Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-28 / 43. szám

HELYES ÉS HELYTELEN GÉPVÁSÁRLÁS

A gépvásárlás nem kis gonddal jár mezőgazdasági üzemeinkben, ugyanis nem könnyű egy ismeretlen gépről véleményt alkotni hosszabb prőba nélkül. Az ezzel összefüggő kérdésekre kívántunk választ kapni, ezért felkerestük Male Józsfet, az SZNT Földművelés- és Közélelmezésügyi Megbízotti Hivatala technikai fejlődést megvalósító osztályának vezetőjét.

— A mezőgazdasági gépek minőségével kapcsolatban számos esetben nagy volt a múltban az elégedetlenség. Vaj on a Praha—Repy-ben működő Állami Mezőgazdasági és Erdészeti Gápellenőrző Intézet hozzájáralt-e munkájával a jogos elégedetlenség fokozatos felszámolásához?

A felvételünkön bemutatott leleményes szerkezet megoldotta a billente* szerkezet nélküli pótkocsikról végzett cukorrépa átrakást is.

(Kucsera Szilárd falé.)

jJő úton a stítníki gyümölcsös zöldségtermesztő társulás

kereslet ígérkezik. A közeljövőben további raktárakat létesít, amelyek 50 vagon téli gyümölcs befogadására alkalmasak.

— Amit most teszünk — mondotta Stupák elvtárs — még mindig kevés. Az aránylag rövid idő alatt azonban többre nem voltunk képesek, jövőre a Zelenina nemzeti vállalaton, a konzervgyárakon és a Jednota boltjain kívül néhány nagybani átvevővel kötünk közvetlen szerződést, mint például a tátrai szállodákkal, gyógyintézetekkel, éttermekkel stb. Ezeket majd mi látjuk el friss gyümölccsel és zöldséggel.

De a stitníkiek ezzel sem érik be. Az áru egy részét szabad kézből szándékoznak eladni Rozsnyón, ahol saját elárusító helyet létesítenek.

Mi lesz azonban az átlagos minőségen alul maradó gyümölccsel — merül fel a jogos aggodalom —s amelyből rengeteg terem? Nos tehát, a társulás egy részét pálinkának dolgozza fel, a többit pedig megaszalja. Aszalt alma, körte, szilva amúgy is csak elvétve található a piacon. Saját maguk készítik el továbbá a gyümölcsborokat, szörpöket és a konzervgyárak által igényelt félkészárukat és mustokat. Ebből bármilyen mennyiség elkel.

Felmerül a következő kérdés: kifizetődő lesz-e mindez a társulás számára? Igen. Mert ha ma például S0 fillérért vásárolják fel a hullott alma kilóját, must alakjában már egy-egy koronát keresnek rajta kilónként tisztán — a fokozott költségek levonása után is.

Megfelelő módon szándékoznak feldolgozni ugyancsak 60 vagon zöldséget, amely minden előző évben komposztba vándorolt vagy takarmányozási célokat szolgált.

HOGYAN FOGNAK HOZZA?

Emberanyagban nem lesz hiány. A gyümölcsszüretbe a stítníki diákok is bekapcsolódnak gyakorlati tanulmányuk keretében. Persze nem ingyen. De még a munkaerő-tartalék sem minden. Beruházásokra lesz szükség, prések megvásárlására, a megfelelő építkezések megvalósítására.

— A prések beszerzése nem is okoz valami különös gondot. Előteremtjük őket, sőt már előzetesen meg is állapodtunk használt prések átvételében. A legnagyobb tételt persze a 30 vagon gyümölcs elraktározására szükséges épület költségei képezik. Kilátásunk van azonban arra, hogy kéthárom év leforgása alatt előteremtjük a szükséges összeget. Társulásunk tagjai ugyanis hajlandónak mutatkoznak, hogy idővel lemondanak haszonrészesedésükről, amelyet aztán beruházási betétként meghagynak — magyarázta Stupák elvtárs.

Rosszabbul állunk az alapépülettel, amelyben elférne a szeszfőzde, a gyümölcsfeldolgozó részlegek, 20 vagon áru befogadására alkalmas raktárhelyiségek és a felvásárló osztály. 300 ezer koronából futná az átépítés, de új épületeket több mint kétmillió korona költségen alul nem tudnánk felépíteni. Eleinte rózsásnak indult ez az iigy is, mert közvetlenül Stitník mögött kiszemeltünk egy épületet, amely összes követelményeinknek megfelelne és amelyet egy háztulajdonos bányavállalat felkínált a mezőgazdaságnak. Közben viszont a vállalat az Állami Erdőségeknek adta át az épületet, amelynek dolgozói négy lakásegység létesítését tervezik benne.

Tagadhatatlan, hogy az erdészlakások hiánya fájóan érinti az érdekelteket. De ebből is van kint. Ondrej Gonos elvtárs, az ottani HNB elnöke megemlítette, hogy a nemzeti bizottság hajlandó ezeket a lakásokat az erdészek számára biztosítani. Hiszen Síft^ken 1970-ig 54 teljes lakásegységet építenek fel, közülük az elsőket már jövőre. Feltételezhető tehát, hogy ésszerű egyezség lesz a vége, amelyben a társulás sem jár majd rosszul.

G. PENKOVSKÍ, mérnök

LEGJOBBAN TEJELNEK

A világ legjobban tejelő tehenei Nyugat-Berlinben élnek. Az ENSZ legutóbbi statisztikája szerint az itt élő 2400 tehén mindegyike átlagosan 4974 kg tejet ad évente, megelőzve ezzel a teljesítménnyel az izraeli (4480 kg) és a holland (4230 kg) eredményeket.

Laosz mezőgazdasága j

Laosz területe 237 ezer km2, lakóinak száma 2,5 millió. Az ország területének 80 %-át erdő borítja. A lakosság 90 °/o-a mezőgazdaságból él. A külkereskedelemben a mezőgazdasági termelésnek jóval kisebb szerepe van, mint a többi délkelet-ázsiai országban. A mezőgazdasági területek lege-4 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. október 28.

„Minden szemért kár“ jelszó alatt sok mezőgazdasági üzemben a tyúkok szedik össze a határban az elhullott kukoricaszemeket.

lőivel együtt az összes terület 8 %-át foglalják el.

Laoszban kétféle típusú gazdaság található: ültetvényes gazdaságok, elsősorban kávéültetvények export céljára és kisparaszti önellátó naturális gazdaságok.

Laosz legfőbb mezőgazdasági terméke a rizs, a megművelt terület 90 %-án termesztik. A háborúig saját termelésből fedezték a szükségleteket, jobb esztendőkben exportálták is. A rizstermelés fokozatosan csökken, 1963-ban 450 ezer tonna volt az 1955. évi 510 ezer tonnával szemben. Ennek tudható be, hogy az import az 1960. évi 7,4 ezer tonnáról 1963-ban már 40 000 tonnára növekedett.

A rizs mellett nagyobb szerepe van még a kukorica, a kávé, a gyapot és a dohány termelésének. Ezenkívül kisebb mennyiségben borsót, maniokát, burgonyát, paprikát, paradicsomot, teát és cukornádat is termelnek.

A háború előtti Időszakban export szempontjából jelentősége volt az állattenyésztésnek tó, de az utóbbi években csökkent az állati termékek exportja, 1958-ban az országban 1 millió szarvasmarhát és 3,5 millió baromfit tartottak. (BKJM)

j A rozsnyói járásban nemrégen megj alapították a kissé hosszú nevű t „Gyümölcs- és Zöldség Felvásárló és {Feldolgozó Mezőgazdasági Társulást". (Székhelyét a gyümölcstermő körzet 1 központjában, Stitníken (Csehieken)

• találjuk. Tizennégy tagja van, közéfjük tartozik a stítníki HNB és a rozsjnyái Zelenina vállalat. További tagok •a boncéi, a Roznavská Bystrá-i, a ge(caltovói, a rozloznái, a rostári, a hanj kovái, a markuskai, a slavosuveei, az | ochtonai, a Cierna Lehota-i, a rochov• cél és a brzárskei egységes földmű- I vesszővé (kezet. A társulás élén az | elöljáróság áll. Kitűnő vezetője van,

• aki mellé néhány dolgozót osztottak [be segítségül. Feltételezhető, hogy a j Kelet-Szlovákiai Konzervgyár is rövijdesen belép a társulásba.

( A TÁRSULÁS KELETKEZESE

►

július Stupáktól, a társulás vezetőijétől és Ondrej Gonostél, a Stítníki ) HNB elnökétől, aki egyúttal a társulás ellenőrző bizottságának elnöke is, ! megtudakoltam a keletkezés okát. I Stupák elvtárs világosan válaszolt í kérdésemre:

: — Már tizenöt évé harcolunk vala! mi hasonlóért, de eddig ezt megvaléí sít hatatlanná tették az eiőríások. Hijszen járásunkban kb. 500 vagon alma, >40 vagon szilva, 30 vagon cseresznye lés 20 vagon körte megy tönkre éven|te, vagy jobbik esetben takarmányoj zásra használják. Eszerint a csereszfnye-, szilva- és körtetermés 75 százajléka megy veszendőbe, í — Hogyan lehetséges ez? — kér- Ideztem —, amikor mindenki tudja, Ihogy számos körzetben bizony híján jván a gyümölcs.

i — Bizonyos mértékben a Zelenina nemzeti vállalat, a konzervgyárak és a Jednota is hibásak ebben, mivel bőséges termés esetén nem tettek eleget átvételi kötelezettségüknek és különböző kifogásokat agyaitok ki. A legfőbb ok azonban abban rejlett, hogy a gyümölcstermés jelentékeny része silány minőségű volt. Hogy pontosabban fejezzem ki magamat: a cseresznye javarésze férges volt, mivel a gyümölcsfák gondozását nem végezték rendszeresen. Ennek oka pedig ismeretes: a gyümölcsárakat néha

olyan alacsonyra szabták, hogy még az ápolás és betakarítás költségeit sem fedezték.

Ezen a helyzeten igyekeznek változtatni a stítníki társulás tagjai. Az eddigieknél lényegesen alacsonyabb árakon szándékoznak igénybe venni a gépállomások szolgáltatásait, ás jobb minőségű gyümölcsfajták termesztéséről akarnak gondoskodni. Erre a célra máris hat mérnök érkezett a járásba, valamennyien gyümölcsészeti szakképzettséggel. De rajtuk kívül további szakembereket is sikerül toborozni St’r.sken minden évben.

az áru Értékesítése —

TUDOMÁNY

A társulás második és talán legégetőbb feladata a termés értékesítése. Mindent alaposan át kell gondolni és hozzá kell idomítani a mindenkori adottságokhoz. Mindenekelőtt fokozott gondot kell fordítani a gyümölcsszüret után az áru osztályozására és tetszetős csomagolására. A társulás ősszel szerződést kötött a Zelenina nemzeti vállalattal, hogy helyette, illetve számára felvásárol, osztályoz és a piacra juttat 150 vagon gyümölcsöt tagjaitól, azonkívül pedig további 800 ezer korona értékű gyümölcsöt helyez el szabad kézből. A társulás tehát már most megvásárolja egyes magántermesztőtől is az egész gyümölcstermést, gondoskodik annak leszedéséről és eladásáról. Ezek a mennyiségek jövőre és a további években lényegesen megnövekednek.

Ugyancsak még ebben az évben hozzálát a társulás a gyümölcs raktározásához. Kerek 20 vagon almát tárol télire és azokban a hónapokban dobja piacra, amikor jóval nagyobb

— Elégedetlenség részben a mezőgazdasági gépek szerkezeti megoldásával és teljesítményével, részben pedig a gépeik meg nem felelő anyagát illetően mutatkozott. A mezőgazdasági gépgyártás monopolizálása, s e szervezeti egységnek egyedülálló joga a belföldi és utóbbi időben a külföldről behozott mezőgazdasági gépek eladására, a mezőgazdasági rezort részéről kényszerítőén megkövetelte egy olyan szervezet létrehozását, amely az eladásra vagy gyártásra kerülő gépek teljesítménye és anyagminősége tekintetében előre mond véleményt. így alakult meg 1957-ben az említett gépellenőrző Intézet, amely megalakítása éta 1733 mező- és erdőgazdasági gépet próbált ki, amiből megfelelőnek mindössze 939 gépet talált. Tehát minden második gép alkalmatlannak bizonyult a gyakorlati használatra, tehát az intézet nem ajánlotta gyártását vagy behozatalát.

— Az utóbbi időben csökkent a mezőgazdasági gépvásárlás, véleménye szerint mi ennek az oka?

— Ez a jelenség ebben az évben mutatkozott, a tökéletesített gazdasági irányítás rendszerének bevezetése után, továbbá az árváltozást követően. Ez a tartózkodás a beruházási eszközök jobb kihasználásának igyekezetéből ered. A mezőgazdasági üzemek vezetői a régi gyakorlattal szemben most meggondolják, milyen beruházásokat végezzenek. Eközben a lehető leggyorsabb visszatérülés, valamint a termelésre gyakorolt fejlesztési hatásfok a fő szempont. A másik ok a mezőgazdasági gépek eladási árának mértékfeletti emelése. Ezek az árak az eredeti, ésszerűnek látszó, indokolt áremelkedés számait magasan túlszárnyalják. A mezőgazdasági üzemeknek jelenleg csupán olyan mennyiségben állnak rendelkezésére pénzeszközök, amilyen mértékbeli ezekhez munkájuk eredményeképpen hozzájutnak, esetleg teherbíró képességükkel összhangban mekkora kölcsönt nyújt nekik a bank. Azt is meg kell említenünk, hogy a gépvásárlás csökkenése a még mindig nem eléggé kielégítő gépminőséggel is összefügg, amely nein hasonlítható össze a világszínvonallal.

— Az egyhasznosftású, vagy a többhasznosítású mezőgazdasági gépek gyártása lenne kívánatos?

— Ez a kérdés nagyon bonyolult. Természetes, hogy a mezőgazdasági gépek kihasználása hasznosításuk fokától függ. Bizonyos szempontból előnyösebbek a többhasznosítású gépek, viszont ezt a kérdést a termelés irányításával és szakosításával szabályozni lehet. Külföldön a kevés termőnyféleséggel számoló szűk szakosításra számtalan példát lehetne felsorolni, amikor az egyhasznosítású gépek kihasználásának mutatója igen előnyös. Ami mezőgazdasági gépgyártásunk feladatait illeti, a Brno! Zbrojovka főigazgatósága kidolgozta a következő években gyártásra kerülő mezőgazdasági gépek tervezetét. Tekintettel Szlovákia szükségleteire fontosnak tartom figyelmeztetni arra, hogy a hegyi és hegyaljai körzetek

gépszükséglete mindezidáig kielégítetlen. Gondolok itt például a takarmánybetakarítás gépi megoldására komplex technológiával. Ugyancsak megoldásra vár Itt a gabonabetakarítás gépi végzése. A szállítás kérdéseinek rendezése ezekben a körzetekben szintén megoldatlan. Nem szabad megfeledkeznünk az állandóan fejlődésben lévő juhtenyésztésről sem, amely ezidáig megőrizte a kisüzemi termelési formákat, s a nagyüzemi termelésre sem épületekkel, sem pedig technológiai berendezésekkel nincsen ellátva. Csak igen lassan érvényesül a gépieszközök alkalmazása a juhfejés valamint a juhtúrő készítés terén. Bár az első lépéseket ezzel kapcsolatban már megtette gépiparunk, azonban juhtartás technikai felszerelései ezidáig általánosan még nem terjedtek el. Közéjük sorolhatnánk az említetteken kívül még a kitrágyázásra szerkesztett gépi berendezéseket valamint a juhok kosarazására szükséges berendezéseket. Az utóbbiból valamint a juhnyírógépekből sajnos kevés kerül piacra. A juhnyírógép gyártási jogát külföldre adta el gépiparunk. További fájó pont a burgonyatermesztés gépesítése a hegyaljai körzetekben, ahol a termelési körülmények a szokásostól Igen eltérőek. A kutatás és a fejlődés főleg könnyű, homokos területeket vesz figyelembe, például a burgonya betakarító gépek szerkesztésénél. Viszont ezek nem alkalmazhatók a lejtős és nehéz talajszerkezetű helyeken, ami a burgonyatermesztési területek csökkenését eredményezi. Az öntözőgazdálkodásra alkalmas vidékeken a gépesítés szintén nincsen teljesen megoldva. Szinte hihetetlen, hogy az állattenyésztés gépesítése is erősen hiányos, pedig az emberi munkaerőmegtakarítás kérdéseit egyedül ezen a munkaterületen mondhatjuk megoldottnak. Míg a növénytermesztésben egy korona értékű élő munkaerő megtakarítására három sőt öt korona értékű volt munkát kell szánni gépieszközök formájában, addig az állattenyésztés területén ez a viszony csaknem fordított. Ennek ellenére legtöbb gépíeszköz az állattenyésztési területen hiányzik. Nincsen kielégítően megoldva a baromfitenyésztés gépesítése. Ez a helyzet a sertéshizlalás vonalán is, a szarvasmarhatenyésztésben pedig sokmindent ki kell egészíteni. Végtére is a szőllőtermesztés gépesítéséről csaknem egyáltalán nem beszélhetünk, hacsak nem számítjuk a Bolgár talajművelő kistraktorokat. Hiányzik Itt a mechanikus olló és egyebek. A gyümölcstermesztés gépesítésére sincsenek felszereléseink, annak ellenére, hogy a szomszédos Magyarországon gyártanak ilyen eszközöket. A zöldségtermesztés fejlődését a gépieszközök hiánya nagyban akadályozza. Például a borsóbetakarítás gépesítésének hiánya akadályozza exportlehetőségeink kihasználását, mert konzervipari célokra mezőgazdaságunk nem hajlandó eleget termelni.

— Milyen legyBn tehát a helye* gépvásárlás mezőgazdasági üzemeink részéről?

— Erre egyöntetű választ adni nehéz lenne, mert az egyes körzetekben

; különböző, a helyzet. A tökéletesített gazdasági irányítás világosan állást foglal az átgondolt termelési folyamatok mellett. Helyesli a szakosítást, az összpontosítást és az okszerű gépesítést, ami lehetővé teszi a termelési költségek csökkentését. Akad olyan növényünk is, például a kukorica, melynek termelési költségeit a jelenleg rendelkezésre álló gépek felhasználása megdrágítja, szemben a kétkezi munkával. A Mezőgazdasági Ökonómia Kutatóintézete ezekben a napokban fejezi be zárójelentését a mezőgazdasági technika legelőnyösebb alkalmazásáról, matematikai módszerek figyelembevételével. Ez a munka mezőgazdasági üzemeink részére lehetővé teszi majd tudományos alapon meghatározni a gépifelszerelések helyes összetételét. Általánosságban azt az elvet kell követni, hogy csakis olyan gépet vásároljunk, amely segít csökkenteni a termelés önköltségét és fokozni a termelékenységet.

— Mi várható a közeljövőben a mezőgazdasági gépeik gyártása és árubabecsijtása területén?

— Ha a jövőről beszélünk, leghe-j lyesebb a jelenből kiindulni. Ogylátszik, hogy az egyetemes techno-1 lógiai gépsorok iránt fokozódik azi érdeklődés. Változik a régi koncep-j ció, miszerint a betakarítást munka-! latokkal egyídőben végeztük a ter-1 ményelválasztást is. Az ilyen munkák j elvégzését stabil berendezések kapják feladatul a mezőgazdasági üzem-j ben és a mezőn csak a legszüksége-j sebb műveleteket végezzük. Az egész: világon az az irányzat, hogy nagyobb! teljesítményű traktorokat állítanak I munkába, fokozzák a munkatempót, j Terjed a pneumatikus rendszerek al-l kalmazása, például a vetőgépeknél, I valamint a műtrágyázásnál. Az Agre-j let mind nagyobb mértékben hódít' teret a mezőgazdasági munkálatok! repülőgépes végzésével. A talajműve-1 lés területén mindinkább előtérbe ke-j rülnek az olyan gépi eszközök, ame-. lyek egymenetben többféle munkamü-l veletet végeznek el, például a kom-j plett tatajművelést a vetéssel együtt.'

— Az UNIMOG eég Moszkvában! bemutatta az autó-traktort, amely I teherautóként, szántásra, fűkaszálás- { ra, gabonatisztftásra és kisebb átala- < kilássál több mint húsz egyéb mun-j kaműveletre használható. Nem készít j gépiparunk hasonló gépieszközt a jö-j vőben?

— Ez nagyon jó gépieszköz, azon-j ban úgy gondolom, hogy inkább a j közepes mezőgazdasági • üzemekben j indokolt használata. Nálunk mint ki-! egészítő gépieszköz Jöhetne számítás-1 ba az autó-traktor. Gépiparunk készí-j tett egy ilyen gépieszközt, mindenek- j előtt a gyors és operatív szállítást! véve figyelembe. Ennek a Skoda ÖZ ( 998 típusú gépnek a sorozatgyártásétj azonban nem kezdték meg.

A helyes és a helytelen gépvásárlás ( kérdései amint látjuk igen bonyolul- j tak, ezért mindenkor a jézan ész sza- • váré kell hallgatnunk.

KUCSERA SZILÁRD}

i