Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-23 / 51. szám

Az elmúlt hét igen sok külpolitikai eseménnyel zárult. Katonai puccsok, Mikor tér haza a görög király? huza-vona a görög király hazatérése _________________________________ körű!, az ausztrál miniszterelnök tra­gikus halála, a vietnami háború ki­éleződése, mind olyan esemény, ami élénken foglalkoztatja a világ közvé­leményét. Az afrikai puccsok okát a gazdasági és politikai elmaradottságban látják Több ismert külpolitikai kommen­tátor foglalkozik a gyakori afrikai puccsok eredetével. Szerintük az afri­kai országokban azért gyakori a kor­mányválság, mert Jelentéktelen a munkásosztály, a pártok is kevés tö­megbázissal rendelkeznek, ugyanak­kor legszervezettebb a katonaság, amely végrehajtja a puccsokat. Ugyan­is főleg a születendő ú] országokban még mindig törzsi érdekek és vallási szekták forgácsolják szét a tömege­ket. A katonaság viszont aránylag már fölülemelkedik a törzsi és vallási ér­dekeken. Azonban a hadseregek is kis létszámúak. Valóságos mini-hadsere­gek léteznek Afrikában. Annak idején például a ghanal hatalom átvételében mindössze 3550 katona vett részt. Hozzá kell tennünk, hogy a hadsereg összlétszáma csak 7100 fő. Idén az áprilisi puccskísérletben 120 katona vett részt. A 60 millió lakossággal rendelkező Nigéria hadereje csak 8100 fő. Hogy Jobban érzékelhessük az or­szágok katonai ütőerejének fokát, meg kell említenünk, hogy Nyugat-Német­­országnak, amelynek kb. ugyanannyi lakosa van, mint Nigériának, több mint félmilliós hadserege van. Ahhoz, hogy az afrikai országok a Jövőben szilárdabb lábakon álljanak, gyorsabb Ütemben kell fejleszteni az ipart, a mezőgazdaságot, és a meglévő pár­toknak is nagyobb tömegbázist kell teremteniük. Az országok független­ségének megőrzéséhez viszont na­gyobb katonai erőre is szükség lesz. A puccsjárvány legjobban Dahomey­­ben, Franciaország volt gyarmatában terjedt el, ahol négy év alatt három ízben következett be új fordulat. Most, a hatalmat fiatal katonatisztek vették át Soglo elnöktől, aki azonban a legfrissebb Jelentések szerint még mindig a fővárosban tartózkodik. Algériában noha tisztázódott a ka­tonai helyzet, a politikai kompliká­ciók egyáltalán nem oldódtak meg. Politikai kommentátorok úgy vélik, hogy lényegesen többről van szó, mint egy elszigetelt katonai csoport ku­darcba fulladt lázadási kísérletéről. Egyesek aggódnak Ben Bella életéért is. Az algériai puccskísérletet is az elégtelen belpolitikai és gazdasági szilárdságra vezetik vissza. Konstantin görög király államcsínye szintén ámulatba ejtette a világot. Egyesek úgy vélik, hogy saját maga ellen kelt fel. A görög puccsra Jel­lemző, hogy a lakosságnak legna­gyobb része semleges. Eleinte úgy vélték, hogy új királyt választanak, de Patakosz tábornok, a görög kato­nai Junta miniszterelnök helyettese Athénban sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy a kormány érintetlenül hagyta Konstantin trónját és ha a kö­rülmények megengedik, a király újból elfoglalhatja. Patakosz megígérte, hogy közkegyelemben részesíti a ki­rályi puccs résztvevőit, és közülük csak néhányat fognak adminisztratív rendszabályokkal sújtani. A katonai Junta két napon át szinte állandóan ülésezett. A királyi puccs, minden­esetre megmutatja, hogy Görögország­ban sem szilárd a belpolitikai és gaz­dasági helyzet és a demokratikus erők előretörését már csak katonai Junták­kal, diktatúrával tudják elfojtani. Éleződik a vietnami háborű, egyre nagyobbak az amerikai légi haderő veszteségei Amerikában a „héják“ előretörése a vietnami háború kiéleződését hozta maga után. Hanoit és környékét a repülőgépek tucatjai támadják. Ezzel párhuzamosan viszont egyre hatéko­nyabb a Vietnami Demokratikus Köz­társaság légelhárítása is. Egyetlen nap alatt 9 repülőgépet lőttek le. Politikai szakemberek úgy vélik, hogy a Jövőben fokozódni fog az ameri­kaiak vietnami agresziója, ami viszont külpolitikai bonyodalmakat hozhat maga után. Amint látjuk, az elmúlt hét sok politikai eseményt hozott és bizonyos fejlemények várhatók a Közel-Keleten, ahol Izrael újabb fegyverszállítmányo­kat kér Amerikától. Jelentések sze­rint Brezsnyev január 7-én Kairóba utazik, ami szintén lényegesen kihat­hat a közel-keleti helyzet rendezésére. Amint összefoglalónk elején említet­tük, Holt ausztrál miniszterelnök, Johnson egyik kebelbarátja, a vietna­mi háború támogatója a tengerbe ful­ladt. A keresésére indult helikopterek cápákat láttak azon a részen, ahol a miniszterelnök eltűnt, és úgy vélik, hogy a miniszterelnök a cápák áldo­zata lett. A miniszterelnöki tisztséget McEweven agrárpárti miniszterelnök helyettes vette át. Eddig még nem tudják, milyen álláspontja lesz az amerikaiaik vietnami agressziójával kapcsolatban. A Csehszlovák Szovjet együttműködés Igen sokoldalú. Csehszlovák és szovjet szakemberek például közösen fejlesztették kt a BD 200-as típusú orsónélkült szövőgépet, amely világméretben Is nagy feltűnést kelt. Képűn* kön a korszerű gépberendezést láthatjuk az Űstl nad Orlice-t fonógyárban. CTK felár csak alig több mint egy hét választ el az év végétől, ami­kor önkéntelenül is visszapillantunk a búcsúzó esztendőre, a mindannyiun­kat érintő világpolitika alakulására, amely nem kis mértékben tükröződik az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységében. Az ENSZ közgyűlésének idei XXII. ülésszaka egyik-másik tekintetben Jól indult. Pozitívumként értékelhető, hogy Jóváhagyták már a világűr ku­tatására és kihasználására vonatkozó elveket tartalmazó szerződést. Siker­nek mondható, hogy az ENSZ nagy közbecsülésnek örvendő főtitkára U Thant további öt esztendőre vállal­ta igényes tisztségét. Biztató mozza­natként hatott, hogy az ENSZ 18 ta­gú leszerelési bizottsága Genfben még februárban hozzáláthatott egy olyan szerződéstervezet kidolgozásához, a­­melynek elfogadása gátat vethetne az atomfegyverek terjesztésének, szó­val aféle atomsorompő létesítését biz­tosítaná. Sajnos azonban az ENSZ XXII. ülés­szakának légkörére is, kezdettől fog­va ránehezedett az USA vietnami ag­ressziója, amely továbbra is súlyosan veszélyezteti a világbékét. Minthogy pedig e vészterhes konfliktus megol­dására a világszervezet nem illetékes és módja sincs rá, csak a közgyűlés általános vitáján elhangzott számos felszólalás mutathatta, hogyan véle­kednek a békéért küzdő és a nem­zetek önrendelkezési Jogának tiszte­letben tartásáért kardoskodó tagálla­mok az amerikai agresszióról, melyet nem győztek ostorozni és elítélni. Amíg az USA nem tér vissza az 1954. évi, Indokínáról szóló genfi egyezmé­nyekhez, amíg nem hagy fel Észak- Vietnam barbár légi bombázásával, melynek gyakran aggok, nők és gyer­mekek az élő célpontjai, amíg nem 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. december 23. vonja ki minden fegyveres erejét Dél- Vietnamból, addig Johnson elnök időnkénti békeszólamai csak cinikus, puffogó frázisként I hangzanak. Nos egyelőre az a helyéet, hogy az USA növeli hasztalan és esztelen erőfeszí­téseit, melyek újabban Kambodzsát és Laoszt is komolyan veszélyeztetik. Az ENSZ XXII. közgyűlési ülésszaka a tárgyalási tárgysorozat 100 pontjá­nak nagy részét régóta húzódó terhes örökség gyanánt kapta. így többek közt mindmáig megoldatlan a még gyarmati sorban sínylődő mintegy 50 millió lelket számláló területek hely­Új pilótanemzedék Vietnamban Amerika legfelsőbb hadura pa­rancsot adott a második világhá­ború óta legnagyobb légitámadá­sokra. Az elmúlt hetekben az amerikai pilóták hidakat, erőműveket és repülőtereket bombáztak Észak- Vietnamban. Ugyanezen a héten azonban Ha­noi vadászrepülőí és légelhárító tüzérei a vietnami háborúban má­sodízben 16, összesen 128 millió márka értékű, amerikai gépet és 17 amerikai repülőt lőttek le. (Ilyen sikert először augusztusban értek el.) Az észak-vietnamiak kétségessé tették a vietnami háború egyik eddig magától értetődőnek tartott tényét is — a korlátlan amerikai légi fölényt; az Észak-Vietnam fe­letti légi harcokban több amerikai gép pusztult el, mint kommunista vadászgép. A vietnami légi sikerek oka: Hanoi kiépítette földi radar-állo­másait, és pilótáit újabban rádió útján irányítja az ellenséges repü­lőgépek felé. De ami a legfontosabb: a szovjet gépeket most ú] pilőtanemzedék vezeti. Ezek az első észak-vietnami repülők, akik a Szovjetunióban tel­jes kiképzést kaptak. Ellentétben elődeikkel, akik az amerikai „Phantom“-repülőkkel szemben alulmaradtak, ezek minden körül­mények között urai a helyzetnek. Amit pedig a MIG-ek nem talál­nak el, az mind gyakrabban az észak-vietnami légelhárításnak esik áldozatul. (Der Spiegel) nek. Most újból napirendre került az ENSZ-ben a gyarmati rendszer felszá­molása és sürgető határozat is szüle­tett. Az USA, Nagy-Britannia, és más államok eddig mindig találtak ürü­gyet, hogy elszabotálják a gyarmati rendszer teljes megszüntetését és elő­reláthatólag a jövőben sem maradnak restek. Az általános és teljes leszerelésre benyújtott Javaslatok sajnos, továbbra is csupán Jámbor óhajok maradtak, de kétségtelenül e célkitűzés irányába hat az ENSZ-közgyűlés azon határo­zata, amely a genfi 18 hatalmi lesze­A fenegyerek Visszapillantás az ENSZ munkájára zete. Egy korábban hozott ENSZ-hatá­­rozat alapján már régen biztosítani kellett volna nemzeti függetlenségü­ket. Ám a portugál fasiszta rezsim alatt álló Mozambik és Angola, vala­mint a fehér fajvédők által kormány­zott Dél-Rhodézia szabadságra és de­mokráciára vágyó bennszülöttei to­vábbra is nehéz, sok véráldozattal Járó harcra kényszerülnek az impe­rialista elnyomás ellen. Az ugyancsak fajvédő fasiszta dél­afrikai rezsim, az ENSZ határozatával dacolva ugyancsak változatlanul sa­nyargatja a négereket és féktelenül basáskodik a szó szoros értelmében elrabolt Dél-nyugat Afrika felett. Mindezt persze csak azért teheti, mert a Dél-afrikai Köztársaság kormánya, Nagy-Britannia és az Egyesült Álla­mok kegyeit és védelmét élvezi. E két imperialista hatalom éberen őrködik az angol és amerikai kapitalisták ‘ dél, és dél-nyugat afrikai érdekeltségei felett. És bizony csak maguk a dél­afrikai érdekeltségek évi „csekély" 260 millió dollár nyereségűt Jelente­relési bizottságot felhívja, hogy gyor­sított menetben munkálkodjék a terv­be vett atomsorompó-egyezmény meg­teremtésén, ami nem kis nehézségek­be ütközik. Hiszen sem Franciaország, sem a népi Kína nem vesz részt a tervezett atomsorompó-egyezmény ki­munkálásában, már pedig mindkettő ugyancsak atomhatalom. Vitás az el­lenőrzés kérdése is, továbbá az atom­fegyverekkel nem rendelkező orszá­goknak nyújtandó szavatosság, melyet egyes államok nem tartanak elégsé­gesnek. Maga Nyugat-Németország pedig továbbra is kibúvót keres, hogy előbb-utóbb az atomfegyverek rava­szán tarthassa ujját. Ellenvetés és ürügy van hát bőven, de van rá re­mény hogy a leszerelési bizottság tevékenysége mégsem lesz meddő. Jelentősen bonyolította és súlyosbí­totta a nemzetközi helyzetet a közép­keleti válság, amelynek kulcskérdése az Izrael és az arab nemzetek közti öt napos villámháború következmé­nyeinek felszámolása, amelyhez most U Thant megbízottja, Gunnar Jarring A „The Times“, Nagy-Britannia leg­komolyabb napilapja nemrégiben fel­tűnő karikatúrát közölt George Brown külügyminiszterről és éleshangú cikk­ben támadta Wilson kormányának ezt a prominens tagját. Az 53 éves mi­niszter egy hivatalos bankett folya­mán durván megsértette a vendéglátó lord Thompson brit „újságkirályt“ és vele együtt az egész londoni sajtót. Brownak ezen a banketten komoly beszédet kellett tartania Európáról az amerikai gyáriparosok küldöttsége előtt. A kínos ügy azzal kezdődött, hogy őfelsége külügyminisztere az említett bankett előtt egy diplomáciai koktél­­partin szokása szerint kissé mélyeb­ben nézett a pohár fenekére, s ezek után a banketten dühösen reagált lord Thompson nem éppen szellemes üdvözlő szavaira. Mikor aztán pedig Brown beszéde közben az újságkirály közbeszólt, a szónok rövid, de velős „pofa he“ (shut up) szavakkal hallgat­tatta el. Ahogy későb kitűnt, a mi­niszter ezzel a lapidáris őszinteséggel nyilvánította véleményét az újság­írókról és a Thompson vezetése alatt álló angol és kanadai lapokról. Ami­kor beszéde után a jelenlévő újság­írók kellemetlen kérdésekkel kezdték zaklatni, Brown teljesen elvesztette angol hidegvérét és „prostituáltnak“ minősítette a londoni sajtót, az egyik tudósítónak pedig még a ceruzát is kiütötte a kezéből. A Savoy-hotelbeli incidens után már nemcsak az ellenzék berkeiben hangoztatták, hogy a miniszter maga­a nagy tapasztalaté svéd diplomata az érdekelt hadviselő felekkel foly­tatott tárgyalások révén keres utat. Feladata nem irigylésre méltó és az ENSZ különböző fórumain történt bhl­­sikerű próbálkozások után bizonyta­lan, pozitív eredményekhez vezet-e puhatolódzása, melyre némi bátorítást nyújt, hogy maga Nasír, az EAK el­nöke elsősorban politikai síkon kí­vánja megoldani a viszályt és elérni az Izrael által megszállt arab terüle­tek kiürítését. Egyébként a szélsősé­ges militarista nacionalistákkal szem­ben — tekintélyes izraeli erők is a politikai megoldás hívei, de közvetlen tárgyalásokat szeretnének folytatni az arab államokkal. A helyzet további alakulásában kétségtelenül a nagy­hatalmak magatartása döntő faktor marad. Legutóbb a cyprusl válságos hely­zettel kapcsolatban, a különféle köz­benjárások után nagy üggyel-bajjal elhárított török—görög háborús ve­szély is nagy mértékben fokozta a nemzetközi feszültséget. Minthogy a fasiszta görög katonai kormány tel­jesítette a török követeléseket, Cypru­­son többé-kevésbé nyugalom követke­zett be, de a kis szigetország görög és török lakossága békés együttélésé­nek problémái még korántsem nyertek gyökeres megoldást. Egyelőre a Biz­tonsági Tanács az ENSZ-erők további állomásoztatásával segíti Makarios elnök kormányát a konszolidáció meg­teremtésében. Nem utolsó sorban figyelmet érde­mel, hogy a világszervezet az újonnan alakult Dél-Jemeni Köztársaság felvé­telével most már 123 tagállamot számlál. Az imperialisták ellen foly­tatott áldozatos hosszú harcok után létesült Dél-Jemeni köztársaság, amely előreláthatólag még hosszabb ideig nehéz belső problémákkal lesz kény­telen megküzdeni, további támasznak ígérkezik a haladásért és békéért küzdő arab nemzetek sorában. Szírt tartásával lehetetlenné válik a kül­ügyi hivatal élén, de számos munkás­párti képviselő társa is egyre gyak­rabban emlegeti leváltását. Brown külügyminiszter leváltása, esetleg más funkcióval való megbíza­tása azonban jelenleg nagyon kelle­metlen lenne Wilson miniszterelnök­nek, akinek már a font-sterling leér­tékelése és ezzel kapcsolatban pénz­ügyminiszterének, Callaghannak meg­válása a pénzügyektől is épp elég fej­fájást okozott. Mindezeken kívül 1. George Brown a munkáspárti kormány egyetlen „proletár“ eredetű tagja, 2. legerősebb szószólója Nagy-Bri­tannia „európai“ politikájának és le­váltása a kormány külpolitikai tehe­tetlenségének beismerését is jelente­né. A nagyon is életvidám angol kül­ügyminiszter valóban az egyedüli a munkáspárti miniszterek között, aki munkáscsaládból származik. Egy te­herautó-sofőr fia, 14 éves volt, amikor abbahagyta iskolai tanulmányait, ta­­nonc lett, majd a későbbi külügymi­niszter, Bevin által vezetett szállító­­munkások szakszervezeténél kapott állást. Amikor Bevin a háború alatt a koalíciós kormányba jutott, Brown is a politika sodrába került. Karrierjé­nek első nagy állomásához akkor ér­kezett el, amikor a Munkás Párt ak­kori vezére, Hugh Gaitskell meghalt és őt is számításba vették, mint párt­vezért. A párt élére azonban Wilson került. Mert már akkor is sokat re­besgettek Brownnak az erős italok iránti gyengéjéről. Amikor Wilsonék menyerték a választásokat, a minisz­terelnök vetélytársát először a gazda­sági tervezés élére állította, majd a külügyek vezetésével bízta meg. Brown „európai“ Irányzatával nem áll egyedül az angol politikában és esetleges távozása az izolacionisták és az Amerika-barátok malmára hajtaná a vizet. Ahogyan brit konzervatív körökben nagy kárörömmel emlegetik, a Mun­kás Pártnak 19B5 óta sok volt a gond­ja külügyminisztereivel. Ernest Bevin földrajzi tudatlanságáról volt hírhedt; állítólag szerinte a Duna Dél-Tirolon is keresztül folyik, és Palesztina-poli­­tikáját még ma is sínyli a világ. Utód­ja, Herbert Morrison pedig azzal ke­serítette el az angol közvéleményt, hogy egyszer egy nemzetközi konfe­renciáról hazatérve az újságírók előtt kijelentette, hogy „külföldön igazán figyelmesek voltak velem szemben, annak ellenére, hogy szocialista va­gyok.“ Brown baklövéseivel azonban sem­miben sem marad el elődei mögött. Néhány hónappal ezelőtt kissé illu­­minált állapotban tárgyalt Luns hol­land külügyminiszterrel és búcsúzóul kezet csókolt németalföldi kollégájá­nak. Egy diplomáciai fogadáson külföldi diplomata igen csinos felesége volt asztaltársa ebédnél és Brown elragad­tatásában azonnal „egyértelmű“ aján­latokkal kezdte ostromolni a szép­asszonyt. Látva annak megrökönyödé­sét, megkérdezte: „Madame, ön olyan szép, hiszen bizonyára nem először kap ilyen gáláns ajánlatokat?“ — Az igaz — válaszolt pirulva a külföldi vendég — de a leves előtt még soha! SM

Next

/
Thumbnails
Contents