Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-09 / 49. szám
C'Aa£tícU- JK i b ;ak AZ ÖREGEMBER Még nem esett le a hő, de a lombok már zizegve rég lehullottak a fákról. A deres, sárguló falevelek tarka szőnyege takarja az utakat. Az őszi nap bágyadt sugarakkal simogat végig mindent, mintha elfáradt volna maga is. A szórványos napsugarakkal belesimultunk a télbe, épp úgy, mint az ember az évek sodrában az elmúlásba ... Az élet pedig hömpölyög tovább. Egyszer csöndesen, máskor izgalmasabban, de mindig eleven pezs-Kint esőt szitál a tél eleji szél, bent az óvodában barátságos a környezet. A viháncoló szöszke kislányok, a buksi fejű kisfiúk nap nap után szeretettel köszöntik a meleget „varázsló“ hetvenegy éves Bálint bácsit. A kazánházban duruzsol a tűz. Be-Iskolába, munkába Legcélszeűbb viselet iskolába, munkába a szoknya, blúzzal vagy pulóverrel. A fiatalok nagyon kedvelik a mellrésszel, vállpántokkal készült szoknyát. Képünkön jó ötlettel szolgálunk: bármilyen szoknyához készíthetünk külön mellrészt pánttal, vagy külön vállpántot, amit gombok segítségével erősíthetünk rá. Ha olyan blúzt vagy pulóvert viselünk a szoknyához, amihez nem illik a sportos vállpánt vagy mellrész, egyszerűen legomboljuk róla. A már meglevő szoknyához is varrhatunk ilyen tartozékot, ha maradt belőle anyag. Ha új szoknyát csinálunk, vegyünk több kelmét erre a célra. Sőt, szükség esetén kétféle anyagot is társíthatunk. Természetesen a kétféle kelmének összhangban kell lennie. P. J. szélgetünk. Az őszhajú, munkában megtört Gútai Bálint megjárta az élet viharát. Mindig kétkezi munkával kereste családja kenyerét; a régi világ küzdelmes éveiben — és ma Is. Bár az évek már elszálltak felette, nem tud egyhelyben nyugodni. A vére hajtja. Pedig mindene megvan — meleg otthon, az unokák vidám kacagása... — Nekem nem pénz kell. Nekem életkérdés a munka ... A legnehezebb pillanatokban is az volt. Az első világháború szele őt sem kerülte el. Kikerült a frontra. Nem volt gyáva, s a tehetetlen düh marta az oktalan gyilkolásért. A fegyverek hidegen, közömbösen dörrentek el. A hplál nem érzeleg. Utána mindig dermedt csend ült a tájon. A frontharcos katona megszokta a haldoklók nyögését. Ilyenkor igyekezett rendbe szedni gondolatait, csak élve kikerülni inneni Haza menni, haza-hazai Alig várta, hogy vége legyen mindennek. Hazakerült... de az összeomlás után a magyar vöröshadsereg katonájaként küzd Kassa mellett a Tanácsköztársaságért. Most már tudta, miért és ki ellen fordítja fegyverét. De a sors ellenük fordult. Sokan nem érezték akkor az ő szenvedésüket, bánatukat a bukás után. Az ember nem igen érzi a más bánatát — ha az a Tanácsok más idegen! Sokáig nem Jött haza. Magyarországon talált munkát, de a honvágy mégis viszsahúzta Dunaszerdahelyre... Azóta is itt él. Szívéhez nőtt a szülőváros — bár a régi cimborák lassan elmennek egymás után. ■ Szabad idejében, főleg ünnepnapokon, ellátogat a vendéglőbe egy-egy korsó sörre, s ha akadnak még elvétve jóbarátok, szívesen el is dalolgatnak, s felelevenítik a régmúlt idők kedves emlékeit. Esténként a tévében ha labdarúgó-mérkőzést közvetítenek a jobbik csapatnak szurkol. A hazai együttes mérkőzéseit nem látogatja „mert azok csak vagdalóznak“. A legtöbb időt azonban az óvodában tölti. Szereti munkahelyét, mert mi is lehet kedvesebb az élet alkonyán, mint a vidám gyermekkacajt hallani, s a jövő reménységeit látni... Egyszer azt olvastam valahol; „az öreg ember gyengesége, hogy szeretne kibékülni az egész világgal és kibékíteni az egész világot. Az út végén hátratekint és látja mindannak hiábavalóságát, amit csinált, a harcok, küzdelmek és tévedések céltalanságát, egyszóval: a sok ostobaságot, amit elkövetett és amit mások elkövettek. Szeretne a végén mindent jóvátenni.“ Gútai Bálint kibékült a világgal. Neki nem kell semmit jóvá tenni. Azért, amiért hajdan harcolt a jelen meghozta számára. Múltjáért nem kell szégyenkeznie, de addig is amíg él „szeretne valamit tenni“. És minden reggel vidáman, mosolyogva lát munkához. Amikor elbúcsúztam tőle, nagyot sóhajtott, mintha egy vallomáson esett volna keresztül. S nekem jól esett tudni, hogy az öregember mindennapi életét százhúsz emberpár lánta csacsogása ragyogja be ... (czita) zöldségtároláshoz A tárolt zöldség tartóssága nem csupán a raktározó helyiség mibenlététől függ, hanem a zöldség minőségétől, az elraktározás és kezelés módjától is. Így például az egyoldalúan trágyázott talajban termesztett zöldség — főleg a nitrogén tartalmú trágyával dúsított és bőven öntözött fajták — nagyra nő, viszont huzamosabb tárolásra nem alkalmas. Ezért még a vetés előtt kell elhatároznunk, melyik zöldséget szánjuk tárolásra. A zöldséget a betakarítás idején osztályozzuk. A raktározó helyiséget alaposan kitisztítjuk, fertőtlenítjük, s a szükséges homokmennyiséget előkészítjük. Minden egyes zöldségfajtát más-más módon gondozunk. Legkényesebb a gyökérzöldség. A sárgarépát és karóttát tárolásra az alábbi módon készítjük elő: a földet lerázzuk róla, s levegőztetjük, esetleg keveset fonnyadni hagyjuk. A levélzetet késsel körülnyessük, lefejeljük, majd a homokba ágyazzuk a zöldséget. A homok nyirkos, de nem túl nedves legyen. A zöldséget a falak mentén rétegezhetjük, vagy akár szabadon is ilyenformán: a padlóra megfelelő mennyiségű homokot hintünk, s a zöldség rétegezésénél ügyeljünk arra, hogy az egyik réteg ne érintse a másikat. Hasonlóképpen tároljuk a petrezselymet és a zellert, azzal a különbséggel, hogy csak az öregebb levélzetet távolítjuk el róla. A zöldségtárolóban egyenlő hőmérsékletnek kell uralkodnia, legyen könnyen és gyorsan szellőztethető, páratartalma ne legyen sem sok, se pedig kevés. Legjobban megfelel a 2—5 Celsius fokú hőmérséklet, (as) Testnevelés és testmozgás a gyermek helyes testtartása érdekében Egészségtelen fejlődési folyamat következtében nemcsak a szervezet tar főberendezéseiben: a csontokban, inakban, izmokban és ízületekben jelentkezhetnek károsodások. A rossz testtartás — s emiatt a belső szervek elhelyezkedése és összenyomódása — az egész szervezetet károsíthatja. Az ember testtartása az élővilág fejlődésének meghatározott szakaszán alakult ki, és lényegében a föld gravitációs vonzásával ellenkező irányú. Függ a csontok állapotától, az izmok feszülésétől, de ezeken túlmenően az egyén életkorától, alkatától, erőkészletétől és lelkiállapotától is. A jó testtartásra jellemző, hogy a fej és a törzs egyenesen áll, a vállak és a lapockák egyforma magasak, a lapockák hozzásimulnak a gerincoszlophoz, a mellkas valamelyest kifeszül, a has viszont nem öblösödik előre. Az egész testtartásra jellemző, hogy minden kényszeredettségtől mentes. Mindez természetesen csak a felnőtt emberre érvényes, a gyermekek testtartása egészen más, és hoszsú fejlődés eredményeként éri el a fent említett testtartási jellemzőket. A fejlődésben azonban — főként gyermek- és serdülőkorban — hibák csúszhatnak, és ezeknek egy életre szóló következményei lehetnek. Ilyen szempontból különösen három tipikus időszak alatt kell ügyelni gyermekeink testi fejlődésére. Az első veszélyes időszak a támasztószövetek szempontjából a csecsemőkor negyedik hónapjában kezdődik, és az ülési, illetve állási perióduson túl terjed. Ilyenkor az állás és járás megtanulásával alakul ki a gerincoszlop jellegzetes görbülete. Ha a csecsemőt túl korán ültetik, vagy állandóan karon hordják, a viszonylag még puha gerincoszlop elgörbülhet. Soha jóvá nem tehető kár származhat abból is, ha a csecsemőket az ágyban vagy gyermekkocsiban puha, tollas derékaljra vagy fejpárnára fektetik, mert ilyenkor a gerincoszlop hátragörbülhet. A második kritikus időszak 5-től 7 éves korig terjed. Ekkor változik ába kisgyermek gömbölyű, puha és teli alakja az iskolásgyermek vékonyabb, nyúlánk térd- és könyökizület behajtása miatt gátolja a test jó vérellátását is. Érthető tehát, ha így a gyermekek könnyen elfáradnak, és pihenő testtartásba süllyednek. Fokozódik ilyenkor a gerincoszlop görbülete, a mellkas elöl belapul, a vállak előre és lefelé lógnak, a has kiöblösödik. Tíz és tizenhat év között a gyermek és az ifjú támszöveteit szintén veszély fenyegeti. Ilyenkor meggyorsul a növekedés és ez az egész szervezetet az érési folyamatra állítja be. A korral együtt járó fokozottabb érzékenység hátrányos lehet a támasztőszövetekre. Éppen ezért a jó iskolai bútorok, a helyes megvilágítás mellett fontos védelem a rossz testtartás ellen a testnevelési oktatás és a testmozgás. Ez erősíti az izmokat, inakat anélkül, hogy egyoldalúan terhelné 'meg a szervezetet. A torma gyógyhatása A legtöbb háztáji kertészkedő kifejezetten haragszik a tormára, mint kellemetlenkedő ^gyomnövényre, amelyet csak bajosan lehet kiirtani. Amellett megfeledkezik irtásának legegyszerűbb módjáról: rendszeres fogyasztásáról saját háztartásában. A torma ugyanis a legízletesebb körítések egyike, amiért gyakrabban kellene szerepelnie étlapunkon húsételek fűszerezésére. Főleg a téli hónapokban jelentősen gazdagíthatja táplálkozásunkat ez a C-vltamíndús feltét, amely azonkívül további, a megfázásból eredő betegségek ellen hatékony anyagokat is tartalmaz. Mindenekelőtt tormaolajat tartalmaz, amely még ezerszeres hígításban is baktérium-ölő tulajdonsággal rendelkezik és hátráltatja a baktériumok fejlődését. Ezért a csekély mennyiségben elfogyasztott torma is fertőtlenítő hatást gyakorol a vesékre és tüdőre. A népgyégyászatban már emberemlékezet óta gyógyhatást tulajdonítanak a tormának és mint kór-Egér úrfi a holdban Kts egérke volt Mtsl, s nagyon gyámoltalan. Üres gyomorral üldögélt egy pettyes gombán az erdőszélen, s a Holdat bámulta. — Milyen nagy, kerek, sárgái Lyukak is vannak rajta. Biztosan sajt. J6 lenne belőle harapni kicsit! — kesergett, és nagy könnycseppek hullottak a szeméből. Zöld-csipkeszárnyú tündér toppant elébe: — Akarsz feljönni? — kérdezte, s két szeme ráragyogott, szinte világított az éjszakában. — lügen... — szepegte Misi egér. — Nem találtam sehol ennivalót, kóválygok az éhségtől. Az őszi lombtakarön vidáman kergetik a labdát a gyermekek. Egy pillanat, s már repültek is. Mist egér szorosan lehúnyta a szemét, mert szédült, s csak akkor nyitotta ki, amikor a tündér bíztatta: — Nézd, mindjárt odaérünk. Látod a holdembereket? Hogy tntegetnek! Az egérke látta, s boldog volt, amikor Holdra szálltak. Holdmama, egy nagy testes tündér, kedvesen kezetfogott vele és nyomban levágatott egy szép szelet sajtot a Hold széléből. Az egérke vígan hozzálátott s az őt kísérő tündér játékokat adott a holdgyerekeknek, fizetségül a finom vacsoráért. Amikor eljött az Indulás ideje, az egyik holdtündér még egy szeletet becsomagolt útravalóul. Azután elbúcsúztak, s ráléptek egy vastag, erős holdsugárra, amelyen vígan lefelé csúszkáltak. Misi egér már nem félt; pajkosan kapkodott a szél szoknyája felé, csillagot is akart fogni kistestvérének, de az elszáguldott mellette. Nagyon gyorsan hazaérkeztek, s Mtst egér visszanevetett a Holdra, ami kicsit megsoványodott, de nagyon jókedvű volt, mert jót tett az éhes kisegérrel. Persze, Pista ezt csak álmodta, mert sok sajtot evett vacsorára. DEMÉNY OTT Öt Esti vers Ki jár itt a kert alatt? ki az? Ki tépdesi a bokrot, ki lő csúzlival madarat, ki rágcsál mindig cukrot, ki tolja félre a levest, ki' dönti ki a kávét, ki az, aki ha fürdetik csap óriás parádét? Az új függönyt ki tépte le, ki körmöli az asztalt, ki szaggat könyvet, füzetet, ki az, kinek a fagylalt bekeni ingét, zokniját, aki tanulni lusta, ki az, ki visszafelesel s a körme sose tiszta? Kati néz, Peti ámul, Karcsi a fejét rázza; ki az? ki lehet? Nincs ilyen tudtunkkal itt a házban. Talán egy rossz manó. Bizony. Az esteli mesében. Hát máshol eztán se legyen s indíts aludni szépen. KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 48. számában közölt kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Kijev, Dón, GUM, Volga, Moszkva, türkmén. Könyvjutalomban részesül: Németh A KÖZLEKEDÉS VÍZSZINTES: 1. Vonat. 5. Idegen férfinév. 6. Tágas közlekedési hely. 8. Közlekedési vonal. 10. Folyadék. 11. De — szlovákul. 13. Vízi közlekedési eszköz — névelővel. 18. Repülőgép. 22. Ladik. FÜGGŐLEGES: 1. Vílágifjűsági találkozó röv. 2. Rangjelző szócska. 3. Azonos a vízszintes 8-cal. 4. Évszak. 5. Autóbusz röv. 7. Védett kikötőhely. 9. Becézett Ilona. 11. Hal betűi felcserélve. 12. Hullat. 14. Légi közlekedési eszköz, a nyíl irányában folytatva. 15. Izomkötője. 17. Rohács mássalhangzió. 18. Olajos egyik típusú betűi. 19. P. J. N. 20. A ló betűi felcserélve. Beküldendő a vízszintes 1., 13., 18., 22. és a függőleges 5., 7., 14. számú sorok megfejtése. Barnabás, Ekecs, 476 hsz. és Szabó Ildikó, Rimaszécs, 448. Nyilvános dicséretet érdemel: Melisek Henrietta, Érsekújvár, Vízrejáró utca 14, Szabó Éva és Farkas Gizella, Lakszakállas, Csákó Valéria, Szomotor és Sebő Mária, Szap. megelőző szert használják húgyhólyag-hurut és vesemedence-gyulladás ellen. A gyomor és a belek nyálkahártyájának ingerlése által a torma sietteti az emésztőnedvek kiválasztását, ezért elősegíti az emésztést és a vizelethajtó-képességet. Emésztési zavaroknál Jó szolgálatot tesz az úgynevezett boros tormaöntet, amelyet a következőképpen készítünk el: 100 gramm reszelt tormát felöntünk 1 liter fehér borral és 2 percig forraljuk. Naponta háromszor egy-egy •leveseskanállal szedünk belőle étkezés előtt. Jó hatást érhetünk el tormával nátha, rekedtség, torokgyulladás és hörghurut esetén, mivel váladék kiküszöbölésére serkenti a nyálkahártyákat. Ilyenkor erősen édesített tormamártást, vagy a finomra reszelt friss gyökérből kását készítünk kevés víz hozzáadásával és mézzel erősen édesítve. A kásából háromszor naponta szedünk egy-egy kiskanálnyit. Izületi reumában szenvedők eredményesen alkalmazzák a tornából készült lepényeket, helyesebben tormatapaszokat. Ezeket úgy készítjük, hogy a reszelt tormát liszttel keverjük öszsze s kevés vízzel nedvesítjük. Ha kisodortuk a tésztaszerű anyagot, pogácsákat, lepényeket szaggatunk belőle, amelyeket azonban nem szabad közvetlenül a testre helyezni, hanem előzőleg gézbe csavarni. De még így sem szabad félóránál tovább a testen hagyni őket, mert a bőr gyakran felhólyagzik és égési sebek keletkeznek. Nem kell tehát „közönséges“ gyomnövénynek tekintenünk a tormát, sőt saját érdekünkben érdemes belőle nagyobb tartalékokat tárolni télire. A gyökereket megtisztítjuk a levelektől és oldalágaktól, csupán a törzset hagyjuk meg rajta és nyalábokba kötve elhelyezzük a pincében, nyirkos homokban vagy a melegágyakban, hogy mindenkor hozzáférhető legyen. Zathurecky E. mérnök SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. december 9.
