Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-23 / 51. szám
A TAPINTAT: jó ízlés, MEGÉRTÉS MÁSOK IRÁNT Alig van ennél nehezebben összefoglalható, megmagyarázható és meg is érthető fogalom. Lelki tulajdonság, finom érzék, emberismeret, jó fzlés, megértés mások iránt, vagy valami más egyéb? Mindegyikből van benne valami, leginkább talán az önzetlenséghez áll közel. Saját személyünk és érdekünk háttérbe helyezése önző szándék nélkül, azért, hogy a társas életben mások személyét, érzékenységét és óhaját figyelembe vegyük. még a rendkívüli vagy kényes helyzetekben is könnyebb, kellemesebb lesz az együttlét. A társas életben és a társaságbeli érintkezésben a Jó ízlés az, ami a túlnyomó többség tetszését kiváltja. A közízlés tévedhetetlenül felismeri a szépet, a helyeset, a célszerűt, ami mindenki számára elfogadható, ami nem bántja sokak érzékenységét, és nem áll szemben az általános véleménnyel, akár személyről, ruháról, virágról, bútorról vagy olvasmányról van szó. Előfordulnak persze kivételek, de tiszavirág létükkel csak a szabályt erősítik: divathóbortok, felkapott A tapintat — a szó maga mondja — rátapint arra, megsejti, felfogja azt, ami embertársainkra nézve bántó lehet. A tapintatos ember olyan, mint a jő orvos, aki nem rémíti meg a beteget a kórkép durva elmondásával, hanem finoman enyhíti a diagnózist, és elsősorban megnyugtató körülményekkel ismerteti a bajt. Aki otthonában és az életben mesterkéltség és feltűnésre való törekvés nélkül Így viselkedik másokkal, arra valóban illik a „tapintatos“ jelző. Tehát a tapintat nem félénkség vagy kényszerű tartózkodás az emberektől. Nem is például a hivatalt kötelességből szükséges irányítás elhanyagolása. Nem az önérzet feladását vagy a gyávaságot jelenti. Mindennek éppen az ellenkezőjét. Fellépésünknek és magatartásunknak a jó ízlés határán belül kell maradnia, meg kell találnia a megfelelő formát és tónust. Minden emberben megvan a lehetőség a képesség erre, csak az a fontos, hogy tudatosan törekedjen rá, hogy igyekezzék mindinkább kifejleszteni magában. Ha a társas életben, az emberek egymás közötti érintkezésében a tapintat kölcsönösen érvényesül, akkor nagyságok, táncőrület, félrebicsaklott művészi irányzatok vagy a társaságbeli érintkezés egynémely kilengése. A tapintat tehát a jó ízléssel jár együtt. Ikertestvérek ők, és együtt vezetnek az illendőség és kölcsönös megbecsülés felé. Mazsolás, mandulás kalács Hozzávalók: 20 dkg vaj vagy zsír, 25 dkg cukor, 4 tojás, 1 citrom, 1 kg liszt, 1 csomag sütőpor, só, 10 dkg mazsola, 15 dkg mandula, 7 dkg cukor. A habosra kevert vajhoz hozzáadjuk a cukrot, tojást, sót, a reszelt citromhóját, a sütőporral kevert lisztet s végül a mazsolát. Annyi tejet keverünk bele, hogy sima, jól gyúrható tésztát kapjunk. Hüvelykujjnyt vastagságúra kinyújtjuk, jól kizsírozott tepsibe teszszük, tojással bekenjük, rakunk rá szeletekre vagdalt vajat, majd kristálycukorral összekevert vagdalt mandulával sűrűn behintjük, és forró sütőben félóráig sütjük. tja-Az első szilveszteri bál Az év utolsó napjaiban járunk. Egyszerűen hangzik, mégis mennyi mindent rejt magában ez a pár szó. Szinte el sem akarjuk hinni, hogy egy esztendő újra elrepült felettünk és közeleg az év utolsó napja. Szilveszter... a Pathó Erzsébet jókedv, a vidámság éjszakája ... Mindenki kedveskedik. Édesanyánk a kedvenc ételeket főzi, s készíti az első szilveszteri báli ruhát, kislánya számára ... de addig is.. Erzsébet és Magda tizenhatéves csitrl lányok. Hosszú, vállra omló ha] félig miniszoknya, tele életkedvvel — mai fiatalok — készülnek életük első igazi báljára hatvanhét szilveszterén. Mintha testvérek lennének — pedig az életben soha nem találkoztak. Mégis, az Izgalom, a készülődés, a „vajon hogyan sikerül?“ szinte ugyanazokat a szavakat hozta felszínre, mintha egy asztalnál beszélgettünk volna. Mennyi izgalommal, mennyi illúzióval készültek és készülnek ma is erre a napra a csitrl lányok. Regények szerelmes hősei, színészek, énekesek stb. a tanúi, hogy ez így volt és így lesz örökké, amíg fiatal lányok lesznek a földgolyón. Napok, hetek óta ábrándoznak arról, mi lesz, hogyan lesz? Az élet ugyan megváltozott körülöttünk, mások a szokások, de azért a lányok ma is csak lányok, s az első bálra mindegyik hasonlóan készül... Amikor találkoztunk mintha azt olvastam volna le arcukról: „Én még nem szoktam meg, hogy arról beszéljek, amit majd csinálni fogok. Nem tudom pontosan megfogalmazni, amit gondolok és érzek.“ Két sudártermetű, hosszúhajú, izzótekintetű kislány a zsigárdi Habán Magda és a bélai Pathó Erzsébet. Diáklányok, s talán sorstársak is lesznek egykor, ha átlépik az élet küszöbét. Mezőgazdasági iskolába járnak. Az egyik Komáromban, a másik Dunaszerdahelyen. A sors szeszélye a hasonlatosság? Nem tudom. Nem is kerestem. A válaszokban sem, még'is majdnem mindketten ugyanazt felelték. S talán nem is mondhattak volna mást, hisz életük, mindennapi problémájuk ugyan, az. Hogyan készülnek életük első szilveszteri báljára? A két kislány szeme elréved egy pillanatra valahová, mintha azt kérdezték volna — ugyan most mit is válaszoljak? Erzsébet: Apu megígérte, hogy elmegyünk a mulatságba. Szeretek táncolni, s különösen a legújabb táncokat kedvelem. Magda: Élek-halok a keringőért és a tangóért. Egy kissé szorongó érzéssel készülök a bálba, mert a fiúk manapság csak a modern táncok szerelmesei ... Bizonyára elkészült már a báli ruha? Erzsébet: Miniszoknyáról szó sem lehet. Csak egy kicsit rövid, olyan amilyet anyu megenged. Magda: Kedvencem a rózsaszín, és ilyen anyagból is készült, de nem mini... A hajviselet? Erzsébet: Fodrászhoz nem járok. Otthon nem engedik levágatni a hajam .... azt mondják a rövid huligános. Magda: A nővérem majd „rendbehoz“. És az udvarlók? Erzsébet:... nincs. Magda: Még nincs kiszemelve senki... • • • Tizen ... éves fiatalok. Életük igazi báljára készülnek. Nem mondták, de szavukból kicsengett az izgalom, a „vajon hogyan sikerül?“ Minden bizonnyal jól. Mert Szilveszterkor minden sikerül... Akkor, amikor az óra mutatója elüti a huszonnégyet és összecsendülnek a poharak, egymáshoz simulnak a pá rok — lehet, hogy ezen az első bálon jön el az igazi, aki egy életen át hűséges kísérője lesz a két hosszúhajú kislánynak... CZITA BÉLA Habán Magda Az orvos válaszol Jelszó: „KAMMKI“ A levélíró két kérdésre kér választ. Az egyik, hogyan adhatna le testsúlyából, a másik, hogyan serkenthetné növfikcdéséti Ebből a két kérdésből kiindulva arra kell következtetnem, hogy adott esetben a levélírónak alacsony a testmagassága és kövérsége okoz gondot. Minden valószínűség szerint a belső kiválasztású mirigyek megbetegedéséről lehet szó, amely teljes belgyógyászati, esetleg endokrinológiai kivizsgálást igényel, és az úgy megállapított pontos kórismeret alapján hosszadalmas kezelést, szakorvos irányítása mellett. Ajánlom tehát a levélírónak a fent említett kivizsgálást. Ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egyet-mást az elhízásról. Elhízásnak vagy kövérségnek nevezzük a szervezetnek azt az állapotát, amikor a tartalékzsírok nagy mértékben halmozódnak fel és ezáltal a normális testsúly nagyobb lesz Felnőtt korban a normális testsúlyt úgy állapíthatjuk meg, hogy a testmagasságból kivonunk százat és a maradék az ideális testsúly. Természetesen itt tekintetbe kell venni az egyén testalkatát is, főleg a csontváz és az izomzat milyenségét. Ha a testsúly az ideálisnál 20 százalékkal több. elhízásról beszélünk. A tartalékzsírok akkor halmozódnak fel a szervezetben, ha a táplálék kalória értéke az izommunkához, a test hőképzéséhez és anyagcseréiéhez viszonyítva nagyobb a kelleténél. Az ilyen egyén tehát a szükségesnél többet eszik és előnyben részesíti a szénhidrátokat és zsírokat tartalmazó ételeket, viszont elhanyagolja a fehérjék, zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztását. Elhízáshoz vezet az is, ha valaki ugyan nem eszik túlságosan sokat, de kevés testi mozgást végez. Az elhízás az esetek többségében a helytelen életmód eredménye, és csak ritkább esetben a belsőkiválasztású mirigyek működési zavarának következménye. A kisebbfokú elhízás nem okoz különösebb tüneteket, de a nagymérvű zsírlerakódás különböző vérkeringési, légzési panaszoka* válthat ki és gyakran az alsó végtagok különböző megbetegedésének is lehet oka. Az elhízott embereknél gyakrabban fordulnak elő különféle elfajulásos izületi folyamatok, lúdtalp a vele Járó panaszokkal, visszerek, visszérgyulladások és trombózisok, epekő és epehólyaggyulladás, érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukorba] és sok más megbetegedés. Az elhízott embereknél gyakoribbak a műtéti beavatkozásoknál és baleseteknél előforduló szövődmények. Az elmondottak alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az elhízás alapjában véve szintén betegség és ezért mindenképpen küzdeni kell ellene. Meg kell akadályozni, hogy elhízásra kerüljön sor. ha pedig ez már megtörtént, ésszerű fogyókúrát tartani. A fogyókúra lényege egyrészt a kalóriaszegény táplálkozás, másrészt a testi mozgás fokozása. Okvetlenül elhagyjuk étrendünkből az édességeket, tésztaneműeket, mindenesetre csökkentjük a burgonya, rizs, kenyér és sütemények fogyasztását. Zsírt csak a szokványos ételek elkészítéséhez, okvetlenül szükséges mennyiségben engedélyezünk, semmi esetre sem ajánlatos a zsírban sült ételek fogyasztása. Előny ben részesítjük a fehérje tartalmú ételeket, sovány húst, halat, túrót, nem zsíros sajtokat és tojást. Ne hiányoz zon étrendünkből a zöldség és a gyümölcs, természete sen az édes gyümölcsök, befőttek és kompótok nem ajánlatosak. A testi mozgást illetőleg a kornak és az általános egészségi állapotnak megfelelően rendszeres, kiadós sétákat, kerti munkát, sportot és turisztikát ajánlok A helyes táplálkozás és a testi mozgás ésszerű adagoló sával elérhető, hogy elhízásra nem kerül sor, illetőleg a már elhízott egyén zsírtöbblete csökken. Semmilyen gyógyszer nem tudja a helyes életmódot helyettesíteni Gyógyszeres kezelést fogyás szempontjából csakis orvosi előírásra szabad alkalmazni, mivel az ilyen célból hasz nált gyógyszereknek káros mellékhatásuk is lehet. Ezért ajánlatos, hogy minden elhízott ember, mielőtt fogyó kúrához kezd, vizsgáltassa meg magát orvosával, aki a szervezet állapotát tekintetbe véve egyénileg szabja meg a helyes táplálkozást és a testi mozgást. Rá kell bízni az esetleges gyógyszeres kezelést is. Fontos a rendszeres súly- és vérnyomásellenőrzés. MUDr. Manigatti István PONTY az ünnepi asztalon HALÁSZLÉ Anyaghányad: 1 kg ponty, 12 dg vöröshagyma, 2 dkg paprika, 2 dkg só, 1 db cseresznyepaprika. A pontyot megtisztítjuk, hasa alját felhasítjuk és belsejét kitisztítjuk. Levágjuk a fejét, — melyből eltávolítjuk az úgynevezett keserű fogakat — és a testét, ha a ponty 1 kg-om felüli, hosszában kétfelé vágjuk, 2—3 ujjnyi széles szeletekre daraboljuk. Egy lábas aljára egy sor kockára vágott hagymát teszünk, erre egy sor feldarabolt halat, melyet édesnemes pirospaprikával behintünk, besőzunk. Ezután újra egy sor hagymát és egy sor halat, melyet szintén leszúrunk paprikával. Kellő menynyiségű sót teszünk rá, 1—2 db cseresznyepaprikát és felöntjük vízzel. Lassú tűzön a felforralástól számítva 40 percig forraljuk, ekkor kiszedjük belőle a halat, s a levet átszűrve, visszaöntve a halra, tálaljuk. PONTY KÜLÖNLEGES MÖDRA Anyaghányad: 1 kg ponty, 2 dkg só, 10 dkg füstölt szalonna, 5 dkg vöröshagyma, 5 g paprika, 3 dl tejföl. A megtisztított, megmosott pontyot feldaraboljuk és sóval bedörzsölve egy óráig állni hagyjuk. Egy edénybe vizet teszünk fel, megsózzuk és felforraljuk. Amikor forr, beletesszük a haldarabokat és 15 percig főzzük. Egy lábasban fi kgnyi halat alapul véve) 10 dkg apróra vágott füstölt szalonnát és egy fej reszelt vöröshagymát sárgára pirítunk egy jó késhegynyi paprikát téve hozzá, belerakjuk a halszeleteket és egy merőkanálnyi hallevet öntve rá, felforraljuk és Mielőtt sorsuk beteljesül. (Kucsera Szilárd felv.J egy evőkanálnyi tejfölt keverünk hozzá. PONTY OROSZOSÁN Anyaghányad: 1 kg ponty, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyem, 5 dkg vöröshagyma, 3 dl vörös bor, 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 2 dkg só. A megmosott, darabokra vágott pontyszeleteket sóval bedörzsöljük és tepsiben olvasztott vajra rakjuk. Egy edényben sós vízben sárgarépát, petrezselyemgyökeret és egy fejnyi vöröshagymát főzünk, lelőtt egészen megpuhult volna, kiszedjük a vízből és a tepsibe rakott nyers hal fölé rakjuk. Ráöntünk 3 dl jóminőségű vörös bort és a sütőbe téve puhára pároljuk alat. Ekkkor a halat kiszedjük, köréje rakjuk a vele párolódott zöldséget, levét pedig híg vajon készített lisztes habarékkal behabarjuk, forraljuk — ha kevés, felöntjük borral vagy húslével. Kiskanálnyi mustárral ízesítve tálaljuk. A PENICILLIN D1ADALÚTJA Napjaink egyik leggyakrabban használt, de többnyire elégtelenül, felületesen ismert gyógyszere: a penicillin. Egy angol tudós 1929-ben igen érdekes jelenséget figyelt meg. Felismerte, hogy ha olyan táptalajra, amelyen gennyes fertőzések kórokozói tenyésznek penészgomba kerül: a gomba telepei körül a gennykeltő baktériumok elpusztulnak. Később kiderítették, hogy a gombát Penicillium notatumnak nevezik és hogy a tenyészet táptalaja is tartalmazza a baktériumellenes anyagot. Ezt penicillinnek nevezték el. További kísérletekkel bizonyították, hogy ez az anyag a magasabbrendű élőlények szervezetére csaknem teljesen ártalmatlan, tehát gyógyszerként használható. Az orvosok évszázadokon keresztül kerestek olyan anyagokat, amelyek segítségével fertőző betegségben szenvedő egyén szervezetében elpusztíthatnák a kórokozót. Az ismert fertőtlenítő szerek ilyen célra nem használhatók, mert az emberi szervezetet is mérgezik. Először Ehrlichnek sikerül 1905-ben előállítani a salvarzant, az első ün. kemoterápiás szert, amellyel lehetővé vált a vérbaj gyógyítása. Betegek százai köszönhették életüket a salvarzankezelésnck. Két évtizeddel később, sok-sok fáradságos munka árán D o m a g k gyógyszerkutató talált egy gyapjúfestéket ínron*oziI), amelynek segítségével sikerült kigyógyítani fertőző betegségben szenvedő állatokat. Említésre méltó, hogy ezzel az anyaggal sikerült kievógvítani a tndós kislányát is, amikor — fertőzés miatt — amputálni kellett volna egyik karját. A prontozil kémiai módosításával a gyógyszerek hosszú -órát állították elő falbucid, cibazol, ■'*raseptyl stb.). A penicillin bevezetése ezeket a ■vógyszereket már csaknem teljesen kiszorította a gyógyászatból; első sor ban azért, mert kevésbé ártalmas, "’em okoz gyomorpanaszokat, kábult"égőt, vérszegénységet, máikárosndást. "csekőkénrődést, idegfáidalmakat. Bi 'cnvos kürűiménvek között arnnha» a oinicillin is ártalmas lehet. Emiatt ’«üvegesen fontos tudni- neni"i’lint is csak indokolt esetben, orvosi javaslatra használjunk. A penicillin alkalmazásának ritka, de igen súlyos — akár életveszélyes — szövődménye lehet a túlérzékenység okozta ún. anafilaxiás sokk, melynek kísérő jelenségei: szapora, de gyenge érverés, vérnyomás csökkenés, sápadtság, alacsony testhőmérséklet stb. 1957-ig az Egyesült Államokban ezer ilyen eredetű halálesetet jegyeztek fel. Hasonló tragédiák nálunk sem ismeretlenek orvosi körökben. Szerencsére azonban ezeknél a súlyos eseteknél gyakrabban fordulnak elő a túlérzékenység enyhébb kórképei, mint pL csalánkiütés, bőrviszketés, izületi fájdalmak, asztma-roham. Hosszú ideig alkalmazott penicillin, kezelés B-vitaminhiányhoz, szívizomelváltozás esetén rosszabbodáshoz vezethet. Ha a penicillint injekciókban juttatják a szervezetbe, akkor gyakoribbak a nemkívánatos mellékjelenségek. Ezért ne törekedjünk — nemritkán az orvos elhatározása ellenére —i mindenáron az injekciós kezelésre. Ennek ott van helye, ahol a tabletták hatása — valamilyen oknál fogva —1 bizonytalan vagy elégtelen, pl. hasmenéses megbetegedés, eszméletlen állapot, súlyos kórlefolyás stb. Mindezt azért tartottuk szükségesnek hangsúlyozni, mert az utóbbi időben egyre többen — elsősorban vidéken — tartják komolytalan, felületes kezelésnek a tahlettás gyógykezelést. Helytelen alkalmazás esetén felégtelen adagolás, rövid kúra), a fertőző betegség kórokozója hozzászokhat a penicillinhez. Ilyen esetben a gyógyszer akár teljességgel hatástalanná válik, sikertelenné más személyeknél is, akik ilven ellenálló baktériumokkal fertőződtek. Innen származik a helyesen végrehajtott kezelés nagy iSrványtani (epidemiológia: 1 jelentőxége. A penicillin gyógyászati jelentőségét szinte felesleges említeni. Bármiféle szavaknál többet mondanak a közismert gyakorlati eredmények. Néhány évtized alatt az emberiség köz’-inesévé vált a penicillin. Dr. O. E. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. december 23. Haa* I' tanácsadó]
