Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-11-04 / 44. szám
AZ ANGÓRA A NAGYVILÁGBAN Vég Ferenc nyékvárkonyi tenyésztő francia ezüstnyula (Kucsera Szilárd felvétele1 A 85 ezer tagot számláló ZDK (Zentralverband Deutscher Kaninchenzüchter), a Német Szövetségi Köztársaság házinyúltenyésztőinek központi egyesülete idei, Etlingen faluban rendezett előadás sorozatában különös érdeklődést keltett Dr. Köttler asszonynak, a cellei BFAK (Bundesforschungsanstalt für Kleintierzuch) kutatójának az angóragyapjü vizsgálatok eredményeiről tartott előadása. Következetes szelekcióval és a szakszerű takarmányozással az Angóra gyapjúhozamát az utolsó 20 évben több mint kétszeresére sikerült növelni. Ez nagyban hozzájárult az angőranyúl-tartás népszerűsítéséhez. Felmerült a kérdés, hogy ez az örvendetes teljesítmény milyen hatást gyakorolt a gyapjú technológiai minőségére, ezért a cellei kutatóintézetben 1960 és 1964 között pontos vizsgálatokat hajtottak végre a gyapjú és a nyúl bőrének esetleges el‘ változásáról. Mintegy 150 állatról vettek gyapjúmintát, mely állatoknak a fele csekély, fele pedig nagyhozamú volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a fokozott teljesítmény nem változtatta meg a gyapjúszálak hosszúságát és vastagságát. A közepes gyapjúszál hossza 6,25 cm volt. A felszőr szóródása általában nagy volt, de a két teljesítmény-csoport között nem jelentkezett különbség. A nőstényeknek valamivel több volt a felszőrük, mint a bakoké, valamennyi mérés középértéke: 100 mg gyapjúra 55 felszőr jutott. A szőr növekedésének kezdetén a velő berakódása legerősebb, majd gyöngül és a végén egészen megszűnik. Ez a magyarázata, hogy az angóranyúlon az átmeneti szőröknek csupán egy része tartalmaz velőt. Az angóra gyapjújából készített textíliák legfontosabb, döntő befolyású tulajdonsága a nyújthatóság és a szakítás-szilárdság. Az első tulajdonságot illetőleg az értékek azonosak voltak a két csoportban, anagyhozamú nyulak a szakítással szemben tanúsított szilárdság tekintetében gyakran túltettek a másik csoporton. Ha a levegős kamrácskákat tartalmazó gyapjúszálak aránya nő, általában csökken a szilárdság, mert Itt lényegesen kevesebb az ellenálló fal, mint a kompakt felépítésű szőrnél. Hőszigetelés tekintetében 1350 mérés igazolta, hogy a nagyhozamú nyulak gyapjúja semmit sem vesztett hőszigetelő tulajdonságából. Általában a bakok valamivel több értéket mutattak fel, mint a nőstények. Ha a levegőt tartalmazó szálak aránya nőtt, a hőszigetelés Is javult. Végeredményben beigazolódott, hogy a nagy teljesítmény nem okozott olyan változásokat, amelyek a gyapjú feldolgozására hátrányosak lenné nek. Dr. Köttler asszony azzn a megállapítással fejezte b előadását, hogy a szelekció és a szakszerű takarmányozás okozta gyapjúnövekedés a bőr ben levő gyapjúszáltüszők gya rapodásából következik, ami a gyapjú jő minőségének is biz tosítéka. A nyugatnémet házinyúltenyésztők tanácskozásán ismételten szó esett a német tenyészanyagra felépített argentínai versenyről az angóragyapjú termelése terén. A népiét tenyésztők félnek ettől az olcsóbb tengerentúli terméktől. Buenos Airesben 1950 óta sorozatban gyártanak angőraketreceket, ás olcsón juttatják a gyorsan szaporodó állatok tulajdonosainak. Eddig több mint 2,5 millió ilyen ketrec került forgalomba. A tenyészállatokat tőleg Nyugat-Németországből és Dániából importálták. Ez a ketrecgyártó vállalat 1955-ben már angórafonalat is gyártott, majd a következő években szövetek és kötött áru előállítására is áttért. A dél-amerikai országokba exportáló cégnek havonként több mint 4000 kg gyapjúra van szüksége, melyért — 200 százalékos vámvédelem alatt — jó árakat fizet. A vertikális koncentráció egy másik példája az Indiában épülő angóragyapjú-termelés. Itt is felülről jön az intézkedés. Kereskedelmi szerződés eredményeként a németek által alapított és üzemelt angórafonódáknak nyersanyagra van szükségük, melyet nem hozhatnak be külföldről, mert ez Indiában valutáris okokból lehetetlen. Tekintettel a 400 millió embert számláló órjási belföldi piacra, az angórafonalüzlet nagy lehetőségekkel kecsegtet, és az indiai kormány mindent elkövet, hogy a fonődák nyersanyaghiány miatt ne zárják be üzemüket. Ilyen okok vezettek az International Angóra Breeding Farm alapításához. A szóbanfo^ó angórafarm a Himalája hegység Beás folyójának völgyében épül. A vállalkozás 100 000 ketrecet létesít, fokozatosan 20—20 000 ketrec felállításával. A vállalkozás nemcsak vámmentességet élvez a gépek, szerszámok és anyagok behozatalánál, hanem monopóliumot kapott egész India területére az angóragyapjü termelésében. A tervezett termelőhelytől körülbelül 250 km távolságban máris működik a Németországból (Memningenből) importált modern fonőda. Kapacitása akkora, hogy Indokolttá teszi a merész angóra-tenyésztő vállalkozást. A nyúltenyésztéshez szükséges koncentrált takarmánynak előállítására egy szintén Németországból importált üzem szolgál. A tenyészbakok nagyrészét Nyugat-Németországből szerzik be a Schleswig— Holstein-! országos nyúltenyésztő egyesület révén, vagyis a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával. A német típusú angóra egy másik forrása Argentína, ahol szintén Németországból származó törzseket szereznek be, hogy minél hamarabb elérjék a Himalája vidéki első 20 000 angóranyúl szintjét. A nyúltenyésztőnek már most gondolnia kell a télre, amikor nehezebbé válik a takarmány beszerzése. Aki most, a terménybetakarítás idején gondol erre, olcsón beszerezheti állatai számára a szükséges téli takarmányt. A szükségletet könnyen kiszámíthatjuk. A téji takarmányozási időszak 150— 160 nap, egy-egy nyúl napi szükséglete pedig szénából és jó minőségű kukoricalevélből 20—25 deka, répaféleségekből, burgonyából, csicsókából 6—8 deka, szemes takarmányból 8— 10 deka. Most, hogy a termelők nem becsülik sokra a kukoricaszárat, rendszerint kint is hagyják a földeken, tavasszal pedig felgyújtják, a kukoricaszár levele a legkönnyebben beszerezhető takarmány. Tépjük le a szárról a leveleket, és ha nincs zárt helyünk, rakjuk kazalba, mint a szénát, valahol olyan helyen, ahonnan nem hordja szét a szél. A kazal tetejét fedjük be mííanyagfóliával, ez nem kerül sokba, és megvédi a kazlat a beázástól. A beázott takarmány megpenészedik, és alkalmatlanná válik az etetésre. A jó minőségű kukirocalevél tápértéke megközelíti a gyöngébb minőségű réti széna értékét. Szénából a hereszéna az értékesebb, viszont ez igen drága. Megfelel a jó időben kitermelt réti széna is. A szénát szintén kazalba kell rakni, és műanyagtakaróval vagy bádogtetővel megvédeni a beázástól. Ilyen bádogtetőt csinálhatunk a hulladékgyűjtő telepeken mindig található régi, rossz hordókból, amelyek alig kerülnek valamibe. Tudjuk, hogy az állattenyésztés legkifizetődőbb ága a tenyészállat-eladás. A kiváló teljesítményű németországi bakok és anyaállatok export-kilátásai rendkívül kiszélesedtek. Mind az argentin, mind az indiai angóratenyésztők vérfelfrissílés céljából a német tenyészállatok állandó vevői lesznek. Dr. Sóvári-Schneider Sándor Nagyon könnyen és költségmentesen szerezhetünk lomhtakarmányt is akácfák, eperfák stb. ágainak levágásával, szárításával és tárolásával. Télen hálásak érte a nyulak. Ugyanúgy kazlazzuk, mint a szénát. A répaféleségekből a cukorrépához juthatunk hozzá legolcsóbban, viszont a sárgarépa a legértékesebb. A répát pincében, homok közé rakva tároljuk, vagy pince hiányában a szabadban vermeljük el. A káposzta és a karalábé nagyon jó téli takarmány, és a legkönnyebben megőrizhető egész télen át. Ássunk alkalmas helyen hosszú árkot, és rakjuk bele egymás mellé a káposzta- és karalábéfejeket úgy, hogy a fejük kerüljön az árok fenekére, a gyökerük pedig az ég felé meredjen, azután az egészet fedjük le földdel anynyira, hogy a gyökerek végei kilátszanak a takarásból, fgy a csapadékból elég nedvességet kapnak a gyökerek és a káposzta, illetve karalábé egészen tavaszig olyan friss marad, mintha akkor téptük volna ki a földből. Ilyenkor a legolcsóbb a kukorica is. Csövesen könnyen tároljuk, és csövesen is adhatjuk állatainknak. Felesleges lemorzsolni. Aki már most gondol a t* karmány beszerzésére, sok ki« adástól és téli gondtól ment»« sül. A téli nyúltakarmány tárolása 7
