Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-28 / 43. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

a gyökeres vesszők száraznak tűnnek, ajánlatos ültetés ©lőtt legalább 1 napig vízben áztatnunk a gyökereket. Ha a talajt forgatáskor nem fertőtlenítettük pajorok ellen, eredményre vezet, ha közvetlen ültetés előtt 10 %-os HCH-szeres agyagpépbe mártjuk a gyökereket.

A parcellák kijelölése: A

megforgatott, elslmltózott területen kitűzzük a parcellákat, megjelöljük a tőkék helyét és a sortávolságot. A fő és mellékutaikat, az épületek helyét, a sorok irányát ugyancsak kimér- JtHs. Az egyes parcellák kimérésénél mindig először azok négy sarkát jelöljük ki. A sorok végére hosszabb jelzőkarékat, a tőkék helyére pedig rövid pálcikákat szúrunk. A dombos vidékeken, a teraszokon a kijelölés már bonyolultabb feladat és itt a csonka sorokat ki kell tűznünk.

Az ültetés: Többféle módon

történhetik, kézi, vagy gépi erővel, ültető lyukba, vagy gödörbe. Kézi ültetés a kisebb üzemekben, valamint a háztáji szőlők telepítésekor alkalmazott eljárás. Ültetőlyukba kézi fúróval történik az ültetés, olyformán, hogy a kijelölt tőkehelyre 8—10 cm átmérőjű. 40— 50 cm mély lyukat fúrunk. Ebbe helyezzük bele a fenti móII.

Az alma, körte nagyban történő raktározása régebben, de még ma is sajnos alig különbözik a házi raktározástól. Nagy féröhelyű, állandó hőmérsékletű, megfelelő nedvességtartalmú

— általában pincehelyiségeket használnak a gyümölcs tárolására. E raktározást mód előnye m egyszerű kezelés és az alacsony költségek. Hátránya, hogy a tárolás időtartama függ az időjárástól, a gyümölcs minőségétől és nem hosszabbítható meg mesterségesen. A házi raktározással szemben is hátránya van: a beteg, romlott, penészes egyedek egészségeseket fertőz- hétnek meg, hisz ezek állandó kiválogatása szinte tehetetlen követelmény.

Sokkal korszerűbb az a raktározási mód, amelynél a levegő hőmérsékletét és nyirkosságát mesterségesen szabályozhatjuk. A tárolás ideje itt már független az időjárástól és bizonyos foltig meg U hosszabbítható, hisz az alacsony hőmérséklet hatására a gyümölcs anyagcseréje és a kórokozók aktivitása csökken. E raktárakban szükség van hűtő-, szellőztető- és légnedvesitó berendezésekre. Ezenkívül, mivel ezek a raktárak általában a föld felett épülnek, hőszigeteléssel kell az energiamegtakarítást biztosítani. Mindebből kitűnik, hogy e raktárak hátránya a beruházási és forgalmi költségek növekedése. Mindamellett, tekintettel a minőségi és mennyiségi megtakarításokra, a raktározási időtartam kinyúlására, ez a raktározási mód kifizetődik.

Nagyon jél bevált — hazánkg-y-zv

dón elkészített ültetővesszőt te utána azt vízzel vagy habarcscsal beöntjük, vagy a fúróval a lyuk mellé leszúrva beszorítjuk talaj hozzányomásával. A vesszőből 10—12 cm, vagyis 1—2 rügy maradjon a talaj színe felett. Végül az elültetett vesszőket felkupacoljuk, úgy, hogy a vessző csúcsa felett még

6—6 cm-nyi földréteg legyen. Az ültetőfúrók különbözőek. Lehetnek laposak, hengeresek, fából vagy vasból valók, 120— 140 cm hosszúak. A fúrós ültetés előnye, hogy gyors munkát eredményez és a napi teljesítmény munkásonként 250— 350 db. Hátránya viszont, hegy a szőlőgyökerek a keskeny lyukba való berakáskor visszahajlanak. Továbbá az is, hogy az ültetéssel egyidejűleg nem adagolhatunk szerves trágyát a talajba.

A gödrös ültetés során a kijelölt helyekre háromszög, vagy négyszög alakú gödröket ásunk 30 X 30 cm terjedelemben 45— 50 cm mélyen. Ügyelnünk kell, hogy a kitűzött pálcika a gödörnek mindig ugyanazon sarkában maradjon. A gödörbe az ültető belehelyezi a vesszőt, a gyökereket egyenletesre elrendezi a gödör fenekén. Hasonlóan az előbbiekhez 10—12 cm-t hagy kiállni a vesszőből,

majd Vs-át behúzza a kiásott földnek, miközben a vesszőt megrázogatja, hogy a föld a gyökerek közé kerüljön. Ha előzőleg a talajt nem trágyáztuk meg, akkor gödrönként 2— 4 kg komposztot teszünk, esetleg néhány dkg műtrágyát és 2 dkg HCH port is a pajorok allen, ügyelve arra, hogy a gyökerekhez ezek a szerek ne érjenek. Ezután beöntözziik a gödröt 4—5 1 vízzel és behúzzuk a földet, megtapossuk, felcsirkézzük. A gödrös ültetési mód igen bevált, hátránya csupán az, hogy kis teljesítményt érhetünk el. Egy átlagos munkaerő 70—90 db vesszőt tud elültetni naponta.

A gépi ültetés a korszerű nagyüzemekben hódított tért. Három változatban ismeretes. L A gödörásó gép, 2. a vízfúrós gép és 3. a résnyitó gép. A gödörásó gép traktor kardántengelyhez kapcsolt függőleges lehelyezésű csigafúróból és fúrólapátokból áll. A fúrócsiga átmérője az ültetőgödör készítéséhez 30—35 cm. Fúrási mélysége 40—80 cm. Teljesítménye 70—150 gödör óránként. A vízfúrós ültetőgép munkája azon alapszik, hogy egy központi víztartályból magas nyomás által, csöveken víz áramlik a fúróba. A fúrót kezelő dolgozó

beleszúrja annak hegyét a talajba a szükséges mélységig, majd megnyitja a csapot. Kétszer, háromszor le és fel mozgatja a fúrót, aminek következtében a 3 atmoszféra nyomású víz megfelelő szélességű ültetőlyukat váj ki. A géphez 4—6 fúró van kapcsolva és az órateljesítménye 1000—1400 lyúk.

A résnyltő gép barázdát húz a talajba. Hasonlóan működik, mint a csemeteültető, vagy a palántázó gép. Egyik dolgozó az ültető ládából gyökeres oltványt vesz ki, gyökerével lefelé tartva és az ültető kezébe adja. Az ültető munkás pedig az ültetőlánc rövid ideig tartó megállásának pillanatában a vesszőt belehelyezi a tartályba. A tartály az ültetőlánc megindulásakor leereszti azt a csoroszlya burkolatába, ahonnan tolőrúd tolja ki a barázdába. A gép oldallemezei a vesszőt földdel takarják és a felszíni talajt is tömörítik. A gép után 4—5 segédmunkás megy, akik a vesszők felkupacolását végzik. Munkateljesítmény 0,5 ha óránként.

Az alaposan átgondolt és jól elvégzett telepítés záloga a sikeres, jóltermő ültetvénynek.

VASAS FERENC,

szőlészeti iskola, Karva

A gyümölcs nagyüzemi raktározása

ban egyenlőre csak a kutató intézetek raktáraiban — a müanyagfúliák használata. A polietilénnel lefedett gyümölcs súlyvesztesége kb. háromszor kisebb, mint a szabadon tarolté. Magyarországon, a kiskúnlacházai korszerű, hűtőberendezése* raktárban már gyakorlati eredményeket is értek el e móddal. Mivel ez a nagyban történő raktározási mód hazánkban egyenlőre a legidőszerűbb, röviden ismertetjük.

A raktározás folyamata — amennyiben megfelelő raktárhelyiség áll rendelkezésünkre — nagyon egyszerű. A szakszerűen kiválasztott gyümölcsöt ládákba rakjuk s ezeket, a raktár méreteit kihasználva, paletízáló targonca segítségével,

3—4 méter magasságú és 2—3 ezer kg-os egységekben helyezzük el. A kevésbé hozzáférhető helyekre a hosszabban tárolható gyümölcs kerül. A raktár levegőjének hőmérséklete a tárolás kezdetén 2—4 fokkal magasabb legyen, mint a raktározás ideje alatti optimális hőmérséklet. A korszerű raktárakban előhűtő alagút is található, ahol a gyümölcs rövid időn belül (kb. 4 óra) lehűl az említett hőmérsékletre s csak ezután kerül a raktárba. Ezzel a már előbb elraktározott gyümölcs és a raktár levegőjének hőingadozása elkerülhető.

Az így elraktározott gyümölcsöt lassan, heti 0,5—1 fokos hőmérséklet csökkentéssel, kb. egy hónap alat hűtjük le a kívánt hőmérsékletre. Csak ezután fedjük te az egyes részlegeket polietilén fóliával. A fólia biztosítja a súlyveszteségek csökkentését és a tárolási

időszak kinyúlását. Ugyanakkor kerülni kell a hőmérséklet ingadozását, mivel ez a fólia

alatti gyümölcs romlásához vezethet.

A következő táblázatban néhány gyümölcs optimális tárolási feltételét és tárolhatóságát tüntettük fel:

Levegő nyirkos- Szellőz- Tároi-Gyttmölcs hőmérséklete sága tetés hatóság

Nyárt alma 0-tól +5 ®C 88 —92 % közepes 1-2 hónap

Téli alma 0-től +5 °C 85—90 % közepes 3-8 hónap

Körte — 1-től + 4 °C 85—90% közepes 2-6 hónap

Őszibarack —0,5 +0,5 ®C 85—90 % közepes 2-8 hét

Szilva —0,5. +2®C 85—90 % közepes 4-8 hét

Szőlő —1-tél +5®C 85% közepes 1-3 hónap

Az eddigiekben azokról a raktározási módokról szóltunk, melyeket kisebbnagvobb méretben hazánkban is alkalmazunk. A legkorszerűbb raktározási technika és technológia azonban a gyümölcs gazdaságosabb raktározása céljából nemcsak a fizikai tényezők (hő, nyirkosság) hatását használja ki, hanem a kémiát is segítségül hívja.

A begyűjtött gyümölcs lélegzik, ami azt jelenti, hogy cukortartalékát széndioxid és vízgőz formájában kiadva, energiát veszít. Ez azonban súlyveszteséggel jár és a gyümölcs minőségének is rovására megy. Ezt használja ki a legkorszerűbb tárolási módszer úgy, hogy a raktár levegőjébe széndioxidot (és vízgőzt) Juttatva a lehető legkisebbre csökkenti a gyümölcs anyagcseréjét.

Ha képesek vagyunk a raktár levegőjének CCte koncentrációját megfelelő méretek között tartani, a gyümölcs tárolhatősági ideje tovább növekszik, miközben a minőségi és mennyiségi veszteségek még kisebbek. E módszer azonban nagyon igényes, mivel a széndioxid túladagolása esetén a gyümölcs megfullad és elromlik.

Ez a fajta raktározási mód hazánkban még csak kísérleti folyamat. Külföldön, pl. az USA- ban 1 millió m! felett, Angliában 500 ezer, Olaszországban 300 ezer m3 raktározási térfogatot használnak fel a legkorszerűbb tárolási mód segítségével.

Természetes, hogy ez a raktározás még jóval költségesebb, mint a fentebb említettek, hisz a széndioxid adagolása, elnyeletáse, szabályozása nagyon pontos és megbízható berendezést igényel. Azonkívül a raktárhelyiségnek teljesen légmentesnek kell lennie. Mégis a szakemberek ügy vélik, ez a tárolási mód a jövő raktározási módszere. Hazánkban egyenlőre (lét ilyen raktár felépítésével számolnak.

A gyümölcs üdít, táplál, és egészségünket védi. Szervezetünknek állandóan szüksége van friss gyümölcsre.

PONGRÁCZ GÁBOR mérnök, a Bratislava! Központi Élelmiszerkutató Intézet dolgozója

2