Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-14 / 41. szám

A szomjazó fold visszafizeti a vizet

IVágsellyétől Gutáig létrehozták a természetadta lehetőségek technikával párosított kihasználását. Ha arra szükség van, szomját oltják a földnek. Bár a kiépíttet hatalmas öntözőrendszert csak nemrégen adták át rendeltetésének, felvetődik a kérdés, vajon mit hozott ezidáig ez a mű és van-e kilátás arra, hogy a befektetés belátható időn belül visszatérül. Ilyen gondolatok tisztázása végett kerestük fel a Vágsellyei Öntözésügyi Igazgatóság műszaki üzemvezetőjét, Slobodnlk Frantiseket, valamint agronómusát, Tóth István mérnököt.

— Öntözőrendszerünket 7284 hektárnyi területen építettük ki — mondotta Slobodník elvtárs —, ami tíz mezőgazdasági üzemet érint. A Vág folyóból úszó szivattyúállomás segítségével emeljük át a vizet a csatornákba, melyeknek hossza 36 kilométer. A fő csatorna egyúttal víztartály is a kilenc nagyteljesítményű és magasnyomású szivattyúállomás részére. Minden szivattyúállomás 860—1000 hektárnyi terület részére szolgál, amelybe azbeszt-cement csöveket süllyesztettünk, egymástól 600 méteres távolságban, és ezeken minden 150 méteren hidránst, vagyis nagy vízcsapot helyeztünk el. Ehhez csatoljuk a hordozható részlegvezetéket. A föld alatti vezetékek hossza 172 km. Az öntözőrendszer kiépítésének költségei 105 millió koronát igényeltek.

£ A megelőző években a SIGMA cég által gyártott felszíni csővezetékek megrepedeztek, ezért sok volt rájuk a panasz. Javult a helyzet ezen a téren? — tesszük fel a kérdést.

— A jelenleg jobb minőségű anyagból gyártott vékonyfalú csöveknél ez a hiba nem ál! fönn, főleg amióta gömbkapcsolók helyett az egykarű kapcsolókat gyártják. A PUK-2 jelzésű szórófejek most már szintén igen szépen működnek. Probléma csak a magas növények esetében van, mint amilyen a kukorica, mivel a SIGMA által készített kétméteres magasftóállvány ingatag, köntíyen a vizsugárral ellenkező oldalra dől és az alsó, úgynevezett bajonettrész könnyen letörik. Erre a célra ezért legjobban a már gyártott kétoldalas szórófejek felelnek meg, mivel a nyomás kiegyenlítődik. A középmagas állványt igénylő öntözéshez két újítást dolgoztunk ki nálunk, ami az állvány eldőlését kiküszöböli. A szórófejek közül csak a PUK-2 és a PUK-1 jelzésűt használjuk, melyek közül az utóbbi lassú permetűt a zöldségtermesztésben alkalmazzuk.

£ Tóth István mérnök agronőniust megkérdeztük, hogy eddigi áttekintése szerint milyen eredmények várhatók öntözőrendszerük területén.

— Ebben az évben — mondotta — mezőgazdasági üzemeink 10 380 hektárnyi területet öntöztek. Ehhez hektáronként 46 ms vizet használtak fel, ami 46 mm-nek felel meg, tehát öszszesen közel ötmillió m3 víz fogyott el. A mezőgazdasági üzemek mindössze a szivattyútelepen elfogyasztott villanyáram ellenértékének 55 %-át fizetik meg, 45 °/o-át az állam téríti. A vízért nem fizetnek. Az elmondott öntözés mellett a gabonafélék közül az őszi búzánál ebben az évben hektáronként átlag 38,66 mázsás termést értünk el. Például a Peredi EFSZ búzából 44,48 mázsás átlagtermést ért el. Ez a jó agrotechnikának köszönhető. Az elmúlt ősszel különösen száraz időjárás uralkodott. A talaj’ víztartalma 10 % körüli volt, ezért lehetetlen volt jóminőségű szántást végezni. Ezért szántás előtt és a vetés után is öntözést alkalmaztak, s így a búza erős bokrosodásnak indult. Míg az öntözés nélküli Bezosztája őszi búza 175 hektáron 45,21 q átlagtermést adott, addig ugyanez a fajta a 19 hektárnyi öntözött területen, amelyen 70 mm-nyl vizet kapott az ősz folyamán, átlagosan 55,65 mázsás átlagtermést nyújtott. Hasonlóképpen a Fertődi őszi búzafajta a 121,40 ha öntözetlen területen 31,37 q átlagtermést adott, viszont a 41 hektárnyi 70 mm vizet kapott területen az átlagtermés hektáronként 45,20 q volt. Különösen ki kell emelnünk a Mironovszkaja 808-as búzafajtát, amely 38,80 hektáron öntözés nélkül átlag 43 mázsát adott, a 6 hektárnyi 90 mm vízzel öntözött ellenőrző területen pedig hektáronként átlag 71,80 mázsát.

% A tavaszi árpa milyen eredményt mutatott?

— Májusban a talaj 24 %-os nedvességtartalmat mutatott, így ebben az EFSZ-ben 6 hektáron 40 mm-nyi vizet adtak az Ekonom fajta tavaszi árpának, s az átlagtermés 51,06 mázsa volt hektáronként, míg a 32,57 hektárnyi öntözetlen területen csak 34,01 mázsa.

^ Gyümölcsfák öntözésével nem próbálkoztak?

— A Peredi EFSZ-ben az almafák kiszáradását észlelték, ezért megpróbáltuk öntözéssel megmenteni őket. A vizet gumicsővel vezettük a fatörzsekhez, kb. 100—110 mm-es adagokban. Vágsellyén az EFSZ őszibarackültetvényében öntöztünk ezzel a módszerrel. Vágsellyén és Pereden a szőlő öntözése is igen sikeres volt.

• A lucerna öntözése milyen eredményt mutatott?

— Öntözéses lucernatermesztési viszonyok között legjobb, ha lucernaliszt-készítő szárítókemence áll nendelkezésre. Például az Orföldi Állami Gazdaság lengőpengés gépekkel takarítja be a lucernát, s azonnal szárítja azt. így közvetlenül a betakarítás után öntözni lehet a lucgrnaföldet. Az elmúlt évben itt 120 mázsa lucernát takarítottak be száraz állapotban hektáronként. A Peredi EFSZ-ben közvetlenül az árpa betakarítása után megöntözték a lucerna alávetést, mégpedig 50 és 70 mm-es adag vízzel, majd később még egyszer 70 mm-es adaggal. Amikor más üzemek még meg sem kezdték az öntözést, itt már a 211 ha alávetés kaszálásával foglalkoztak.

# A cukorrépa öntözésével milyen a tapasztalat?

— Az ezévi száraz tavasz következtében az öntözetlen területeken az egycsírájú cukorrépa magja nedvességhiány következtében szabálytalanul kelt ki és így hektáronként kevés

jiövényegyed maradt meg, ami csökkentett répatermést jelent. Ahol idejében öntözéshez láttak, a terméseredmények 50 Omázsa körüliek lesznek. Szeptember 22-én ellenőrző mintavételt végeztünk az Alsószeli EFSZ- ben, ahol idejében kiadós öntözést végeztek és eszerint 600 mázsa körüli cukorrépa hektárhozam mutatkozik.

Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol az ősziek öntözéses vetésével kapcsolatban már tapasztalatokat szereztek, nem kellett ösztönözni a hektárhozamok fokozására. Ez is biztosítéka a befektetések tervezett viszszatérülésének. Ahol az öntözésre már meg vannak a élhetőségek, a szálastakarmányokban eddig mutatkozó hiányt könnyű lesz kiküszöbölni, jő lenne azonban a termelési költségek további csókkenése érdekében bevezetni a szakaszos legeltetési módszert. Az öntözőrendszer üzembeállításától eltelt rövid idő is bizonyltja, hogy a szomjazó föld hálás és hamarosan visszafizeti a vizet.

Kucsera Szilárd

Az utóbbi időben különös figyelmet fordítottak a mezőgazdasági munkaerők létszámának emelése és stabilizálása kérdéseinek. A CSKP XIII. kongresszusán, valamint a megbízotti hivatal illetékes értekezletein is kidomborították ezeknek a kérdéseknek a jelentőségét a mezőgazdasági termelés további fejlesztése és fokozása érdekében. Ennek következtében a CSKP Központi Bizottságának elnöksége még tavaly, március 8-án határozatot hozott, amely szerint komplex intézkedéseket kell tenni a mezőgazdaság állandó káderei életkorának és szakképesítésének megjavítására, hogy ezáltal népgazdasá-Szelecky Mihályt, a kiscsalomifai szövetkezet agronómusát a búzatermesztésben elért kiváló eredményeiért a „Szocialista Mezőgazdaság Építője“ című emlékéremmel tüntették ki. További áldozatkész munkájához erőt, egészséget kívánunk. -hal

4 SZABAD FÖLDMŰVES

19B7. október 14.

Teljesíti küldetését a stabilizációs alap?

gunkban helyreálljon az alapvető egyensúly.

Az egyetemes Intézkedések közé tartozik a Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztériumnak 1967. március 31-én hozott határozata is, mely a munkaerők anyagi érdekeltségét és stabilizálását szolgálja a mezőgazda; Ságban. A határozat értelmében az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és egyes kiválasztott mezőgazdasági szervezetek egyszeri anyagi támogatást nyújthatnak a munkaerők megnyerése és megtartása érdekében, mégpedig: toborzási járulék és begyakorlási járulék címén olyan dolgozóknak, akiket egyéb üzemektől vagy szakágazatoktól sikerült megnyerni; nyújthatnak továbbá munkafelvételi járulékot olyanoknak, akik a tanoncviszony befejezése után megmaradnak a szakmánál és munkába állnak valamilyen mezőgazdasági üzemnél. Stabilizációs járulékot azoknak adhattak, akik katonai szolgálatuk elteltével visszatérnek a mezőgazdasági üzembe. Ezen kívül juttatást szavazhatnak meg új-házasoknak is.

A munkaerők említett stabilizációs alapján kívül egyéb kiegészítő eszközöket is lehet biztosítani az alkalmazottaknak a tervszerű irányítási rendszer keretében. Az említett minisztériumi határozattal közös nevezőre hozták az eddig, egymástól gyakran eltérő előírásokat és a helyi adottságokhoz idomították az anyagi eszközök kihasználását gazdasági téren.

Bár az anyagi érdekeltség szakaszán ígyes intézkedések csak 1967 június l-i hatállyal léptek életbe a munkaerők stabilizációs alapjából fizetendő egyéb járulékok nyújtása már az év április 1-től kezdve lehetséges, és ha eddig nem is áll rendelkezésünkre egyetemes áttekintés érvényesítésükre és felhasználásukra vonatkozólag, ezen aránylag rövid idő alatt mégis megállapíthatjuk, hogy ott, ahol a munkaerők stabilizációs alapjából eredő juttatásokat gazdaságosan és célszerűen felhasználják, ahol nem herdálják el őket gépies módon, a munkaerők stabilizációs alapja teljesíti rendeltetését.

Jól indult el például a rimaszombati járás, ahol a munkaerők stabilizációs alapjából az EFSZ-ek 15 traktorosnak, 4 gépjavítónak, 25 állattenyésztési-termelési dolgozónak és 4 vezető technikai dolgozónak (az elnöknek, az agronómusnak, a zootechnikusnak és a gépesítőnek) toborzási és begyakorlási járulékot fizettek ki. Azonkívül 16 dolgozónak, főleg olyan '’gépjavítónak, akik a tanoncviszony eltelte után az EFSZ-be léptek, — munkafelvételi járulékot jutattak. Az újdonsült házasokat megillető. járulékot 6 dolgozónak fizették ki, akik házasságkötésük után legalább öt évi munkára kötelezték magukat a szövetkezetben. Egyszeri járulékot fizettek ki ugyancsak olyan egyezségek alapján, amelyeket az EFSZ-ek kötöttek az illetékes dolgozókkal, jóllehet a munkaerő-toborzási kampány még csak most van folyamatban. Hála a strkoveci (rimaszombati járás) szövetkezet anyagi lehetőségeinek, szerét ejtették, hogy 4 traktorost és 6 dolgozót sikerült megnyerniük az állattenyésztési részleg számára, 2 dolgozónak pedig az ifjú házasoknak kijáró illetéket fizették ki. Ezzel lényegesen javítottak a munkaerők helyzetén és eltávolíthatták az EFSZ-ben megnyilvánuló korkülönbség-átlagot. A tisoveci szövetkezetnek sikerült 4 dolgozót, köztük 2 pásztort toboroznia az állattenyésztési részleg számára. Az otrokocsi, a rimaszécsi, a feledi és a dúzavai szövetkezetek egyenként kétkét gépjavítót nyertek meg olymódon, hogy munkafeltvételi járulékot folyósítottak nekik, amikor a tanoncviszony megszüntetésével legalább kétévi gépjavító munkára kötelezték magukat az EFSZ-ben. Ugyancsak a stabilizációs alap anyagi eszközeiből sikerült a harcai szövetkezetnek elnököt, a rimajánosinak agronómust, a nagybaloginak zootechnikust és a hodejovinak mechanizátort toboroznia.

A losonci járásban 16 traktorosnak, 5 állattenyésztési-termelési dolgozónak és 1 gépesítőnek fizettek ki stabilizációs járulékot. Munkafelvételi járulék megszavazásával a szövetkezetek és állami gazdaságok 41, főleg

Tudjuk, hogy a szarvasmarhatenyésztés egyik fontos kelléke a lucerna, melyből sok helyütt elég kevés van. Aggasztó, hogy nincs mivel pótolni a kiszántásra kerülő területeket, mert a magtermesztés még mindig kezdetleges. Mezőgazdasági üzemeink közül csak néhányban alkalmazzák a lucernamag termesztésé nek korszerű elveit, inkább a dolgok könnyebbik oldalához, az ösztönszerü magfogáshoz folyamodnak. A magtermesztő parcellákat szokás szerint a takarmányozásra szánt területekből hasítják ki. Főképpen ez az oka az állandó maghiánynak.

Idén Szlovákiában 24 700 hektár maglucerna és 21 400 hektár maghere

tói fölfalták, 1000 hektárnyi terület maghozóját pedig súlyosan megkárosították. így 2 q'ha-s járási aprómagátlagra van csak kilátás. Természetes, hogy a múlt esztendei 40 kg/ha-s termésátlaggal szemben az idei aprómaghozam így is kiválónak mondható, de ha az egerek nem károsítják meg a termést, a mezőgazdasági üzemeknek lényegesen nagyobb hasznuk lett volna.

A legnagyobb kárt a surányi szövetkezetben észlelték, ahol 100, a tardoskeddiben 80, a lipovéiben pedig 30 hektár termését teljesen fölfalták a rágcsálók. Annyi volt az egér, hogy a magparcellára lépő ember menet közben gyúrhatta agyon a kártevőket.

Többmilliós károk

az idei aprómagtermésben

betakarításával számoltunk. Sajnos azonban a szélsőséges, aszályos idő járás s a nagy mértékben elszaporo dott mezei egerek közbeszóltak. Így csak 20 600 hektár lucerna és 15 400 hektár here-terület maradt úgy-ahogy épségben. A terményforgalmi vállala tok Nyugat-Szlovákiában 12 200, Közép-Szlovákiában 5400, Kelet-Szlovákiáhan pedig 2500 hektár hereféle magtermésére kötöttek felvásárlási szerződést. Ebből is látható, hogy a nyugat-szlovákiai kerület nálunk a legnagyobb here- és lucernamag-termesztő. ezért lenne szükséges itt a korszerű módszerek alkalmazása.

Az előzetes felmérések szerint Szlovákiában 1850—2250 tonna maglucerna és 1500—1700 tonna magheretermést várnak. A heremag termése fedi a három kerület mezőgazdasági üzemeinek szükségletét, lucernamagból pedig kb. 1000—1150 tonna eladásra kerül.

■ár

Az érsekújvári járás országszerte ismert takarmánytermesztésének magas színvonaláról. Huzamosabb ideje a maximális emészthető fehérjemenynyiség elérésén fáradoznak minden egyes mezőgazdasági üzemben, s a magtermesztésben is jó eredménnyel dicsekedhetnek.

Magfogásra idén 2295 hektár lucernát és 414 hektár herét hagytak. A növényzet a termelési igazgatóság főagronómusa M u d r o c h mérnök szerint a járás történetében a legnagyobb aprómagtermést ígérte, de közvetlenül a magvak beérése előtt annyira elszaporodtak a mezei egerek, hogy 300 hektár termését szárastól-magvasa mezőgazdasági gépek javításában jártas dolgozóra tettek szert. Négyen a katonai szolgálat befejeztével kaptak stabilizációs járulékot, mert viszszatértek a „röghöz“, hárman pedig az ifjú házasokat illető járulékot vették fel esőüvőjük napján.

A rimaszombati járásbeli Hrabován a szövetkezet 2 mezőgazdasági gépjavítót toborzott hasonló módon, valamint 1 trakotorost a tanoncviszony leteltével. Pötoftban 2 traktorost és

1 állatgondozót, Lupoőon 3, a Velky Krtís-i állami gazdaság pedig 3 mezőgazdasági gépjavítót szerzett. Ezeken a zanyagi juttatásokon felül tekintélyes anyagi eszközöket fordítottak azoknak a vezető dolgozóknak a jutalmazására, akiket a szövetkezetek kádererősítésére küldtek ki, stb.

A kassai járásban, ahol sok gondot okozott a mezőgazdasági munkaerőtoborzás, ugyancsak bevált a munkaerők stabilizációs alapjából felszabadított járulékok kifizetése: 4 traktorost, 1 gépjavítót, 4 állattenyésztésitermelési dolgozót és másokat sikerült megnyerni. Vagy: a buzitai EFSZ- hez leszegődött e4y szövetkezeti elnök, 2 traktoros és egy állattenyésztési dolgozó, a Kecersky Lipovec-ihez

2 traktoros, a felsőláncihoz 2 traktoros, a tornai állami gazdasághoz pedig 2 dolgozó az állattenyésztési részlegen. A toborzási kampány továbbra is folyamatban van.

Valamennyi felsorolt példából nyilvánvaló, hogy mindenütt, ahol a munkaerők stabilizációs alapjának anyagi eszközeit gazdaságosan és ésszerűen felhasználják és ahol nem herdálják el őket meggondolatlan gépiességgel, hanem a mezőgazdasági üzemek tény leges szükségleteinek megfelelően járnak el, ott a munkaerők st’abilizációs alapja teljesíti is hivatását.

Az anyagi érdekeltség serkentését célzó intézkedések, beleértve a stabilizációs alapot, a mezőgazdasági munkaerők állandó alkalmaztatásának rögzítéséhez, valamint ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelés ha tékonyságához járulnak hozzá. Csupán arra kell ügyelni, hogy ne fecséreljük el az anyagi eszközöket, hanem a leggazdaságosabban és legészszerűbben használjuk fel őket.

MIKULÁS VOKTOVIC mérnök,

a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés és Közélelmezésügyi

Megbízotti Hivatalának dolgozója

A rágcsálók egyik napról a másikra a surányi szövetkezetben két millió, a tardoskeddiben pedig másfél millió Kés értékű kárt okoztak. Szerény becslések szerint 10 vagon aprómagot faltak fel az egerek, ami pénzértékben mázsánként 9000 koronájával kereken 9 millió korona kár az újvári járásban. De még így is magasabb lesz az idei aprőmagbetakarításj átlag, mint az előbbi három esztendőben összesen.

Már abból is látható, hogy idén az újvári járásban komolyan vették az aprómagvak termesztését, hogy Melipax-szal nagyobb területen kísérleteztek, s figyelték a kártevőknek a vegyszerrel szembeni viselkedését. Sajnos azonban ezeken a kísérleti parcellákon Is nagy kárt okoztak az egerek, miszerint a vegyszer valóságos hatékonyságát a szokott kritériumok szerint nem értékelhették.

A főagronőmus megjegyezte, hogy az egerek a szemük láttára falták fel a magtermesztő parcellák termését, mégsem tehettek ellenük semmit, mert a higiénikusok rendszerint csak szeptember 15-;ől engedélyezik az egerek irtására használatos Endrin kipermetezését, bár az idei országos egérkár arra sarkallta őket, hogy a határidőt lerövidítsék, vagyis szeptember 1-től adjanak engedélyt a ratieída használatára, amikor az egerek már száz hektárt teljesen tönkretettek.

Az újvári főagronőmus véleménye szerint már augusztus első felében kellene kezdeni a maghozó parcellák Endrines kezelését, máskülönben a későbbi permetezés már nem eléggé hatásos. Az újvári és más járásokban idén a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat sújtott egérkár arra figyelmezteti a felsőbb szerveket, hogy jövőben a rágcsálók ellen radikálisabban és időben kell majd intézkedniük.

Nem ártaná, ha a higiénikusok megszívlelnék az újvári termelési igazgatóság főagronómusának javaslatát, s az Endrin kipermetezését. ha a szükség úgy kívánja, mindig augusztus első felében engedélyeznék. Nemcsak azért, mert enélkül ismét milliós veszteségek keltekeznének az aprómaghozamban, hanem ezért is, mert a lucerna és a here olyan szjkséges kellékek, melyekkel közélelmezési fontosságú nyersanyagokat, húst, tejet stb. termelnek mezőgazdasági üzemeinkben. Ez pedig senki számára nem lehet közömbös. A herefélék termesztése sorrend szerint semmivel sem marad a létfontosságú kenyérgabona mögött.

A tények is meggyőzően bizonyítják a fentebbi állítás helyességét, hiszen a felvásárlók idén az M4-es vetőmaglucernáért 98B9, az OA s OB lucernavetőmagért 9000, az M4-es heremagért 5500, az OA és OB here-vetőmagokért pedig 5000 koronát fizetnek mázsánként.

tV

A mezőgazdasági üzemek felé még csak annyit, hogy a jövőben merészebben alkalmazzák majd — főleg a lucernamag termesztésében — az eddig jól bevált, korszerű módszereket. Az aprómagvak termesztését tudatosan, ne pedig öszlönszerűen végezzék. Hiszen megéri a többletmunkát, mert egyrészt saját gazdaságuk állatállományának kitűnő minőségű, emészthető fehérjékben gazdag, bőséges takarmányalapot s ezen keresztül biztos jövedelmet, másrészt az értékesítésre kerülő aprőmagvak pedig busás hasznot hoznak a termelőknek.

Tartsák mindig szem előtt, hogy a lucerna a fejlett állattenyésztés nélkülözhetetlen kelléke. Olyan állati táplálóanyag, melynek felhasználásával kitűnő minőségű emberi táplálékok termelése válik lehetővé, -hai-