Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-02 / 48. szám

AHOL A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK TÍPUSTERVEI SZÜLETNEK

Földműveseink részéről sok kifogás hangzott el a mezőgazdasági épületek tervezőinek címére. Olyan hangokat Is hallottunk, hogy azok; akik a 174 férőhelyes tehénistállót tervezték, soha sem láttak élő tehenet. Földműveseink nevében ezért néhány kérdést tettem fel a mező- és erdőgazdasági épületek tipizálásával és fejlesztésével megbízott intézet bratislavai kirendeltségében dolgozó Prepiak Endre mérnöknek. Elsősorban arra kértem választ, milyen az Állami Tipizáló Intézet tervezőinek szakmai és gyakorlati felkészültsége.

— Véleményem szerint tervezőink szakmai és gyakorlati felkészültsége Jónak mondható. Sokan közülük mielőtt intézetünk kötelékébe léptek volna, állami gazdaságban, szövetkezetben, gépállomáson vagy a mezőgazdasági termelés más szakaszán dolgoztak, fin például azelőtt a gépállomáson a műszaki ellenőr tisztségét töltöttem be, majd egy földművesszövetkezetben gépesítőként dolgoztam és csak azután vállaltam állást a mi intézetünkben.

— Elmagyarázhatná, hogyan születik meg egy gazdasági épület típusterve?

— Az elképzeléstől a típusterv megvalósításáig a következő folyamat megy végbe: a beruházó (invesztor) megrendelése alapján kidolgozzák a típustanulmányt (esetleg a tipizáló feladatot), amely a leendő épület megoldásának össze® fontosabb adatait tartalmazza. A gazdasági épületek típustervének esetében a beruházó fél mindig a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium. A tipizáló feladat dokumentációs bizottság általi jóváhagyása után kidolgozzák a beruházási feladatot, amelyet a tervezőintézetnek nyújtanak be véleményezés végett. Ezek után a tipizációs és beruházási feladat a tervdokumentáció alapját képezi. Ezen változtatni csupán a minisztérium beleegyezésével lehet. A tervezéssel kapcsolatos munkák befejezése és az illetékes felettes szervek és egyes intézmények (tűzrendészen, higiéniai, munkabiztonsági) bírálata után a terveket a minisztérium dokumentációs albizottságának nyújtják be jóváhagyásra. Az épületterv csupán az albizottság beleegyezése után válik érvényes típustervvé, s ezután felveszik a típustervezetek jegyzékébe.

A típustervezetek készítői a legnagyobb fokú gazdaságosságra és az épületek üzemeltetésének tökéletesítésére törekszenek. Ezeket sorozatban gyártott technológiai berendezésekkel kell felszerelni, és az építőelemeket is beszerezhető és általában forgalomban levő anyagokból kell megtervezni. A típusterveken kívül természetesen úgynevezett egyéni épületterveket is kidolgoznak olyan esetekben, amikor a típustervet bizonyos okokból nem lehet felhasználni. (Például ha új technológiát alkalmaznak vagy nagy befogadóképességű létesítmények, a farmok újjáépítése és rendezése esetében stb.)

— Milyen kapcsolatot tart fenn az épülettervező tervezés közben a gyakorlattal?

— Az épülettervezet kidolgozásának megkezdése előtt' a tervező megismerkedik a hasonló célú legjobban bevált épületek belső elrendezésével és az épület megoldására vonatkozó elképzeléseit megvitatja hazánk kutatóintézeteinek legjobb szakembereivel. Például a bekötéses rendszerű növendékmarha-istálló padlásos és padlás nélküli megoldásának kérdéseit a terv kidolgozása hW* alánosán letárgyalták és az ellenőrzésre, valamint a hasonló célú épületek áttekintésére összesen 248 órát fordítottak.

— Milyen gazdasági épület típustervét tekintik a legsikeresebbnek? Az önök intézetében kidolgozott tervekre gondolok.

> — A legjobb típustervekhez tartozik a 102—104 férőhelyes, padlástérséggel ellátott tehénistálló, továbbá a Modrai EFSZ-ben felépített 174 férőhelyes tehénistálló stb. Sikeres épülettervnek bizonyult az LKB lucernaszárító-berendezés elhelyezésére szolgáló épület is. Megtörténik, hogy a sikeres épületterv kivitelezése után nem érik el a feltételezett paramétereket. Ennek oka leggyakrabban az előírt technológiai folyamat mellőzése, a rosszul elvégzett építkezési munkák, a technológiai berendezés rossz kihasználása és a helytelenül megválasztott épülettervezet (amikor például a hegyvidéki körzetben a déli körzetek számára tervezett épülettípust építik fel).

— Mit szól a 174 férőhelye® tehénistállóhdz?

— Szerencsére ezt a tehénistállót nem a mi körzeti tipizáló intézetünkben terveztük, hanem a prágai intézetben. Az említett istállóhoz hasonló istállótípus, amelyet a mi körzeti intézetünk dolgozott ki, Modrán nagyon jól bevált és éppen a vele szerzett tapasztalatok «lapján dolgozták át a 174 férőhelyes tehénistállók átalakítására szolgáló dokumentációt.

— Említette, hogy a gazdasági épületek típustervét a minisztérium dokumentációs albizottsága hagyja jóvá, a többi épülettervet pedig a beruházó vagy esetleg annak felettes szerve. Milyen összetételű a dokumentációs albizottság?

— A legjobb mezőgazdasági szakemberekből áll. A főiskolák, kutatóintézetek, a minisztérium különböző osztályai és a szállítószervezetek dolgozói, valamint a gyakorlati szakemberek képezik. A dokumentációs albizottságban a földművelésügyi miniszter helyettese elnököl. Annnak érdekében, hogy a 174 férőhelyes tehénistálló esete soha többé ne ismétlődhessen, 1963-tól érvényes az a határ roeat, amelynek értelmében a típusépületek jegyzékébe csakis a gyakorlatban már kipróbált, bevált épületek kerülhetnek.

— Milyen mértékben befolyásolja a gépi berendezés az épületek megoldásét? Milyen feltételeket teremtenek a tervezők arra, hogy későbben tökéletesebb gépi berendezést is lehessen az épületben üzemeltetni?

— Az épület egész belső elrendezését a kiválasztott gépi eszközöknek megfelelően oldjuk meg. A tökéletesebb gépi berendezések későbbi beszerelésére is igyekszünk minden épülettervben feltételeket teremteni. Például a nemrégiben kidolgozott típusépületekben a taikarmányelőkészítőt oszlopok nélkül oldottuk meg. Engedje meg azonban, hogy valamire én is felhívjam a figyelmet: az épületek

élettartama (80 év) és a gépek élettartama (8 év) közötti nagy különbségek nagy problémát jelentenek az egész világon. Szerintünk nemcsak az épületeknek kell lehetőséget nyújtani a tökéletesebb gépek későbbi beszerelésére, hanem az új gépek szerkezetét is a már létező épületekre való tekintettel kell megtervezni. Csehszlovákia gyártja a szocialista államok között a gépi eszközök legnagyobb választékát. Ezért a jövőben

jiem a választék kibővítés "re, hanem

4 SZABAD FÖLDMŰVES

iános bácsi azt mondta, 25 botot érdemel annak a szövetkezetnek a vezetősége, ahol ebben az évben a kukoricaszár kint telel. Erre azt hiszem nem lesz szükség I

a gépek minőségének tökéletesítésére kellene fordítani a legnagyobb figyelmet.

— Hogyan befolyásolhatják a földművesek saját gazdasági épületeik minőségét?

— Nagy mértékben. Elsősorban ügyelniük kell a legalkalmasabb épületterv kiválasztására. Műiden esetben ki kell használni ax alkalmat arra, hogy szaktanácsot kérjenek és alaposan megfontolják melyik épülettípus lesz számukra a legalkalmasabb. Lehetőségük van arra, hogy közvetlenül a tipizáló intézetben tájékoztatást kérjenek arra vonatkozóan, nem készítenek-e üj, tökéletesített épülettervet. Például a 174 férőhelyes tehénistállönak 11 módozata van, amelynek legtöbbjét egyáltalán nem kivitelezték. Az épületek kivitelezése idején ellenőrizni kell, hogy a kivitelezés pontosan az épülettervnek megfelelően és a szükséges minőségben valósuljon meg. A jelenlegi időszakban a szabadtartásos istállókat — főként Szlovákia déli területein — átalakítják. Az átalakítást gyakran meggondolatlanul végzik, és a beruházásra fordított összegek nem hozzák meg a várt eredményt Továbbá a szövetkezetek csak kis mértékben használják ki azt a lehetőséget, hogy épületeiket egyéni épületterv alapján készítsék el, amelyben érvényesíthetik a saját nézeteiket, tapasztalataikat és követelményeiket. Az itt felvetett kérdések komolyságáról tanúskodik az is, hogy a szomszédos Magyarországon egész sor szövetkezetnek és állami gazdaságnak az épülettervezők soraiból szaktanácsadójuk van, ezek segítenek a megfelelő épülettervek kiválasztásában és a kivitelezés megvalósításában. Ml is szeretnénk segítséget nyújtani szövetkezeteinknek, s ezért intézetünk épülettervezői tanácsadói csoportot alakítottak. A tanácsadói csoport tagjai munkaidejük letelte után minden hétfőn 14.30 órától 16,30 óráig a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére Alinak. Mivel ezt a munkát munkaidejükön túl, saját szabad idejük rovására végzik, feltétlenül szükséges, hogy a tanácsadói szolgálat iránt érdeklődők érkezésüket előre bejelentsék a 630—25-ös vagy a 694—78-as telefonszámon. Ha esetleg én nem lennék az épületben, akkor számomra üzenetet hagyhatnak az intézet titkárságon. A tanácsadói csoport tagjai remélik, hogy szövetkezeteink kihasználják az állattenyésztési épületek átalakítására vonatkozó díjtalan szaktanácsadói szolgálatot. A gépesítésre vonatkozóan Prepiak mérnök, az építkezésre vonatkozóan Oőenáá mérnök, a villanyszerelésre vonatkozóan Havránek (Pályo) mérnök és Hodulík elvtárs ad felvilágosítást. Címünk: Pofnohospodársky projektovy ústav, Bratislava-Trnávka, Beckovská ulica.

Ciderné G. Irén

A tökéletesített irányítási rendszer és a premizálás meghonosítása kedvezően érezteti hatását a mezőgazdasági termelés szüntelen növekedésében a dunaszerdahelyi járásban. Az új irány egyetemessége ugyancsak hatékonyan hozzájárul a mezőgazdasági termelés dolgozóinak és kádereinek állandósulásához. Az említett járás mezőgazdasági termelésében tehát nem mutatkozik munkaerőhiány. A mezőgazdasági dolgozók jelenlegi szabályozása mellett a CSKP Járási Bizottsága és a mezőgazdasági termelési igazgatóság nagy súlyt helyeznek a szakemberek tanulmányának elmélyítésére a mezőgazdasági fő- és egyéb szakiskolákon. A mezőgazdasági termelés növelése, termékeinek árcsökkenése nagyban függ a szövetkezetekben és állami gazdaságokban működő szervezők képességétől. Ebben látjuk mezőgazdaságunk fő irányvonalát.

Ötvenkét mezőgazdasági üzemben, beleértve a Dunaszerdahelyi Állami Gazdaságot, negyvenhárom főiskolai képzettséggel rendelkező szakember, valamint 299 technikai középiskolát végzett dolgozó tevékenykedik jelenleg. A kiszemelt legfontosabb tisztségek betöltésére 248 főiskolásra és 446 technikai középiskolát végzett egyénre van szükség a járásban. Mezőgazdasági termelésben a dunaszerdahelyi járás az ország legjobbjai közé tartozik. 1960-ban például minden egyes állandó dolgozóra 41050 korona értékű mezőgazdasági termelés esett,

1963-ban már 43 835, 1964-ben 47 226

Agrokombinátok már a Szovjetunióban sem újkeletüek. A szaratovi területen az egyik szovhoznak nagy kiterjedésű gyümölcsöse van, itt készítik a világhírű szovjet gyümölcsborokat.

*♦ »j» «j* **♦ ♦♦♦ **• ♦♦♦ •*< ♦♦♦ «$* *j» «j» «*« «j* ♦♦♦

Lenni vagy nem lenni?

A SZOLGÁLTATÓ BERKEKBEN MANAPSÁG EZ A KÉRDÉS

Tény, hogy az irányítás ökonómiai rendszere mind a mezőgazdasági üzemek vezetőit, mind pedig partnereiket gondolkodóba ejtette. Itt főképpen a szolgáltató vállalatok befolyása és léte forog kockán. Lenni vagy nem lenni? Hát igen! Végre ide fejlődhettünk. Megérhettük, hogy a szolgáltató partnerek bizonyos mértékben függő viszonyba kerültek, s a jövőben úgy kell majd tevékenykedniük, hogy a mezőgazdasági üzemeknek hasznos tegyen segítségük, máskülönben lehúzhatják a rolőt.

Huzamosabb ideje figyelem a nyitral gépállomás különféle szolgáltató tevékenységét. Mondhatom, ügyesen — a mezőgazdasági üzemeknek tetszőén — szervezik a dolgokat. Lesik, mire lenne szükségük a gazdaságoknak, máris fölkínálják segítségüket. Legutóbb felülvizsgálták az egyes szolgáltatások árát. Megállapították, hogy a jövőben mód lesz egyes munkaműveletek ellenértékének csökkentésére.

Az igyekezet persze pénzügyi szempontból is előnyös a gépállomásnak, hiszen a múlt év hasonló időszakához viszonyítva idén nem kevesebb, mint 2 millió 941 ezer karonával magasabb bevételt könyvelhettek el ezen a szakaszon, ami bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemek megfelelő mértékben igénybe vették a gépállomás segítségét.

Ladislav Adamkoviő mérnök, a gépjavító részleg főnöke szavai szerint ennél a tevékenységnél kétféle szerviz-szolgálatot különböztetnek meg. A kereskedelmi részleg az újonnan termelésbe kerülő, a javítőrészleg pedig a már régebben munkában levő, meghibásodott gépek javításánál nyújt segítséget. Az idei aratásban például négy szervizkocsit a mezőgazdasági üzemek, ötöt pedig a gépállomás kombájnjai javítására állítottak be, s a 129 hívásból 120 esetben a helyszínen távolították el a hibákat, s így tehetővé tették a munka folyamatosságét.

Botka János főökonómus megjegyzése alapján a nyitral gépállomás a közeljövőben újabb szolgáltatás bevezetésének lehetőségét Is kilátásba helyezte. Az új szolgáltatás a kerekes és a lánctalpas traktorok műszaki ellenőrzésére vonatkozik. Az elgondolás szerint az erre a célra kijelölt szakcsoport előre kidolgozott munkaprogram alapján, naponta más és más gazdaságban, évente egy-két alkalommal vizsgálja majd meg a traktorokat. Szükség esetén javaslatot tesz egyes alkatrészek kicserélésére. A műszaki vizsgálatnál traktoronként két szakembert alkalmaznak, akiknek egy-egy gép átnézéséért négy órát irányoztak elő. A szolgáltatást Igénylő gazdaságok egy kerekes traktor átvizsgálásáért körülbelül 130, a lánctalpasokért pedig 150 koronát térítenek majd a gépállomásnak.

Az elgondolás jó. Gyakorlati bevezetése szükséges. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek szempontjából előnyös, mert a vezetőemberek számára megnyugtató, ha tudják, hogy a rendelkezésűkre állő gépek jő állapotban vannak. Ha pedig az ellenőrzést végző szakemberek kisebb hibákat észlelnek, azokat pár koronás ráfordítással azonnal eltávolíthatják, mert a műszaki ellenőrzést végző csoport új alkatrészek beszerelésére is berendezkedik.

Van a nyitral gépállomásnak egy másik munkacsoportja is, amely a traktorok egyes részeinek, mint például az első kormányrendszer, a kiegyemlítőmű, a tüzelőanyag-szivattyú stb. javításával foglalkozik. Ha például valamelyik szövetkezetben meghibásodik egy traktor kormányrendszere, módjában áll a gépállomáson megfelelő díjazás ellenében kijavítottra kicserélni. Helyesebben mondva a szövetkezet oda szállítja a meghibásodott géprészt, s helyében azonnal jót kap. Természetesen a ki- és beszerelést a gépállomás is vállalja, ha a szövetkezet erre felkéri.

Üjabban a nyitrai gépállomás azoknak az abraktakarmány-tároló tornyoknak összeszerelését is elvállalja, melyeket a tolmács! Kirov üzemben gyártanak.'

— bal

és 1966-ban 50 013 korona értékű teljesítményt ért el minden állandó munkaerő. 1960 óta tehát csaknem egynegyeddel emelkedett a termelékenység. Ennél is ugrásszerűbben növekedett a mezőgazdasági nyerstermelés munkaegységekre átszámítva. 1960 ban 61,64 korona, 1963-ben 69,95 korona és 1966-ban már 83,57 korona értékű átlagot tett ki minden egyes munkaegység ellenértéké.

A szövetkezetetek színvonalas munkaerkölcsén kívül az EFSZ-ek dicséretes gazdálkodásának eredményeihez lényegesen hozzájárult a szakképzett dolgozók bekapcsolódása. Csupán ebben az évben tizenkét főiskolai ás ötvenöt középiskolai képzettséggel rendelkező szakember lépett a mezőgazdasági üzemek szolgálatába.

Az állandósulás; a munkaerők és szakemberek „vérfelfrissítésének“ legfőbb szabályozóját abban kell látnunk a dunaszerdahelyi járásban, hogy fiatalemberek jelentkeztek mezőgazdasági munkára. 1966-ban a 8964 meglevő szövetkezeteshez 591 fiatal dolgozó csatlakozott, főképpen az alapfokú kilencéves iskolák végzősei sorából. A járás mezőgazdasági üzemeiben meghonosított kedvező megélhetési feltételek vonzották a fiatalokat. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek lankadatlanul azon fáradoznak, hogy megoldják a munkakultúra problémáit, hogy szociális berendezéseket létesítsenek és hogy kielégítsék a fiatalok kulturális követelményeit. így például szociális és kulturális berendezések létesülnek ebben az évbon a

1987. december 2.

VLADO B A LA 210

Eáderképzés a dunaszerdahelyi járásban

baosfai, az abonyi, a csákányi, a bögellői, az albári, a csilizradványi, a gellei, az eperjesi, az illésházi szövetkezetekben és egyéb mezőgazdasági üzemekben. Idén a tervezett 135 mezőgazdasági dolgozó helyett 419, 30

éven aluli fiatal állott munkába. Közülük 383-an elvégezték az alapfokú kilencéves iskolát, akik közül 75-en tanoncviszonyba léptek különböző szakmák elsajátítására.

A munkaerő-tartalékok módosulása, a mezőgazdasági technika kihasználása és térhódítása, az agrotechnika és a kemizálás egyetemessége kedvezően befolyásolták a munkaegységekben megnyilvánuló munkatermelékenységet. A csallóközeperjesi EFSZ- ben például 1117 korona értékű nyerstermelést értek el egy munkaegységre, az apácaszakallásiban 97, a bácsiban 96, a nagyabonyiban és a nyárasdiban egyenként 93 és a dunavajkai szövetkezetben 91 koronát.

Az idei tanévben 120 dolgoző és gyakorlati szakember iratkozott be a mezőgazdasági institútra, akik tanulmánnyal akarják kiegészíteni gyakorlati ismereteiket. A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági-Technikai Iskolán jelenleg 130 diák tanul, akik tanulmányaik befejeztével mezőgazdasági üzemekbe lépnek. Ezzel a további szaporulattal ugyancsak állandósul a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági dolgozóinak száma, akik már ebben az évben is színvonalas eredményeket mutatnak ki a termelésben.