Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-08 / 27. szám
A zöldségtermesztés Klcsikolev Demeter birodalma Dunaszerdahelyről a Nagyabony felé kanyargó országúttól nem messze húzódik meg, egy kis ligethatárolta területen. Kicsid kolev elvtárs a dunaszerdahelyl szövetkezet híres főkertésze. A szerény külsejű japánház és a kis viharvert sopa nem sokat árul el a szemlélőnek, hisz ilyeneket százával láthatunk az országban. Ám a látszat csal, mert a valóság más képet ad. Ugyanis a dunaszerdahelyl kertészetnek nagyon jó híre van a járásban s ez az évek hosszú során elért kitűnő eredmények-! nek köszönhető. A főkertész hétéves korában került el a napsütötte Bulgáriából és vérében hozta a kertészet tudományát és szeretetét hazánkba. Igazi bolgártípus. Erős, zömök, bronzbarna ember. Szelíd, vidám derű árad a tekintetéből. Vígkedélyű, nevetős s ez igen fontos emberi tulaja donság. Ezt a derűs, de mégis komoly nyugalmat a gyönyörű Rodophe lankáiról hozta, mely a múltban bizony sok derék bolgár családnak nem tudott életlehetőséget biztosítani. Magáról nem szívesen beszél. Embereit dicséri, s azt tartja, hiába jó a tábornok, ha rossz a hadsereg. Munkatársai kitűnő szakembernek ismerik, de egyik-1 másik fiatal keménykezűnek tartja. Azt mondják, igen megdolgoztatja őket. Az idősebb dolgozók mosolyognak az ilyen kijelentéseken, mert nem éppen így áll a dolog. Abban azonban mindenki egyetért, hogy szereti a rendet, a nyafogó embereket nem tűri és ha munkához lát, ember legyen a talpán, aki lépést tart vele. A kertészet mintegy 15 hektár, de a kertész szerint nem több 13 hektárnál, mert az utak és épületek is helyet foglalnak. Kicsikolev elvtárs karonfogva tessékel a melegházba, ahol már piacra érett paprikák, uborkák dlszlenek. Az első uborkaszállítmányt június elején indította útnak, ugyanakkor paprikából is szép pénz jött a házhoz. A melegházban a paprika már negyedik termény. Előtte kétszer volt saláta, egyszer karalábé. Az intenzív területkihasználás bizonyltja a kertész nagy gyakorlatát, szaktudását, és el’ árulja számítását. Mindezek ellenére keresi, kutatja az újat, mert azt az elvet vallja, akt nem tanul, az lemarad. A kér-! tész nem elégedett a primőr* zöldség felvásárlási árával, s ezt a következő példával támasztja alá. A káposzta ára május végéig darabonként 2,50 korona, amikor a fej súlya nem több mind 40 dekagramm. Csupán néhány levele van és torzsája. Ezért nem is nagyon vásárolják. Június 10-ig 2 korona az ára, de ekkor már 60 dekagrammos, utána pedig már csak korona, holott a káposzta súlya megkétszereződött. Szerinte valamilyen árkiegyenlítés kellene. a talajt belterjesen kihasználja, tervét mindig túlteljesíti. Nála nem lehet rossz munkát végez-! ni. Szántáskor beállítja az ekét a traktorosnak. Ha trágya alászántására kerül sor, egész nap az ekén ül, hogy a trágya kifogástalanul kerüljön a földbe. Kertészünknél nem fordulhat elő, hogy a munkások lapáttal szórják szét a műtrágyát, ahogy az többhelyütt szokás. Keze alatt becsületesen kell dolgozni. Ezt tudják az emberek, tudják az asszonyok, bár néha zsörtölődnek emiatt. Csonga Ernő, a szövetkezet főkönyvelője pénzügyi oldaláról elemzi a kertészetet. nagymestere Az első ára ne lenne 2,50 korona, de a június közepén piacra dobott áru szintén több lehetne egy koronától. Ez az árpolitika sem az eladónak, sem a vásárlónak nem kedvező. Ugyanis, ha minden kertész már májusban eladná a káposztát, úgy júniusban eltűnne a piacról. Ezt mondja a híres kertész, akit a primőrárukban megelőzni igen nehéz. A felvetett kérdés közérdekű, így jó lenne, ha az illetékesek elgondolkoznának felette. Amint említettük a kertész önmagáról nem beszélt. Ezért felkerestük Németh Jánost, a szövetkezet elnökét és megkértük mondjon véleményt a kertész munkájáról. — Demeter minden elismerést megérdemel. Termelési módszere rendkívül rugalmas, — Erre az évre egy' millió korona bevételt terveztünk a kertészetből. Ez hektáronként (a kertész szerint 13 hektár) durván számítva 67 ezer koronát jelent. Demeter azonban ígéretet tett, hogy 200 ezer koronával megtoldja a tervezett összeget. Ö mindig megtartotta szavát. A félévi terv 300 ezer korona volt, s ezt előreláthatólag 100 ezer koronával túllépi. Az eredmény nemcsak abban keresendő, hogy a kertész bolgár származású és kisujjába van az egész kertészeti tudomány, de Kicsikolevnak szaktudása mellett van egy megfizetethetetlen jő tulajdonsága is: a kitűnő üzleti érzék. Vele még egyszer sem fordult elő, hogy nyakán maradt volna a zöldség. A várható bevételt összegez-7. szám A TARTALOMBÓL: 4» A kertészeti kellékek beszerzése 4i Biztos pénzforrás minden esztendőben 4» Törpegyiimölcsösök Magyarországon 4» Háromszor a kertészfóliáról ^ Második Nemzetközi Borverseny Bratislavában 4» Néhány gondolat az őszibarack metszéséről 4» A zöldtrágya szerepe gyümölcsöseinkben ^ Védjük a szőlőt a betegségektől, a kártevőktől 4* Napjainkban is olcsón megoldható a szőlőoltványok kérdése A sampinyon nagyüzemi termesztése 4t Hogyan védekezzünk a iótetű ellen V________J ve, a hektáronkénti 80 ezer koronát csak jó szervezéssel és kemény munkával lehet elérni. Helytelen irányítással ezt az összeget meg sem lehetne közelíteni. Remélhető, hogy ezt mindenki elismeri. A kertészetben szorgalmas kollektíva dolgozik, mely szintén a siker záloga. Molnár Ferenc Rendszeres permetezéssel védjük szölőoltványaliikat a peronoszpóra ellen» , 1 "-'l III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. JÜLIUS
