Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-11-11 / 45. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE A pempőtermelés löki tapasztalatai © A TARTALOMBÓL 0 Gyenge méhcsaládok telelt etése 0 Bizonylat nélkül hiába pereskedünk 0 A késői etetés hátrányai 0 Mit tegyünk a harmatmézzel 0 Életét a méheknek áldozta 0 A méhek meghálálják a gondoskodást 0 A tudomány világából 0 Biztos számadatok a méhcsalád fejlődéséről 0 A sikeres méhészkedés előfeltétele: elegendő mézelő növény 0 Mit ér a hizlalt lép A Löki Állami Gazdaság méhészmesterétől, Sinkovies Béla méhészeti szaktanítótól, a pempőtermelés alakulásáról érdeklődtünk vidékükön. — Milyen tapasztalatokat nyújtott az utóbbi két év? — tettük fel ezzel kapcsolatban a kérdést. — Az elmúlt évben a pempőtermelés nagyon jól ment. Gazdaságunk méhészete egy kilogramm méhpempőt produkált. Ebben az évben azonban a hlohoveci Slovakofarma szerződéskötési kínálatunkra nem reagált, pedig a tavalyi mennyiség kétszeresét szerettük volna előállítani. így azután nagyban nem foglalkozhattunk a pempőtermeléssel. Ehelyett méhméreg előállítására kötöttünk szerződést, amiből harminc dekát termeltünk. — Milyen volt az ára ezidén a méhpempőnek és a méhméregnek? — A méhpempő kilóját huszonhatezer, a méhméreg kilóját pedig harmincezer koronáért vásárolták. — Vájjon csökkenti-e a pempőtermelés a mézmennyiséget? — Nem mondhatnám, hogy csökkentené a méztermelést, mert akkor termeljük a pempőt, amikor a mézhozam csekély, vagyis akác után közvetlenül, amikor hozzávetőleg egy hónapig jóformán szünetel a hordás. Azokra a családokra gondolok, amelyekkel nem vándorolunk erdőre. Ez körülbelül a méhállományunk felét jelenti. Összesen kétszáztíz méhcsaládunk van, amiből rendszerint száz családdal vándorlunk Ostry Grófira. — Magánszorgalomból sem foglalkozott ezidén pempőtermeléssel? — Van tíz saját méhcsaládom, ezekkel próbálkoztam, de nagyon nehezen ment. — Mi lehetett ennek az oka? — Valószínűleg a hosszantartó nyárt szárazság. A méhek a serkentés ellenére sem építették az anyabölcsőt. Mivel magánosokkal kötöttek szerződést, így én is aláírtam húsz dekára, de teljesíteni csak tizenötre tudtam, pedig minden igyekezetem megvolt. Míg az elmúlt évben családonként két dekagramm pempőt értem el, addig ezidén csak fél dekányi menynyiségről lehetett szó. — Volt-e elég táplálékuk a méheknek ebben az évben? — Ebben az évben volt elég. Saját méheimmel is vándoroltam és úgy gondolom, hogy a fő hiba a pempőtermelésnél a virágpor hiánya lehetett. — Hogyan vélekedik a pempőtermelésről a jövőt illetően? — A jövőben szeretnénk folytatni a pempőtermelést, mert gazdasági szempontból e nélkül nem tudunk elérni magas jövedelmezőséget. Az elmúlt évben, ha nem is számítjuk bele a vetőmagtermés fokozódását, ami a méhek beporzó munkájának eredménye, akkor is jövedelmező volt méhészetünk munkája. Ebben az évben előreláthatólag húszezer korona lesz a méztermés jövedelme, viszont pempőtermelés nem volt. Idén volt például egy repcetáblánk, ahová a száz hektárnyi repcéből már nem jutott méh. Ezen a táblán hektáronként huszonhárom mázsa repcemag termett, míg azokon a táblákon, amelyekre kivittük a méheket, átlagosan harminckét mázsás volt a hozam, tehát kilenc mázsával több. A körülbelül hetvenöt hektáron termesztett maglucerna rekordtermést adott, mégpedig száz mázsa lucernamagot, aminek az ellenértéke hozzávetőleg kilencszázezer korona. A száraz nyár okozta csökkentett virágpormennyiség a pempőtermelés teljes kibontakozását jelentősen akadályozta, azonban a Löki Állami Gazdaság méhészete annak ellenére bebizonyította, hogy nélküle a gazdaság jövedelme nem kis összeggel megcsappant volna. A pempö- valamint a méhméreg-termelés a hagyományos méhészeti jövedelmi forrásokat bővítette, ezért idejében kell végrehajtani a szerződéskötést. K u c s e r a Szilárd AZ ORVOSSÁ0 KÜLÖNÖS HATÁSA Buchner a múlt tél végén egy méhes szinte valamennyi méhcsaládjában atkakórt állapított meg. A családokat a szokásos módon kezelték atka ellen. A kezelés befejezése után néhány héttel megint mászkáló méhek és hullák jelentkeztek. A vizsgálat szinte minden családban Nosema-fertőzést mutatott ki „vérbetegség“ kíséretében. (A vérbetegségről mostanában sokat írnak, kivált a svájciak kutatásának nyomán, olv. pl. a „Méhész“-ben.) Nosema ellen Fumidilhez (= Fumagillinhez) folyamodtak. A hatás meglepő volt: sok család már néhány óra alatt elpusztult, vagy annyira elnéptelenedett, hogy fel kellett oszlatni. Nem lehetetlen, hogy ilyen vegyes fertőzéskor a méhekhen levő baktériumok egymást ellensúlyozó állapota kedvezőtlenre fordul. (Allgemeine Deutsche Imkerzeítung, 1967. 6. Német. Szöv. Közt.) Sinkovics Béla röpnyílás szűkítést végez a Tátrán B 11 és a Tátrán B 9 kaptártípus mintájára nagyobbrészt magukkészítette kaptárokon. A kaptárak belsejében polisztirol műanyaglemezből készített szűikítőket használnak. (A szerző felvétele.) MÉHÉSZ
