búza vetésterület kiszélesítésének a fontosságát. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy a losonci konferencia Inkább ünnepélyes jellegű volt és a VII. szövetkezeti kongresszus irányelvének tükrében nem mérlegelték alaposan a mezőgazdasági üzemek problémáit, s így a konferencia nem adott választ sok olyan kérdésre, amely akadályozza a gyorsabb ütemű fejlődést. TÖTH DEZSŐ 186 tonna lucernamag termett, amely rekordmennyiség nagy területen teszi lehetővé az alávetést és a jövőbe már optimizmussal nézhetnek. Cukorrépából az Idei 367 mázsás hektáronkénti járási átlag eddig a legnagyobb, miközben az EFSZ-ek átlaga 380 mázsa volt. Például a N. Polhorai EFSZ 651 mázsás, a buzitai 537 mázsás, a dru2- stevnál 532 és migléci EFSZ is hasonlóan kiemelkedő hozamokat értek el. A tejelékenység évi és tehenenkénti járási átlaga 2000 liter, ami rohamosan emelkedni fog, mivel felszámolták a gümőkórt, 5000 tehenet és 2500 üszőt kiselejteztek. A tenyészállomány céltudatos javítása folyik, melynek keretén belül például 416 keletfríz fekete-fehér tejhasznosftású üszőt hoztak be Dániából. Az egy anyától választott malacok száma 1967-ben átlag 13, az állami gazdaságokban pedig 14,5 volt, ami nagy bonyodalmat okozott az eladásnál. A javuló gazdasági eredményeknek köszönhető, hogy 1967-ben a szövetkezetekben a munka jutalmazására 133 millió koronát fizettek ki, amiben 20 millióval múlták felül az előző évet. Az 1968-as évvel kezdődő terveikben szerepel többek között Kassa városmelléki mezőgazdasági termelésének előnybe helyezett fejlesztése, jövőre 600 vagonnal, 1970-ben pedig 1800 vagonnal több gabonát kívánnak termelni a járásban. A szántóterületen tiszta tápanyagban hektáronként 200 kg műtrágyát akarnak adagolni, továbbá takarmányozási célokra fejleszteni a répatermesztést. A Kecerov— OlSavai körzetben műtrágyakeverő üzemet és mezei repülőteret létesítenének üzemközi vállalkozás formájában, az EFSZ-ek, a felvásárló üzem és a gépállomás bevonásával. Kooperációs alapon fejleszteni tervezik az együttműködést a Vetőmagnemesítő és Termesztő Vállalattal a fűmag- és a heremagtermesztés terén. Megalakítják 1588. március 31-lg a Zöldségtermesztők Társulását, hogy alapvető változást érjenek el a friss zöldséggel való ellátásban. A szepsi körüli síkságon szőlőt telepítenek. Hat összpontosított borjúnevelő működését kezdik meg. A szarvasmarha hizlalást 1969-től kooperációs alapon fokozatosan átadják a tőketerebesl és a michalovcei járásnak, a növendékmarhák nevelését pedig a hagyományosan legelőgazdálkodást folytató rozsnyől járásnak. A lemaradó szövetkezetekben az állami gazdaságok teljesítménynormált vezetik be 18,— koronás normaértékkel. Az összes EFSZ-ekben megkezdik a szövetkezet megalakításakor beadott Ingó és Ingatlan ellenértékének kifizetését. A Somodlban és Csécsen megvalósuló nyugdíjkiegészítést fokozatosan mindenütt bevezetik. Az 1968-as év első felében, megalakítják a Kassal járási Mezőgazdasági Társulást. A járási konferencián tizennégy felszólaló fejtette ki véleményét a legfontosabb kérdésekhez majd megválasztottak tizenhat személyt, akik az EFSZ-ek VII. Országos Kongresszusán képviselik majd a kassai járás mezőgazdasági dolgozóit. KUCSERA SZILÁRD Galániai járásban______ December 18-án a szokottnál jóval forgalmasabb volt Nagyfödémes hétköznapja. Ide sereglett össze a galántal járás szövetkezeteinek, mezőgazdasági üzemeinek népes küldöttsége, hogy — járási konferencia keretében — felmérje a nagyüzemi közös gazdálkodás eredményeit, rámutasson a fogyatékosságok okaira, s utat Jelöljön a további előrehaladáshoz a XIII. pártkongresszus határozata értelmében. Élénk, tartalmas vitát eredményezett Lombos Kornél mérnöknek, a járási termelési igazgatóság főkormányosának beszámolója. Az ezelőtti konferenciáktól eltérően — nagyon helyesen — nem a babérokon nyugvás, vagy az öntömjénezés, hanem az egészséges útkeresés, a hibák megelőzése, az okosabb, ésszerűbb, gazdaságosabb termelési feltételek megteremtése jellemezte. így például a sókszelőcel szövetkezet küldötte, Kubiá mérnök a többi között a terméshozamok további emelésének lehetőségeire mutatott rá, amikor a komposzttermelés minőségére, a zöldtrágyázás jelentőségére, a meliorációs munkák ütemesebbé tételére utalt, kihangsúlyozva: „A mezőgazdasági üzemek ne várjanak Időtlen időkig állami segítségre, hanem önerejükből lássanak hozzá kisebb beruházási költséget igénylő munkálatok elvégzéséhez“. Majd hozzátette, nem ártana, ha az Állami Bank rugalmasabban folyósítaná a hosszúlejáratú hitelt. Holiéka elvtárs, a sopornyai szövetkezet küldötte szintén olyan hiányosságokra mutatott rá, amelyek sok bosszúságot okoznak a mezőgazdasági üzemeknek. így például rossz cslrázóképességű vetőmagot kapnak. Ami még aggasztóbb: évről évre nem tudnak hozzájutni az igénylés ellenére sem, gyümölcsfacsemetékhez. Bírálta mezőgazdasági gépgyártásunkat: „Ne a betonra, a szántóföldekre gyártsanak traktortl Elegendő pótalkatrészt, jő minőségű ekéket, vetőgépeket várunkl“ Köztudott, hogy így igaz: vajon meddig húzódik ennek az akut kérdésnek a megoldása? Itt az ideje, hogy az illetékes szervek napirendre térjenek a dolgok fölött! Nagy István, a nádszegi szövetkezet elnökhelyettese sem hallgathatta el, hogy a cukorgyártól rossz csírázóképességű vetőmagot kaptak, ennek következtében 30 hektárnyi cukorrépát ki kellett szántaniuk, s újra bevetniük. A többi között bírálta a Vágsellyei Gépjavító Üzemet Is, hogy munkája nem megfelelő, s ezen mindenképpen javítani kell. Majd arról az örömteljes fejlődésről adott számot, amely az utóbbi években bekövetkezett közös gazdaságukban: a tejhozamot például ebben az évben 2500 literről 2900 literre emelték, s a jövő évben már 3000 liter évi fejésl átlagot akarnak elérni. A sertéshús kilónkénti termelési költségét 9,60 koronáról 8,36 koronára csökkentették. — Sokat várunk a járási mezőgazdasági társulástól — mondotta. S annak a reményének adott kifejezést, hogy a társulás tágüzemet egyenlő partnerekké válnak, s nem kerülhet (Folytatás a 4. oldalon) SZABAD FOí DMÜVES 3 1967. december 30.
