Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-28 / 43. szám
Telepítsünk több csemegeszőlőt Jóllehet a nők sem vetik meg a pohár Jó bort a vasárnapi ebéd után, mégis inkább férfihez illik a poharazgatás. Legünk azonban őszinték: a „szőlőnedvdús“ időszakban vajmi keveset törődnek szőlészeink az asszonyokkal, gondjaikkal, gyermekeik helyes élelmezésével. Lehet, hogy ez nem is szőlészetünk hibája. A baj kútforrása inkább abban rejlik, hogy amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megtárgyalták a mezőgazdasági termelés szakosítását és együttműködését, azzal számoltak, hogy a csemegeszőlő, mindenekelőtt a nagyhozamú, Afus Ali (népiesen bolgár] fajtájú termesztését Bulgáriában összpontosítják. Ilyen körülmények között tehát nem csoda, hogy a csehszlovákiai szőlőtermesztés az elmúlt 15 év alatt csaknem kizárólag a musttermelésre fordította figyelmét, ami természetszerűleg a csemegeszőlőtermesztés rovására ment annak ellenére is, hogy teljes tudatában voltunk ezen szőlőfajta értékes tulajdonságaival. Azt is tudjuk, hogy a osemegeszőlö éppen ebben az időszakban felette keresett, értékes gyümölcsfajta, amit elsősorban íz- és zamattulajdonságainak, tetszetős külsejének, valamint tápértékének köszönhet. Hozzájárulnak ehhez a csemegeszőlő gyógyhatású tulajdonságai. így a szőlőbogyók tetemes mennyiségű, könnyen emészthető cukrot, szerves savakat, tannínt (csersavat), vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak egészségünkre. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés a csemegeszőlő iránt főleg a nők részéről, akik a helyes táplálkozás elveit is szem előtt tartják. A fejlett szőlőtermesztéssel rendelkező államokban fejenként évi 34 kg csemegeszőlő fogyasztásával számolnak, míg a nem szőlőtermő országokban kb. 16 kg esik évente egy-egy lakosra. Nálunk a Belkereskedelmi Minisztérium azelőtt 106 —500 tonna szőlőt vásáréit fel a hazai termésből, de ebből a mennyiségből ,is bizonyos részt átengedett a feldolgozó vállalatoknak mustikészítésre. Jelenlegi csemegeszőlő-fogyasztásunk szükségleteit főleg a Bolgár Népköztársaságból eredő külföldi behozatalból fedezzük, amely országrészenként a következő képet tükrözi (lásd az 1. számú táblázatot): 1. -számú táblázat: A behozatalból származó csemegeszőlő-fogyasztás tonnákban Csehszlovákia egyes országrészeiben, illetve kerületeiben: Évek szerinti csemegeszőlő-fogyasztás A kerület neve: 1961 1962 lg63 ig64 lg65 lg66 1961—66 1961—66 ________________________________________________________________________________együtt atlag Prágai 2,271 2,944 2,188 2,448 3,876 1,350 15,077 2,513 Közép-Cseh 771 1,145 1,145 1,117 1,820 554 6,552 1,092 Dél-Cseh 543 689 678 666 1,285 369 4,230 705 Nyugat-Cseh 758 1,411 1,100 1,138 1,700 684 6,791 1,132 Észak-Cseh 1,001 1,634 1,377 1,219 2,106 772 8,109 1,351 Kelet-Cseh 800 1,543 1,408 1,215 2,245 769 7,980 1,330 Dél-Morva 1,246 2,008 2,162 1,715 2,844 1,098 11,073 1,845 Észak-Morva 1,404 2,266 2,503 2,355 3,358 1,222 13,108 2,185 cseh k^rülötpk összesen 8,794 13,640 12,561 11,873 19,234 6,768 72,870 12,145 Nyugat-Szlov. 1,230 2,702 3,062 3,066 3,993 1,644 15,697 2,616 Közép-Szlov. 784 1,599 1,820 1,237 2,217 1,038 8,695 1,449 Kelet-Szlov. 614 1,172 1,323 1,283 1,606 735 6,733 1,122 szlovákiai kGrülfi' tek összesen 2,628 5,473 6,205 5,586 7,816 3,417 31,125 5,187 Csehszlovákia összesen 11,422 19,113 18,766 17,459 27,050 10,235 104,045 17,341 Az 1 lakosra Az 1 lakosra eső fogyasztás évek szerint ggg fogyasz-1961 1962 1963 1964 1965 1966 tási átlag ______________________________________________________________________________________1961—66-ig összlakosság száma a cseh kerületek'ben ezrekben 8 572 9 622 8 669 9 730 9 785 9 802 9 697 1 lakosra eső fogyasztás • kg-okban 0,92 1,42 1,30 1,22 1,97 0,69 1,25 Összlakosság száma ti c7lnuíí kifli kprii— letekben eirekben '* 174 4 238 4 283 4 328 4 374 4 392 '4 298 1 lakosra eső fogyasztás kg-okban 0,83 1,29 1,45 1,29 1,79 0,78 1,21 Összlakosság száma egész Csehszlovái kiában ezrekben 13 746 13 860 13 952 14 058 14 159 14 194 13 995 1 lakosra eső fogyasztás kg-okban 0,83 1,38 1,35 1,24 1,91 0,72 1,24 éri el a nem szőlőtermő államok átlagos csemegeszőlő-fogyasztásának. Az 1966-ban csökkenő Iránya zatot mutató csemegeszőlő be-! hozatal a Belkereskedelmi Mlnisztérium értesítése szerint arra vezethető vissza, hogy egyrészt magában a Bolgár Népköztársaságban sem értek el bő szőlőtermést, másrészt azonban —< és nem csekély mértékben —i arra a körülményre, hogy a bolgárok igyekeznek szőlőtermésüket a nyugat-európai j dacokon, valamint egyéb szocialista országokban is áruba bocsátani. Tekintettel a szőlőbehozatal nehézségeire gyümölcs- és zöldségkereskedelmünk prágai szakágazati igazgatósága azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a lakosság szükségletének részbeni fedezésére kívánatos lenne nagyobb gondot fordítani a hazai csemegeszőlőtermesztés fokozására. Tekintettel a legdélibb járásainkban uralkodó felette kedvező éghajlati viszonyokra, valamint az ott rendelkezésre álló gyakori női munkaerő-tartalékokra, felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy júliustól novemberig előnyös munkaalkalom kínálkozik számukra a csemegeszőlő osztályozásánál és csomagolásánál, amit például a Bolgár Népköztársaságban nagyon szépen díjaznak. Ott ezen munkálatokért elért kereset nem egyszer meghaladja az az iparban dolgozó munkásnők - jövedelmét. Gsemegeszőlő termesztésénél a női munkaerők lényeges segítséget nyújthatnak — az említett kedvező éghajlati viszonyok között — szövetkeze- ' teknek vagy állami gazdaságoknak. Alexander 2embery mérnök a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kísérleti Intézet dolgozója Szlovákiában és Dél-Morva- szítésre szánt borok, helyen- ellátásban nem volt kielégítő a országban, nevezetesen a szőlő- ként a termésborok fogyasztása helyzet a nem szőlőtermő körtermő körzetekben a csemege- is pótolta. Ezzel szemben a köz- zetekben. szőlő-hiányt részben a mustké- vetlen fogyasztásra szánt szőlő-2. számú táblázat: Áttekintés az 1 lakosra eső, behozatalból származó csemege bor-fogyasztásról kilogrammokban és kerületek szerint: CSEMEGESZŐLŐ tartósítása hűtve Régi törekvés a szőlőfogyasztás idejének meghoszszabbítása. Ennek egyik módja a szőlő tartósítása. A hűtési technika és a hűtve szállítás fejlődésével lehetővé vált gazdaságos eljárás kidolgozására 50 t szőlővei végzett kísérlet során 0—0,5 C fokon 130 napon át eltartott szőlőnél a Bolgár fajta romlási vesztesége 1,21 százalék, cukorvesztesége 1,28 százalék, a savcsökkenés 0,9 százalék. Ugyanez a Dimjat fajtánál 6,91, 2,80 és 0,6, az Itáliánál 11,80, 2,16 és 1,82. A súly veszteség a három fajtánál 2,85, 3,52, illetve 4,36 százalékot tett ki. Az Itália fajta egy részét úgy tárolták, hogy a 8,5—7 kg-us ládákba gézzacskóban 4—9 g káliumbiszulfátot helyeztek el 5 helyen. Az így tárolt szőlő sőlyvesztesége a 130 nap alatt csak 2,48 százalékot tett ki. Amint a 2. számú táblázat az 1 személyre eső évi átlagos 1,97 kg körül mozgott, ami egy 1965. évi kimutatásából kitűnik, szőlőfogyasztás a szlovákiai ke- 1,91 kg-os országos átlagfo-* amikor ugyanis a legnagyobb rületekben 1,79 kg, a cseh és gyasztásnak felel meg, egyúttal volt a csemegeszőlő-behozatal, morva országrészekben pedig azonban még 20 százalékát sem gy-z-v 7
