Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-30 / 52. szám
Meghitt ünnepség Á bratlslaval Carlton szállóban még az ünnepeik előtt 27 egységes földmű vessző vetkezet, valamint 25 gép- és traktorállomás és állami gazdaság Igazgatója Jött össze. Az ezernyi fényben csillogó csillár alatt sok-sok Ismerős arcot láttam. Mind olyan emberek, akik a falu szocializálása első éveiben már ott álltak az élenjárók sorában. Többen megőszültek a többéves harcban, de helytálltak. Megilletődve vették át a szövetkezetek megalakulásának 15. évfordulójára kiadott emlékplaketteket, valamint a mezőgazdaságban elért eredményekért az oklevelet. Többek között ott volt Szikszai Vilmos, az Ipolysági szövetkezet elnöke, Hromada Pál, a Szlovákgyarmati Állami Gazdaság igazgatója, Seres Lajos, az Ürföldl Állami Gazdaság Igazgatója, Bielik Gyula, a virtl szövetkezet elnöke, Ondrej Gazdik, a klszellői szövetkezet elnöke, Ján Humennfk, a kvakovcei szövetkezet elnöke, Tóth István, a kehnyeci szövetkezet elnöke és még sokan mások. Elbeszélgettünk az elnökökkel, Igazgatókkal és meggyőződtünk róla, hogy a mezőgazdasági üzemek a kezdeti nehézségeket leküzdve ma már Igazán méltó partnerei az Ipari üzemeknek és Joggal vették át az emlékplaketteket, okleveleket. Dr. Koloman Botfa professzor, földművelési és közélelmezési megbízott ünnepi beszédében a mezőgazdaság eredményes fejlődéséről beszélt. Többek között megemlítette, hogy a mezőgazdaságban egyre javul a kereseti lehetőség. Amíg 1951-ben egy állandó dolgozóra 7354 korona bér Jutott, 1967- ben már elérte az évi 12 ezer koronát, ami megközelíti a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók bérének szintjét. Ha lassan Is, de egyre javul az Idősebb szövetkezeti tagok nyugdíjellátása is. Amíg 1960-ban a nyugdíjas szövetkezeteseknek 127 millió koronát fizettek kt, 1967-ben már 417 millió koronát. Koloman Boda elvtárs ezután megemlítette, hogy mind az EFSZ-ek, mind az állami gazdaságok eredményesen fejlődnek. Aránylag rövid idő alatt fejlett mezőgazdaságot sikerült kiépíteni. Ez egyrészt azért is lehetővé vált, mert egyre több a mezőgazdaságban a szakember. Ma már 24 ezer szakember dolgozik a mezőgazdaságban, ebből 5000 főiskolás, 12 ezer pedig középiskolai végzettségű. Most újabb 4500 főiskolás, és 11 ezer középiskolás szakkádert képezünk. A mezőgazdaság fejlődése a háborúelőtti szinthez mérten is emelkedik. Szlovákiában például 52 százalékkal magasabb a mezőgazdasági termelés, mint a háború előtti években. Azonban, hogyha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a mezőgazdasági terület 168 ezer hektárral csökkent, akkor az emelkedés 60 százalékos. Boda elvtárs azután foglalkozott a mezőgazdaság Jövő évi terveivel, a járási mezőgazdasági társulásokkal és más időszerű kérdésekkel. Az ünnepség résztvevői a beszámoló után még nagyobb bizakodással emelték poharukat a szövetkezetek 15. évfordulójára, az elért eredményekre, és a még gyorsabb fejlődést igérő új évre. (bállá) Karácsonyi tragédia Karácsony napján Mojmírovcéröl Nyitrára utazott Kondvárné a lányához, hogy ott töltse az ünnepeket. Amikor azonban az ajtón kopogtatott, senki sem nyitotta ki. Miután hiába zörgette hosszabb ideig, hazatért falujába. Másnap újra felkereste lánya lakását, de akkor sem nyitott ajtót senki. Ekkor a szomszédok segítségével betörték az ablakot, és a lakásban szörnyű kép fogadta őket. Holtan találták vejét, lányát, és két unokáját. Az orvos már csak a halálesetet állapította meg. A vizsgálat megállapította, hogy az áldozatokat gáz ölte meg. A fő gázvezetékből a fal pórusain átszivárgóit a gáz és ez okozta a tragédiát. Minőségi változások a kassai járás nemzeti bizottságainak életében A kassai járásban a választási időszak alatt a nemzeti bizottság munkájában minőségi változás következett be. Előtérbe került a községek és városok fejlesztése, építése és szépítése, az élet- és a munkakörnyezet javítása, a politikai és kulturális nevelő munka, a helyi tartalékok kiaknázása, a szolgálatok kiszélesítése, mindazon dolgok, amelyek a dolgozók érdekeit szolgálják. A kassai járásban a nemzeti bizottságoknak sok problémát kell megoldani, hisz a járás lakossága négy év alatt 32 ezer lakossal növekedett. Ez szükségessé tette a kereskedelmi hálózat gyorsabb építését. Erre a célra 18,5 millió koronát fordítottak. Különösen vidéken épül sok üzlethelyiség; összesen 26 községben. A lakosság szaporodása következtében új iskolákat is kellett építeni. Ezen a téren is szép eredmények születtek. Összesen 12 új alapfokú Iskolát adtak ét rendeltetésének 219 osztállyal. Ezenkívül a lakosság önsegélyes akciójának eredményeként 13 kisebb iskolában kezdhették meg a tanításit. Azonban ezen a téren még sok a munka, mert az iskolásgyermekek 27,8 százaléka még mindig több műszakban kénytelen tanulni. Az önsegélyes mozgalom keretében átadtak még 8 óvodát és 5 bölcsődét. A nemzeti bizottságok nagy gondot fordítottak az utak javítására, portalanítására is. Több mint 50 községben 84 km bosszúságban javították, portalanították az utakat. A nemzeti bizottságok, EFSZ-ek, állami gazdaságok és egyéb ipari üzemek 5 millió 375 ezer 300 koronával járultak hozzá a közcélokat szolgáié intézmények, épületek és utak javításéhoz, illetve újak építéséhez. Az önsegélyes akcióban felépített épületek értéke több mint 55 millié korona. Ezek közül megemlíthetünk 8 kultúrházat, 10 2 SZABAD FÖLDMŰVES 2987, deoember 30. tűzoltószertárt és több sportlétesítményt. Említésre méltó, hogy járásunk területén üdülőközpont épült Kassahémorin, Idabukócon, a Súgóvölgyben, Aboson és Aranyidán. Ezeken a területeken 279 egyéni, 34 üzemi és 110 kerti üdülő építésére adtak engedélyt. Ma már Kassát is üdülésre megfelelő kertecskék szegélyezik. A nemzeti bizottságok hozzájárulásával javult a helyzet szociális szakaszon is. Ma a járásban több mint 35 ezer nyugdíjas, 164 millió koronánál is több járadékot kap évente. Az alacsony nyugdíjakat 7000 esetben emelték, összesen több mint 600 ezer koronával. A mezőgazdasági nyugdíjasok helyzete is javult, erre a célra a szövetkezetek 15 millió koronát fizettek ki. A járásban 1656 nyugdíjas dolgozik. A nyugdíjasok számára klubot létesítettek Kassán, Szepsiben, Mezenzéfen, Jászén, Hernádtéhányon, Perényben, Enyickén és Tornaváraljén. A szolgáltatások kiszélesítésének mozgalmába szlovákiai méretben első helyre kerültünk. A járásban 237 kisüzem működik, a helyi nemzeti bizottságok mellett. Hogy ezen a téren milyen nagy a fejlődés, azt két számadattal érzékeltethetjük. A helyi gazdálkodási üzemek bevétele 1964-ben 1 millió 700 ezer korona volt, 1967- ben pedig már 20 millié korona és ebből 5 millió korona a tiszta haszon. Ezenkívül még 430 kisiparos igyekszik kielégíteni a lakosság szükségleteit. A kassai járásban tehát a nemzeti bizottságok munkája minőségi változáson ment át. Amíg azelőtt főleg az eladási szerződések teljesítésével és más egyéb olyan dolgokkal törődtek, amelyek inkább az illetékes üzemekre tartoztak, ma már minden erejüket arra összpontosítják, hogy választóik egyre jobban élhessenek és munka után szórakozhassanak, sportolhassanak. Nem könnyű volt Idáig érni, de a nemzeti bizottságok funkcionáriusait az a gondolat fűtötte, hogy a választék bizalmát ki kell érdemelniük. IVÁN SÁNDOR, Kassa ACSKP Központi Bizottsága december 19—21 között ülést tartott, és határozatot hozott a népgazdaság fejlesztéséről és az életszínvonal alakulásáról az 1968-ban és az 1970-ig terjedő időszakban . A határozat megállapítja, hogy a termelés kedvezően növekezdett. Az Ipari termelés 6,1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3,5 százalékos, és az építőipari termelés 7,3 százalékos növekedést mutat. Gyorsul a növekedés a feldolgozó iparban. A mezőgazdaság a háború úta most érte el a legmagasabb szintet. A felvásárló vállalatok 50 ezer tonnával több húst, 145 millió literrel több tejet és 30 millió darabbal több tojást vásároltak fel, mint 1966-ban. A mezőgazdaság így hozzájárult az élelmiszerpiac és általában gazdasági helyzetünk stabilizálásához. Láthatáron az ötnapos munkahét A termelésben elért sikerek lehetővé teszik a társadalmi termék legalább 5 százalékos gyarapítását és a nemzeti jövedelem mintegy 6—7 százalékos növelését. Az életszínvonal emelkedésére a lakosság pénzbevételének gyorsabb ütemű gyarapodása és különösen az átlagbérek emelkedése jellemző. Az ország lakosságának jövedelme mintegy 10—11 milliárd koronával lesz nagyobb. Az átlag havibérek 5 százalékkal, a létfenntartási költségek mintegy 1,5 százalékkal emelkednek, úgyhogy a reálbérek emelkedése megközelítőleg 3,5 százalékos lesz. Ez a dolgozók havi keresetének mintegy 75 korona növelését jelenti. A szocialista szektorban foglalkoztatottak száma (EFSZ-ek nélkül) 90— 100 ezer fővel növekszik. A határozat foglalkozik a gazdaságfejlesztés irányával, és amint már említettük, főleg az életszínvonal emelkedésének problémájával. Az 1968—1970-es években meggyorsul a nemzeti jövedelem növekedése. Eltérően a negyedik ötéves tervben feltételezett 22—24 százalékos növekedéstől. a nemzeti jövedelem ezekben az években 31—32 százalékkal nő. Az átlag keresetek évente mintegy 3,8 százalékkal növekednek, ebből az ipari dolgozóké 2,7—2,9 százalék. A határozat kiemeli, hogy továbbra is nagy támogatást nyújtunk a többgyermekes családoknak, mert növeljük a családipótlékokra fordított összeget. A fizetett anyasági szabadságot 26 hétre hosszabbítjuk meg. A jövőben az életszínvonal emelésével párhuzamosan egyre többet törődünk azzal a kérdéssel, hogy a dolgozóknak legyen elég szabad idejük. Röviden arról van szé, hogy rövidebb idő alatt jobb minőségű munkával ugyanannyit termeljünk és többet pihenjünk, szórakozzunk. Ezért célul tűztük, hogy a heti munkaidőt 42,5 árára csökkentjük, és fokozatosan áttérünk az ötnapos munkahétre. Ennek műszaki, gazdasági, technológiai és szervezési feltételeit az 1968-as évben kell megteremteni. 0 A losonci Polana textilüzem az új évben ünnepli 100 éves évfordulóját. A „születési“ évfordulóra 11 millió koronás költséggel csinosítják az üzemet. Ezenfelül üzembe helyeznek 40 nagyteljesítményű Picanol típusú olasz szövőgépet. • A michalovcei Járásban két nap alatt három tűzeset volt. A tüzet egyrészt gyerekek, másrészt felelőtlen felnőttek okozták. 0 A Magas Tátrában 90 holland vendég üdült az ünnepek alatt. Január végén Svédországból, Dániából és Finnországból, valamint az NDK- ből és Magyarországról további külföldi csoportok érkeznek a Tátrába. 0 Tátra-Lommcon 1969-lg 19 millió koronás költséggel újabb hotelt épít a Poprád Jednota. Az öt emeletes szállodában 120 vendéget szállásolhatnak el. A hotelhoz különbözó Játszóterek és szauna fürdő is tartozik majd. 0 A Magas Tátra látogatói az ünnepek alatt kevés örömben részesültek. Az alacsonyabb helyeken eső esett és csak a magasabb hegycsúcsokon havazott. A jelentések szerint a hó vastagsága Stary Smokovecen 40 cm, Tátra Lomnicon 28 cm, a Kő-tónál 30, a Csorba-tónál 83 cm volt. Poprádon viszont a hótakaró teljesen eltűnt. 0 A komáromi Magasépítő Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 52 kollektív és 7 egyéni vállalást tettek. A szocialista munkaverseny lehetővé tette, hogy évi tervüket jóval előbb teljesítsék, és terven felül még mintegy 2 millió korona értékű munkát vézezzenek. H. L. Helyes-e a kisajátítási végzés ? Több nyitragerencséri olvasónk nemrég kapta kézhez a nyitraí JNB építészeti osztályának döntését, amely szerint több telküket egészben vagy részben kisajátítják a Kerületi Beruházási Alakulat (KIU) Javára, Chrenova II. elnevezésű ű] modern lakónegyed létesítésére. Az érintett tulajdonosok elismerik, hogy a kisajátítás fontos közérdek Javára történik, de a legtöbben közülük nincsenek megelégedve a döntés kártérítésre vonatkozó részével, amely a Tt 1964/73 sz. hirdetmény 16. paragrafusa 2. bekezdése értelmében az 500 négyzetméternél nagyobb terület igénybevétele esetén kártérítést föld formájában igér „a földért“ elv alapján minden pénzbeli térítés nélkül, és az idézett paragrafus 2. bekezdése értelmében az 500 négyzetméternél kisebb terület kisajátítási ellenértékét négyzetméterenként 0.40 koronában állapítja meg, minden további juttatás nélkül. A kisajátítási végzés indokolásából kitűnik, hogy a JNB nem ismerte el a tulajdonosok álláspontját, hogy nekik a kártalanítás a Tt 1964/73. sz. rendelet 15. paragrafusa értelmében jár éspedig az újabb kiegészítő rendelkezések értelmében ötszörös öszszegben. A JNB végzésében rámutat arra, hogy a tulajdonosok által igényelt 15. paragrafus szerinti kedvezőbb kisajátítási ellenérték csak az olyan telekért Jár, amely igazolhatóan családi ház építésére — udvarral és kerttel — szolgál, de ezek esetén többségében mezőgazdasági területet (réteket és szántóföldeket) vettek igénybe s ezért nem hajlandók az említett rendelkezés értelmében kártalanítást fizetni. Olvasóink kérdik, helyes-e a JNB végzésének álláspontja? A Tt 1964/73 sz. rendelet 15. paragrafusa 1. bekezdése értelmében akkor Jár pénzbeli térítés (800 m2-tg ötszörös összegbeen), ha igazolhatóan családi ház (udvarral és kerttel) építésére meghatározott telekről van sző. — Ezen jelleg eldöntése szempontjából a JNB beépítései tervei a mértékadóak (a telekkönyvben feltűntetett kultúra nem irányadó. Az esetleges fellebbezés csak akkor járhatna eredménnyel, ha a kérdéses igénybevett telkek ilyen Jellegét a beépítési tervek (územny plán) alapján az érdekeltek igazolni tudnák. Egyébként a 15. § bekezdése alapján a JNB az érintett tulajdonos kérelmére házhely, kert pénzbeli kártérítése helyett más telket, házhelyet juttathat személyi használatba az esetleges árkülönbözet megtérítése mellett. Ha az említett módon nem Igazolható az igénybevetett telkek azon jellege, hogy családi házak építésére voltak kijelölve és az igénybevett terület meghaladja az 500 m2-t, a földért föld jár. A rendelet 16. §-a 3. bekezdése értelmében az ilyen „pótföldet“ a JNB juttatja az érintett tulajdonosoknak a kisajátítási végzés Jogerőre emelkedése után éspedig nemzeti tulajdonban levő földekből, de csak akkor, ha azt a kisajátított tulajdonos kéri. A pótföldet lehetőleg ugyanabban a községben kell juttatni, de ha ott nem lenne megfelelő telek, másutt is Juttatható. Dr. F. J. A SZABAD FÖLDMŰVES VÁLASZOL: A volt EFSZ tag szabadságigénye T. J. olvasónk levelében írja, hogy 12 évi EFSZ tagság után már 5. éve az állami birtokon dolgozik, amely nem hajlandó az EFSZ-ben ledolgozott éveit a szabadság szempontjából beszámítani. Olvasónk most 58 éves, kérdi, mennyi szabadságra van Igénye. Mivel olvasónk nemsokára eléri az öregségi nyugdíj korhatárát, kérdezi, hogy mennyi ledolgozott órát számítanak egy napnak, illetve hány napot egy évnek? ^ Ha olvasónk az EFSZ-böl közvetlenül az állami birtokra ment dolgozni, a szabadság szempontjából be kell számítani az EFSZ-ben ledolgozott idejét és pedig abban a mértékben, amelyben részese volt az EFSZ dolgozók társadalombiztosításának. Az EFSZ-ben eltöltött időt akkor lehet teljes évként elismerni, (a nyugdíj és a szabadság igény szempontjából is), ha az EFSZ tag, illetve dolgozó a növénytermesztésben hegyi, vagy burgonya és zabtermesztő övezetben 130 napét, egyéb övezetben 160 napot dolgozott. Az állattenyésztésben dolgozók esetében a feltétel 240 munkanap ledolgozása. — Be kell számítani azokat a napokat is, amikoV a tag a szövetkezet beleegyezésével meliorációs szövetkezetben vagy melléküzemágban dolgozik. — A megváltozott munkaképességűek, a 65 évnél idősebbek, az olyan asszonyok, akik egy még nem iskolaköteles gyermekről vagy rokkantról gondoskodnak, (aki testi vagy lelki betegség miatt állandó ápolásra szorul), 100 munkanapot kötelesek ledolgozni. (Lásd a Tt 1964/195 sz. hirdetményt. ) Olvasónknak, mivel 50 évnél Idősebb, az állami birtoknál mindenképp igénye van évi 3 heti fizetett szabadságra. Ha a fentiek értelmében az EFSZ tagság Idejével együtt megvan a 15 éve, évi 4 hét fizetett szabadságra tarthat Igényt. Olvasónknak 60. életéve betöltésekor akkor lesz Igénye öregségi Járadékra, ha összesen legalább 25 beszámítható nyugdíjévé lesz. A társadalombiztosítási törvények külön nem szabják meg, hány órát kell egy nap dolgozni, hogy azt be lehessen számítani, a teljes év (az alkalmazottakat illetően) megfelel a naptári év munkanapjainak. Az EFSZ dolgozók számára a Tt 1967/97 sz. hirdetmény 1967. október 27-étől kezdődő hatállyal jelentős újdonságot tartalmaz abbas^hogy a szabadságigény megállapításánál már nem csak a fenti esetben, tehát, amikor az EFSZ tag valamilyen mezőgazdasági vagy erdőgazdasági üzemben dolgozik tovább, lehet beszámítani az EFSZ tagság idejét, hanem abban az esetben is ha más bármilyen foglalkozásba lép. A feleség kaphat-e valamilyen nyugdíjat? Tóth János helembai olvasónk a fenti kérdéssel fordult hozzánk azzal, hogy 410 korona nyugdíjából tartja el 72 éves feleségét Is, aki semmiféle segélyt, Illetve járadékot nem kap. Feleségének nincs igénye semmiféle járadékra, de remélhető, hogy a folyamatban levő nyugdíjrendezések során, az ön alacsony nyugdíjának emelésére is sor kerül. Vevőink millióinak köszönjük az irántunk megnyilvánult bizalmat 11 a DOMÄCE POTREBY DROBNÍ TOVAR és a DROGERIE kereskedelmi vállalatok 33 662 dolgozója
