Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-30 / 39. szám
A Magyar Népköztársaságban nagy fontosságot tulajdonítanak az ültetőanyagnak az öntözést illetően. A választék rendszerint 3—4 féle alfajra szorítkozik. Ültetöanyagként egyéves oltványokat használnak a faiskolában idő előtt nevelt koronával. Atmafák: 50—60 százalék Jonathán, 20—30 százalék Golden Delicius, Starking, arany Parmen, 10 százalék Jonared, Coxféle ranett, Steinared és Coxnarancs. Kajszifák: a saját magliozóba oltott magyar alfajok. Öszibarackfák: Champion, Sun beam, Red Haven, South Haven, Elberta; alanyként a keserű mandulát használják, a Prunus Persica keresztezését a Prunus amygdalus-szal stb. Körtefák: Diel-féle vajkörte, Williams, Bosco, Clapp-féle vajkörte, Charmen; oltásra használják az M A birsalmát, valamint' saját maghozó fáit. Nyesés viszonylatában is megoszlanak a vélemények, öntő zési feltételek mellett, táptalajban burjánzó almafák esetében (Starking, Golden Delicious, Cox-narancs) lekötést végeznek, •setleg rokka alakú koronát növesztenek, vagy szabadra engedik a korona ágazását. Később már csak a korona ritkíGyümölcsösök öntözése i. tását kell elvégezni. Az őszibarackfákon katlan alakú koronát nevelnek. Nyári metszést csakis az egyéves vesszők és a maghozók erősítésére végeznek. Gyakran alkalmazzák a téli metszést. Nagyobb terméshozamot a szabadon elágazó alma- és körtefáktól az ötödik, az őszibarackfától a negyedik és a közepes alakú kajszifáktól a hatodik évben várnak. Öntözéses gazdálkodás bevezetése által átlag 1—2 évvel meggyorsul ez a folyamat. Az öntözött ültetvényeken előre kidolgozott terv szerint hajtják végre a növényvédelmet és trágyázást. Az istállótrágyát és komposztot műtrágyával egészítik ki, mégpedig 5—8 mázsát használnak 1 kát. holdra. Ez az adag 10—15 mázsára, sőt öntözés esetén 20 mázsára is növelhető. A szerves trágyázást a nyári időszakban zöfdtrágyázással helyettesítik. A kártevők és növényi betegségek elleni védekezést az ültetvény biológiai fejlődésének megfelelően, valamint a betegGazdag szőlőszüret A múltban sok helyen láthattunk terméketlen dombokat, kihasználatlan parlagföldeket. Ezek a területek ritkán kerültek művelés alá, mert sok esetben a munkába fektetett összeg sem térült meg. Napjainkban azonban tapasztalhatjuk, hogy szövetkezeteink, állami gazdaságaink művelés alá veszik az említett területeket és nem kis sikerrel. Ilyen területen jött létr* • lévai járásban gazdálkodó farnadi szövetkezet szülészete is. Kezdetben csupán három hektáron telepítettek szőlőt, de ehhez 1962-től egyre több és több hektár kapcsolódott. Ma már gyönyörű, nyílegyenes sorokban, betonoszlopos vezetékeken harminc hektár szőlőt mondhat magáénak a szövetkezet. Az elmúlt esztendőben a hat hektárnyi termőre forduló szőlő 170 ezer korona jövedelmet hozott, ezen kívül egy vagon szőlő feldolgozásra került. A szőlészet vezetője ifjú Kiss Ernő, aki Karván végezte a szőlészeti iskolát, majd Ipolyságon a mezőgazdasági középiskolát. Kiss elvtárs a gondjaira bízott szőlő munkáit 2S—30 tagú csoporttal végzi. Az idei termés gazdagnak mutatkozik. A csoport alaposan felkészült a szüretre, de a hordók is katonás sorrendben várják az új nedűt. A szövetkezet immár hagyományosan részt vesz a járási gyümölcskiállításon, ahol 1966 ban bronzérmet nyertek kitűnő borukkal. Ez mind arra vall, hogy Kiss Ernő érti a mesterségét, irányítása alatt a régebben kevés hasznot hajtő földek ma már aranyat érnek. -SL-ségek és kártevők előfordulásához képest hajtják végre. Erre a célra jól bevált vegyszereket, például Orthocid-ot, Thiovit-ot, Parathion 20-at stb használnak. Nem jegyeztek fel olyan esetet, amikor az öntözés bevezetése által fokozódott volna a gombabetegségek elharapózása. Az öntözési feltételek melletti munkaszervezést a személyes felelősségre és anyagi érdekeltségre alapozzák, vagyis önálló termelőegységet szerveznek állandó munkaerőkkel, gépekkel és alapokkal. A talaj nedvességszükségletét 7—8-szöri öntözéssel biztosítják. Az öntözőadag mennyiségének meghatározása a tenyészidőben jelenleg a tudományos kutatás dolgozóit foglalkoztatja. A szőlőkertek öntözése mindenekelőtt a könnyű, homokos talajon létesített, új ültetvényekre irányul. A növénygondozás gépesítésével párhuzamosan meghonosították a drótvezetésű módozatot a Rajna- Hesseni és Lenz—Moser elve alapján. Az ütetést széles és sűrűbb sorközökben végzik (2,40 X 0,60 — 1,00 m 3,00—3,20 Xl,20 m). Gyakorlati tapasztalatok alapján a sorközök távolságát 3,50 m re bővítik, ami megfelel a növénygondozási és termésbegyűjtési munka egyetemes gépesítésének. A metszést a szokásos módon végzik. Egyúttal folytatják kísérleteiket a fagyveszély elleni védelem, az öntözési rendszer bővítése céljából. Példaképpen megemlítem az öntözéses gazdálkodás mintaszerű megoldását az Izsáki Állami Gazdaság speciális gyümölcsöseiben. Ezt az öntözési rendszert 1963-ban valósította meg dr. Fekete István, a „Vizig- Kecskemét“ dolgozója, karöltve az említett állami gazdasággal, amely 700 hold szőlővel és 300 hold gyümölcsössel, rendelkezik. Az öntözőrendszert a már meglevő gyümölcsösben építették be. Az alacsony törzsű almafákat homokos talajra ültették 7,5 X 4,5 m-es sorközökkel. Az ültetvény 3 km hosszú, összkiterjedése 96 katasztrális hold. azonban a fagy elleni védelmi rendszert is kiépítették, 75 ezer forint esett egy-egy holdra. A vízjuttatás kérdését magas nyomásos, háromlépcsős szivattyúkkal oldották meg földalatti csővezeték-hálózatból. Hét szivattyú percenkénti teljesítménye 850, kettőé 1200 liter. Négy nap alatt elvégzik az egész telep öntözését. A gyümölcsfákat trágyázott, homokos talajba ültették, amihez 180 mázsa istállótrágyát használtak fel holdanként. A fákat, melyek a harmadik évben már termést hoztak, műtrágyázásban is részesítik. Egyegy holdra 8 mázsa műtrágyát adagolnak, míg a zöldtrágyázáshoz szükséges növényeket a sorközökben termesztik. Zöldtrágyázás céljaira főleg rozsot vagy rozsos keverékeket használnak, amelyeket tavaszszal leszántanak. Az öntözéssel összefüggő teendőket egy gépész és két segéderő végzi. A permetezőkészülékeket tavaszszal szerelik fel, amelyek egész éven át kinn maradnak (ahol védettek a fagy veszély ellen), esetleg többször évente áthelyezik őket. A gyümölcsfák jelenlegi hozama egyenként 50— 60 kg, vagyis az 1 hektárra eső 280—290 fa 125—150 mázsa kitűnő minőségű gyümölcsöt terem, melynek több mint 90 százalékát exportálják. Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével nemcsak állandósítják a terméshozamot, de a gyümölcs minőségét, tetszetős színét is javítják. Az Izsáki Állami Gazdaság a 27 katasztrális hold kiterjedésű szőlészetében is bevezette az öntözéses gazdálkodást, jóllehet ezen a téren még számos probléma vár megoldásra. Egyrészt kutatómunkával, másrészt gyakorlati üzemeltetéssel igyekeznek a függő kérdéseket megoldani nemcsak Izsák, hanem Tokaj térségében is. A gyümölcsösök és szőlőkertek öntözése terén figyelemmel kell kisérnünk a magyarországi speciális kultúrák fejlődését, hogy az ottani tapasztalatokat hazai viszonylatban is gyümölcsöztethessük. Az ott bevált gyakorlati ismereteket össze kell egyeztetnünk saját, kezdő stádiumban levő tapasztalatainkkal. Kétségtelen, hogy ez az együttmunkálkodás a mi javunkat szolgálnál Stefan Fojtík mérnök Kiss Ernő, az EFSZ szőlésze a bőséges termésben gyönyörködik Az egész öntözési rendszer számára 9 kút adja a vizet. Egy 24 katasztrális hold nagyságú területen kiépítették a fagy elleni védelmi rendszert is. A földalatti csővezeték 50 mm átmérőjű műanyagcsövekből készült, amelyek szilárdan felszerelt acél-vízcsapokba torkollanak permetezés céljából. Valamennyi vízcsap beton építményen nyugszik, két méter magasra nyúlik és egy-egy fa mellett épült, hogy ne gátolja a gyümölcsös megmunkálását. A vízcsapok csavarmenetére szerelik a permetező készüléket. Egy-egy permetező hatótávolsága 24X18 m. A beruházási költségek 3,6 millió plusz 1,2 millió forintot emésztettek fel. Holdanként tehát 45 ezer forint költséget számíthatunk. Ahol Az alma- és körtetermelők londoni értekezletének határozatai 14 állam képviselői állandó bizottságot alakítottak, amely többek között a termelés és fogyasztás adatait gyűjti össze, foglalkozik a nemzetközi elhelyezési lehetőségekkel, a minőségi standard megállapításával, az alma és a körte termesztésével kapcsolatos egészségügyi előírásokkal. Megállapították, hogy a jelenlegi alma- és körtetermelés kielégíti a keresletei, (avasolják a régi fák kivágását, bizonyos fajták kizárását a termelésből. Növelni kell a belső fogyasztást, tanulmányt kell készíteni a tárolásról és meg kell állapítani a nemzetközi standardot.
