Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-11-04 / 44. szám
Az állattenyésztés feladatai Szlovákiában 1970-ig távlati tervek 1980-ig Az utpbbi években az állattenyésztés lendülete fejlődést mutat minden szakaszon. Nemcsak a termelékenység emelkedett, de az egyes termékek előállítására fordított költségek is lényegesen csökkentek, mely a további fejlődés és gazdaságosság előfeltétele. Az állami gazdaságok fejési átlaga 1966-ban 2273 liter volt, az EFSZ-ekben 1989 liter [a dunaszerdahelyi járásban 2700 liter). A sertések súlygyarapodása az EFSZ-ekben 44 dkg, Szélesmellű fehér pulyka törzsállomány míg az állami gazdaságokban 42 dkg volt. A hizómarhák napi súlygyarapodása 75 dkg, míg a malacelválasztás átlaga 13,7 darab volt anyakocánként. A tojástermelés átlaga az állami gazdaságokban 158, az EFSZ- ben 150 darab volt. A termelékenység emelkedése hűen visszatükrözi a határozott vezetést és a szakszerűbb gazdálkodást. A lakosság gyors növekedése világszerte megköveteli a magasabb termelékenységet mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. Hiszen köztudomású, hogy amíg 1960- ban 3 milliárd ember élt földünkön, addig 2000-ben ez a szám megduplázódik. Nálunk ugyan nem kell félnünk a túlAPRÖHIRDETÉS Tiszta vérben tenyésztett, import szülőktől származó Francia bárány albino és Bécsi fehér kékszemű tenyésznyúl garantált minőségben megrendelhető: Basti Gyula, Stupava, Marianská 385, okr. Bratislava. népesedéstől, de a szakemberek mégis hosszúlejáratú tervet dolgoztak ki, amelyet a járás és a kerület illetékes szervei már eljutattak a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. A statisztika szerint az utóbbi 10 esztendőben a fogyasztási tojás iránti kereslet két és félszeresére, a baromfihús iránti kereslet pedig majdnem négyszeresére emelkedett. Az illetékes szervek ezért megtették az intézkedéseket a tojás és baromfihús termelésének emelésére. Kiépítették a keverőüzemek hálózatát, ahol jóminőségű takarmányokat állítanak elő mind a tojók, mind a brojlerek részére. Az utóbbi két évben azonban hanyatlás mutatkozott a tojásfelvásárlásban. Ez arra vezethető vissza, hogy számos mezőgazdasági üzem teljesen felhagyott a tyúktartással. Ezért negyedik ötéves tervünkben már teljes egészében meg kell oldanunk a nagyüzemi baromfitenyésztés kérdését, az ökonómia, a technika, valamint a tenyésztés vonalán. A baromfiak elhelyezését illemen eddig két szakaszt tudunk magunk mögött.* Az első szakasz 1950-ig tartott, amikor kit'utós rendszerű, kis kapacitású tyúkólakat építettünk. A második szakasz 1960-tól kezdődik, amikor kezdetét vette a tojóházak építése 1250—6000 férőhellyel. A hagyományos tyúktartás 1961. január 1-től napjainkig 2,6 millió darabról 1,3 millióra csökkent. Ezen idő alatt felépítettünk 1 millió tyúkot befogadó tojópavilonokat, s ezeknek építése napjainkban rohamosan növekedik. A nyugat-szlovákiai kerületben jelenleg még 743 ezer tyúkot tartanak a hagyományos módon a következő elosztásban: 164 tenyészetben 1000, 189- ben pedig 2000-ig terjed a tyúkok száma. A közép-szlovákiai kerületben a hagyományos módon tartott tyúkok száma 217 ezer. Itt a helyzet még roszszabb, mert 73 tenyészetben csupán 500 tyúkot tartanak. A kelet-szlovákiai kerületben 340 ezer tyúkot 355 mezőgazdasági üzem tart. Tehát üzemenként itt sem esik több 1000 tojónál. Bár a tojóházak építése gyors ütemben növekedik, az építés előreláthatóan mégis csak 1980-ra fejeződik be. Mostanáig ugyanis Szlovákiában — az eddigi tojópavilonokat nem számítva — 2 millióval bővül a férőhelyek száma. A jövőben 5—6 ezernél kisebb férőhelyes Istállókat nem építenek a tojók részére és 15—20 ezres férőhelyeket a broilerek számára. A modern tojóházak és majd a szakszerűen összeállított tojótáp előfeltétele, hogy az évi tojástermelés elérje a 220 darabot tojóként. A broilertartás nálunk új termelési ág, azonban máris megbízható tapasztalatokkal rendelkezünk. Ezt a termelési ágat növelnünk kell. Az öreg istállók átalakításával szintén komoly férőhelyhez juthatunk. Oj, nagyteljesítményű férőhelyeket építünk a húscsirkék számára Zsolnán és Kassán. A nemesiés irányvonala az utóbbi években betöltötte küldetését. Kisebb hibák azonban a nemesítés vonalán is akadtak. Magas tojáshozamot értünk el, de a takarmányfogyasztás intenzitására, valamint a betegségekkel szembeni ellenállásra az állatok nem lettek kinemesitve. A húscsirkék előállításánál kétféle súly lesz a mérvadó. Egy könnyebb típus 1,2—1,3 kg súllyal, majd a másik típus, mely 30—40 dkg-al lesz nehezebb az előbbitől. A tenyészidőt 63 napra tervezik és az említett súly elérésére 2,8—3 kg takarmányt használnak fel. A tenyészanyag előállítására a kísérleti állomások kapnak megbízást. Szlovákia területén a mezőgazdasági nagyüzemek a közeljövőben 252 ezer tonna keveréktakarmányt használnak majd fel. A szükséges antibio-. tikumokat és egyéb speciális anyagokat a ..Bioveta“ nemzeti vállalat készíti. A kacsatenyésztés további kiszélesítésével is számol a terv. Itt elsősorban az állami halastavak területén összpontosulnak a tenyészetek, tgy pl. a Stupavai Állami Halgazdaság 7550 tenyészkacsát tart majd a jövőben, míg a michalovcei halastó gazdasága 5000 kacsát tenyészt. Természetes, ahol ed-Bronzpulyka törzsállomány dig már hagyománya van a kacsatenyésztésnek, ott mind a hizókacsák, mind a tenyészkacsák tartása továbbra is időszerű marad. A közeljövőben 32 ezer tenyészkacsával bővül Szlovákia kacsaállománya. A lúdtenyésztés a tervek szerint a kistenyészetek keretein belül marad, bár a nagyüzemek lúdtenyészete 13 ezer tenyészlúddal bővül. Itt elsőrendű feladat a tojáshozam fokozása 20—25 darabra. A jövőben a pulykatenyésztést szintén az EFSZ-ek és állami gazdaságok űzik. Itt szóhoz jutnak a hegyaljai és hegyi körzetek is. Tenyészfajtaként továbbra is a bronzpulyka és a fehérpulyka marad. Nemesítésükkel a baromfinemesítő állomásokat bízzák meg. A távlati tervek szerves része a szakemberek nevelése. A mesteriskolák feladata, hogy a gondozók iskolázást nyerjenek. A mezőgazdasági technikumot végzett tanulók lesznek majd a mesterek, szervezők, felügyelők, a keltetőkben és neveldékben, ugyanakkor bizonyos évek után a főiskolások kerülnek az üzemek és vállalatok vezetői posztjára. MOLNÁR FERENC Törzsludak a legelőn 3