Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-28 / 43. szám
Problémák a szerződéses teljesítés körül Beköszöntött az ősz, újra elérkezett az értékesítési gazdasági szerződések megkötésének Ideje. Mezőgazdasági üzemeink vezetői ma már látják hol szorít a csizma, vagyis a szerződés-1 kötés milyen pontjainál kell ügyel-» nlük, hogy partnereik ba ne palizzák őket. A múlt esztendő hasonló időszaké-» ban a szövetkezetek s partnereik csak találomra kötöttek üzletet, mert a kiinduló pontok, vagyis a felvásárlási árak csak átmenetiek, végérvényesen meghatározatlanok voltak. Csak mikor hivatalosan kiadták az új árakat, a gazdaságok vezetői akkor látták, hogy jóval alacsonyabbak mint a szerződéskötések Idején a tájékoztató mu-> tatta. Az illetékesek részéről tehát előbb járt a nyereg, mint a 16. Ennek természetes következménye az lett, hogy bár a szövetkezetek sokasága mennyiségileg és minőségileg teljesíti idei termelési eladási tervét, mégis — nem a saját hibájából — lemaradása van a pénzügyi terv teljesítése terén, s ehhez hozzájárultak még a partnerek által okozott nehéz-i ségek is. Dr. Kardhordó, az érsekújvárl járási termelési Igazgatóság jogi részlegé-» nek dolgozója megjegyezte, hogy több esetben maguk a szövetkezetek azzal károsították saját magukat, hogy partnereikkel szemben indokolt esetekben nem éltek a gazdasági törvénykönyv 168. §-ában megjelölt Jogaikkal. A koltal szövetkezet vezetői azonban éltek a jogokkal, mert amikor a Zelenina elutasította a szerződésben meghatározott mennyiségű paradicsom átvételét, tanácsért rögtön a terme»» lés! igazgatósághoz fordultak, s jogilag helyes úton Írásban értesítették a Zeleninát, hogy a szövetkezet 270 mázsa első minőségi osztályú paradicsomot egy bizonyos helyen elraktározott, miáltal szerződéses kötelezettségüknek eleget tettek. Ezután a koltal szövetkezet a bankon keresztül jogosan kérhette az ellenérték azonnali térítését. Nem volt más választás a Zeleninának fizetnie kellett, ha nem akart további kellemetlenséget. Birkus Vince, a tardoskeddl szövetkezet segédkertésze megjegyezte, hogy náluk becslés szerint 10 vagon paradicsomot szántottak le, mert a Zelenina az átvételre nem tanúsított kellő érdeklődést, további 600 láda paradicsom pedig két hétig állt a kertészetben, míg végül megegyeztek a Zelenl-Elobb jár a nyereg mint a ló? nával, hogy az épségben maradt árút útválasztás után elszállítják. Így 300 ládánylt megmentettek a piac' számára. A többit kiöntötték és beszántották. Ebből is láthatő, hogy a tardoskeddl szövetkezetben az idén tömérdek paradicsom ment tönkre, 7 vagonnal mégis hátrálékban maradtak. Kelecsényl Rudolf, a kéméndl szövetkezet elnöke, beszélgetésünk kezdetén leszögezte, hogy több Ízben sürgették a Zelenina bényi raktárát kellő mennyiségű láda szállítására, de hiába. Ezért a paradicsom egy részét szerződésre az oroszkai konzervgyárba szállították, s teljesítették ezírányű szerződéses feladatukat. De nem ilyen jő a helyzet a fogyasztási paradicsomnál, melyből 7 vagonnal maradtak adósak a felvásárlóknak. A szövetkezet megegyezett a Zelenina párkányi képviselőjével, Alföldi elvtárssal — mert mindkét fél hibás volt a dologban — hogy sem az egyik, sem pedig a másik fél nem követel kártérítést, azonban a Zelenina kötelezte magát a kéméndi szövetkezet kései káposzta és zöldpaprika többletének átvételére. így a szövetkezet 220 q paprikát ad el szerződésen felül. Az elnök bejelentette, hogy jövőre 5 hektárra csökkentik a paradicsom termőterületét. (Tavaly pl. 11, Idén pedig 9 hektáron termelték.) Remélik, hogy ezzel megoldódnak majd a problémák, ha pedig ez sem segít, teljesen mellőzni fogják a - paradicsomot a termelési programból. De akadnak itt további hibák Is. A szövetkezet október 13-ra 20 darab hlzőblkát készített elő eladásra szerződésének teljesítése céljából. Később pedig még harmincat kívánnak eladni. Azóta várnak és remélnek, hogy majd csak megérkeznek a vagonok. A várakozás azonban úgylátszik hiábavaló, mert a bényi állomáson a vagonok érkezéséről nem kaptak határozott választ.- Ha ez lenne az első eset, átmeneti zavarnak vélné az ember, de a vagonhiány már rendszerré fajult, s egyre szaporodnak az ebből eredő hiányosságok és nézeteltérések. A termelő tehát alaposan felkészült szerződéses feladata teljesítésére, a felvásárló, az államvasutak, s ki tudja még milyen alsóbb és felsőbb szervek azonban nem segítik. Sőt akadályokat gördítenek a Jólmenő dolgok elébe, mert hát a probléma-mentesség túlságosan hyllvánvalóvá tenni egyes szervek fölöslegességét. Takács Vilmos elvtársnak, a bényi szövetkezet elnökének nincs oka panaszkodásra, mert — amint maga is megjegyezte— idén a Zeleninával nem volt Jelentősebb problémájuk. Ezt az is bizonyltja, hogy zöldségfélékből kb. 200 ezer koronás túlteljesítésre van kilátásuk. De probléma azért akad. Előkészítettek pl. 120 mázsányi hízósertést szerződéses eladásra és 200 választott malacot (ebből százat szerződésre), de nem veszik át tőlük, mert állítólag nincs hová elhelyezni. Szlezácsik Ferenc mérnök, a fűri szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a szerződés teljesítésével, nem volt különösebb baj, azonban a terményfölösleg-paprika némi utánjárást kívánt, melyet részben a trencséni konzervgyárnak adtak el. Megjegyezte, hogy a Zeleninának az idei szerződéses eladást meghatározott mennyiségben hónapokra előre kidolgozott terv szerint kötötték le, ami helytelen volt. A szövetkezet ilyen — számára előnytelen — szerzőttést soha többé nem köt, hanem a sokesztendős tapasztalat birtokában a várható maximális hozamra szerződik majd á Zeleninával. Azután a Zelenina alkalmazottainak munkadíjazása került szóba. — Miért fordulhat elő, hogy a Zelenina több esetben nem veszi át a szerződéses mennyiséget? — tettem fel a kérdést az elnöknek. — Azért, mert a dolgozók így is, úgy Is megkapják az előre megszabott bért! Nos, ezen változtatni kellene, és a Zelenina felelős vezetőinek, valamint egyszerű dolgozóinak olyan arányban kellene megszabni havi fizetésüket, amilyen arányban teljesítették az előző hónap szerződéses feladatait. Gondolom az efajta anyagi érdekeltség megtenné hatását, s az érdekeltek mindenképpen piacot keresnének az áru elhelyezésére, hiszen a fűri szövetkezet példája is mutatja — hogy a terményfölöslegre megtalálta partnerét. Aki keres, az talál! Retkes Lajos elvtárs, a búcsi szövetkezet elnöke több pontban jelölte meg a szerződéses kötelezettség hiányos teljesítésének okozóit. Az első számú üzletfél a Zelenina — megjegyzése Az ipar egyre korszerűbb mezőgazdasági gépeket gyárt. Az NDK-ban készített E—660-as jelzésű burgonyakiszedd gép előnye, hogy tányér alakú a kiszántó, s így nem esik vissza a földre a burgonya, valamint az Is, hogy a termést egyenesen a pótkocsiba szállítja a gép. szerint — egy rugalmatlan szerv, mely nem képes arra, hogy akkor vásárolja fel az árut, amikor éppen bőven van. A búcsi szövetkezet például október elején még 300 mázsa paprikával tartozott a szerződéshez, mert a havi időterv szerint nem jött ki a lépés, vagyis a paprika később adta a nagyobb termést, mint egy évnek előtte eltervezték. Ennek ellenére a Zelenina csupán a havi 100 mázsa paprikát veszi át. Itt újra bebizonyosodott, hogy az évi szerződés hónapokra történő szépírása éppen az időjárás Ingadozása következtében akadályozója nemcsak az egészséges szocialista kereskedelem kibontakozásának, hanem féke a termelés továbbfejlesztése szempontjából is. Eszerint az évi szerződés előzetes havi felosztását mint a dolgok jómenetének akadályozóját fel kell számolni, s az adott termelési év előző hónapjában kell megszabni milyen mennyiségű áru átadásra köteles az illető szövetkezet. S ami a legfontosabb, ezt a mennyiséget a Zeleninának át kell venniel Hasonló a helyzet a Borfeldolgozó nemzeti vállalattal kötött szerződés teljesítése terén is. Ogylátszik ott sem készültek fel eléggé alaposan az idei termésű szőlő átvételére. Kényes probléma továbbá, hogy a komáromi felvásárló üzem a harmadik negyedévben a szövetkezettől nem vett át 420 választott malacot, amiért az EFSZ 22 500 KCs jogos kártérítést követel, s most a negyedik negyedévben további 600 malac átvétele is kétséges, vagyis előreláthatólag a szövetkezet nyakán marad. Meghizlalni? — Persze ez is megoldás és egyben takarmánykérdés, mellyel a szövetkezetben nem számoltak. S még további gond. Ugyanis a szövetkezetnek nincs szerződése terven felüli sertéshús eladására. Így fennáll a veszély, hogy esetleg az árut nem veszik majd át. A felvásárlók kérik, hogy a búcsi szövetkezet mondjon le a kártérítés igényéről. — Milyen- jogon? — kérdi Retkes elvtárs —, a szövetkezetét mindenki károsíthatja, s ha felelniev kell tetteiért, méltatlankodik. A felsorolt problémák mutatják, hogy mezőgazdasági üzemeinkben alaposan felkészültek idei szerződéses feladataik teljesítésére, ami arra enged következtetni, hogy nem a termelőkben van a hiba. Jó lenne, ha ezt üzletfeleik és azok irányítói is tudatosítanák. Hoksza István A CSEHSZLOVÁK MEZŐGAZDASÁG TERMELŐERŐINEK FEJLŐDÉSE 1936 ÓTA Csehszlovákia mezőgazdasági termelésének volumene az 1960-as évek elején érte el az 1936. évi színvonalat, jelenleg is csak néhány százalékkal haladja azt meg. A mezőgazdasági dolgozók létszáma ugyanakkor erősen csökkent. Közvetlenül a háború befejezése után körülbelül 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a háború előtt. A jelenlegi dolgozók létszáma alig több, mint az egyharmada az 1938-os évinek. Az 1964. évben a dolgozók több mint 40 százaléka átment az iparba. Az 1948-as év óta végrehajtott mezőgazdasági beruházások együttes értéke 1964-ben elérte a 84 milliárd koronát. A beruházások azonban nem fedezik a munkáslétszám csökkenése miatt bekövetkezett élőmunkakiesést. A munka műszaki felszereltsége 1964-ben az iparban és a mezőgazdaságban igen eltérő színvonalú volt. Az épületeknél a különbség 43,50 százalék, a gépeknél pedig 198,3 százalék volt az ipar javára. Az egy dolgozóra jutó bruttó termelés 1936-hoz képest, a 2,7-szeresére emelkedett. Az egy hektár szántóterületre eső nyerstermelés növekedése azonban csak 14 százalék. K. M. A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET NÖVELESE EGYIPTOMBAN Egyiptom második ötéves terve során 286 millió egyiptomi font összeget fordítanak a művelhető terület növelésére, ezáltal a nemzeti jövedelem évi 84 millió egyiptomi font értékű növekedését kívánják elérni. A terv végrehajtása külön szervezet feladata, amely a művelés alá kerülő területen letelepítendő családok számára 30 000 lakást és 375 különböző középületet — iskolát, kórházat stb. — létesít. Nabarya körzetében 80 000 ha terület művelésbe vonásához szovjet szaksmberek segítségét veszik igénybe. Sharieh és Ismailla körzetben is hasonló munkákra kerül sor. További területek művelésbe vonása ván tervbe véve, ugyancsak szovjet szakemberek segítségével, a nyugati parton Mariu körzetében. Itt 35 üzem létrehozását is tervezik, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, csomagolás és tartósítás céljából. A FAO földközi-tengeri regionális intézményeivel közösen az északnyugati tengerparton, Alexandriától Soltúmig, megkezdték 540 km-es szakaszon termőföld nyerésének munkálatait, ahol mintegy 100 ezer beduint telepítenek le. E terv megvalósítása 6,4 millió í-ba kerül. Az öntözési lehetőségek kihasználásával három éven belül új művelt területeket nyernek El Zawria, valamint El Mailak körzetében. IA)H) Ősz van. Ezt igazolja az is, hogy megteltek a kukoricaszáritók és a silógödrök. AMIT NEM MONDTAK EL A SZÓNOKOK Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte a közelmúltban az Ipolysági Egységes Földműves Szövetkezet. Az ünnepi gyűlésen beszámoltak az eddig elért — és dicséretet érdemlő — eredményeikről, de mert a születésnap örömünnep, a szónokok nem mondták el azt, ami fáj, ami bizonytalanná teszi a jövöt, ami gátolja a fejlődést. Gondjuk nem egyedi jelenség, hanem az Ipoly és a Korpona által veszélyeztetett területek sorát példázza. A TÖRVÉNY SZELLEME ÉS BETŰJE Az Ipolysági EFSZ 576 hektáron gazdálkodik. Ez a kataszteri adat, de nem a valóság. A valóság az; hogy 220 hektárról némely esztendőben egy villa szénát sem kaszáltak; hogy az utolsó nyolc év alatt Ipolyság mezőgazdasági területéből 87 hektár devasztálódott; hogy az Ipoly és a Korpona árteréhez tartozó 256 hektáron még kedvező esztendőben is csak káka terem; hogy a savanyú réteken termelt takarmány fehérjeértéke egyenlő a nullával. Az urbánus ember nehezen érti meg, milyen végtelen fájdalom a földművelő ember szívének, hogy több mint 200 hektár rétet nyolc év alatt csak egyszer tudtak műtrágvázni, és amit az emberi akarat teremt, azt elmossa a víz. A kataszter adataiból az sem derül ki, hogy az Ipolysági szövetkezeti földek közül 43 hektár futóhomok és az egész határ erősen tagolt, ami ugyancsak gátolja a belterjes gazdálkodást. A jelek szerint azonban a JNB pénzügyi osztálya mindezt figyelmen kívül hagyta, amikor a szövetkezet földadóját hektáronként 510 koronában, maid hosszas utánjárás és fellebbezés után 270 koronában állanította meg. Az adókivetés megfelel az 1966. december 12-t 112. törvénycikk betűinek, de nem a szellemének! A megállapítás során nem vették figyelembe a talaj borítását és a kedvezőtlen klimatikus körülményeket. szabAlytat.an SZABÁLYOZÁS Az Ipoly szabályozása a folyó mentén fekvő községek számára létkérdés. De jogos az aggodalom: vajon átgondolták-e a szabályozás rendszerét? Figyelembe vették-e a tervezők és kivitelezők, hogy az Ipoly esése Ipolyság és Szob között 9 méter, tehát, ha a felső szakasz medrét szűkítjük, az alsó szakakaszon nemcsak az árveszélyt növeljük, hanem olyan elmocsarasodást idézhetünk elő, ami lehetetlenné teszi majd a folyószabályozás folytatását?! Az Ipolyságiak már az első perctől kezdve felhívták a figyelmet erre a veszélyre, a figyelmeztetés pusztába kiáltott szó maradt, mert régi (rossz) szokás, hogy ha valahol valamit leírtak, az akkor Is jő Haldokló földek az IPOLY mellett FÖLDADÓ A MOCSÁR UTÁN • MEGGONDOLATLAN FOLYÓSZABÁLYOZÁS • MENNYI AZ — ANNYI? — ha rossz, azt akkor Is megvalósíthatják, ha a jövőben mérhetetlen és előre kiszámíthatatlan károkat okoz! MENNYI AZ ANNYI? A helyes felelet: sokkal több! Egy májusban megjelent rendelet értelmében ugyanis a szövetkezetek kötelesek a kiskereskedelmi áron beszerzett cikkek után — januárig visszamenőleg — kiegyenlíteni a kis- és nagykereskedelem közötti árkülönbséget. Ugyanis a nagykereskedelmi árakat emelték, a kiskereskedelmi árak pedig változatlanok. Ez az emelés az előre gyártott elemeknél és a vasbetonnál 63 százalék, téglánál 18 százalék, szerszámoknál 27 százalék. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ma az egyénileg gazdálkodó olcsóbban vásárolhat pl. borjúláncot, mint a szövetkezet! Természetesen felmerül a kérdés: miért vásárol a szövetkezet a kiskereskedelemben? A válasz azonban sajnálatosan egyszerű: azért, mert a nagykereskedelem képtelen a megrendeléseket idejekorán, gyorsan, rugalmasan teljesíteni, mert a nagykereskedelem nehézkes „szerv , nem pedig a keresletet kielégíteni, sőt túlkínálni óhajtó, üzleti szellemtől átitatott, a piaci igényekre élénken reagáló „kereskedelmi“ létesítmény. DRÁGÁBB A LEVES, MINT A HÜS Nem tudom, hány gépkocsi és traktor dolgozik Ipolyságon, de a gépállomány jelentős. Tehát többek közöt{ olajra is szükség van. A Benzina n. v. azonban megszüntette az olajkiadást Ipolyságon és njost Léváról kell beszerezni a szükségletet. A beszerzési napokon a szövetkezet kénytelen egy kocsit Lévára küldeni, ahol ember és gép „várhat a sorsára“. Egy ember és egy gép hiányzik a napi termelőmunkából, egy munkaerőt feleslegesen lekötnek, egy gépet feleslegesen koptatnak, és — üzemanyagot kénytelenek pazarolni arra, hogy beszerezhessék az üzemanyagot! Ésszerű ez?! Megfelel ez annak az újszerű népgazdaság irányítási modellnek, amelyet most formálunk, és amely az új év kezdetétől mindnyájunk számára kötelezővé válik? Külön említést érdemel a Mezőgazdaság! Technika Központi Vállalata. A járás területén két kirendeltsége van: Zsellzen és Kereskényben. Az egyik tehát 53, a másik 54 mezőgazdasági üzemet hivatott ellátni. Érthető, hogy hiába érkezik valamelyik üzem „kaounvitáskor“ vagyis reggel hat órakor, a hosszú várakozástól semmi nem menti meg. Súlyosbító körülmény. hogv a kirendeltségek ellátottsága akadozó, tehát minden megrendelést előzetesen meg kell beszélni, rögzíteni kell az átvétel időnontját. ugvanis nincs, nem létezhet „váratlan vevő“, mert aki váratlanul lön, az — üres kézzel távozik! Nem akarok únnenrontő lenni, nerfi akarom az ünneDl fénvek színkénében csak a feketét látni, de kötelességem rámutatni a nagy és súlyos hiányosságokra, mert ismétlem: az Ipolysági szövetkezet nrnhlémája nem elszigetelt Jelenség! A problémák megoldása parancsoló szükségszerűség mindazok számára, akik tehetnek valamit a népgazdaság fellesztéséért, az fpnlv vizétől fnitovatott termőföldök megmentéséért. Mert cselekedni kell — amíg nem késő! Péterfi Gyula
