Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-21 / 42. szám

A német expresszionizmus kérdései

A Dosztojevszkij-sori Művészház tárlata az esseni Folkwang Múzeum birtokában levő korai német expresszionista grafikát a „Híd“ csoport tagjai alkotásának válogatását mutatja be. Ezen forradalmi szellemű műveket a fasizmus „kultúr" politikája 1937-ben — mint az elfajzott művészet termékeit — a ‘múzeum egyéb modern anyagával együtt, elkobozta. Az ötvenes években nagy nehézségekkel sikerült visszaszerezni az értékes gyűjtemény egy részét.

Az expresszionizmus egyik legöszszetettebb művészeti irányzata századunknak, melynek elejétől a szocialista forradalomig fáradhatatlanul tiltakozik a polgári társadalom ellen. Az expresszionista művész ellentétben az impresszionistával a valóság felszínének bemutatása helyett a realitásról formált véleményét, érzéseit, gondolatait közvetlenül, iskolás megkötöttségeket kerülve, fejezi ki. A német expresszionizmus az ország gazdasági és társadalmi fejlődésében gyökerezik és korszakot meghatározó jellege van. Drezdában 1905-ben alakult meg az első expresszionista művész-csoport, a „Brücke“, azaz a Híd, mellnek kezdetben öt tagja van. Zömük technikai képzettséggel rendelkezik és elveik is megegyeznek. Közös műteremben, közös munkaeszközökkel dolgoznak, s a jövedelmet megosztják. Az alapitő E. L. Kirchner, Heckel, Pechstein és Schmitt-Rottluff az első tagok. Mueller, Nolde és Rohlfs később csatlakoznak hozzájuk. A közösség 1913-ban feloszlik, mert a tagok nézetei már erősen eltérőek. De ezután is ragaszkodnak humanista eszméikhez. Festők is, grafikusok is, de társadalmi tendenciájú, az emberi jogokat' sürgető mondanivalójuknak leginkább a fekete-fehér művészet felel meg. Ez a tömör' és összefoglaló műfaj minimális eszközökkel, maximális kifejezést ér el. Az új szemmel néző művészek elvetik a másolást, a részletezést és átmeneti színeket, a távlat szokott formáit. Lényegretörőn, elfogulatlanul közük személyes élményeiket.

A német fekete-fehér művészet aranykorának nagy reneszánsz mestere: Dürrer fametszetei lelkesítik Kirchnert, aki elindítója a német grafika újjászületésének. A kiállításon szereplő művei, főképp fölényes tudással alkotott fametszetek, melyeknek nyers anyagszerűsége s a feketefehér erős ellentéte, az élesen körvonalazott síkfelületek valóban a legalkalmasabbak a polgárságot bíráló hangsúlyozására. Zaklatott, ideges kézírású, színes metszetei, drámai tájakat, viharral, küzdő fenyőket tárnak elénk. Otto Mueller litográfus volt. Kedvelt tárgyköréből a cigányok életét jellemző kőrajzát s festői hatású arcmásait láthatjuk. — E. Heckel lázong v képein. Szép, világos, szigorú formákkal, tiszta színekkel fogalmazza meg az elmerült, szellemi ember mását. De két sebesült katonája (1914-ből) elnyűtt, fásult vonásai, megtört tekintete, szenvedélyes tiltakozás a háború őrülete ellen. M. Pechstein a Híd művészei közül a legkedveltebb volt, mert nem bátorították fel a polgárságot sem tetszelgős tájai, sem mulatóbeli jelenetei, még kevésbé az anyaságot példázó Madonna. — Schmitt-Rottluff következetes grafikus. Nagyvonalú tájai között akad japános finomságú is. Arcmásai a kubista és egzotikus művészet, a néger szobrászat hatását árulják el. Háború utáni fametszetei a meghasonlott, Istenéhez menekülő lélekre vallanak. — A tehetséges Emil Nolde társainál 20 évvel idősebb, festői alkatú művész. Párizsban is tanul, s bejárja Oroszországot, Szibériát, Japánt és az Őceániai-szigeteket, s a primitív művészet komoly értékelője. Témaköre gazdag skálájú. Remek metszésein bensőséggel, érzékenységgel rögzíti szülőföldje táját, a tengert, Hamburg kikötőjét. — Chr. Rohlfs, mint barátja Nolder, északnémet paraszt családból származik. A csoport legidősebb tagja, de 60 évesen is ifjúi merészséggel kísérletezik a fametszetekkel. Festői hajlandóságánál fogva szereti a színezett grafikát. A germán miszticizmust érezteti a háború borzalmai elöl az újtestamentumi témákhoz való menekülése. De 1917-ben már a Paradicsombél való kiűzetés-t metszi fába, s 1918-ban az Özönvizet, majd egy börtön rácsait rázó kemény, elszánt férfifigurát. 1919-ben drámai hatású grafikai lapjának erőteljes vonásai a Forradalmat szólaltatják meg.

Karl Schmidt-Rottluff: Orosz erdő, 1918

Az expresszionizmus megérezte a polgári világ diszszonanciáját. A félelem, a magány, gyakran a kétségbeesés hangja tört fel a görcsös torzításokból, a komor színekből. Művelői nem csupán formai újítók, de az élni érdemes élet vágya ösztönzi avantgardizmusukat. Ök, a Brücke tagjai a kezdeményezők, akiknek harcos utódai az új német művészet és egyesek a munkásmozgalom új cselekvő, olykor szenvedő hősei.

Bárkány jenőné

napon, moszkvai idő szerint kettő órai kor várják a hívását. Ha minden rendi ben van, akkor ne kapcsolja be a ké-* szüléket. A táviratot Viktor Krug írta alá.

Reménynek is megvoltak a maga igényei. Először is pénzt szeretett volna kapni a központtól, mert már erősen fogypban volt. Másodszor, ez volt a fontosabb, egy tartalék hordozható rádió adó-vevőre volt szüksége, mert a régi kezdett rakoncátlankodni. Biztosan átnedvesedett, mert egyszer elfelejtette a vízhatlan tokba betenni. Javításról pedig itt szó sem lehetett.

Remény kísérleti léggömbnek tekintette Krug átdobását. Ha sikerül, akkor vele kapcsolatban minden rendben. Ha nem sikerül, akkor az elhárítók már szemmel tartják. A rádió és a pénz átvétele tehát nem jelent újabb veszélyt, és a lebonyolításba bevonható Pavel.

Remény összeállította és rejtjelezte a választáviratot. Majd holnapután továbbítja. Ezután lement az utcára és telefonált Marijának. A fürdést holnaputánra halasztja, most mozijegyet vesz estére, megebédel, és négykor várja Mariját a szokásso helyep.

Harmadnap Mihail újra „fürdőbe ment. Továbbította a táviratot, kérte a központot, hogy küldjön számára pénzt és tartalékrádiót, amit Pavel vesz át a naszádról és szállít partra. Kis idő múlva a központ jellemzést kért Pavelről. A szükséges adatok birtokában engedélyezte Mihailnak, hogy bevonja Pavelt az operációba.

A szovjet elhárító szervek arra késztettek Reményt, hogy jó néhány hibát elkövessen. A legnagyobb hibája az volt, hogy magához engedte Pavelt, bár még mindig nem bízott bem ne teljesen.

Remény tevékenysége Gyembovicsra is kihatott. Azt a feladatot kapta, hogy vegyen, vagy ha üzletben nem kap, csináltasson egy gumicsónakot, amely két embert elbír. A csónakhoz szerezzen be evezőt is.

Sikerült evezőt vennie, de csak alumíniumot, amely sötét foltot hagy az ember tenyerén.

Csónakot az üzletben nem kapott. Vasárnap kiment az ócskapiacra, de ott sem talált. Egy horgászfelszerelés^ sei kereskedő öregember azt javasolta, hogy keresse fel egyik ismerősét, aki nemcsak gumicsónakot, de űrhajót is összeeszkábál. Megadta a címet. Gyembovics felkereste az illetőt, hamar megállapodott vele. Arcátlanul sokat kért, de megígérte, hogy igen rövid idő alatt elkészíti.

Az öreg mérgelődött a bevásárlások miatt, de a neheze még hátra volt. Mihail utasította, hogy szerezzen két egyszemélyes beutalót az egyik partmenti üdülőbe. Az üdülési szezon a nyakukon volt, s ilyenkor beutalót szerezni a tengerhez még munkásoknak és alkalmazottaknak sem könynyű, hát még nyugdíjasnak. De ha sikerülne is szerezni, csak a saját nevére. Mihail azonban megnyugtatta, a névvel ne legyen gondja, majd megoldják valahogy.

Gyembovics mindén reggel elindult, végigjárta a különböző fórumokat, kereste korábbi ismerőseit, akik segíthettek a beutalás megszerzésében.

Április 26-án Mihail jelszóval elküldte Gyembovicsot Krughoz, és utasította, hogy készüljön fel az ország elhagyására, és várja a további parancsot. ^Folytatjuk.)

yilván a színházzal, pontosabban a műkedvelő színjátszás időszerű kérdéseivel foglalkoznak majd az idei Csallóközi Színházi Napokon. S így természetesen az iskolai színjátszás jövőjének, fejlesztésének egyre sürgetőbb problematikája is szóba kerül. Sok itt a pótolni való, I kezdve az óvodások bábszínházától j az élenjáró öntevékeny színpadokig, a diáknézőtől a műkedvelő színjét-1 szóig, az értékelni tudó, művészeteti igénylő közönségig.

De sző lesz nyilván az irodalomról és az esztétikai nevelésről is, aholl a meglevő tényeken túlmenően a to- j vábbhaladás értelmét kellene pontosan meghatározni s ezzel is ösztönöz- \ ni az alkotó pedagógiai tevékenység] Ilyenértelmű fejlesztését. Az iskolát színjátszás a közösségi nevelés meg-! valósításában és továbbfejlesztésében | is komoly segítőtársa a pedagógiának.; Tanítónak lenni ma már komplex fel-! adatot jelent az ifjúság nevelésében,! a szocialista ember formálásában. Aj Csallóközi Színházi Napok—67 tehát jő alkalom lesz az értékes eszmecse-1 rékre, módszertani megbeszélésekre. | A nyugat-szlovákiai pedagógiai inté-:

JÖN !

JÖN !

JÖN !

JÖN !

Három nagy lehetőség!!!

Karácsonyi könyvakció

Rendezi: a TÁTRÁN Magyar Üzeme és a BRAT1SLAVAI MAGYAR KÖNYVESBOLT

I. lehetőség:

A sorsolásban mindenki részt vesz, aki az ajánlott könyvek közül legalább 30 korona értékűt megrendel és átvesz.

1. díj: karóra 2—3. díj: ajándékkosár

4—10. díj: híres festők bekeretezett színes reprodukciói 11—15. díj kerámiai dísztárgyak

II. lehetőség:

Aki az MKBK, vagy a VBK könyvei közül rendel legalább 30 korona értékben, az említett sorsoláson kívül részt vesz a Magyar Könyvbarátok Köre és a Versbarátok Köre külön sorsolásában is!

A kiilönsorsolás díjai:

1. díj 4 személyes kávéfőző készlet 2—5. díj 6 kötetes könyvkollekció 6—10. díj 4 kötetes könyvkollekció .

11—15. díj 3 kötetes könyvkollekciő

III. lehetőség:

Azok, akik kitöltik a belépési nyilatkozatot és tagjai lesznek a Magyar Könyvbarátok, vagy Versbarátok Körének, a rendelt könyveket mér most az olcsóbb, tagsági áron vehetik át.

A nyeremények nyilvános sorsolása december 19-én lesz a Szabad Földműves szerkesztőségében, Bratislava, Suvorovova 18. A nyertesek névsorát a lap december 23-i, karácsonyi számában közöljük.

A könyvjegyzéket és a sorsolási szelvényt a Szabad Földműves október 28-t és november 4-i számában közöljük!

Spanyolország műemlékek nélkül

ról napra nagyobb méretet ölt. William R a n d o 1 f amerikai műgyűjtő azzal dicsekszik, hogy megvásárolta a világ egyik legszebb, legkáprázatosabb műemlékét, a SAN BERNARDO SE SACRAMENIA kolostor kápolnáját A spanyol nemesek márványból faragott síremlékei és a kincset érő szobrok is áthajóznak az óceánon.

Ha ez tovább folytatódik, egy napon a spanyol egyetemisták kénytelenek lesznek az Egyesült Államokba átázni, ha meg akarnak ismerkedni nemzeti történelmük emlékeivel.

járási Kulturális Napok Rimaszombatban

A GÖMÖR népművészeti együttes tánc közben

Vita készül az \ iskolai színjátszásról j Dunaszerdahelyen ]

zet is ezt célozta, amikor éppen ezek-j re a napokra hívta egybe magyarsza-! kos tanítóit Csallóközbe. I

Társadalmi fejlődésünk következté- j ben az iskolai és az iskolán kívülinevelőmunka hatékonyságának foko-1 zása határozottan közüggyé vált. £s| ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.' A szocialista ember egyik legfonto- \ sabb tulajdonsága az aktivitás, amij persze nem önmagától fejlődik ki,j hanem céltudatosan kell fejleszteni,! mint minden más személyiségjegyet.! Ehhez viszont tág teret kell hogyj kapjon a tudomány, a gyakorlat ésj természetesen az ifjúsági szervezet! is, amelynek központi feladata, hogy | szervezze ifjúságunk közösségi életét,! szervezzen megfelelő tevékenységi fő-! rumokat és fokozatosan mozdítsa elő! a diákok, az ipari tanulók, az ifjúsági általános szintű közvéleményét.

A Csallóközi Színházi Napokon fó-l rumot kap tehát az iskolai színját-j szás. S mivel korszerűnek és idősze-j rűnek bizonyult az iskolai színjátszás-! ról és annak szükséges reneszánszé- j ról elbeszélgetni, olyan pedagóguso-j kát és más szakembereket hívtak meg. Dunaszerdahelyre november 3—7-e I között, akik nyilván olyan végső kö-j vetkeztetésekig jutnak majd el, ame-> lyek valamennyiünk számára haszno-j sak lesznek. Erre a fórumra vár aj feladat, hogy munkája a tények re-j gisztrálásán túlmenőleg az igazi prob-! lémák felvetésére, az alapkérdések! megoldására és gyakorlati alkalma-j zására összpontosuljon. Necsak a tar-< talmi-formai kérdéseket boncolgassa, J hanem a hálózat fejlődéséről, munká-) jának módszereiről is gondoskodjon.! Ez nemcsak a vita színvonalát er.»el-! né, hanem szükségképpen maga után! vonná az iskolai színjátszás igénye- j sebbé válását is.

Nagyon fontosnak tartjuk pedagó-j gusaink ezen találkozóját, mert itt | alaposan megtárgyalhatják az elkö-j vetkező tennivalók kérdéseit. Több; ilyen találkozóra lenne még szükség, ! amely a magyarszakos, a rajz- esi énekszakos nevelők munkáját lendí-] tené előbbre, mert az Itt befektetett! többletmunka végül is egész népünk! műveltségének emelésében térülne] vissza bőségesen.

A pedagógusoknak módjukban lesz] megtekinteni a Tátrán kiadóvállalat i könyvkiállítását és a HlD—67, grafi-j ka-plasztika-festmények kiállítását, j melyet szintén ez alkalommal nyitnak j meg Dunaszerdahelyen. Ezen kívül] három magyar és egy szlovák szín-j darabot is látnak, részt vehetnek többi szakelőadáson, beszélgetéseken, ün- ] hepélyes összejöveteleken. De a téma! és a feladat számukra mégis minden-J napi tevékenység marad. —Sy—I

! A jövő év tavaszán világszerte meg- I emlékeznek Tompa Mihály halálának 1100. évfordulójáról. A Tompa centenáriumot az UNESCO nemzetközi I szervezet is a kulturális élet nevezejtes napjai közé sorolja.

■ Nem kétséges, hogy a centenárium | ünnepségeinek központja Tompa Mijhály szülővárosa és szűkebb pátriája, t Gömör lesz, ahol a nagy költő éledtének nagy részét Bejében, Hanván

! töltötte, s ahol immár egy évszázada pihennek hamvai.

► A CSEMADOK rimaszombati Járási | vezetősége és a JNB iskola- és kultujrálísügyi szakosztálya a centenáriumira felkészülést máris megkezdte, ; október 6-án, 7-én és 8-án a jövő évi I Tompa Napok főpróbájaként három- I napos Járási Kulturális Nspok-at renfdezett. A kulturális napok megszerve- I zésében jelentős részt vállalt a CSEI MADOK rimaszombati helyi szerveze] lének Tompa Mihály Klubja is.

A háromnapos rendezvény műsorálban a nyitányt képező ünnepi akadé|mia után Fábry Zoltánról, majd a [rimaszombati járás kulturális emlőikéiről tartott szakelőadás, a legjobb jszavalók és prózamondók szemléje, a [ zeneiskola növendékeinek hangversenye, író-olvasó találkozó, népművé- I szett kiállítás és a GÖMÖR népművéjszeti együttes ének- és tánckarának [bemutatója szerepelt.

| Az ünnepi akadémia fénypontja a I rimaszombati Fáklya irodalmi színpad Három produkció című műsorának bemutatója volt. A Fáklyán kívül még további két irodalmi színpad is részt vett a kulturális napokon — a dobócai és a simonyi. Különösen az utóbbi produkált a falusi műkedvelők színvonalán felüli teljesítményt Berthold Brecht: Kereszteshadjirat, 1939 című művének dramatizációjával.

Az Irő-olvaső találkozón Egri Viktorral, Cselényi Lászlóval, Duba Gyulával és Mécs Józseffel beszélgettek el a Tompa Mihály Klub fiatal tagjai.

Az utolsó napon, vasárnap délután a Gömör népművészeti együttes aratott nagy sikert.

A rimaszombati Járási Kulturális Napok során felmerült több olyan probléma, amelynek megoldása feltételezi a jövő évi Tompa Napok sikerét. Legégetőbb kérdés Rimaszombatban a színvonalas kulturális rendezvényekre alkalmas helyiségek hiánya. Sem a tamásfalvt kultúrház, sem a pollklinlka nagyterme nem elégíti ki a szóban forgó országos rendezvény követelményeit. Egyetlen megoldás mutatkozik: a volt Iparoskor épületének renoválásával.

Elmondhatjuk, a rimaszombati Járási Kulturális Napok teljesítették küldetésüket. Alkalmat adtak a járásban adódé lehetőségek felmérésére, s Rimaszombatot három napon át pezsgő kulturális élet központjává tették.

Kovács Zoltán, Rimaszombat

Az amerikai üzletemberek apránként összevásárolják a spanyol történelem legszebb műemlékeit, és áthajóznak velük az Atlanti-óceánon.

Fuenteduena falucskában évszázadokon át háborítatlanul állt egy gyönyörű, középkorbél származó templom, pompás oszlopcsarnokokkal. Egy szép napon aztán megérkezett egy tömött pénztárcájú amerikai üzletember, fizetett, s ezóta az oszlopcsarnok egy New York-i múzeumban, áll.

A spanyol műemlékek exportja nap-