Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-16 / 50. szám
Ebrevue a stadionban —É. Melléfogott a török, mikor ebfajzatnak nevezte a magyart, hiszen abban a bölcsességben, miszerint az ember leghűbb barátja a kutya, — már akkor Is annyi volt az igazság mint napjainkban. Nemcsak a magyarok, de a népek nagy többsége szereti a kutyát. Például az ősz folyamán a budapesti televízió helyszíni közvetítésben számolt be a városligetben megrendezett nemzetközi kutyakiállításról. Tetszett az ötlet, s napokig a bűvöletében éltem. Később egy plakáton felfedeztem, hogy Bratislavában is hasonló rendezvényre kerül sor. Elhatároztam, hogy elmegyek. A sárga, ötkoronás belépőjegyet senki sem sajnálja megvenni, de annál inkább drágálják az ugyancsak ötkoronás katalógusokat. A katalógus szerkesztőbizottságát komoly szakemberek képezik. Ezt a nyugdíjas pénztárostól tudom meg s később meg is győződöm róla. A katalógusban 190 szám alatt tartják nyilván a kutyákat. Feltüntették származásukat, lakóhelyüket, apjuk, anyjuk nevét, nevelőjük, jelenlegi tulajdonosuk pontos címét, s fajtatisztaságukat igazoló számukat, nagybetűk, kisbetűk, amelyekből én, laikus bizony keveset értek. Az első ráncosképű, sárga bulldog, amellyel a bejáratnál találkozom a 262-es számot viseli a nyakán. Kérdően nézek az öreg pénztárosra. Megérti. — Tetszik tudni kéremszépen, csak százkilencven kutyát jelöltettek a tulajdonosok, ennyi van a katalógusban is, de később még százan neveztek be. Ez a bulldog ezért kettőszázhatvankettes. Meglepően sok a látogató. Délelőtt tfz óra van, s vagy kétezer ember nyüzsög a Dimitrov stadionban. A bejárattól balra a kerítésen lóg öt férfi-felöltő. Egy okosszemű, barna farkaskutya vigyáz rájuk. Kutyák, csaholás s ahány, annyi gazdafajta tolakszik, izgul. Nem csak kutyáik, de jómaguk is nagyon látványosak. Hobbyjuk láthatatlan glóriát von fejük fölé. Nyolc, kötéllel bekerített kör közepén nyolc asztal áll, nyolc gépírónő, s ötször nyolc férfi, nő az asztalok körül. Ök a bírálók. Mind javakorbeli emberek, nők, férfiak egyaránt. A tulajdonosok a körön belül sétáltatják körbe kutyáikat. Ahány kör, annyi fajta. Egy nő a bírálók közül, sípoló gumimacskával ellenőrzi a körben sétáló ebek reflexeit. Aztán kivonulnak a kötélen túlra s számszerint, egyenként hívják be őket a bizottság elé. Elsőnek egy golfnadrágos osztrák férfi lép be. Apró, hófehér szőrű tacskót vezet. A bírálók egyike a kutya méreteit ellenőrzi, a másik a fogait nézi, majd sétáltatják, futtatják a 2 VADASZ * HAlASZ kutyát, reflexeit teszik próbára. A német izgatott, az elnök még egy kört futtat le a kutyával és tulajdonosával, majd a gépírónőnek diktálni kezdi az értékelést. Kezébe veszi a tacskó iratait, ellenőrzi származását, korát, címét és számát. „Minden igénynek megfelel, fürge, okos, jó családból származik, méretei arányosak, fogai kifogástalanok, csak a végbélnél nagy a szőrzete, ami jelenleg tiszta, de minden bizonnyal gyakran kell fürdetni.“ A bámészkodók kuncognak. Egy idős hölgy elfehéredik, hóna alá kapja a tacskót, és félrevonul vele a kerítéshez. Ollót húz elő és gondosan megnyírja a tacskó hátsó részét. Akik az előbb kuncogtak, most már kacagnak, de a hölgy nem törődik velük. Pár percen belül rákerül a sor. Körülsétáltatja a kutyát ... A szomszédos körhöz megyek. Éppen egy fiatal, csinos nő áll a kör közepén, egy gyönyörű dogéval. A közönség elismerően bólogat s ez nem csupán a szép tulajdonos érdeme. A bírálói szakvélemény komoly esélyeket biztosít, s a nő elégedetten elvonul. A férfiak szemmel követik útját. A fagylaltosnál megállnak s a nő dupla adagot vásárol az ebnek. Mire odaérek, egy idősebb úr is odalép. — Kisasszony, ne tegye, hiszen ez gyönyörű állat, nem szabad vele fagylaltot etetni, elveszti tájékozódó-képességét, szédülni fog! — Sose féltse, hetenként megeszik egy-egy fagyit. Télen még pudingot is főzök neki. Hihetetlen? Nekem is. így születik bennem a kérdés. — Mit és mennyit fogyaszt a kutyája — kérdem egy rokkant fiatalembertől, aki gyönyörű német juhászkutyát tart pórázon. Ebben a kategóriában később ez a kutya lett a győztes. — Naponta négy kiló húst, — hetven fillérért kapom kilóját — fél kiló nedves srótot, meg valami édességet... cukros darát főzve, meg hasonlókat. Ez már a nyolcadik kutyám. Körülbelül négy és fél- ötezret ér pénzben. Már ötöt eladtam a közbiztonsági szerveknek. Szerződésre nevelem őket, de azt hiszem, ezt megtartom magamnak. — Hol lakik? — Gottwaldov mellett egy erdőben. Lassan, gondosan kell nevelni. Jó üzlet, megéri! Ne féljen, nem jutok vele ebek harmincaid jára — mondja nevetve. Egy újabb körhöz megyek, ahol a farkaskutyák szerepelnek. Az egyik férfi dühöng, mert lepontozták. Nadrágjára vastagon tapadt kutyája világos szőre. Ez volt a hiba, észrevette a bíráló. Egy katonával beszélgetek, aki azért kért szabadságot, hogy hű barátját el tudja hozni a kiállításra. Nehezen ment, de aztán az egyik őrnagy h’ozzasegfíetT, ő is nagy kutyabarát, nagyon rendes ember. —i Csaholnak, itt-ott „szőrbekapnak" az ebek, a kis tacskó nekiborzonkodtk a hatalmas bernáthegyinek, az emberek nevetnek, a tacskó gazdája csaknem bocsánatot kér a nagy kutya gazdájától. Ballagok kifelé a stadionból. A farkaskutya még mindig őrzi a kabátokat. Gondolatban ruhatáros ebnek nevezem el. Á nyugdíjas pénztáros, aki az Apróállattenysztők Szövetségének tagja, mosolyogva kérdezi: „Na, megérte...?“ — Hogyne, mondom — majd délután visszajövök a feleségemmel. — S a brosúrát sem drágálja már? — Nem! Megérte... Keszeli Ferenc A dermesztő téli hónapokban mindenekelőtt kiadósán kell gondoskodnunk az ember segítségére szoruló vadállomány póttakarmányozásáról. Az egyes takarmányféléket megfelelően váltogatjuk, az adagok nagyságát a mindenkori időjáráshoz és a hótakaró magasságához idomítjuk. Tördeljünk fiatal hajtásokat a nyulak számára, hogy legyen mit rágcsálniuk. Szórjunk ocsút és homokot a fogoly- és fácánetetőkbe. A csapákról és ösvényekről eltakarítjuk a havat. Ezzel is megkönnyítjfik a vad számára a nyalósókészletek és a vadetetők megközelítését. Feltördeljük a források, vízfolyások és tavacskák jégtakaróját, hogy biztosítsuk az ivóvízkészletek kihasználását. Állandó figyelemmel kísérjük a vadállomány erőnlétét és egészségi állapotát. A decemberben lőhető vaddal ellentétben januárban a következő változások állnak be: a hónap elsejétől kezdve vadászati tilalom áll be muflon- és dámvadra, őzsntára és gidára, fácánra, nyálra és vadlibára, január 15-től pedig szarvastehénre és vaddisznóra, Január 15-ig viszont nyulat lőhetünk azokban a vadászkörzetekben, ahol előzőleg élővadfogást rendeztek nyulakra. Ha vadászjegyünk érvényessége az év végével lejár, ne feledkezzünk meg a meghosszabbítás iránti kérvény beadásáról az illetékes HNB-re — legkésőbb december 31-ig. Az időben benyújtott vadászjegyek hatályát a kérvény elintézéséig meghosszabbítják, legkésőbben azonban március végéig. Ugyanakkor meg kell fizetnünk tagdíjunkat a Csehszlovák Vadászszövetségnek, mert az erről szóló nyugta egyik kellékét képezi a vadászjegy meghosszabbításának. Aki december 31-ig nem fizeti meg tagsági díjat, elveszti tagságát a Csehszlovák Vadászszövetségben, január 1-től kezdve új tagként kezelik, újból kell kitöltenie a jelentkezési ívet és újból kell megfizetnie a beiratási díjat. Szigorú vadvédelmet követel Afrika Nemrégiben közölte a nyugateurópai sajtó, hogy Fort Lamyban, a Csad-Köztársaság fővárosában rendezett konferencián húsz afrikai állam delegátusa és megfigyelője, valamint a különböző nemzetközi szervezetek, közöttük az UNESCO is, képviselői gyűltek össze, és javaslatot készítettek egy nemzetközi egyezmény megkötésére az afrikai állatvilág egyes fajainak megmentése, megvédése céljábóL Az afrikai fauna némely faját a lelkiismeretlen vadászok csaknem teljesen kiirtották. Egyes fajokat meg életterük elvesztése fenyegeti. S csoportba tartozik az oroszlán, a krokodilus és a zsiráf. Az egyezmény megkötését sürgető javaslat hangsúlyozza, hogy Afrikában vadvédelmi területek és nemzeti parkok létesítése a vadvédelem nélkülözhetetlen föltételei. A konferencián továbbá szóba került az is, hogy a vadásztrófeákkal űzött kereskedelmet — a túlzott nyereségvágy miatt — szigorúan meg kell rendszabályozni. A legközelebbi konferencián ez a téma lesz a program kizárólagos pontja. as
