Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-09 / 49. szám

További számadatok a télbeforduló méhcsaládról A méhcsalád létezésének első természettan! feltételeként azt mondottuk, hogy szabályszerű és kiegyensúlyozott közösséget al­kosson, mert csak az ilyen csa­lád dolgozik legeredményeseb­ben. Ez a szabályszerűség azt Je­lenti, hogy az élőlény, a szapo­rodni képes biológiai egység egész létét és szaporodását természetes képessé* g e 1 szerint biztosíthatja, és a közösségben élő méhegyedek­­nek minden időben, minden idő­szerű munkaalkalmat megadjon. A kiegyensúlyozottság pedig azt, hogy a dolgozó méhek há­rom munkacsoportjának munká­ját és számbeli arányát mindig a beözönlő élelem és az ezzel kapcsolatos fiasitás szaporodása vagy csökkenése irányítsa. Ezzel a szabályszerűséggel és kiegyensúlyozottsággal a való­ságban ennek a különleges élő­lénynek szervi felépítését hatá­rozzuk meg. Mikor a méhcsalád életében olyan, elváltozás törté­nik, mely annak szervi felépí­tését megtámadja, szervi beteg­ség áll elő. Akárcsak más élő­lénynél betegség esetén, azom nal maga a beteg szervezet vé­dekezik különböző védelmi el* lenszerekkel, a méhcsalád is ezt teszi. Ez a hatalmas véde* kezési eszköz a méhegyedek al­­kalmazkodó-képessége. Az élő­lény mindent megtesz, hogy az elváltozást újra helyreállítsa, de amint pl. nálunk, egy leg* kisebb meghűlés is, munkánk* ban visszavet, ugyanúgy a méh* családnál is, még a legkisebb elváltozás is munkaszünethez, gyengébb munkához vagy más hátrányokhoz vezet. Attól függ, milyen kisebb vagy nagyobb esemény okozta az elváltozást. Így válik egészen érthetővé, hogy a korszerűen dolgozó mé­hésznek mindent meg kell ten­nie, ami a méhcsalád szabály* szerűségét és kiegyensúlyozását biztosítja és elősegíti, de nem szabad végrehajtania olyan köz­belépéseket, melyek az élőlény szervi felépítését megbolygat­nák, azaz a méhcsalád biológiai életfeltételeire, valamint legha* tásosabb munkabírására kedve* zőtlenek. Ilyen helytelen közbelépés pl. a túl kicsi vagy túl nagy lép­­felületű kaptárak használata, a kétanyás méhészkedés, a fiasí­­tás korlátozása, a mézkamra hibás megnyitása, hizlaltlépes méhészkedés és még néhány másféle ténykedés, melyeket mindmáig jónak és elfogadható­nak ismertünk. Azt nem mondom, hogy az említett munkálatokat nem le­het végrehajtani. Lehet, mert ezek csak kisebb szervi beteg­ségeket okoznak. A biológiai egység létét alapjában nem ve­szélyeztetik. De az eddigi sza­bályszerű és kiegyensúlyozott munkát kétségtelenül leállítják, kisebb-nagyobb átalakulásra is kényszerítik és ezalatt minden intenzív munka lelassul, sőt, néha szünetel, dajkálás, építés, fiasitás, hordás egyaránt. Fő­hordásban akárcsak három na­pos kiesés nagyon sokat jelent. Egy heti munkakiesés pedig ka­tasztrófa. A méhész az ilyen közbelépéseknek a valóságban nem hasznát, hanem kárát látja. Korszerűen dolgozó méhész azért ne fáradozzon különleges módszerekkel, hanem erős törzs­családokkal dolgozzon és ván­doroljon. Csak ezek a családok dolgoznak számára leggazdasá­gosabban. Állandóan hangsúlyozzuk az erős családok fontosságát. Eze­ket már nyáron kell megalapoz­ni. Ezek érdekében közöltük a Méhész 8-ik számában az év­záró vizsgálat természettani fel­tételeit. Most szeretném további számadatokkal alátámasztani a télbefordulő méhcsalád szám­szerű nagyságát és méheinek mennyiségét. Az alábbi táblázat azt mutat­ja, hogyan alakul a család fia­­sítása, ha július 20-án betartot­tuk az évzáró vizsgálat termé­szettani feltételeit. Ne feledjük el, ezek a számadatok olyan telephelyre vonatkoznak, ahol július 20-án vége a hordásnak, s a kaptárban használt keretek lépfelülete összesen 180 dm2. Ö C fc i'ö Sb» Amint látjuk, alapul az össz­­fiasítás terjedelmét használtam fel, amit az egyes fejlődési cik­lusok (21 napos időközök) kez­detén méregettem le. A táblá­zat kidolgozott középarányos adatokat mutat és irányvonalul szolgál. A valóságban természe­tesen előfordulhat plusz-mínusz 10 %-os eltérés, amely az ered­ményeket semmi esetre sem rontja le. Most nézzük, mit látunk a táblázatból? Először is azt, hogy a késő­nyári és őszi fejlődési időszak­ban rendszerint négy fejlődési eiklus létezik. Kivételesen elő­fordulhat az ötödik is. Ez jő is, rossz is. Jó azért, mert növeli a fiatal telelőméhek mennyiségét. Hossz azért, mert ez a család felhasz­nálta a beadott téli eleség egy részét, s igy a télre szükséges 16 kg élelmet most már csak cukroslepénnyel lehet kiegészí­teni. Az Ilyen családokat októ­berben jobban meg kell vizsgál­ni és tavasszal is jobban ügye­lünk rájuk. Az első ciklus méhcsoport számításánál a gyűjtőméhek mennyisége becsülve van. Ezek a méhek még részt vesznek minden nagyobb nyári munká­ban, s augusztus végére elpusz­tulnak. Fölösleges lett volna lemérni a június 30-án létező fiasítást, és csupán a méhcso­­portok arányszámának szemlél­tetése miatt kár lett volna boly­gatni a családokat az akkori fő­­hordásban. A napi petemennyi­séget elég úgy számolni, ahogy azt július 2€-án számoljuk, mert amint mondottam, ennek a cik­lusnak a méheivel télre amúgy sem számolhatunk. Mint érde­kességet meg kell jegyeznünk a gyűjtőcsoport méheinek meny­­nyisége ekkor és a főhordásban is, az összes méhegyedek meny­­nyiségének 50 %-án alul van. A további ciklusok számada­tai már mindenütt valódiak. A második ciklusban legmeg­lepőbb, hogy egyetlen 21 napos ciklus után a fiasitás már 40 %-kal lehet kevesebb. Bizony ez meglepő, és mégis a természet legelmésebb parancsolata. Meg­érzik, vége a bőségnek, jön a téli időszak. A beözönlő élelem megcsap­panása mindenfajta méh­egyed eddig bőséges táplálá­sát is csökkenti. Ennek az a következménye, hogy az anya már jóval kevesebbet tud pe­tézni. Hasonlóan jóval kevesebb a dolgozók pempő- és viaszter­melése is. Hogy a télbeforduló méhek ellenállóbbak legyenek az első ciklus 16 713 — 25,7 % dajkacsoportja gondoz most már egy kisebb 10 053 — 20,3 % újabb csoportot. Leáll teljesen az új lépek építése, s az építő méhek már csak sejtjavításokat végeznek és lakásuk réseit kez­dik betömni. Ám a kijáró gyűj­tőméhek kihasználnak minden pillanatot, még a kevésbé jő időt is, hogy minél több virág­port gyűjtsenek. Ilyen elmésen biztosítja a természet a telelő­­méhek nagyobb ellenállóképes­ségét. Ebben a második ciklusban már megindul az a .folyamat", amikor a dajka- és épltőméhek elhasználódása csökkenni kezd. A gyűjtőméheké még nem és amint látjuk ezek arányszáma most már 57,1 %, ami szembe­tűnően kiemeli, mennyire fon­tos a virágpor az elkövetkező téli hónapokban. Nektár ugyan­is most már -nem özönlik a kap­tárba, csak virágpor. Sajnos, nem ismerjük azt a pontos mennyiséget, amely a második ciklus méheinek meny­­nyiségéből megmarad, mégis úgy vélem, az augusztus 25—31 kö­zött kikelő napi 1117 fiatal méhhel nyugodtan számolha­tunk. Ezek ugyanis csak a III. ciklusban, vagyis szept. 19-e után lennének gyűjtőméhek, amikor már csökken a gyüjtő­­méhek elhasználódása is. Ez 6X1117, tehát 6702 dolgozóméit. Azok a méhek, melyek szept. 19-e után válnak gyűjtőméhek­­ké, már megmaradnak, mert ha elvétve ki is repülnek, nem használódnak el. A valóságban nemcsak ezek a méhek maradnak meg, mert az elhasználódás már jóval las­súbb, mint a nyári munkában. A családok ilyenkor 7—8 kere­tet sűrűn takarnak. A megma­radó mennyiség jóval több. Csu­pán számításom igazolásául használom a 6 X1117 naponta kikelő méhet. A III. és IV. cik­lusban a dolgozóméhek élettar­tama már nem 35 nap, mint nyáron, hanem naponta egyre több. Az bizonyos, hogy a szeptem­berben és öktóberben kikeli méhek (III. és IV. ciklus) mind megmaradnak, mert szept. 2Í után a fiasitás is, a különböző építési tevékenység is, valamint maga a hordás is olyan mini­mális, mely a dolgozóméhek el­használódását nem okozza. Ek­kor a gyüjtőcsoport mennyisége eléri már a 75 %-ot. Most összegezve az elhasztüS­­(Folytatás a 8. oldaton^ QJ 'S a i & „ £ 2i S ^ neve mennyisége •S» * 3> 2» 5-3 'S g ^ § S. c Méhesoportok g g1 S 5TS 5 t S ni £ \s -I. ciklus 1857 dajka 9X1857— július 20— 100 39 000 —16 713 25,7 aug. 10 építő 10X1857— —18 570 28,6 gyűjtő 2X1857— becsült gyűjtő 14X1857— 45,7 II. ciklus —29 712 aug. 11— 60 23 460 1117 dajka 9X1117— aug. 31 —10 053 20,3 építő 10X1117— —11170 22,6 gyűjtő 2X1117 gyűjtő 14X1857— —28 232 57,1 III. ciklus 37i dajka 9X371— szept. 1— 20 7 800 —3339 14,3 szept- 21 építő 10X371— —3710 15,8 gyűjtő 2X371— —742 gyűjtő 14X1117— —15 638 09,9 IV. ciklus 93 dajka 9X93— szept. 22— E 1950 —837 11,6 október 12 építő 10X93— —930 12,8 gyűjtő 2X93— —186 gyűjtő 14 x 371— —5194 75,6 V. ciklus már rendszerint nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents