Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-11-04 / 44. szám
A külpolitikában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségei kerültek az előtérbe. Élénk érdeklődésre talált a vietnami helyzet rendezése és Anglia állítólagos megtorló intézkedései Franciaországgal szemben a Közös Piac miatt. Száz párt- és kormányküldöttség a moszkvai ünnepségeken A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeit Brezsnyev elvtárs beszéde nyitja meg. A szovjet fővárosban tartott sajtóértekezleten közölték, hogy az ünnepségeken mintegy 100 párt- és kormányküldöttség vesz részt a különböző államokból. A kommunista és munkáspártok küldöttségei mellett ott lesznek Moszkvában a fejlődő országok vezető pártjainak delegációi, az arab világból, fekete Afrikából és a ma még függetlenségükért küzdő országok pártjainak és mozgalmainak képviselői. Az a tény, hogy a szocialista országok kommunista pártjait is a legmagasabb rangú funkcionáriusok vezetik, önmagában ugyancsak fontos esemény. Ezzel nem csupán az ünnepségek rangját emelik, hanem politikai fontosságot kölcsönöznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeinek. Ilyen találkozók sokrétű eszmecserére adhatnak alkalmat. Már az ünnepségek előestéjén nagy figyelmet keltett Ho Csi Min-nek, a VDK elnökének cikke a moszkvai Pravdában. A cikkben megemlékezett az 50. évfordulóról és hangsúlyozta, hogy a lenini eszmék szellemében fölülkerekednek az amerikai agresszorok felett és kivívják győzelmüket. A különböző ünnepségek november 7-én érik el tetőpontjukat, amikor moszkvai idő szerint 10 órakor kezdődik a vörös-téri katonai díszszemle. Itt hangzik el a Szovjetunió honvédelmi miniszterének beszéde és a díszszemle után a moszkvaiak milliói vonulnak fel a Vörös téren. London felülvizsgálja Európa politikáját Eurőpaszerte szenzációt keltett Chalfon angol államminiszter kijelentése, miszerint Anglia megtorló intézkedésre készül Franciaország ellen, ha továbbra is torpedózza Anglia belépését a Közös Piacba. A brit lapok már a múlt hét végén olyan természetű Jóslatokat közöltek, hogy Franciaország kívánságára az európai Közös Piac végérvényesen ajtót mutat Angliának, akkor a Wilson-kormány tökéletesen megváltoztatja Európa politikáját. A francia lapok azt írják, hogy a Wilson-kormány tulajdonképpen zsarolni próbálja de Gaulle-t. Az angol lapok viszont a kórmány kétkulcsos politikáját bírálják. Tény, az angol kormánynak nagyon fáj, hogy Franciaország nyomására előbbutóbb véglegesen zárt ajtót mutatnak Angliának a Közös Piacból. Hírforrások szerint Chalfon bizalmas embereinek árulta el, hogy ha Anglia kívül marad a Közös Piacból, tökéletesen megváltoztatja európai politikáját. Az angol politika az utóbbi időben egyre jobban zsákutcába jut. Közösségvállalás az Egyesült Államok vietnami háborújával nemzetközi elszigetelődéssel fenyeget. Ez vonatkozik Washingtonra is. ÁJ Thant és Manescu az ENSZ Jelenlegi ülésszakának elnöke kemény szavakkal ítélte el az USA vietnami háborúját és a szovjet, valamint a francia hivatalos álláspontra hivatkozva kijelentette, hogy a vietnami helyzet rendezése csakis a bombázások megszüntetése után valósítható meg. Az EAK ragaszkodik az izraeli csapatok kivonásához A világpolitikában továbbra is foglalkoznak a közelkeletí kérdés megoldásával. Az ENSZ-ben folyó megbeszélések míndezideig nem Jártak eredménnyel. Washingtoni értesülések szerint a nehézségek forrása egyrészt az izraeli magatartásban, másrészt az ENSZ afro-ázsiai csoportjának hiányzó egyetértésében van. A kettő közül az előbbi a döntő. Izrael még az ENSZ-szel is kész dacolni, ha nem teljesítik feltételeit. Egyelőre semmi remény, hogy a világszervezetben egységes megoldási formula fogalmazódjék meg. A Biztonsági Tanács három Javaslat-tervezetet dolgozott ki. A leglényegesebb eltérés az izraeli csapatok kivonása kérdésében mutatkozik. Legvilágosabban az indiai tervezet foglal állást ebben a kérdésben, és Kairó csak ezt hajlandó elfogadni. Washington viszont inkább a dán Javaslatot pártfogolja, ami az EÁK számára elfogadhatatlan. A külpolitikában az elmúlt héten tehát Jelentős események történtek. A közvélemény érdeklődéssel figyeli, milyen visszhangja lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeinek, ahol — amint már említettük — nemzetközi politikai eszmecserékre Is kerülhet sor, amelyek lényegesen kihathatnak a világpolitika további fejlődésére. Az angol—francia viszony alakulása szintén az érdeklődés központjában áll és a diplomaták kíváncsian várják, milyen bosszút áll az angol kormány Franciaországon, vagy milyen értelemben változtatja meg Európa politikáját. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban, amint látjuk, egyelőre még nincs egységes álláspont, viszont a vietnami helyzet rendezésére egyre jobban érnek a feltételek, nem beszélve arról, hogy az USA-ban százezrek tüntettek a vietnami háború ellen, de világméretben is egyre Jobban népszerűtlenné válik az Egyesült Államok és csatlósainak népirtő háborúja. A Szmolnijban ülésezett a Szovjetek összoroszországi kongresszusa. A delegátusok lelkesen éltetik Lenint, aki bejelenti, hogy a szovjet kormány megalakult. TASZSZ Hogyan alakultak a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatai az elmúlt ötven évben? Ha a Szovjetunió jegyzéket akar intézni a vele diplomáciai viszonyban álló valamennyi ország kormányához, a moszkvai külügyminisztériumának legkevesebb 99 példányban kell sokszorosítania az okmányt. 1967. augusztus 1-i adatok szerint ugyanis a Szovjetunió egy híján 100 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Közülük 24 európai, 27 ázsiai, 32 afrikai, 12 pedig latin-amerikai ország. A Szovjetunió tekintélyes és megbecsült nagyhatalom, amellyel minden ország igyekszik hivatalos kapcsolatokat kiépíteni. Ide vezetett a fél évszázados szocialista fejlődés, amelynek kezdetén a fiatal szovjet államnak bizony még az elszigetelés ellen kellett küzdenie. A forradalom utáni első hónapokban Petrográdban 21 diplomáciai képviselet székelt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben ezek a diplomaták a városban éltek, kormányaik nem ismerték el a Szovjet-Oroszországot. Washingtonban például egészen 1922-ig a cári Bahmetyevet tekintették követnek, holott a szovjet kormány már 1919 januárjában Martenst nevezte ki amerikai megbízottjának. A forradalom győzelmét követő első években Oroszország Afganisztánnal, majd Atatürk Törökországával létesített diplomáciai kapcsolatot. Csak 1924-ben ismerte el a Szovjetuniót 10 kapitalista ország, köztük Anglia és Franciaország, majd 1925-ben Japán, 1926-ban pedig Uruguay és Szaud- Arábia. Ily módon a Szovjetunió fennállásának 10. évfordulóját már úgy ünnepelhette, hogy úrrá lett a nemzetközi elszigeteltség fenntartására irányuló imperialista politika felett. A következő évtized jelentős eseménye 1933-ban következett he, amikor létrejöttek a szovjet-amerikai diplomáciai kapcsolatok. Rá egy évre ismerte el a Szovjetuniót négy más ország. A harmadik évtized — 1937—1947 — a világháború időszaka volt, amelyet az Jellemzett, hogy megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok a támadókkal, erősödtek viszont mindazokkal, ÍGY CSELEKEDETT OROSZORSZÁG „Kezeket el a szovjet Oroszországtól!" mozgalom veteránusa és a nevezetes seattlei 1919 februári általános sztrájk résztvevője, Hais John emlékezései. A hír a Nagy Októberi Forradalomról gyorsan eljutott a mi Seattle városunkba is. „Coal“ újságunk, amelynek akkoriban munkatársa voltam, rendszeres Információkat hozott az oroszországi eseményekről, a pétervári munkásszovjet tevékenységéről. Üdvözöljük az „Összes hatalmat a szovjeteknek!“ Jelszót és a „Kenyeret!. Békét! Szabadságot!“ követeléseket, amelyek kifejezték a mi reményeinket és igyekezeteinket is. Önökkel együtt örültünk a győzelemnek és fájó szívvel éltük át a kudarcokat; egészen addig a napig, ameddig Kolcsakot, Semenovot és a külföldi beavatkozókat szét nem zúzták és a Csendes-óceáni part fölött véglegesen a vörös zászló lobogott. 1917 decemberében Vlagyivosztokból a „Silka“ teherhajó bab, borsó és maláta-rakománnyal kötött ki a Seattlei kikötőben. Ez a szovjet forradalom első küldeménye volt és megrendítette egész országunkat. A kapitalista újságok kampányt nyitottak „Silka" ellen. Azt állították, hogy a hajóűrben fegyverek és lőszer'van elrejtve, hogy elősegítse az Egyesült Államokban a „bolsevik forradalmat", s a legénység zsebeiben bombák vannak elrejtve. A legénység rögtön a hajó vízre bocsátása után szovjetet alapított a fedélzeten. B. Bugyelov, a hajó kapitánya hajlandó volt teljesíteni a Szovjet minden parancsát, kivéve azokat, amelyek a hajózást (navigációt) illették. Az „Industrial Workers“ Seattlei P SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 4. levelezőjének nyújtott interjújában a kapitány kijelentette; „Mi mind bolsevikok vagyunk." A rendőrség letartóztatta Bugyelov kapitányt és néhány napig nem engedélyezte a „Silka“ legénységének partraszállását. Dacára annak, Seattle város központi munkásszovjetjének sikerült Bugyelov kapitányhoz üzenetet Juttatni, amelyben „testvéri üdvözletüket küldik Seattle város szervezett munkásai Oroszország szervezett munkásainak, és sok sikert kívánnak gazdasági és politikai harcukban.“ Néhány nap múlva a hajó legénysége elmesélte az ipari munkások termében a lelkes hallgatóság előtt, hogyan bántak velük az amerikai hatóságok. És feleletként erre a következő reggel az egyik szállítóhajón egy vörös ingből készült zászló lobogott az árbőcon. A rendőrség veszetten igyekezett letépni a zászlócskát. Mindnyájan kivonultunk Seattle rakpartjára, hogy elbúcsúzzunk a „Silka“ legénységétől, amely 1918. január 8-án hagyta el kikötőnket. Az orosz hajó fedélzetén zenekar Játszott. Múltak a hónapok. Szovjet-Oroszország visszaverte az intervenciósok támadását. Seattle szakszervezeti tényezői. elhatározták, hogy az orosz munkások példája nyomán saját munkás, katona és tengerész szovjetet alkotnak. Ennek a szervnek az lett volna a feladata, hogy kapcsolatot kössön a szakszervezetek és az Európából visszatérő leszerelt katonák között. Megszervezték a saját „Közkatonák és tengerészek légióját“. Hasonló csoportok létesültek Bathban és Portlandban.hogy a seattlei munkásosztály kezdeményezése ne maradjon elszigetelt Jelenség. Seattle ebbea az időben nagy izgalomban élt. A rendszeres heti gyűléseken, amelyeket az IRM és a Központi Munkásszovjet szervezett, több mint 250 delegátus vett részt a szakszervezetekből. A fémmunkások szakszervezeti tanácsa sztrájkot hirdetett. A szakszervezetek többsége az általános sztrájk mellett határozott, hogy támogassa a hajógyár munkásainak követeléseit. A sztrájk előtt „Így cselekedett Oroszország“ cím alatt röplapokat terjesztettek. Ezeket a röplapokat a „Coal“ volt munkatársai írták röviddel a sztrájk előtt. A röplapon többek között egy karikatúra volt, amely egy szélesvállú munkást ábrázolt, aki sírba tesz egy apró, cilinderes kapitalistát. A röplap hangoztatta; „így cselekedtek az orosz munkások. Miért ne cselekednénk mi is így? Az orosz munkások nem értettek egyet azzal, hogy a kapitalisták éheztették őket, és mikor a kapitalisták nem akarták kielégíteni az ö követeléseiket, államosították az ipart és kezükbe vették az irányítást, nem a parazita kapitalista osztály, hanem a saját, a munkások érdekében. Az amerikai munkásosztály többsége támogat titeket. Minden Tőletek függ. A dolgozóké az egész világ!“ Az általános sztrájk Seattleben 1919. február 6-án kezdődött. A sztrájk ideje alatt a hatalom a városban a sztrájkbizottság kezében volt. Ez rendfenntartó munkásőrségeket létesített. A sztrájkbizottság törődött a 2500 lakosú város élelmiszer ellátásával és az orvosi szolgálat biztosításával. A vörös Oroszország kísértete, amely Seattleben megjelent, nyugtalanította a burzsujokat. Bunn kapitány, az állami gárda seattlei parancsnoka fellépett a burzsujok képviselői előtt és kijelentette; „Uraim! Kormányunk nem Németországtól és Japántól óvakodik, hanem a gyári munkások forradalmától fél, amely bármelyik percben fellobbanhat.“ A seattlei sztrájkot elnyomták. Résztvevőit különféle megtorlások érték. A kikötőben kevesebb munkát végeztettek, és így sokan munkanélküliek maradtak. A rendőrség razziát rendezett a szocialisták és az IRM tagjai ellen. Az ügyész azt a vádat állította fel, hogy a sztrájk vezetői az általános sztrájkot forradalommá akarták fejleszteni. Szerinte az „így cselekedett Oroszország“ című röplap minden rakodómunkást, a hajőgyárosok ellen uszított. A seattlei munkások továbbra is hűek maradtak a proletár szolidaritáshoz. 1919 októberében titokzatos küldemény érkezett vasúton, öt vagon árut Vladivosztokba kellett szállítani. A ládákon — „varrógép“ felirat volt olvasható. A munkásoknak gyanús volt, hogy olyan országba, ahol polgárháború dúl, ilyen árut küldenek. Felnyitottak egy ládát, és a feltört deszkák alatt Kolcsaknak szánt puskák voltak. A Delight teherhajónak az amerikai „Remington Arms Company“-nál gyártott fegyvereket kellett továbbítani Kolcsak admirálisnak. A kirakodó munkások szakszervezete kijelentette, hogy az ő munkásai nem nyúlnak ehhez a rakományhoz és azt sem engedik, hogy más munkások végezzék el. Ezt a hírt távirat útján továbbították Oroszországba és más országokba is. A Szakszervezetek Központi Tanácsa támogatta a kirakodó munkások határozatát és felhívást intézett a többi szakszervezeti szervezethez, hogy a munkások ne gyártsanak és ne szállítsanak olyan fegyvert, amely a forradalmi Oroszország ellen irányul. Végül a Kolcsak-féle fegyvereket katonák rakták hajóra. A huzavonának köszönhető, hogy a fegyverek csak akkor Jutottak Vlagyivosztokba, amikor Kolcsak hadseregét már véglegesen szétverték. Az „így cselekedett Oroszország“ című régi röplap még ma is élő dokumentum, ami a munkás-szolidaritást jelenti, TASZSZ amelyek szembeszálltak a fasizmussal. 1940 és 1946 között a Szovjetunió 24 országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. 1947-től napjainkig elsősorban az ázsiai és afrikai földrészen alakult fiatal, független államokkal bővült a Szovjetunió diplomáciai partnereinek listája. A sort 1947-ben India nyitotta meg, majd 1957-ig újabb 17 ország, 1957 és 1967 között további 34 ország került diplomáciai viszonyba a szocializmus nagyhatalmával. így fejlődtek a szovjet diplomáciai kapcsolatok a jelenlegi szintre. Q Leningrádban a NOSZF évfordulója alkalmából nemz'’ szakszervezeti összejövetelt tak, amelyen 80 ország r döttje vett részt. Megái1 hogy a Nagy Októberi ' Forradalom példája és az egész munkásosztáh szervezeti mozgalom f O A VDK ellen ' nak a terror-tár sek szerint eddi kai katona es» tartják, hogy tesége ebben a . . kai fokozódik. Q Legújabb jeit^ í ^ Wilson, az angol kcv^S terelnöke, nem fogi © Chalfon államminisztF<> sát, amit az angol—» szonnyal kapcsolatos kJ1 * miatt akart megtenni. ' * § ® ^ Q A Bolgár KommunitJJ ©S 5* és a Kolumbiai Kommunist $ £ küldöttségének tárgyalásain^/*' ő" áT adott közlemény hangoztatja^*«^' á!"4? meg kell kezdeni a kommunist. munkáspártok nemzetközi tana kozása összehívásának gyakoris előkészítését. O A Francia Kommunista Párt küldöttsége felkereste Indonézia párizsi nagykövetségét és Adam Malik indonéz külügyminiszter otttartózkodása alkalmából petíciót nyújtott át, amely kéri, hogy mentsék meg Njono, az Indonéz Kommunista Párt politikai bizottsága tagjának életét. o Athénben hétfőn este hivata- I losan bejelentették, hogy négy polgári miniszter benyújtotta lemondását. Konstantin Kolasz miniszterelnök a lemondásokat elfogadta. Első ízben történt a katonai junta uralomra jutása óta, hogy miniszterek beadták lemondásukat. O Jelentések szerint a spanyolországi sztrájkok és összetűzések után további 2110 személyt tartóztattak le. A madridi diákok „Francot nem, — munkásbizottságokat ieen!“ jelszavakkal tüntettek. A fél-fél órákra szervezett forgósztrájkokba 15 vállalat 25 ezer munkása kapcsolódott be. pillantás a nagyvilág
