Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-09 / 49. szám

c^oargiooaűg^g

nriürns

Antonín Novotny köztársasági elnökünk és Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártjának tőtitkára 1963. december 10-én további 20 évvel hosszabbította meg a barátsági szerződést. Az okmányok hitelesítése után

baráti kézfogásra került sor.

Egy történelmi okmány margójára

A külpolitikában az elmúlt héten a ciprusi kérdés rendezése, a Szuez körüli események, az amerikai elnökválasztás előcsatározásai és más események kerültek előtérbe.

A ciprusi konfliktusban győzelmet arattak a diplomaták

Az izraeli agresszió idején a világ közvéleményének egy része reménytelenül úgy gondolta, hogy a diplomáciai lépéseknek, köztük az ENSZ tevékenységének ma már nincsen semmi jelentősége és a különböző csoportokba tömörült államok azt tesznek, amit akarnak. Olyan hangok is elhangzottak, hogy azért mégis jó, hogyha létezik az ENSZ, mert már az is eredmény, hogy a nemzetközi problémákról egy bizonyos fórumon vitatkoznak. Persze a problémák megoldása nem egyszerű, és attól Is függ, hogy a nagyhatalmakat milyen érdekek fűzik egyes agressziót elkövető vagy elkövetni akaró államhoz. Erre élő példa a ciprusi konfliktus. Egyes külpolitikai kommentátorok úgy vélték, a NATO arra számított, hogy a görögök az izraeli villámháborúhoz hasonlóan lerohanják Ciprust. Csakhogy a számításba több hiba csúszott. Egyik az, hogy a török haderő lényegesen ütőképesebb, mint a görög, a másik az, hogy időközben a NATO és az Egyesült Államok váratlanul módosította álláspontját, mert attól tartottak, hogy a görög—török háború még jobban elmélyíti a NATO válságát. Az ennek következtében létrejött török—görög egyezmény tehát elsősorban az atlanti érdekeket szolgálja és nem pedig az esztendők óta szenvedő ciprusi görögök és törökök érdekeit. Az USA és a NATO körei ettől is tartottak, hogy a belső nehézséggel küzdő Görögországban háború esetén, polgárháború robbanhat ki. Az enyhüléshez hozájárult az is, hogy U Thant, az ENSZ főtitkára közvetítőként jelentkezett és megállapodásra szólította fel az egymással szemben álló athéni és ankarai kormányt. A görögök és törökök elfogadták a főtitkár közvetítését és ezzel Ciprus, mint válságtényező egyelőre lekerül a napirendről. Cipruson leszerelték a tartalékosokat, a görög kormány pedig 45 napon belül kivonja a katonai erőket. Az ENSZ-ben előkészületek folynak Ciprus békéjének további megőrzését szolgáló vitákra és intézkedésekre.

Tény, hogy a diplomáciai tevékenység egyelőre eloszlatta a háború fellegét Ciprus egéről, és azok a tömegek, amelyek Törökországban a háborút követelték, ma már a békés rendezésnek örülnek.

Szuez sokáig zárva marad

Izrael és Egyiptom között aránylag nyugodt a helyzet, de a szuezi térség-Hosszabb szünet után újra hallatott magáról Dr. Julius Mader hírneves berlini író, történész és publicista, a „Szürke kéz“, a „Hajsza a sebhelyes arcú után“ s egyéb dokumentációs művek szerzője. A Kelet-Berllnben élő, kitűnő tollú író szűkebb „vadászterülete“ a Német Szövetségi Köztársaság, tiszteletreméltó törekvése a bonni kormány védőszárnyai alatt kuksoló háborús bűnösök könyörtelen leleplezése, pellengérre álítása. — Az alábbiakban kivonatosan közöljük Dr. Mader lapunk számára beküldött cikkét.

A Schleswig-Holstein-i Rendburg városában ez év szeptemberében kerek egyezer volt SS-parancsnok adott egymásnak találkát. A hétpróbás náciveteránok az ottani mintavásár díszcsarnokában ünnepelték a HIAG, vagyis az SS-utódszervezet alapításának 15. évfordulóját. Jóllehet az ehhez hasonló, békés szándékú — ahogyan ők nevezik — összejövetelek sűrű dobpergéssel és rezesbanda csinnadrattájával nem mennek ritkaságszámba a bonni berkekben, mégis figyelmet érdemel a két alábbi, nem mindennapos jelenség.

A rendsburgi bajtársi összejövetelen többek között megjelent Herman Glüsing, a holsteint Wrohm über Heideből. Fénykorában ún. védőr-paraszt volt a hitleri szolgálatban, ma pedig — a bonni parlament képviselője. Egyéb hőstettek híján az 59 éves „keleti ámokfutő“ csupán azzal tudott kitűnni egyivású cimborái közül, hogy kötelező ígéretet tett a hallgatóság

3 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. december 9.

ben légi íncidnesre került sor. Az agyiptomi légierő három Izraeli repülőgépet lőtt le, mégpedig a legkorszerűbb Mirage típusú francia gyártmányú repülőgépek közül. Ez a tény azt mutatja, hogy az egyiptomi légvédelem egyre ütőképesebb és az esetleges újabb izraeli agresszió már sok áldozattal járna az agresszor számára. A napokban tíz szovjet bombázó is ellátogat Kairóba. A pilóták és a légi szakértők elbeszélgettek az egyiptomi légihaderők pilótáival és szakembereivel. Számítani lehet arra, hogy a légvédelem ütőképessége mellett az egyiptomi légihaderő is sokkal szervezettebb, korszerűbb és hatóképesebb lesz. Jelentések szerint, a Szuezicsatorna még sokáig zárva marad. Hogy ezen a téren javulás álljon be, az Egyesült Államoknak sem túl nagy érdeke. Olyan hangok Is vannak, hogy így akarja megnehezíteni a szovjet hadianyag Vietnamba való szállítását.

Belpolitikai nehézségek az USA-ban

Világszerte nagy feltűnést keltett az USA hadügyminiszterének lemondása, aki azóta már elfoglalta a világbank Igazgatói posztját. Egyesek attól tartanak, hogy a változások a vietnami háború kiszélesítését vonják maguk után. Johnson elnök ugyanis célzást tett arra, hogy a kormányban további átszervezések lehetségesek. Amíg egyik oldalon a háború fokozásának lehetősége nagyobbodik, a másik oldalon a belpolitikai ügyek alakulása, köztük McCarthy szenátor ellenzéki fellépése a vietnami háborúval szemben, bonyodalmakat okoz. A szenátort ugyanis Johnson elnök ellenjelöltjeként Jelölték a közelgő választásokon. Egyes körök szerint, Johnson nem túlságosan tart Mc- Carthy-töl, sőt olyan kijelentést Is tett, hogy az USA-ban mindenki elnyerhet bizonyos politikai pozíciőt.

A kisebb-nagyobb események közé tartozik a font sterling körüli bonyodalom, valamint a dollárra nehezedő nyomás. A font sterling devalválása óta a világon csaknem mindenütt szabadulni akarnak a dollártól és készletüket arannyá váltják. Párizsi hírek szerint, Franciaország további 250 millió dollár tartalékát cseréli be Washingtonban aranyra. New York-i jelentések szerint, az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága elfogadta a Szovjetunió azon javaslatát, amely megtiltja az atomfegyverek alkalmazását. Vita folyt az egresszor fogalmának megállapításáról is.

Az elmúlt hét külpolitikájára tehát Jellemzőek az eredményes diplomáciai csatározások. Bár, amint említettük, ezeket lehetővé tették az egyes nagyhatalmak érdekei is, de mégis bíztató ténynek könyvelhetjük el, hogy a határozott diplomáciai lépések hozzájárulhatnak a háborús konfliktusok megoldásához.

előtt... Nem! Nem arra kötelezte magát, hogy lyukat üt a világ hasába, haneb azt ígérte, hogy a legközelebbi összejövetelen már nem jelenik meg üres kézzel bátor katonatársai előtt. Igenis, ő, Hermann Glüsing gondoskodik majd bajtársai testi jólétéről, értsd szomjának csillapításáról. Rögtönzött beszéde valóságos tapsvihart váltott ki a hallgatóság soraiban, mert szárazon — úgymond nem lehet hurrázni. Voltak, akik már előre csettintettek nyelvükkel a finom hazai szederpárlat nevének puszta említésére.

Bevezető szavainak sikerétől nekibátorodva Glüsing azután birálgatni kezdte kormányának „hálátlanságát“ az elfakult habáraikon nyugvó hitlerista generális iránt. — Mégsem járja — dörgedezte — hogy a fegyveres SS páncélos hadosztálynak vezérőrnagya, Hitler testőrezredének parancsnoka, Sepp Dietrich, ugyanolyan lagymatag temetésben részesüljön, mint akármilyen jöttment alak. Botrányos kegyeletsértés, hogy a legmagasabb katonai rendjelekkel ékesített SS-parancsnok utolsó útjára egyetlen díszszázadot sem vezényeltetett ki a bonni kormány! Ezentúl ő, Hermann Glüsing, minden befolyását latba veti majd, hogy a Sepp Dietrich-hez hasonló hősöket katonai pompával temessék el.

Hermann Glüsing-en is túltett a rendsburgi bajtársi találkozón megjelent Dr. Wolfgang Imié, flensburgl lakos. A ma 58 éves kardcsörtető a „régi jő világban“ nemzeti szocialista kormánytanácsos volt és Hitler birodalmi gazdasági minisztériumában teljesített szolgálatot, századosi rangban. Imié ma a bonni kormány által segélyezett „hazatérő frontharcosok szövetségének“ alelnöki tisztségében

Még javában dúlt a második világháború, még rettegésben tartotta a sztálingrádi csatában végzetes ütést kapott hitleri hadigépezet Európa leigázott népeit, amikor Csehszlovákia és a Szovjetunió között létrejött a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködésről szőlő szerződés, amelyet a szerződő felek 1943. december 12-én írtak alá Moszkvában.

E történelmi horderejű megállapodás 20 esztendőre szélt, de közben, éspedig 1963. november 27-én további 20 évre meghosszabbították. A szerződés a nemzetek fasiszta elnyomás alóli felszabadítást tűzte ki feladatul. Egyben leszögezte a szövetségből folyó kölcsönös segélynyújtási kötelezettségeket és kifejezésre juttatta azt az elhatározást, hogy a szerződő felek a béke helyreállítása után szoros baráti együttműködést fejtenek ki.

így hát a Moszkvában aláírt szerződés szocialista állami és társadalmi létünk alapköve lett. Ugyanakkor pedig biztosítéka annak, hogy soha többé nem válik új köztársaságunk az imperialisták ármánykodásainak áldozatává. A szerződés létrejötte óta mindig is tudtuk és tudatában vagyunk annak, hogy erőnk és nemzettetszeleg magának és másoknak. Az említett összejövetelen beszámolt arról, milyen emberfeletti erőfeszítéseket tett öt „frontharcos“ társa szabadon bocsátásának megkísérlésére, akik olaszországi és hollandiai börtönökben sínylődnek. Arról persze bölcsen hallgatott a fegyenc-szabadítő fiskális, mivel érdemelték ki az ártatlan báránykák az olaszok és a hollandusok véget nem érő vendégszeretetét. Beszámolója során Dr. Imié követelte, hogy a jövőben Ilyen esetekben az Európai Gazdasági Közösség és a NATO minden kövét mozgassa meg a bonni kormány hasonló „justizmord“-ok megakadályozására.

Dr. Julius Madernek ezzel szemben sikerült most kipuhatolnia Dr. Imié öt „frontharcos* társának piszkos múltját: mind az öt haramiavezért az olasz, Illetve hollandiai hatóságok tömeggyilkosság miatt halálra ítélték, majd életfogytiglani fegyházra változtatták halálbüntetésüket. Az olaszországi Gaeta börtönében tehát Kappler és Reder hírhedt SS-hóherek ültek, Hollandiában pedig Ferdinand von der Fönten, Franz Fischer és Josef Kotella tömeggyilkosok. Valamenynyiüket előzőleg a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék Is halálra ítélte, mint megátalkodott SS-népirtökat, majd kiadta őket azoknak az államoknak, amelyek területén gyalázatos mészárlásaikat elkövették.

Csupán Dr. Wolfgang Imié, a szövetségi parlament képviselője, a flensburgl kereskedelmi és iparkamara tiszteletreméltó vezetője ne tudott volna pártfogoltjainak borzalmas Özeiméiről? Vagy pedig előrehaladott korából kifolyólag fogalomzavarokkal küzd a jogtudományok doktora?

Feldolgozta: Grek Imre

közi helyzetünk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkban és szövetségünkben gyökerezik. De ami nem kevésbé fontos, tisztában vannak ellenségeink is azzal, hogy minden Csehszlovákia ellen irányuló támadást a Szovjetunió szövetségese elleni támadásnak tekintenek, és ez mindennél többet mond. Tehát nagyon is elegendő ok ahhoz, hogy bárkit is visszariasszon ilyen halálos kockázatú agressziótól.

A katonai szövetség mellett nem lehet eléggé értékelni a moszkvai szerződés egyéb kihatásait, sok irányú kisugárzását, amely elsősorban a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatok szüntelen fejlődésében, a KGST keretében elmélyülő együttműködésben nyilvánul meg.

A hatalmas Szovjetunió irántunk tanúsított, szocialista nemzetköziség széliemétől áthatott barátságára jellemző, hogy az első szovjet áru-szállítmányok még akkor érkeztek hazánkba, amikor folyt a nemzeti-felszabadítási harc és nem állt fenn közöttünk semmiféle kereskedelmi egyezmény. Mikor még sem az árak, sem a fizetési feltételek tekintetében nem volt megállapodás. Az első háború utáni egyezmény 1945 szeptemberében, vagyis az államosítás első szakasza előtt látott napvilágot és egyrészt élelmiszer, másrészt az üzemeink megindításához nélkülözhetetlen nyersanyag-szállításokat biztosította. Feledhetetlen marad az a felbecsülhetetlen segítség, amelyet 1947-ben, a mezőgazdaságunkat sújtó aszály idején, a Szovjetunió gabnnaszállításai révén nyújtott. Az 1948—1952 időszakra megkötött kereskedelmi egyezmény 5 évre előre biztosította üzemeinknek a foglalkoztatottságot. A Szovjetunió nemcsak gabonaszükségletünk fedezetéhez járult hozzá jelentősen, de iparunkat gyapottal, gyapjúval, vas-, króm- és mangánérccel, vasötvözetekkel, színes fémekkel, kálisóval, aszbeszttel látta el stb. Ennek ellenében kivitelünket mozdonyok, lokomobilok, daruk, kompresszorok, villanymotorok, megmunkáló és cipőgyártási gépek, műszerek, cukorgyári berendezések, csövek és egyéb iparcikkek alkották. Az 1948 februárjában végrehajtott államosítás és a külkereskedelmi monopólium megteremtésének folyományaképpen behozatalunkban élelmiszerek és nyersanyagok játszották a főszerepet, kivitelünkben viszont a közszükségleti cikkek, gépek, kohászati anyagok, alkották a súlypontot. 1951 után módosult a behozatal szerkezete, amennyiben a Szovjetunió a nyersanyagok kivitelének növelése mellett, mér kisebb mértékben szállított — belföldi termelésünk emelkedése folytán — élelmiszert, viszont traktorokkal, kombájnokkal segítette elő mezőgazdaságunk fejlesztését. Ugyanakkor részben ellátta piacunkat építőipari gépekkel, földgyalukkal, fényképező gépekkel és gépkocsikkal is.

E nagy horderejű egyezményünk

1966—1970 időszakára szől. Csaknem 80 milliárd koronára rúgó kölcsönös árucserét tételez fel, amely fokoz itt mértékben biztosít teret a hagyományos behozatali és kiviteli áruknak.

Behozatalunkat felerészben nyers-, és fűtőanyagok képezik: így mindenekelőtt 40 millió tonna kőolaj, 48 millió tonna vasérc, majdnem 2,6 milliárd köbméter földgáz, 2,4 millió tonna nyersvas, hozzávetőleg 2 millió tonna hengerelt anyag, 300 ezer tonna gyapot, tetemes mennyiségű fürészárú és farönk. Az előző ötéves időszakhoz képest két és félszeresre emelkedik színesfém-behozatalunk. Ojabban a káli- és nitrogéntartalmú műtrágyá, valamint számos vegyi és papíripari nyersanyag is szerepel a behozandó áruk listáján.

Sok minden vall tehát arra, hogy ezen árucsere-egyezménynek rendkívül jelentősége lesz mindkét ország vegyipari szakosítására nézve. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy kotrógépek, földgyaluk és személy-gépkocsik tekintetében az eddiginél lényegesen nagyobb importtal számolunk.

Ami az élelmiszereket illeti, kiemelkedő szerepet játszik majd a növényi olaj- és halkonzervbehnzatal.

Másrészt a közszükségleti cikkek választékának bővítése mellett kivitelünk mintegy 60 százalékát újból gépek és üzemherendezések alkotják. Üt esztendő alatt gépgyáraink csaknem 24 milliárd korona értékben szállítják gyártmányaikat a Szovjetuniónak. Ebben az időszakban tovább növekszik a cipő, szövet, konfekció, kötött-áru, bútor és gyógyszer kivitele is.

Mindezzel azonban még nem merül ki a teljes árucsere, amelyet bővít a két ország szövetkezeti központjai közt megkötött egyezmény is. Ez a megállapodás egyrészt szovjet mezőgazdasági termékek, zsiradékok, valamint hús, bor, hagyma, fokhagyma stb. behozatalát, másrészt a választék gazdagítása céljából különféle közszükségleti cikkeink kivitelét irányozza elő.

Távlati jelentőségű együttműködésünk szempontjából különös fontosságú a Volga kőolaj telepeiről kiinduló Barátság Kőolajvezeték, amelynek létesítéséhez hazánk cső-, és armatúraszállításokkal járult hozzá. E nagyarányú beruházás lényegesen olcsébbította kőolaj behozatalunkat, amennyiben jelentősen csökkentette a szállítási költségeket és kiküszöbölte az átrakodással járő kiadásokat, és mindezentúl jelentősen hozzájárult vegyiparunk fejlesztéséhez, amelyet még fokoz a készülő földgázvezeték. Nem érdektelen, hogy már előkészületben van a Barátság Kőolajvezeték II. ága is. A múlt esztendőben egyébként a szovjet nafta bányászatának bővítése érdekében együttműködési hitelegyezményt írtunk alá, amely 1970-ig fokozott naftaszállításokat biztosít részünkre.

Arról, hogy milyen hatalmas előnyt jelent ránk nézve pl. a kőolaj-behozatal szempontjából a Szovjetunió, nem pedig valamelyik nyugati naftamonopólium, aligha szükséges szót vesztegetni.

Végül nem hagyható figyelmen kívül a már majdnem 20 év óta megvalósuló tudományos-műszaki együttműködés, amely népgazdaságunk minden szakaszát érinti és mindkét félre rendkívül gyümölcsöző. A üzemek és kutató intézetek kapcsolatai, a műszaki dokumentáció cseréje, továbbá a közös feladatok megoldását célzó együttműködés és a szüntelenül bővülő kulturális kancsolatok mind magasabb fokon mélyítik el a Szovjetunióhoz fűződő mély barátságiakat.

i

Szírt

Bonni képviselők SS-védnöksége