Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-14 / 41. szám
A rendszertelen cementellátás fékezi a mezőgazdasági építkezést! A járási mezőgazdasági építő vállalatok kilenc havi működése — bár eleinte szervezeti fölépítésük és vállalati elhelyezésük nehézségekbe ütközött — hasznos volt mezőgazdaságunk számára. Már a puszta tény, hogy vannak, s legfőbb feladatuk a mezőgazdasági beruházási építkezések irányítása, továbbá az építőanyagok beszerzése, megnyugtató. Végre van egy szerv, mely konkrét támogatást nyújt szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak. Tény, hogy az új építővállalatok az eltelt néhány hónap alatt derekas munkát végeztek, jóval fölülmúlták elődeiket. Egyes újonnan alakult építővállalatok vezetői az új helyzet hatása alatt persze versenytársak nélküli egyeduralomra törekedtek, s ebben egyes személyek részéről itt-ott a járásokon is támogatásra találtak. Az útjukban álló konkurrenciát szerették volna letiporni, s romjaikon fölépíteni az új vállalatot. Szenvedő alanyul több helyen a szövetkezetek legrégibb és társadalmunk számára is a leghatékonyabb, a legolcsóbban dolgozó üzemközi vállalkozásait, a meliorációs szövetkezeteket szemelték ki. Nagy szerencse, hogy a józan ítélőképességű járási vezetők és a tagüzemek meghiúsították a meliorációs szövetkezetek utasításszerű feloszlatását. így az új mezőgazdasági építővállalatoknak és a meliorációs szövetkezeteknek a jövőben módjuk nyílik az 1:1 alapon történő versengésre. ☆ Pavel Kővár elvtárs, aki a komáromi Járási Termelési Igazgatóságon a mezőgazdasági beruházási építkezések ügyintézője, kedvezően nyilatkozott a célkitűzések időterv szerinti teljesítéséről. Mind a termelési igazgatóság, mind pedig a beruházó gazdaságok elégedettek a járási mezőgazdasági építő vállalat tevékeny, rugalmas munkájával. E háromszög jó együttműködésének eredménye, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezés terén a járás év elejétől tartotta a megtisztelő első helyet, s csak a leg-A gépi fejes bevezetése óta mezőgazdasági üzemeinkben sokféle gépet próbáltak ki, amelyek közül ezidáig három géptípus állta meg legjobban a próbát. Ezek közöl kettőt a tehenek, egyet pedig a juhok fejesére szerkesztettek. A gyártás folyamán az egyes típusokon időnként még végeznek kisebb változtatásokat annak érdekében, hogy a gépet még tökéletesebbé tegyék, azonban az általános gyakorlat bebizonyította, hogy a legjobban bevált fejőgépek nagy szolgálatot tettek mezőgazdaságunknak. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a tehenek automata fejőgépeit ismét javítják és olyan fejőcsészékkel hozzák forgalomba, amelyek szívása a fejős titán egyenként, önműködően kikapcsol. AZ ÖNMŰKÖDŐ FEJÖGÉP A teheneknél jól bevált a DA—100 jelzésű automata. Száz tehenet befogadó, kétsoros, bekötős istálló részére szerkesztették, de négysoros istállóban is alkalmazható, persze akkor két gépet kell felszerelni. Vezetékének belső fém részei rozsdamentesek, s a mikroorganizmusok mennyisége igen csekély, ezért jóminőségű tej előállítását teszi lehetővé. Fejes előtt, azzal a fertőtlenítő oldattal, amellyel az előző fejest követően a tejvezetéket feltöltöttük, rövid ideig megjáratjuk a vezetéket. Azután a tejvezetéket hideg vízzel át kell öblíteni és az ún. kis körzetben, vagyis az elosztó gumivezetékét és a fejőcsészéket melegvizes öblítésben részesíteni. A fejés úgy történik, hogy a kilenc fejőszerkezettel fokozatosan a tejházból a lejkör végefelé közelednek a fejők, nehogy utóbbi hónapban sikerült a lévaiaknak eléjük kerülni. Örvendetes, hogy a komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek önsegélyező építő csoportjai, az építővállalat és a termelési igazgatóság szorosan együttműködtek, minek eredményeképpen augusztus végéig 71 százalékra teljesítették az évi beépítési terv pénzügyi részét. A mezőgazdasági üzemek szakosításának szükségessége s megfelelő építő kapacitás következtében került továbbá sorra néhány terven kívüli, népgazdasági szempontból fontos beruházás kivitelezése is. Ennek keretén beiül megkezdték Csicsón, Alsópéteren és Zöldálláson a 6000-es tojóházak építését. Nagykeszin terv szerint hozzákezdtek egy sertéshizlalda építéséhez, melybe idén 500 ezer koronát szándékoznak befektetni, de körülbelül egy mllió 200 ezer korona értékű munkát végeznek majd végérvényesen. Amikor az építőanyag-ellátás felöl érdeklődtem, Kővár elvtárs megjegyezte, hogy jóval több épület kivitelezésére is képesek lennének, ha kapnának elegendő építőanyagot, főleg cementet. Tartalék híján érthető, hogy nem kezdenek újabb baruházásokba. Eleinte téglából sem volt elég, de most már van. Remélhető, hogy cement is lesz. Épületfából nincs hiány, mert az állami erdészettel való szoros együttműködés következtében évente munkacsoportot szerveznek a járásban, s így beszerzik a kellő menynyiséget. A gömbfákat hazaszállítják, s a virti vagy a naszvadi fűrésztelepeken szükség szerint fölfűrészelik. ☆ A lakszakállasi szövetkezet tavaly novemberben — bankhitel igénybe vétele nélkül —- egy 1200-as sertéshizlalda építéséhez fogott. Kivitelezésére a tervdokumentáció szerint 1 millió 250 ezer koronát irányoztak elő. Az önsegélyező építőcsoport áldozatkész munkája következtében hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az 1967- es decemberi határidőtől jóval előbb, vagyis szeptemberben átadhatják a a csővezetékbe száradjon a frissen fejt tehéntej. Fontos, hogy a tejkör mindkét ágát egyenletesen terheljék meg. Az RV—1000 R jelzésű vákuumszivattyú rotációs rendszerű, amelynek a fém vezetékhálózatban a szükséges légritkítást kell előállítania. A vákuumtartály biztosítja a csővezetékben a légritkítás kiegyenlítettségét. A pulzátor feladata, hogy percenként 40—50 szívást biztosítson. A puizátortől a vákuum a fejőkelyhekig terjed. A tejsugár az átlátszó üvegvezetéken és a vákuummegszüntetőn keresztül a tejház tartályába jut. Üj technikai tökéletesítésnek számít, hogy amikor a fejökelyhek leesnek a tőgybimbókról, a tejcsövekhez irányuló vezeték önműködően lezáródik, s így lehetetlenné válik, hogy a tejvezetékbe tisztátalanság szívódjék. Mihelyt befejeződik a fejés, a fejő a mosdóban megmossa a készüléket és a gumicsöveket, s a tejvezetéket hideg, majd melegvízzel kiöblíti és végül az egész vezetékkört fertőtlenítő oldattal átöblíti, s ezt az oldatot a következő fejésig a vezetékben hagyja. Ezt a ma már igen jól működő üvegcsöves fejőautomatát a Pelhrimovi Agrostroj gyártja. A KANNÁS FELSZERELÉS A kannás fejőfelszerelések közül legjobbnak a DO—1 jelzésű bizonyult. A vákuumképző berendezés hasonló mint a DA—100 fejőautomatánál. A kifejt tej az üvegvezeték helyett a kannába jut, amelyből a tartályba öntik. A pulzátor a kanna fedelére van erősítve, amely percenként ugyancsak 40—50 szívást végez. Fertőtleníhizlaldát rendeltetésének. A csapat vállalta, hogy az épületet 80Ó szer koronáért befejezi, vagyis 450 ezer koronát megtakarít. Nem a csoport, hanem az építőanyagipar hibája, hogy az istálló szeptemberre nem készülhetett el. Eleinte szűkiben voltak a téglának, s cementből sem volt elegendő. Hol az egyikféle, hol a másikféle hiányzott. Téglát már kaptak, de cement nélkül nem építhetnek. Egyetlen nap alatt leraknák a téglapadlózatot, de erre cementhabarcsra lenne szükségük. Lebetonoznák a kifutókat, ha lenne cement... Lelkes Béla főkönyvelő elmondta, hogy a vezetőség már mindenütt kilincselt cementért. Egyszer 20, másszor 50 mázsát sikerült beszerezniük. A szövetkezet már oda fejlődött, hogy saját koronáiból építhet, nem szorul bankhitelre, de úgy látszik mindig közbejön valamilyen akadály — ebben az esetben az építőanyag —, s máris meghiúsítja a célkitűzéseket. Vajon, mikor lesz ennek a kálváriának vége? ☆ Erdélyi Károly mérnök, a csicsői szövetkezet ökonómusa, Németh Ferenc és Fél László építési csoportvezető elégedettek a munkamenettel. Már fölhúzták a hatezres tojóház falait, s most teszik rá a betonkoszorút. Jó hallani,, hogy építőanyagokban nincs hiány, így még ebben az esztendőben befödik az épületet. A kivitelezési tervdokumentációban 1 millió 680 ezer koronára becsülték a tojóház teljes értékét, de az -önsegélyező építőcsoport vállalta a 30 százalékos megtakarítást. ☆ Az ógyallai szövetkezet 1 millió 560 ezer koronás beruházással T—174-es korszerű tehénistállót épít. Suták Lajos ökonómus szerint ugyanez az épület egy esztendővel ezelőtt csak felébe került. A valóság eléggé nagy probléma elé állítja a gazdaságot, hiszen 800 ezer koronás bankhitelt kellett igényelnie. Mivel a beruházás népléskor a kannák fedeleit akasztóra helyezik, a kannákat pedig a fertőtlenítő kádba teszik. A fertőtlenítést 1 °/«-os Alkon Z oldattal végzik. A DO—1 jelzésű kannás rendszerű fejőgép kétütemű, szinkronizált, tehát a szívás — nyomás pihenés nélkül követi egymást. A gép bekötős tehénistállókba való. Rendszerint olyan istállókban alkalmazzák, ahová nem lehet DA—100-as fejőautomatát szerelni. A DO—1-es kannás fejőberendezés kétségkívül igen megkönynyíti és meggyorsítja a munkát. Egy felszereléshez kilenc kanna tartozik. JUHOK GÉPI FEJÉSE Az utóbbi években a juhtenyésztés ismét fellendülőben van, szükség mutatkozott ezért a juhok fejősének gépesítésére. A fejőjuhászat nagyüzemi művelése ismét lehetővé teszi az átmenetileg elhanyagolt juhtúró- és juhsajtkészítést. Mivel a kézi fejés igen munkaigényes művelet, viszont több munkaerő foglalkoztatása megdrágítaná a termelést, ökonómiai szempontból előnyös a fejőgép vásárlás. Még akkor is ezt állíthatjuk, ha a juhfejő-automata tizenhat juhra konstruált változata több mint ötvenezer koronába kerül. Az OPZT prelouöi üzemében készülőben van egy kisebb juhfejőgép, amely a Bafia nevet viseli majd, ennek ára tizennégyezer korona körül lesz. A juhfejő-automatának két változatát gyártja a Pelhrimovi Agrostroj. A kisebb változat jelzése DZO—8, amelyben nyolc fejőfülke van elhelyezve, s óránkénti teljesítménye 220 juh megfejése. A nagyobb változat gazdasági szempontból is fontos, előre láthatólag 5 °/o-os kamatlábbal kapják a hitelt, ami évente körülbelül 40 000 koronás megterhelés a szövetkezetnek. A bank a kamatlábat azonban 5—10 százalék közt állapíthatja meg, s ez a megdrágult építőanyagok mellett további beterhelés a szövetkezeteknek. Gyallán elégedettek az építővállalat tevékenységével, mert kielégítő műszaki szolgálatot nyújt az önsegélyező építkezésnél, de cemeptet sajnos ők sem tudnak elővarázsolni. A beruházások közül a magasvezetésú szőlőtelepek létesítése sem olcsó mulatság. A kiültetés, az oszlopok behelyezése, a huzalok ráfeszítése hektáronként 110 ezer koronába kerül. A gyallai szövetkezet kezdetben 10X110 000 koronát fektett be kordonrendszerű szőlőkertbe. Természetes, hogy a beruházás egy idő múlva megtérül, hacsak úgy nem járnak, mint a búcsiak, ahol a szerződött két fajta helyett jónéhány szőlőfajtával károsították meg a szövetkezetét. ☆ Az elmondottakból láthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben mindent elkövetnek a beruházási építkezések gyors befejezéséért, s hogy a törekvés jelzése DZO—16, s tizenhat fülkéjében az előbbi kétszeresét, tehát 440 juhot lehet megfejni óránként. Mindkét gép percenkénti pulzusszáma 170. Mindkét típus beépíthető, esetleg közvetlenül a legelőn üzemeltethető. A legfeljebb 300 juhból álló állomány esetén a kisebb gép is megfelel, nagyabb juhállomány esetén viszont a nagyobb típus alkalmazása tanácsos. Üzemeltetésére vagy hálózati villanyenergia, vagy pedig robbanómotor meghajtású áramfejlesztő géppel előállított energia, esetleg közvetlenül a robbanómotor használható. Ennek a juhfejogépnek számos azonos alkatrésze van a DA—100 jelzésű és tehenek fejősére használt géptípussal. A juhfejőgépek nem igényelnek költséges épületeket, megfelel a könnyű tetőzet, esetleg a belépő oldalon a talaj megszilárdítása. A csőszerkezetű négyesfülkék könnyen különválaszthatók. A négyesfülke tulajdonképpen négy fejőállás, amely mögött a fejő függesztett gördülőülésen változtat helyet. A juhok hátulról, a fejő mellett elhaladva jutnak a fejőállásba. A fejés elvégzése után a fejő fémhuzal segítségével a fülke elején levő fémlemezajtót felhúzza, hogy a juh eltávozhasson. Ez a juhfejőgép csupán elrendezés, valamint a fejőegység szempontjából eltérő a leírt DA—100 jelzésű önműködő fejőgéptől. Kezelése igen egyszerű és gyors, üzemelése pedig megbízható. Azoknak, akik még idegenkednek a fejőgépek használatától, ajánljuk, hogy a felsorolt legjobb fejőgépek valamelyikével tegyenek próbát, s ma már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy meg lesznek elégedve. időnként megfeneklik, ez az építőanyagipar, nevezetesen a cementgyárak számlájára írandó. Az is kitűnik, hogy az épületek és más beruházások kivitelezése nagyon drága, s bankhitel igénybevétele esetében a kamatláb is igen magas, ami nagy megterheléssel jár. Az új árak szerint látszólag a gazdaságok pénzügyi jövedelme az előző esztendőkhöz viszonyítva növekedett, de ugyanakkor a beruházások és a termeléshez szükséges kellékek árai duplájára növekedtek, s elviszik a többletjövedelmet anélkül, hogy a dolgozók életszínvonala szövetkezeteinkben érezhetően emelkedne. Érdekes, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe!? Hoksza István Tapasztalatszerzésen külföldön A rimaszombati Járási Mezőgazdasági és Erdészeti Társulat 22 mezőgazdasági és 3 erdészeti üzemben szervezi a legkorszerűbb termelési módszerek bevezetését. Hogy a társulatban tömörülő üzemek dolgozói a lehető legjobban megismerhessék a mezőgazdasági termelés korszerű módszereit, a társulat vezetősége tanulmányi kirándulásokat szervez számukra a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokba. Ez év szeptember 11-e és 23-a közöt a társulatban tömörülő üzemek 34 dolgozója 12 napos tanulmányi kiránduláson vett részt Magyarországon, Jugoszláviában és Romániában. A kirándulás résztvevői Magyarországon a kecskeméti Vörös Csillag Termelő Szövetkezetét látogatták meg, amely 8000 katasztrális holdon termel gyümölcsöt és szőlőt. Kecskemét után Hajdúböszörmény volt a következő állomás, ahol főleg a sertéshizlalás progresszív módszereivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az itteni tsz sertésállománya eléri a 3200 darabot, ebből 400 az anyakoca. Jugoszláviában a Novy Sad-i mezőgazdasági kutatóintézet után leginkább a Pancsovai Mezőgazdasági Kombinát munkaszervezése és az előállított mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezése vonta magára a kirándulás résztvevőinek figyelmét. A kombinátnak saját sörgyára, tejgyára és több vendéglátóüzeme van. így a növény- és az állattenyésztési termékek nagy részét maguk dolgozzák fel, sőt maguk is értékesítik. A pancsovai kombinát kb. 10 000 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik és mintegy 3200 alkalmazottat foglalkoztat. Az itt szerzett tapasztalatok különösen aZért értékesek a kirándulás résztvevői számára, mert a rimaszombati járásban is tervbe vették a kombináthoz hasonló mezőgazdasági társulat létesítését. Romániában a Michail Kogálniceanu Állami Gazdaságba látogattak el a rimaszombati szakemberek, amely minden tekintetben példaképül szolgálhat a mi mezőgazdasági üzemeinknek is. Itt az állattenyésztésre, főleg a tejtermelésre és a juhtenyésztésre szakosították a termelést. Tehenenként 3700 literes átlagos tejhozamot értek el, és tavaly egy-egy juhről 9,33 kg gyapjút nyírtak. A Magyarországon, Jugoszláviában és Romániában szerzett tapasztalatokat előnyösen gyümölcsöztethetik majd itthon, állami gazdaságainkon és a földműves szövetkezetekben. Kovács Zoltán, Rimaszombat SZABAD FÖLDMŰVES 5 1967. október 14. —ksz— A kannás rendszerű fejőgép fejőcsészéinek kezelése A juhfejőgép fejőállásai A fejőautomata halszálkás elrendezésben még a tanulóknak sem okoz különösebb gondot ' [A szerző felvételeiJ Bemutatjuk legjobb fejőgépeinket .z ^zuU-us seriesnuiaLUa egyik szár.uju.. nz isiálló építőanyagipar hibáid* böl nem készülhetett el 'szeptember végére.
