Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-07 / 40. szám
Különböző takarmányfélék használhatósága Világszerte megfigyelhető az a törekvés, hogy az egyes államok a barom fi takarmány-import csökkentése céljából Igyekeznek saját maguk előállította takarmányokat (ipari melléktermékeket is) felhasználni. Az európai országok fehérjehiánynyal küzdenek, a trőpikus országokban viszont a szénhidrátban gazdag takarmányfélékben mutatkozik hiány. Országonként jellemzőek ezért a kutatási irányzatok, melyek közül néhány újabbat itt közlünk. LENGYELORSZÁG A lucernaliszt felhasználhatóságát vizsgálták Chornish típusú húscsirkéknél. A lucernaliszt béltartalom szerint 16 % fehérjét és 24 % nyersrostot tartalmazott. A kísérleti csoportok egyenként 5—10—15—20 %-os lucernaliszttartalmú takarmányt kaptak. A takarmánykeverékben a lucernaliszt mindenkor a magtakarmányt helyettesítette növekvő mértékben. A lucernaliszt mennyiségének minden öt százalékos növelésével a takarmány kalóriatartalma 108 kcalval csökkent. A 10—15—20 °/o lucernalisztet tartalmazó takarmányon tartott csirkék lényegesen lassabban növekedtek, mint a kontrollcsoport, melynek takarmányában a lucerna mennyisége csupán 5 % volt. A magas (10—20 %) lucernatartalmú takarmányokon nevelt csirkék súlygyarapodása között lényeges különbség nem mutatkozott. A lucernaliszt mennyiségének növelése a takarmányértékesítést is igen kedvezőtlenül befolyásolta. CEYLON Dr. D. Nugara a Perademiyal Állategészségügyi Kutatóintézetben végzett sorozat-kísérletet Rhode csibékkel annak megállapítására, hogy a kókuszdiópogácsa milyen mértékig használható a takarmány-összeállításban, hogy annak észrevehető károsító hatása ne mutatkozzon. Eredményei azt igazolták, hogy a kókuszdió-pogácsa aránya 50 %-ig növelhető, de a takarmány energia-tartalmát gazdagítani kell. Ennek legjobb módját a kókuszolaj kiegészítésében találta. Gyakorlatilag 40 százalék kókuszpogácsát éa ezt kiegészítve 5 % olajat ajánl a takarmány-összeállításban. BULGÁRIA Három évig folytattak kísérletet hathónapnál idősebb Hampshire tyúkokkal a paradicsom melléktermékek (héj és paradicsommag) hasznosítása céljából. A jércék a paradicsomipari mellékterméket három formában kapták: silózva, savanyítva és napon szárított állapotban. Az alaptakarmány összeállítása: 40 °/o tengeridara, 10 % zab, 10 % árpa, 15 °/o búzakorpa, 16 % napraforgópogácsa, 9 % húsliszt, kiegészítve sóval és egyéb ásványi anyagokkal. A kísérleti csoportok tojástermelése 8—10 % kai volt több. A legjobb eredményt a kísérletezők annál a csoportnál érték el, melynél az alaptakarmányon kívül 40 gramm silót és 20 gramm szárított paradicsom mellékterméket kaptak. Amikor azonban a paradicsom-hulladék arányát ez utóbbi mennyiségen felül etették, a tojás keltethetősége igen nagymértékben romlott. EGYIPTOM A datolyamagot — mint ipari mellékterméket — eddig nem igen használták fel baromfitakarmányként. 6,5 °/o nyersfehérjét tartalmaz. Egyiptomi kutatók azt vizsgálták, hogy mennyiben tudnák a datolyamaggal az árpát helyettesíteni. A kísérletben Rhode és egyiptomi Fajumi fajtát használtak. A csoportok egyenkénti létszáma 50—50 csirke volt. A kísérleti jelentés szerint a datolyamag 10 °/o arányig használható a takarmánykeverék összeállításában. Ilyen arányig etetve nemcsak sikeresen helyettesíthető az árpa vagy más hasonló magtakarmány, hanem a csirkék súlygyarapodása is javul, az állatok több takarmányt fogyasztanak. V. B. KÉSLELTETETT IVARÉRÉSSEL JAVÍTHATÓ A TOJÁSHÉJ MINŐSÉGE A francia Nemzeti Baromfikutató Intézetben (Jouey-en Josas, Oise) L. Lacassagne és P. Mongin kutatók a tojáshéj minősége és az ivarérés közötti összefüggéseket kutatták. A kísérletben három csoport Fehér Leghornt állítottak be, ezeknek különböző fényhatásokkal befolyásolták az ivarérését. Az első csoportban a tojástermelés átlagos kezdési ideje 143,5 napra esett; a másodiknál 151,1, a harmadiknál 177,1 napra. Mindhárom csoportban a kékszikű tojások, valamint a hibás héjú tojások száma az első három hónapban arányosan csökkent. Mégis az első csoportnál, tehát amelynél az átlagos ivarérés ideje a normálisnál rövidebb volt, az abnormális tojások száma nagyobb lett. Észrevehetően kevesebb volt azonban az abnormális tojások száma a megtermelt első 15 tojás között, aszerint, hogy mikorra érték el ivari fejlődésüket az állatok. Minél későbbi volt az ivari érés, annál kevesebb volt tehát az abnormális tojások száma. Poultry International »/VWVWW<A/VWVWVWWVWW\/VWVW^^/VN^/VWWVW»««AWV\A/VVWWWW \ Hogyan takarmányozzunk ellések idején? A házinyúl egy hónapig vemhes. Az anyanyulaknak állandóan, de ez alatt az idő alatt különösen meg kell adni a magzat fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Ezek a tápanyagok a zöldtakarmányokban jelentős mértékben találhatók. Melyek azok a korai zöldtakarmányok, amelyek számításba jöhetnek? Az egyes fűfélék, őszi gabonák, csibehur, a fonnyasztott pillangósok, lucerna, borsó, lóhere és csalán, valamint a kerti lombtakarmányok, az eper, az akác, a gledicsia stb. A zöldtakarmányok jó étrendi hatásúak, sok vintamint tartalmaznak, a bennük levő fehérje értékes. Ügyelni kell azonban, hogy a száraz takarmányuzásról fokozatosan térjünk át, mert könynyen bélhurutot, hasmenést idézhetünk elő. Ezért össze kell keverni a zöld és száraz takarmányt, legjobb ha fel is szecskázzuk. Az áttérés 1—2 hétig is eltart. A zöldtakarmányozás idején is gondoskodni kell testsúlykilogrammonként a 2 dkg szemestakarmányról. A zab, az árpa és kevés kukorica ajánlható. Kitűnő az eredmény, ha keverten etetjük. A sokféle szemesabrakból összeállított takarmány, melyben hámozott olajos magvak is találhatók, igen jó élettani hatásúak, mert a zsírok jelenlétében kedvezőbb a tápanyagok hasznosulása. Teljes értékű nyúltakarmány csak tudományos kutatás alapján összeállított receptek szerint erötakarmánygyárban állítható elő. Az angliai házinyúltenyésztésről szóló beszámoló szerint a szokásos magas fehérjetartalmú préselt nyúltáppal 56 nap alatt elérték a 2,25 kg-os átlagsúlyt. Ez igen szép eredmény. Fontos követelmény, hogy a tavaszi hónapokban még a pároztatások megkezdése előtt, az anyanyulakat tenyészkondicióba hozzuk. Ez azt jelenti, hogy az állat jó húsban legyen, de ne elhízott. A vemhes és szoptatós anyáknak Dr. Anghy Csaba: Nyúltenyésztés című szakkönyvében a következő alap-, illetve póttakarmányokat ajánlja: 1 kg élősúlyra alaptakarmány: 10 g zöldfű, 20 g zabosborsó, vagy zabosbükköny, 20 g zöldlucerna. Ehhez az alaptakarmányhoz vemhes és szoptatós anyáknak póttakarmány: 5.0 g réti széna, 5.0 g lucerna széna, 10.0 g szemes árpa, 15.0 g búzakorpa, 0,4 g konyhasó, 0,2 g szénsavas takarmánymész. Tavasszal a csicsóka kivételével a többi gumós takarmány, a takarmányrépa, a sárgarépa veremből, vagy a pincéből kerül elő. Ügyeljünk, hogy azokat az állatok a földtől és egyéb szennyeződéstől megtisztítva kapják. Nagyon jó, ha a felsoroltakat felszeleteléssel, reszeléssel előkészítjük. Takarmányliszttel, korpával meghintve igen szeretik a nyulak. Végül néhány jó tanács a takarmányozás gyakorlati keresztülvitelére. A házinyúl elsősorban éjjel evő állat. A nagyobb adagokat ezért este kapják és a kisebb adagot reggel. Vízre még zöld etetésekor is szükség lehet, ha ezt az állatok elfogyasztják. A zöld mellett természetesen kevesebb vizet kapnak, mert az bélhurutot okozhat. Fialáskor állandóan biztosítsunk ivóvizet a lázas állat számára. Nagyon fontos szabály az etetési idő betartása. A rendszertelen kedvezőtlen a takarmány értékesülésre. Tisztaság nélkül pedig nincs jövedelmező nyúltenyészés. Ezért a ketrecek, etető-itató edények, állandóan ragyogó tiszták legyenek. Ez a jó eredmény egyik legfontosabb feltétele. Hegedűs János 7 Simon János ollétejedi tenyésztő ölkilós csincsila anyája (Kucsera Szilárd felvétele)