Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-16 / 50. szám

SIKERES CUKORRÉPA KAMPÁNY + 344 mázsás átlagos hektárhozam + Csökken a cukorrépa vetőterülete + A surányi cukor­gyár már a cuktortartalom szerint vásárolja a cukorrépát + Év végéig célba érnek a cukor­gyárak + A cukorgyárak trnavai igazgatósá­gának dolgozói tájékoztatták a mező­­gazdasági újságírókat a cukorrépa kampány sikereiről és problémáiról. A beszámolókból és a vitából kide­rült, hogy az idei cukorrépa kampány minőségi változást hozott a cukorgyá­rak és a termelők közötti viszonyban. Alexander Sakáö, a trnavai egyesített cukorgyár igazgatója szintén elégedet­ten beszélt a cukorrépa kampányról, bár a felvásárlás november 10-e he­lyett 15-ig húzódott el; ez nem túl nagy hiba. A kampány elején ugyanis nagy vita volt akörül, hogy a száraz idő után hosszabb ideig tartó eső miatt később kezdjék a begyűjtést a földművesek, vagy pedig, eltekintve a várható súlytöbblettől, tartsák be az időtervet. Ezen a téren igen jól bevált a 20 százalékos megengedett ingado­zási lehetőség. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy a földművesek rö­­videbb-hosszabb ideig vártak, és így jelentős terméstöbbletet értek el. En­nek eredménye, hogy a szeptember elején 280 mázsás hektárhozam 334,6 mázsára emelkedett hektáronként. A nyugat-szlovákiai kerületben például 341,1 mázsás hektárhozamot értek el. Egyes járásokban rekordhozamok is születtek. A dunaszerdahelyi járásban az átlagos hektárhozam például 373 mázsa volt. Természetesen a súlytöbb­let több cukrot is jelent. Ha ehhez hozzávesszük a magasabb cukortartal­mat, az előirányzott cukortermelési tervből nem sok hiányzik. A cukor­gyárak dolgozói szerint a cukorrépa felvásárlás tervét 92 százalékra telje­sítettük. A felvásárlás, amint a sajtóértekez­leten kitűnt, kisebb-nagyobb zökkenő­ket leszámítva, sikeres volt, bár 15 000 vagonnal kevesebbet vásároltunk fel. A répaszelet ellátás is javult. Mivel a mezőgazdasági üzemeknek kevés szá­lastakarmányuk termett, azt lehet mondani, hogy mindenütt lesilózták a kukoricakórót. Persze, ehhez nagy­mennyiségű friss répaszelet kellett és ezért a cukorgyárak hosszabb ideig leállították a szárazszelet szárítást. A cukorrépa kampány sikerét nem­csak a kedvező időjárás segítette elő, hanem az is, hogy a mezőgazdasági üzemekben a munkaszervezés sokkal magasabb szintű, mint pár évvel ez­előtt. Ezzel viszont a cukorgyáraknak a jövőben számolni kell. A kampánnyal kapcsolatban felme­rült néhány kérdés, ami szintén emlí­tésre méltó. Évről évre csökken a cu­korrépa vetőterülete. Amíg 1964-ben például Szlovákiában 55 ezer hektáron termeltünk cukorrépát, az 1968-as év­ben már csak 41 ezer hektárra kötöt­tek szerződést a mezőgazdasági üze­mek. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy még mindig nem oldottuk meg a cukorrépa egyelésének és be­gyűjtésének gépesítését. Ez a növény sok kézi munkaerőt követel és általá­ban nem túl sok hasznot hoz. A vitá­ban felvetették, hogy Franciaország­ban már fotocellás gépekkel egyelik a cukorrépát. Talán a jövőben jó len­ne erre is irányt venni. A szakembe­rek véleménye szerint a cukorrépa mostani ára sem serkent eléggé a többtermelésre. Néhányan megemlítet­ték. hogy pár évvel ezelőtt jóformán senki sem akart dohányt termelni, mert nem volt kifizetődő. Viszont, amióta felemelték a dohány árát, a mezőgazdasági üzemek valósággal ve­rekednek termeléséért. Az ökonómiai ösztönzőket figyelembe véve talán jó lenne a cukorrépánál is hasonló árpolitikát folytatni. Felmerült a kér­dés, vajon a jövőben nem lenne-e jó, ha cukortartalom szerint fizetnének a cukorrépáért. A fejlett nyugati orszá­gokban már régen llymódon vásárol­ják a cukorgyárak a cukorrépát. Az igazgató szerint a jövő évben a surá­nyi cukorgyár kísérletképpen már a cukortartalom szerint veszi át a föld­művesektől a cukorrépát. Ha a kísér­let beválik, ezt a felvásárlási rend­szert országos méretben valósítják meg. A cukorrépakampány tehát sikere­sen zárult. A becslések szerint a cu­korgyárak az év végéig feldolgozzák a cukorrépát, csak egy-két gyár toldja meg 2—3 nappal a kampányt. A saj­tóértekezlet viszont feltárt olyan prob­lémákat is, amit a jövőben meg kelle­ne oldani. Bállá József Jól választottak Dohányos Mihály húsz esztendeje él Tallóson. Kitanul­ta a kovács-lakatos mesterséget, s munkahelyén az em­berek megbecsülték. Nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt. Szorgalmas, lelkes előmozdítója volt mindig az új­nak. Nem voltak elhamarkodott ítéletei, fel tudta mérni a lehetőségeket, pontosan tudta mindig mit akar. A falu közössége befogadta a közéjük „csöppent idegent". Az elmúlt választások idején a nemzeti bizottság élére került. A tallősiak rábízták ügyes-bajos dolgaiknak intézését, falujuk jelenét-jövőjét. Mindig zavar, ha olyan emberről kell írnom, akit nem ismerek. Ilyenkor gyakran látom a furcsa mosolvt leen­dő riportalanyom szemében „kérdezzen, amire tudok vá­laszolok". Most az egyszer tévedtem... A beszélgetés fonalát szőve szinte magam előtt látom négy esztendő eredményes munkájának gyümölcsét. Az évek surrmá zása közben is az embert, Dohányos Mihályt, amint küzd azért, hogy a falu közösségéért, az itt élő emberek élet­körülményeinek megjavításáért többet tehessen. Mert bárhogy is van az, egy funkcionárius eredményes mun­káját az emberségen és az embereken keresztül lehet csak igazán lemérni. Tallóson évtizedes gond volt a cigánykérdés, ma már csak részben az. Tény, hogy az elmúlt választások óta sokat fejlődött a község. Űj járdák épültek és épülnek ma is. Körzeti orvosi rendelővel gazdagodtak, az egyet­len vendéglátó üzem mellé a fiatalok részére cukrászda szerű büfét nyitottak. Évente tízzel gyarapodik az új lakóházak száma — de mindez eltörpül amellett az erő­feszítés mellett, amelyet a cigányok emberségesebb életé­nek megjavítására fordítottak. A harminchat viskóból ez idáig huszonötöt sikerült eltüntetni a föld színéről. Igaz, nem ment minden símán. Ha kellett, az elnök erélyes eszközökhöz is folyamodott. Ma már mindenki belátja a községben, hogy így volt helyes. A munkahely kérdését is sikerült megoldani. Sokan ktwftmv az énítkezési vál­lalatnál dolgoznak, de megtalálhatók a Galántai Állami Gazdaságban is. A fiatalok nyáron a cseh országrészek­ben találnak maguknak megélhetést. Ma már csupán any­­nyi gond akad a községben élő cigánycsaládoknál, hogy a gyerekek rendszertelenül látogatják az iskolát. A bün­tető bizottságnak is csupán velük akad dolga az iskola befejezése után is — mindaddig míg nem találnak ma­guknak munkát. De sajnos, számukra mindinkább nehe­zebbé válik az elhelyezkedés. A legtöbbjük nem fejezi be az alapfokú kilencéves iskolát, enélkül pedig nem igen van rájuk szükség a környéken. Az ilyen nehézségek árán is mindent elkövet a nemzeti bizottság elnöke an­nak érdekében, hogy erejéhez mérten segítséget nyújt­son számukra, hogy sorsukat megkönnyítse. A kétezerszázötven lakosú falu hathatós támogatásban részesíti az elnököt. Ezt bizonyítja az is, hogy az emlé­kezetes Csallóközi tragédia idején az emberek százai siettek segítségére az árvízkárosultak elhelyezésénél. Nem maradhat az sem szó nélkül, hogy az újjáépítés folyamán a nemzeti bizottság a szövetkezettel karöltve Keszegfalván egy újonnan épített családi házat adott át boldog tulajdonosának. A falu összefogását igazolja a „Z“ akció keretében elért eredmény is. Az iskola köré húzott új kerítés, amely közel ötvenkétezer koronába került. A tömegszervezetek hathatós munkája, amely úgy kulturális, mint politikai téren szép eredményeket ér el. Ha csupán azt számítjuk, hogy a faluban huszonöt ön­kéntes véradót találunk, vagy a tűzoltó testület eredmé­nyes munkáját vesszük alapul, elmondhatjuk azt, hogy jó kezekben van a falu irányítása. Mindent nehéz volna összefoglalni egy írásban, négy év eredményes munkájának csupán töredékét sikerült vázolnom. Nem is az volt a célom, hogy mindent sorjá­ban elmondjak. Inkább az ember érdekelt, a funkcioná­rius, akiben egy falu látta négy évvel ezelőtt napi gond­jainak orvosát. És, hogy jól választottak, azt csak ők tudják igazán... (czita) Áll a karácsonyfavásár. Csak az a kérdés, melyiket válasszák? ... Idén Bratlslavában a Zelenina 65 ezer karácsonyfát dobott a piacra. Bállá felvj ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *t* *1* í* *** *** *t* *t* *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ Lesz elég fűtőtest A családiházak korszerűsítése egyre gyorsabb ütemű. Azonban országszerte kevés a központi fűtéshez szükséges fűtőtest. Ezért a zsolnai Kovosluiba svájci berendezéssel már az év elejé­től megkezdi a radiátorok gyártását. 2,7 milliárd korona a mezőgazdaságnak A Nemzetgyűlés Költségvetési Bi­zottsága azzal számol, hogy a mező­­gazdaság technikai színvonalának emelésére újabb három millió koronát fordítunk az új évben. Az ökonómiai­ig elmaradott mezőgazdasági üzemek és vállalatok mintegy 2,7 milliárd ko­ronát kapnak, ebből 400 millió korona a mezőgazdasági dolgozók állandósí­tását szolgálja. Tizenhét ú] téglagyár A kelet-szlovákiai kerületben idén 17 új téglagyárat, 10 építőblokk készí­tőt, 9 kőbányát, 15 betonelemgyártó üzemet, 30 homokbányát létesítettek. A nemzeti bizottságok így lényegesen enyhítették az építőanyag-hiányt. etek Módosultak a házi sertésvágás feltételei Amint már hírt adtunk róla, Bratislaváb'an ünnepélyes keretek között meg­kezdték az új híd építését. Az építkezés a Bécsi úttól a Szárazvámig 2,5 km hosszú lesz. maga az acél kötélhíd pedig 424 m hosszú és 21 m széles. A ferde tartóoszlop 90 m magas lesz és 83 m magasságban kilátóval ellá­tott kávéházat építenek. Képünkön az egyik alapásó gép látható. Bállá felv. A A Bratislava-vidéke járásban idén 13128 szarvasmarhát (ebből 8290 te­henet) selejteztek ki. Így a TBC-től teljesen megtisztították a szarvasmar. ha-állományt. A A rimaszombati helyi közszolgál­tatási üzem Szilveszter előtt teljesíti tervét. Az eddigi eredmények arra en­gednek következtetni, hogy tíz nap­pal előbb célba érnek. A Karácsonykor kezdődik a téli üdülés, melyen előreláthatólag 150 000 dolgozó vesz részt. Mivel nagy az ér­deklődés, a téli rekreációkat kiterjesz­tik Luhaőovicére, Marianske Láznere, és más fürdőhelyekre is. A A Nemzetgyűlés cigány-kérdéssel foglalkozó bizottsága megállapította, hogy a múlt évben 3522 cigány szár­mazású gyerek fejezte be az iskolát, de szeptember elsején 1108 munkaké­nes végzett diák nem léphetett mun­kába. A bizottság megállapította, hogy általában rossz a helyzet a 15 évesek elhelyezése körül. A A levegő szennyeződése miatt több mint 43 millió korona büntetést inkasszáltak be az illetékes szervek az üzemektől. Az új tőrvény 1989-ben lehetővé teszi, hogy mintegy fél mil­liárd koronát fordítsanak a különböző szűrőberendezések létesítésére. Ezek 60 százaléka a nemzeti bizottságok 40 százaléka pedig a központi alapok hatáskörébe tartozik majd. A A kassai Kohómfivek az új évben Mikulovban és Veselí na Morave-n teljesen automatizált tehén és borjú­istállót építenek. A korszerű istállók­ban a kézi munkaerők száma minimá­lisra csökken. Mivel a 48/1963 Zb. és 100/1965 Zb. számú rendeletekben lefektetett elő­írások túlhaladottá váltak az új irá­nyítási rendszer meghonosítása követ­keztében, a Földművelésügyi és Köz­­élelmezési Minisztérium a 29/1967 Zb. számú törvénnyel módosította a házi sertésvágásról szóló előírásokat: Egységes földművesszövetkezetek igényt tarthatnak vágási engedélyre a szövetkezeti tagok, a dolgozók és a brigádtagok közös étkeztetésére, esetleg vendéglátási célokra különle­ges alkalmakkor (évi taggyűlések, arató ünnepélyek stb. rendezésénél), függetlenül a vágósertés- vagy hús­beszolgáltatás teltételének teljesíté­sétől. Minden EFSZ-tag két vágásra kap­hat engedélyt egy-egy naptári évben. További vágásra csak akkor tarthat igényt, ha családjának további két vagy több tagja ugyancsak szövetke­zeti tag — szintén függetlenül a fenti feltétel teljesítésétől. A fél hektárnál nagyobb földterü­leten egyénileg gazdálkodó földműves az első vágási engedélyt a naptári év­ben akkor kaphatja meg, a) ha a helyi nemzeti bizottság nem szabott ki számára húsbeszolgálta­tást, b) ha húsbeszolgáltatási kötelezett­ségének már eleget tett, amennyi­ben a HNB arra kötelezte. A ja­nuárban és februárban történő vá­gás feltétele, hogy húsbeszolgálta­tási kötelezettségének az előző év­ben tett eleget. Kivételes esetekben azonban akkor is engedélyezhető az első vágás olyan földművesnek, aki félreeső községben lakik, ahol körülményes a húsellátás, vagy olyan földműves számára, akinek családjában legalább két gyermek, vagy egy tuberkulózisban, szilikózis­ban stb. szenvedő személy él — akkor is, ha önhibáján kívül nem teljesítette az esetleg kiszabott feltételeket. Az egyénileg gazdálkodó földműves, akinek a helyi nemzeti bizottság hús­beszolgáltatási kötelezettséget nem írt elő, csak kivételesen kaphat enge­délyt második, esetleg további vágás­ra ugyanabban a naptári évben, ha családjában legalább két gyermek, vagy egy tuberkulózisban, illetve szili­kózisban szenvedő személy él. Annak az egyénileg gazdálkodó földműves­nek, akinek a helyi nemzeti bizottság húsbeszolgáltatási kötelezettséget írt elő, csak olyan esetekben lehet máso­dik, illetve további vágásra szóló en­gedélyt kiállítani, ha húsbeszolgálta­tási kötelezettségének eleget tett, és ha családjában legalább két gyermek, vagy egy tuberkulózisban, illetve szili­kózisban szenvedő személy él. A fél hektárt meg nem haladó me­zőgazdasági földterületen gazdálko­dók minden naptári évben egyszeri vágásra tarthatnak igényt. Második vagy további vágásra szóló engedélyt csak kivételes, kellőképpen megindo­kolt esetekben kaphatnak, nevezete­sen ha családjukban legalább két gyermek, vagy egy tuberkulózisban, illetve szilikózisban szenvedő személy él, — a fent említett feltételek telje­sítésétől függetlenül. Mivel a házi sertésvágás engedélye­zésének feltétele, hogy a kérvényező önellátásra, a szocialista szervezetek pedig közös étkeztetésre, esetleg al­kalmi vendéglátás céljaira használják fel a levágott állatot, tilos a vágásból eredő húst és egyéb hústermékeket eladni. Az itt közölt módosítások egyelőre 1998. december 31-íg érvényesek. Dr. Frantisek Stejskal, a Földművelésügyi és Közélelmezési Minisztérium törvényhozó és jogi osztályának dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents