Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-14 / 41. szám

A helyi vezetés színvonala a magyar mezőgazdaságban

(Folytatás az 1.oldalról.) a szakemberek százai találhatók. Például a Bábolnai Állami Gazdaságban olyan specialisták dolgoznak, akik a legjobb hazai és külföldi tapasztalatok ismeretében érték el a kiváló baromfitenyésztési eredményeket. Sasad termelőszövetkezetében a kertészeti termelés úgy vált országos hírűvé, hogy több kertészmérnök dolgozik náluk, mint egyik-másik járásunkban együttesen, tagjaik pedig csaknem kivétel nélkül szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. Mindezek alapján érhettük el, hogy ma már országosan hatékonyabb a mezőgazdaság termelőeszközeinek kihasználása, s jobban Járul hozzá a mezőgazdaság a nemzeti jövedelem termeléséhez is, mint korábban.

Bár a mezőgazdasági kutatóintézetek szervezetileg nem tartoznak a termelőüzemekhez, tevékenységük mégis lényegesen befolyásolhatja azok sikereit. Éppen ezért kérdezzük, hogy a kutatóintézetek milyen kapcsolatban állnak a termelőüzemekkel?

A mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari kutatóintézetek kapcsolata a termelőüzemekkel igen kedvező irányba változik. A kapcoslatok szorosabbá váltak az utóbbi években és ennek kölcsönös haszna van. A termelőüze mek igényei, kritikája ösztönzi a kutatást, a termelés pedig gyorsabban megismerheti, alkalmazásba veheti az új kutatási eredményeket. Számos intézetünk szerződéses köteleztetséget is vállalt a mezőgazdasági üzemek termelésfejlesztésében való részvételre. Szövetkezeteink megbízásokat adnak a kutató- és oktató intézményeknek, és kölcsönös anyagi kötelezettséget is vállalnak. A Kaposvári Felsőfokú Technikum például a déldunántűli termelőszövetkezetekben olyan állattenyésztési, legelőhasznosftási szaktanácsadást vállalt, amely az oktató- kutatómunkára épp úgy hasznos, mint a termelőszövetkezetek eredményeire, s kölcsönös anyagi előny származik a szerződő felekre is. Vannak kutató intézeteink, így például a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési intézete,. amely évek óta rendszeresen feldolgozza a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek adatait — saját gépkapacitásával —, és részletes üzemi szaktanácsadást ad az adatok elemzése alapján a termelőszövetkezeteknek.

Milyen további feladatok várnak a magyar mezőgazdaság szakembereire és a szakképzésre?

A mezőgazdasági mérnökök és technikusok képzésére, de a magyar mezőgazdaság egészének szakemberszükségletére hosszútávú számításokat végeztünk. Ezek a számítások azt mutatták, hogy tovább kell növelnünk a szakemberképzést és emelni kell annak színvonalát Is. Ebben az évben az agrármérnökök képzései idejét az eddigi négy évről öt évre emelte’ a kormány. Jelentős beruházással bővítjük a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, valamint a többi agrároktatási intézményt is. Kollégiumokat, tanuló otthonokat építünk szerte az országban. Az elmúlt tanévben kereken 87 000 személy vett részt szervezett mezőgazdasági szakoktatásban az ország 143 szakoktatási intézményében. Az elméleti és gyakorlati képzést vezető oktatók száma meghaladta a 2800-at, a mezőgazdasági egyetemek és főiskolák hallgatóinak létszáma a nappali rendes tagozaton 4600 volt. Ezen kívül a felsőfokú technikumokban 8300. A bentlakásos, egészéves szakmunkás iskolákban pedig kereken 17 000 fő. Ezen kívül nagyon sok, különböző ágazatok szerint szervezett tanfolyam, továbbképző szakosító oktatás folyt még elmúlt tanévben.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az oktatási intézmények programja a később várható igényeket figyelembe véve alakuljon ki. Közvetlenül előttünk áll, sőt sok vonatkozásban már folyamatban van a gazdaságirányítás reformjának bevezetése. Ez parancsolóan megköveteli, hogy a régen vagy a közelmúltban végzett irányító munkakörökben levő szakemberek a változó körülményeknek megfelelő ismereteket szerezzenek. A következő hetek, hónapok fontos feladata ezért az általános továbbképzés, amelyet meglevő intézményeink szervezésében folytatunk. A szövetkezeti vállalatok tevékenységének, a szövetkezeti önkormányzatnak, a mezőgazdasági jövedelemszabályozásnak jó megértése előfeltétele annak, hogy a termelés területén Is gyorsabban haladjunk előre. Az ország mezőgazdasági szakemberei, agrármérnökei és technikusai, vagy bármely más területen munkálkodó speciális felkészültségű dolgozói, eddigi eredményeikkel már bebizonyították, hogy az előttünk álló feladatok eredményes megoldására is képesek.

Az Interjút készítette: Milassin Béla, a Szabad Föld rovatvezetője

ARANY, EZÜST ÉS BRONZ A LEGJOBBAKNAK

Léván a napokban ért véget a KMH nagytermében megtartott III. járási gyümölcs-, és zöldség-, szőlő- és borkiállítás. A négy napig tartó kiállítást gyümölcsészeti, szőlészeti és kertészeti szaknapokkal kötötték egybe. A szakemberekből álló bizottság kiértékelte a kiállított terményeket, s a legszebbeket és legjobbakat tárgyi jutalommal (10 500 korona összértékben), továbbá arany-, ezüst- és bronzéremmel tüntette ki. A bornál és a szőlőnél tranzisztoros rádiót, a zöldségnél rádiót, a gyümölcsnél pedig porszívót kapott az első helyezett. A második helyezettek sátrat, hálózsákot, fényképezőgépet és mixert, a harmadik helyezettek órát, karórát és {fermetezőt kaptak. A nyertesek sorrendje: zöldség: 1. Tek. Hrádok-i EFSZ (PCR paprika), 2. MÄG Léva (lupulur paradicsom), 3. fegyverneki EFSZ (prágai óriászeller). Gyümölcs:

1. Szalma Ferenc, Nagyölved (barack), 2. Simon Árpád, M. Kozmálovce (körte), 3. Szalma Ferenc, Nagyölved (alma). Bor: Az első, második és harmadik helyet egyaránt a Zselízi ÁG szerezte meg a Leányka, Tramín és Rulland borfajokkal. Szőlő: Az első két helyet ismét a Zselízi ÁG foglalta el, a harmadik pedig a vámosladányi EFSZ-é lett.

A jól sikerült és nagy érdeklődésnek örvendő kiállítás rámutatott arra, hogy a lévai járásban igazán jók a feltételek a kertészkedéshez és a gyümölcsészet gyakorlásához, ezért jó lenne, ha nagyobb mértékben foglalkoznának vele az arra hivatottak.

Grazdiel Károly, Léva

KITŰNŐ DOHÁNYTERMÉS

A Csehszlovák Dohányipar lévai üzeme igazgatójának, Mészáros Géza elvtársnak szavai szerint az idei dohánytermés nagyon jó. És nemcsak mennyiségben, hanem minőségileg is. Az idei száraz és meleg időjárás megakadályozta a vírusos betegségek, főleg a peronoszpóra elterjedését. Sok EFSZ magasan túlteljesíti a tervezett bevételeket, melyek az előzetes becslések szerint 55 000—65 000 korona körül mozognak majd egy hektár után. Ezideig , Alsószecse, Tompa, Nagysalló és más községek EFSZ-ei adták el a legtöbb dohányt. Rendkívül jó dohánytermésnek örvendhetnek a lévai szövetkezetesek, akik 7 hektáron termesztenek dohányt, s eddig hektáronként 56 000 korona bevételt értek el, s még további 10 000 koronára számítanak.

Szükséges még megemlíteni, hogy az üzem további munkacsarnokkal bővül, amit a termőterület 40 százalékkal történő kiszélesítése tesz szük-Dukla. Ez a név ma már történelem. Ezelőtt 23 évvel hősi harcok színhez lye volt a vidék. A csehszlovák hadsereg és a szovjet egységek október 6-án elérték a csehszlovák határt és megkezdődöt hazánk felszabadítása. A képen látható repülőgép a duklai harcokra emlékeztető természett múzeumban van. —tt—

ségessé. A 11,5 millió korona ráfordítással épülő új munkacsarnokot 1968. június 30-ig kell elkészíteni a Nyitrai Magasépítő Vállalat dolgozóinak. Modernizálják a gépi berendezést is, ami lehetővé teszi a munkatermelékenység 15—20 százalékkal való növelését. KŰCS GYULA

ISMÉT LÉVÁN A TRÓFEA

Az elmúlt napokban Léván munkaértekezletet tartottak a nyugat-szlovákiai járási egészségvédelmi intézetek vezetői. Elemezték az eddigi eredményeket, továbbá megtárgyalták a feladatokat az állatállomány egészségének fenntartásáért, valamint a fertőző betegségek ellen folytatott harcban. Nagy figyelmet szenteltek a jelenlevők a szarvasmarha TBC teljes likvidálásának. Mint ismeretes, a lévai járásban a szarvasmarha-állomány tavaly októbertől TBC-mentes, s hasonló a helyzet a trenCíni és senicai járások tenyészetében is. Az állategészségvédelmi dolgozók feladatul tűzték ki, hogy 1968 végéig a szarvasmarha TBC-t kerületünkben teljesen likvidálják.

A gyűlés délutáni részében átadják a Legjobb Járási Állategészségügyi Intézet Vándorzászlaja kitüntetést, valamint a Mezőgazdaságban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságának zászlaját, amit a lévai állategészségügyi dolgozók 1967 első felében elért legjobb eredményeikkel érdemeltek ki a kerületben. Az értékes trófea tehát ismét visszakerült Lévára, ahol az állategészségvédelmi dolgozók valóban odaadó munkát végeznek a felelősségteljes feladatok teljesítésében.

FIATALOK A FÖLDEKEN

A CSISZ lévai Járási Bizottsága még júniusban az idei nyári mezőgazdasági munkák sikeres teljesítéséért és a Nagy Október 50. évfordulója tiszteletére versenyt írt ki a legjobb ifjúsági szervezet, valamint a legjobb egyén és a legjobb gépkezelő személyzet címért. Mint az az elmúlt héten megtartott mezőgazdasági ifjúsági aktíva folyamán elhangzott, a felhívás jó talajra talált. A versenybe 42 CSISZ alapszervezet, valamint 24 kombájn-,.' 37 rendrakó- és 29 szalmapréskezelő ifjúsági csoport kapcsolódott be. Az aratás alatt majdnem 3000 fiatal dolgozott a földeken, s közülük a legjobbak és legaktívabbak tárgyi és pénzjutalomban részesültek. Külön említést érdemel, hogy fiataljaink a nyári mezőgazdasági munkák mellett nem feledkeztek meg a kulturális munkáról és a sportról sem. Kukuőínov CSISZ-tagjai ifjúsági találkozót rendeztek, az ipolyszakállasiak segítettek a békeünnep megszervezésében, Stary Tekov fiataljai pedig a Tekovi Ünnepségek keretében rendeztek ifjúsági találkozót a Garamnál. Ezen kívül Dolny Piai és Stary Tekov CSISZ-tagjal részt vettek a Rysy megmászásában. Az egyik legnagyobb akció a Sandrik völgyben megtartott ifjúsági hármastalálkozó volt, ahol Léva, Nitra és Ziar fiataljai adtak randevút egymásnak.

A nyárnak már régen vége, s az ősz új feladatokat hozott. Meggyőződésünk, hogy a lévai járás Ifjúsága most is segítő kezet nyújt földműveseinknek és hozájárul az igényes, de minden tekintetben örömet keltő feladatok gyors és sikeres teljesítéséhez. G. K.

Steiner Gáborral elsőízben 1920 elején találkoztam Érsekújvárban. Mint a Magyar Vörös Hadsereg katonája, a proletárdiktatúra megdöntése után 1919. augusztus elején elmenekültem a horthysták terrorja elöl s hazatértem szülővárosomba, Dunaszerdahelyre. .

Szlovenszkóra való visszatérjem után bekapcsolódtam a forradalmi munkásmozgalomba. Beléptem a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártba. Mint a „Baloldal“ aktív tagja résztvettem a CSKP megalapításában az érsekújvári járásban és Dél-Szlovákiában, annak tagja lettem 1921. május 15-e óta.

Steiner elvtárs, aki aktív szerepet játszott a Tanácsköztársaság idején, a horthysta vérebek üldözése elől hazatért Komáromba. Rövidesen tartós politikai és személyi barátság jött létre köztünk, ami fennmaradt mindaddig, amíg Csehszlovákia fasiszta megszállása után útjaink, pártunk megbízatása következtében, elváltak. Sojnos, egyszer s mindenkorra.

Mint a „Baloldal“ aktív tagja, Steiner elvtárs élesen síkraszállt a jobboldali szocdemek megalkuvó és munkásáruló politikája ellen, a III. Kommunista Internacionále programja mellett, aktív részt vett a CSKP megalapításában, melynek kezdettől fogva tagja volt.

Mint parlamenti képviselő, majd szenátor mindékor kitartóan és bátran, megalkuvás nélkül, következetesen és elvszerűen hajtotta végre a párt utasításait és határozatait. Különösen tevékeny volt a délszlovákiai magyar nép nemzetiségi, gazdasági és politikai jogainak védelmében, tántoríthatatlanul harcolt a szociális és nemzeti elnyomás mindenfajta megnyilvánulásával szemben.

Amikor a burzsoázia az 1920-as decemberi általános politikai sztrájk letörését kihasználta arra, hogy az 1921—23-as években mutatkozó gazdasági válság következményeit a dolgozók vállaira hárítsa, amikor Szlovákia magyarlakta területén Is mindjobban megmutatkoztak a cseh burzsoázia politikájának, az agrárpárt érdekében végrehajtott földreformnak s az ipari üzemek leépítésének súlyos következményei, Steiner elvtárs fáradhatatlanul harcolt a dolgozók gazdasági és politikai követeléseiért, résztvett a Szovjetuniót fenyegető imperialista háború ellen vezetett tömegakciók szervezésében, a dél-szlovákiai földmunkások bérmozgalmaiban és sztrájkmunkáiban. Bírálta és leleplezte a burzsoázia, többek közt a magyar burzsoázia népellenes politikáját, a reformisták munkásáruló tevékenységét.

Steiner Gábor közismert kitűnő népszónok volt, aki magával ragadta a hallgatóságot. Ennek egyik nagyszerű példáját láttuk azon az Érsekújváron 1926 augusztusában megtartott nagyszabású nyilvános népgyűlésen, amelyen nagyszámú tömeg előtt leleplezte az egyesült burzsoázia, köztük a magyar urak dolgozók-ellenes politikáját, ami akkor élesen kifejezésre jutott az agrárvám és az egyházaknak nyújtott kongnia megszavazásában. A hallgatóság nagy részét az újvári parasztok képezték, akik tüntető helyesléssel fogadták beszédjét.

Külön ki kell emelni, milyen aktív részt vett Steiner elvtárs a párt bolsevizálásáért, a szociáldemokrata Ideológiai maradványai káros befolyása ellen, a pártonbelüli opportunisták, likvidátorok és trockisták ellen vezetett harcokban.

A párt V. kongresszusán (1929) Steiner elvtárs egyike volt azoknak, akik leleplezték az opportunistákat. Aktív részt vett a kongresszus alapvető kérdéseiben, különösen a paraszt- és nemzetiségi kérdésben való bolseviki álláspont kialakításában. Mint a magyar nemzetiségű dolgozók között működő funkcionárius szükségesnek tartotta a nemzetiségi elnyomás elleni harc fokozását.

Mély benyomást keltett bennem az a lankadatlan, semmitől vissza nem riadó aktivista, szervező tevékenysége, ami megmutatkozott a földmunkássztrájkok és bérmozgalmak előkészítésében és levezetésében. 1929 májusában zajlott le a szlovákiai földmunkások általános sztrájkja, amelynek megszervezésében Steiner elvtárs Major István elvtárssal együtt vett részt, s amely a hatóságok, az erős csendőrterror ellenére, szívós harcban, jelentékeny gazdasági eredményeket ért el.

Az 1929—33-as években végbement kapitalista világgazdasági válság idején, amely Csehszlovákiában is súlyosan megnyilvánult, ott látjuk Steiner elvtársat a párt által vezetett munkanélküli akciók, a földmunkások bér- és sztrájkmozgalmi vezetői között. A munkanélküliek száma elérte az egy milliót, s azok családtagjaival együtt 3—4 millió ember sínylődte a válság következményeit. Különösen nagy volt a munkanélküliség Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. A munkában levő dolgozók béreit is egyre jobban csökkentették a kapitalista nagyvállalatok és monopóliumok pedig magas szinten tartották a közszükségleti cikkek árát. A dolgozó tömegek életszínvonalának jelentős csökkenése erősen kiélezte az osztályellentéteket.

A párt KB határozata alapján 1930. március 6-án, a munkanélküliség elleni nembetközi napon, egész Csehszlovákiában a munkanélküliek hatalmas tüntetései zajlottak le, melyeknek erősen politikai jellegük volt. A kormány utasítására a munkanélküli tjntetéseket betiltották. így volt ez Kassán, ahol nagyszámú munkanélküli volt. Ebbei az időben Kassán dolgoztam. A párt megbízásából az Egység Munkás- és Paraszt Szövetkezet ügyvezető igazgatója voltam. Mint a kerületi párttitkárság és büró tagja aktív részt vettem a munkanélküliek március 6-i tüntetése megszervezésében. A tüntetést a betiltás dacára hatodikán estére készítettük elő. Éleshangú és politikai tartalmú illegális

röpiratot adtunk ki, s azt terjesztettük a munkanélküliek és a dolgozók között. Tekintettel a tüntetés illegális jellegére, Steiner elvtársat, mint parlamenti képviselőt küldték ki Kassára.

A rendőrség nagyszabású előkészületeket tett, hogy megakadályozza a tüntetést, annál ip inkább, mivel azt Masaryk köztársasági elnök 80. születésnapja előestjén készültünk megtartani. Megtévesztve a rendőrséget a gyűlés helyét illetőleg, azt a kijelölt

tartalék helyen kezdtük meg. Stetiner elvtárs referátumában rámutatott a gazdasági válság súlyos következményeire, a munkanélküliek és családtagjaik súlyos helyzetére. A nagylétszámú rendőrség még beszéde elején szétverte a népgyűlést. Mégis mintegy 300 embert számláló tömeg a ml vezetésünk alatt tüntető felvonulásba kezdett a Fő utcán, de a rendőrség a tüntetőket a mellékutcákba szórta szét. Habár a népgyűlést és a tüntetést a tervezett méretekben keresztülvinni nem tudtuk, mégis sikerült a tüntetésben résztvevőkön kívül a polgárság figyelmét ráirányítani a munkanélküliek súlyos helyzetére. Steiner elvtárs parlamenti sérthetetlenségére hivatkozva a megszokott erélyességgel tiltakozott a rendőrség brutális fellépése ellen. Bátor és erélyes magatartása a tüntetők helyeslését váltotta ki. A kassai proletárok és munkanélküliek még sokáig emlegették ezt a tüntetést, Steiner elvtárs imponáló viselkedését.

Az általános gazdasági válság időszakában nagy szerepe volt az 1931 májusában levezetett dél-szlovákiai általános földmunkás sztrájknak, amelyben több mint tízezer földmunkás vett részt. A sztrájk megszervezésében ismét ot látjuk Steiner elvtársat, aki nagy segítséget nyújtott ebben az akcióban az érsekújvári területi pártbizottságnak, s nekem, mint e szerv titkárának, valamint a Föld- és Erdőmunkások Vörös Szakszervezetének, felhasználva a gazdasági és politikai harcokban szerzett gazdag szervezési tapasztalatait.

Miután a földbirtokosok és a munkaadók nem fogadták el a követeléseket, több mint tízezer földmunkás beszüntette a munkát. Különösen élénk emlékezetemben maradt a tardoskeddí földmunkások sztrájk-gyűlése, amelyen kb. 500 ember vett részt. A kirendelt nagyszámú csendőrség megpróbálta megakadályozni a gyűlés megtartását, azonban a földmunkások harcias magatartása, Steiner elvtárs erélyes tiltakozása következtében a csendőrség kénytelen volt meghátrálni.

A földbirtokosok és a munkaadók elutasították az új kollektív szerződés megkötését, hivatkozva a gazdasági válságra. Steiner elvtárs nagyhatású, komoly érvekkel megalapozott felszólalásában pozdorjává törte a földbirtokosok és munkaadók érveléseit, meggyőző számadatokkal bizonyította azok nyeresége növekedését.

Hosszas és nehéz tárgyalások után a földbirtokosok és a munkaadók, látva a földmunkások szívós kitartását, a Vörös Szakszervezet képviselőinek állhatatosságát, kénytelenek voltak meghátrálni és beleegyezni a földmunkások bére és természetbeni járandóságai 15—20 százalékos emelésébe, az új kollektív szerződés megkötésébe.

Itt csak egynéhány esetet soroltam fel, amelyekben Steiner elvtárs az őt jellemző alapossággal és hozzáértéssel, heves temperamentumával és lankadatlan kitartással vett részt a szlovákiai magyar dolgozók létérdekeiért folytatott harcban.

Steiner elvtárs egész harcos élete egybeforrt a párttal, a forradalmi munkásmozgalommal, a dolgozókkal. Mindig és mindenben a dolgozó nép javát akarta, ezért vállalt börtönöket és sok megpróbáltatást, szenvedést és végül a mártírhalált.

WEISS SÁMUEL, a Föld- és Erdőmunkások Vörös Szakszervezetének volt titkára

SZABAD FOl DMŰVES 3

1967. október 14.

Mindig a tömeg ólén

EMLÉKEZÉS STEINER GÁBORRA

Huszonöt évvel ezelőtt, 1942. október 8-än a hitlerista hóhérok kegyetlenül megölték Steiner Gábor elvtársat, a szlovákiai magyar forradalmi munkásmozgalom kiváló élharcosát, a CSKP általánosan ismert és megbecsült vezetőjét.

Ezen a gyászos évfordulón mélységes elvtársi szeretettel és meleg baráti érzésekkel emlékezünk Steiner Gáborra, akinek tragikus halála nagy veszteséget jelentett Csehszlovákia Kommunista Pártja, a szlovákiai kommunista mozgalom, a magyar dolgozók számára.