Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-23 / 38. szám
szemle Az elmúlt hét külpolitikai eseményei közül kiemelkedik az ENSZ 22. ülésszakának megnyitása. Továbbra is az érdeklődés központjában áll a vietnami helyzet. Az ENSZ 22. ülésszaka New-Yorkban a Nemzetek Palotájában helyi idő szerint kedden 15 órakor nyílt meg. A megnyitót a világ összes televíziós HAMBURG a mi kikötőnk is A Brnői Nemzetközi Gépipari Vásáron Helmut Kern ür, Hamburg gazdasági szenátora, a sajtótájékoztatón kifejhette, hogy a jövőben városuk még jobban akarja bővíteni kaposolRtait Csehszlovákiával. Az ottani cégek közvetítésével eddig is lénvegesen bővült Csehszlovákia áruforgalma a nyugati államokkal. Hamburg az elmúlt századtól Közép-, Észak- és Kelet-Európa legfontosabb kikötőié. Évente IS 4(10 hajó fordul meg kikötőiében és 36 és fél millió tonna árut szállítanak. Rotterdam, London és Amszterdam után Hamburgnak van a legnagyobb kiköt«, ie. Híres gyors áruszállításáról. Újabban berendezték a világ legkorszerűbb áruelosztóiát. Csehszlovákia Hamburg legnagyobb partnere az áruszállításban. Az áru nagy részét az Elba folyón keresztül iuttatiuk a kikötőbe. A csehszlovák Tranzito forgalom Hamburgban az 1966-os évben 1 millió 496 ezer 172 tonnát tett ki. Sző esett a Duna—Odera—Elba csatorna megépítéséről is, amely a jövőben Csehszlovákiának, az NDK-nak és Magyarországnak is olcsóbb áruszállítást biztosítaná. A tervek szerint az új csatornán 1350 tonnás hajók is közlekedhetnek és Magdeburgből Hamburgba az út 52 kilométerrel megrövidül. Helmut KerUr űr és a város többi képviselője hangsúlyozta, hogv mindent megtesznek azért, hogy Csehszlovákiával a kereskedelmi kao<’sn'R*nk még szorosabbra fűződjenek és a jövőben a kikötőn keresztül még több árut szeretnének szállítani Csehszlovákiából vagy Csehszlovákiának. A jelek szerint erre minden remény megvan, mert 1967, augusztus 3-án Prágában két politikai és kereskedelmi szerződést írtak alá, ami lehetővé teszi az árukereskedelem kibontakozását. Hamburg kikötőjében 66 ország zászlaja leng, ami azt jelenti, hogy a világ minden olyan országával van kapcsolata, amely hajózással foglalkozik. Csehszlovákia a tengeri áruszállítás 20 százalékát Hamburgon keresztül bonyolítja le, tehát joggal mondhatjuk, hogy Hamburg a mi kikötőnk is. (bállá) állomásai közvetítették. A közgyűlést nagy érdeklődés előzte meg, erről tanúskodik az a tény is, hogy a 122 tagállam közül 90 nemzet iratkozott fel az általános vitába, amely szeptember 21-től október 13-ig tart. A 22. ülés programja igen bő. Foglalkozik a vietnami helyzettel, valamint a közelkeleti problémák megoldásával. U Thant az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára megnyitó beszédében kijelentette, hogy az elmúlt évben a helyzet nem javult, hanem rosszabbodott a nemzetközi politikában. A vietnami háború egyre nagyobb méreteket ölt és egyre több áldozatot követel. Rámutatott a délafrikai és rodéziai kérdések komoly problémájára. A vietnami kérdéssel kapcsolatban az a véleménye, hogy a problémákat a tárgyaló asztalnál kell megoldani. Javaslatot terjesztett, hogy a jövőben a biztonsági tanács rendszeresen ülésezzen. Nagy jelentőségűnek nevezte az 1967. augusztus 24-én beterjesztett közös szovjet—amerikai atomstop javaslatot, amely szerinte nagy lépést jelent a leszereléshez. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatosan leszögezte, hogy az izraeli csapatoknak ki kell vonulni a megszállt területekről, de leghelyesebb az lenne, ha az arabok és az izraeliek maguk oldanák meg a problémákat. Javasolta, hogy az ENSZ külön képviselőt küldjön a közel-keleti helyzet tanulmányozására. Az ENSZ közgyűlés megnyitása előtt a figyelem középpontjába került a jugoszláv elképzelés a közel-keleti válság rendezésére. A javaslat kimondja, hogy az ENSZ megfigyelők ellenőrzése alatt a június 5-e után elfoglalt területről vissza kell vonni az összes megszálló csapatokat. Az ENSZ erők biztosítaná Izrael határait, attól függetlenül, hogy az arab országok azt elismerik vagy sem. Hajózási szabadság a Tiran szoroson keresztül. A Szuezi csatorna hajózását illetően visszatérés a június 5-e előtti állapotokhoz. U Thant lényegében egyetért a jugoszláv javaslattal és neki is az a véleménye, hogy a Szuezi csatornát egyformán használhatják az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael is. Egyiptomban belpolitikai téren igen élénk a helyzet. Az állambiztonsági szervek vizsgálják az Ammer marsai által szervezett összeesküvés körülményeit. Az Egyesült Arab Köztársaságban nagy megdöbbenést keltett Ammer marsai volt egyiptomi alelnök öngyilkosságának híre. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Ammer marsai már három ízben kísérelt meg öngyilkosságot az izraeli vereseég miatt. Más jelentések szerint Egyiptomban többezer embert tartóztattak le árulás vádjával, köztük a hírszerző szolgálat vezetőjét is. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az izraeli csapatok meglepetésszerű gyors támadása, katonai sikerei csakis az árulás után következtek be. Többnyire a volt földbirtokos katonatiszteket vették őrizetbe, akik inkább saját dolgaikkal törődtek, mintsem a hadsereg képzésével, felkészültségével. Egyébként az árulás árnyékában levő Ammer marsait, mint a nemzet nagy halottját temették el. A vietnami helyzet továbbra is foglalkoztatja a világ közvéleményét. Dél- Vietnamban még a választási csalásokkal foglalkoznak a lapok. Az északvietnami légierő egyre eredményesebbé válik. A legújabb jelentések szerint a VDK fölött már 2300 amerikai repülőgépet lőttek le. Az amerikai repülőgépek a kitűzött célpontokra 250—500 és 1000 kilós bombákat dobnak le. Az egyik B—52-es óriás nyolcmotoros repülőgép pilótáját végigvezették Hanoi utcáin és megmutatták neki az általa lebombázott kórházat. A pilóta csak akkor döbbent rá, hogy milyen károkat okozott a vietnami népnek. összefoglalóul azt mondhatjuk, hogy az ENSZ 22. ülése igen viharos időszakban ült össze. Többen felvetették a kérdést, valamilyen módon meg kellene szilárdítani az ENSZ tekintélyét, hogy hatékonyabban avatkozhasson bele a külpolitika új problémáinak megoldásába. U Thant, az ENSZ főtitkára sajnálattal jelentette ki, hogy a 122 tagállamtól nem kap elég politikai és gazdasági segítséget. A vita elsősorban a közel-keleti és a vietnami kérdés megoldására irányul. Mindkét kérdés megoldása nagyon nehéz probléma. A közgyűlés előtti vitából azt szűrhetjük le, hogy bizonyos kérdésekbe, például Izrael elismerésébe az arab országoknak is módosítani kell eddigi álláspontjaikat. A vietnami kérdés, amint már említettük is, csak az észak-vietnami bombázások után oldható meg. Az ENSZ közgyűlés előtt komoly feladatok állnak, remélhető, hogy az október 13-ig tartó vita kellő eredményeket hoz. -b-Vasárnap bezárta kapuit a 66. Magyar Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Többek között több mint ezer mezőgazdasági gépet mutattak be. Szakértők szerint ez volt az eddigi legszínvonalasabb kiállítás, amely méltón tükrözte Magyarország mezőgazdaságának rohamos fejlődését. A kiállítást meglátogatta Karel Mestek Csehszlovákia földművelés és közélelmezésügyi minisztere, valamint Dr. prof. Koloman Bod' a földművelés és közélelmezésügyi megbízott. Dr. Dimény Imrének a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezési miniszterének és a minisztérium több vezető munkatársának kíséretében nagy figyelemmel tekintették meg a kiállítás pavilonjait. Képünkön a konzervgyárak termékeit vizsgálgatják. Gondolatok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának küszöbén Az egész szovjet társadalmat, minden egyes szovjet polgár gondolkodását és cselekedeteit a jubiláns év ünnepi hangulata hatja át. Az első szocialista állam félszázadának léte nemcsak feljogosítja őket, de kötelességükké is teszi számukra, hogy viszszatekintsenek a megtett útra, elgondolkozzanak jelenükről és fontolóra vegfék: hogyan tovább'. Az SZKP Központi Bizottsága téziseinek eszmei tartalma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából is ebből a nemzeti érzésből indul ki. A teoretikusan megfogalmazott tézisekben megtaláljuk mindazt, amit a szovjet nép az 50 esztendő alatt átélt, összefoglalja e nép saját és nemzetközi forradalmi tapasztalatait és azok befolyását a 20. század világtörténelmi alakulására. ■ Élő realizmus jellemzi a fejlődést és a párt, valamint a szovjetek gyakorlati politikáját. Az ünnepségek előkészületeinek vezérelvei Lenin szavai után igazodnak, azaz: az Októberi Forradalom évfordulójának megünneplésére a legjobb megoldás, ha az előttünk álló feladatokra összpontosítjuk figyelmünket. Erről az elvről tanúskodik számos intézkedés, a párt Központi Bizottságának ez évben hozott határozatai és döntései. A hús- és tejipar termelés-technikai bázisainak fejlesztéséről, az ötnapos munkahétről, a nyilvános éttermek megjavításáról, a szolgáltatások jobb minőségéről, a helyi szovjetek hatáskörének kibővítéséről szóló határozatok, valamint a további Intézkedések az életszínvonal növelése érdekében. Mindez a „még meg nem oldott feladatokra való összpontosítás fogalma alatt értendő; ami eddig kritika tárgyát képezte. Egyenesen forradalmi intézkedésnek tekinthető a tervezések ökonómiai reformja, az anyagi érdekeltség érvényesítése az egész népgazdaságban. A thaiföldi Bangkok közelében, a festői Bangsaen-öböl partján a múlt hónap elején Indonézia, Thaiföld, Malaisia, Singapur és a Fülöp-szigetek Köztársaságának külügyminiszterei szerződést írtak alá a „Délkelet- Ázsiai Nemzetek Szövetségének“ (Association of South-East-Asian Nations) megalakulásáról. Az értekezlet hivatalos deklarációja és a résztvevő külügyminiszterek nyilvános felszólalásai szerint, az új politikai szervezet feladata, hogy az említett országok kölcsönös gazdasági, szociális és kulturális együttműködése útján támogassák egymást, elősegítsék a béke megszilárdítását ebben a térségben és ellenálljanak azon erők nemkívánatos befolyásainak és beavatkozásának, amelyek nem tartoznak az új szervezet keretébe. Az érdekelt országok sajtója szerint, a konferencián uralkodó harmonikus légkör lehetővé tette különböző ellentétes nézetek áthidalását és kompromisszumos megállapodások aláírását. Az egyes országoknak egymástól eltérő fejlődési folyamata, de az ebben a térségben jelenlevő idegen hatalmak katonai egységeiről és támaszpontjairól elhangzott különböző nézetek is világosan kifejezésre jutottak az új politikai szervezet jellege és célkitűzései körül kialakult viták folyamán. Említést érdemel, hogy Délkelet- Azsiában jelenleg három további regionális politikai csoportosulás, a SEATO, az ASA és az ASPAC áll fenn. Indonézia eddig ezek közül egyikhez sem volt hajlandó csatlakozni elvi vagy presztízs-okokból. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis e térségben a három, nemzetek közötti csoportosulás közül egyik sem járult hozzá az ott élő népek egészséges politikai fejlődéséhez és a haladáshoz. ^ SZABAD FÖLDMŰVES 1967. szeptember 23. Az ASEAN célkitűzései (Mik a célkitűzései az új délkelet-ázsiai politikai csoportosulásnak?) Az említett szervezetek többé-kevésbé igyekeznek ugyan összhangban fejleszteni a részes országok együttműködését és saját, egyéni lehetőségeikre támaszkodva kombinálni a partnerek elképzeléseinek közös megvalósítását. Azonban az esetek többségében ezen igyekezetek mögött élesen kirajzolódnak azok az érdekek, amelyeknek a valóságban semmi közük sincs az egyes országok és az egész térség népeinek szükségleteihez. Ezt a tényt igazolják a tervekben észlelhető és a közös célokat hátráltató visszásságok, a politikai és katonai szempontok összekeverése, és nem utolsó sorban az amerikai imperializmus által erőszakolt függőség. Indonéziai források alapján az új ASEAN-szervezet abban különbözik az említett három politikai csoportosulástól, hogy mögötte nem állnak idegen nagyhatalmak és a kezdeményezői tényleg délkelet-ázsiai államok. Az indonéz fél azonkívül hangsúlyozza az új szervezet ellenállását külső befolyások, idegen támaszpontok és katonai egységekkel szemben, mindenekelőtt a szerződést aláíró államok népeinek boldogulása érdekében. Az ASEAN megalakulásának előzményei mindenesetre igazolják is Indonézia részéről ezt az igyekezetei, bár nem álllthctó, hogy ez a követelmény azonosítható lenne a nagy szigetország jelenlegi reális helyzetével. Ami Indonéziát illeti, jelenleg nem engedheti meg magának, hogy kimondottan egyoldalú külpolitikát folytasson. Ezzel szemben az a törekvése, hogy ebben a térségben feltételeket teremtsen befolyásának és biztonságának, arra kényszeríti, hogy a kormány plitikai szándékainak érvényesítésére új szervezési lehetőségeket keressen. Ezért igyekezett az indonéziai diplomácia rávenni a szomszédos államok vezetőit — beleértve Kambodzsát és Burmát is —, hogy alakítsanak egy együttműködési szervezetet, amely mindenekelőtt saját erejére támaszkodjék és csak e térség szükségleteinek igyekezzék eleget tenni. Különböző hírek szerint, az indonézek már kezdettől fogva értésükre adták partnereiknek, hogy a gazdasági és politikai célok mellett a szervezetnek egy katonai szövetség megalakulását is el kell fogadnia — mindenekelőtt a kínai veszély fenyegetésével szemben. Nyilván ez a követelés riasztotta vissza Burmát és Kambodzsát, hiszen mindkét államnak megvannak a maga elképzelései e térségben, nemcsak ami a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokat illeti, hanem a többi szomszédállamokkal folytatott politikájukra vonatkozóan is. Az augusztus 5—7-ig tartó bangkoki összejövetelen Malik indonéz külügyminiszter igyekezett is kifejezésre juttatni kormánya elutasító álláspontját idegen hatalmak katonai egységei és támaszpontjai iránt a délkelet-ázsiai térségben, mely ellen azonban egyértelműen szembehelyezkedett a Fülöp-szigetek és Thaiföld képviselője, mivel szerintük mindkét ország kormánya az amerikaiak jelenlétében érzi csak biztosítva államuk sérthetetlenségét, és ők továbbra is az USA fegyveres erőit tartják a leghatásosabb gátnak a kommunizmus elterjedése ellen. A tokiói Asahi Simbun c. napilapban az ASEAN-ról megjelent kommentár kifejezést is ad annak a meggyőződésnek, hogy „tekintet nélkül az új szövetség alapvető céljaira, nyilván ez esetben is stratégiai csoportosulásról van szó.“ A japán újság különben még hozzáfűzi, hogy „Malikot reakciós jobboldali és vallásos politikusok rajzzák körül, akik a kommunista Kína ellen szándékoznak összekovácsolni katonai szövetséget." És ezen a ponton világosan eltérnek egymástól a hivatalos deklarációk és talán az indonéz nacionalisták nagy részének szubjektív óhaja az új politikai szervezet eredeti és objektív célkitűzéseitől. Bangkokban és Manilában már májusban és júniusban hírek jelentek meg, melyek szerint az új szövetség kedvező feltételeket alakíthat ki közös lépésekre az északról fenyegető (tehát kínai) és a nemzetközi kommunizmus „felforgató tevékenysége“ ellen. Malaisia miniszterelnöke pedig Londonból hazatérve augusztus 5-én kijelentette, hogy az érdekelt államok külügyminiszterei Bangkokban megvitatják a délkeletázsiai térség védelmének lehetőségeit az angol katonai egységek kivonása folytán kialakuló helyzetben. A „Kompas“ c. indonéziai esti lap cikket közölt, melyben azt jelenti, hogy a megalakítandó politikai szervezet egyik alapvető célja, hogy közös erővel védje meg Délkelet-Azsia népeit a Kínai Népköztársaság és a nemzetközi kommunizmus részéről várható agresszióval szemben. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve tehát az új szövetség céljai teljesen azonosak az amerikai imperializmus terveivel. Indonézia elutasító álláspontja idegen katonai egységek és támaszpontok, illetve távoli nagyhatalmak befolyása ellen ebben a térségben még nem zárja ki azt a tényt, hogy a résztvevő államok többsége mindenekelőtt az új egyezmény kommunista-ellenes irányzatával és egyszersmind az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló támogatással számol. (PRAVDA) ford. SM. A dolgozók aktivitása olyan kötelezettség-vállalásokban nyilvánult meg, amelyre még eddig a szocialista versenyekben nem volt példa. A termelés kapacitása nemcsak mennyiségi, hanem ökonómiai mutatókban is a legmagasabb színvonalra emelkedik. Történelmi pátosz hallható a rádióból és tévéből, és szól az olvasóhoz a napilapok, folyóiratok és könyvek lapjairól. Ünnepi programmal kedveskednek a színházak és mozik is, és a Nagy Októbert ünnepük a sportesemények és a népművészeti rendezvények is. Nehéz lenne ezeket mind felsorolni. Meg kell említenünk azonban a televízió ötven részből álló filmsorozatát a „Félszázad évkönyvei“ keretében, amely ritkaszép felvételeivel a múltból a szovjet társadalom minden korosztályát könnyekig megindítja. A Szovremennik-színház gyönyörű történelmi trilógiával lepte meg közönségét, amely a történelem leghaladóbb mozgalmától, a dekabristák harcairól, a narodovolcok és a bolsevikok küzdelmeiről számol be. Moszkvában hétről hétre bemutatják kulturális fejlettségüket az egyes szovjet köztársaságok népei. A Nagy Október 50. évfordulójának nemzetközi visszhangját a nagy nemzetközi értekezletek Jellemzik. Az októberi forradalom történelmi hatásáról és eszméiről számolnak be történettudósok, bölcsészek, közgazdászok, szociológusok, politikai pártok és szakszervezetek képviselői, ifjúsági és nőszervezetek dolgozói. A szovjet és külföldi tudósok beszámolóiban a szocialista országok új szociális átalakulásainak tézisei dominálnak, továbbá az egyes pártok tapasztalatai, melyek az egész nemzetközi kommunista mozgalmat gazdagítják, és tovább fejlesztik a marxizmus-leninizmus teóriáját és gyakorlatát. Az SZKP Központi Bizottsága nemrég kiadott határozatában ismét buzdítja a szovjet tudósokat a társadalom-tudománynak további felvirágoztatására és munkájuk hatásosabb érvényrejuttatására a szociális-ökonómiai fejlődés keretében. Az ünnepségek előkészületei napról napra fokozódnak. Ez nyilvánul meg a városok, lakótelepek és üzemek láttán, amelyek már ünneplőbe öltöznek. Különösen Leningrád, a forradalom városa készül eredeti módon az ünnepre. Bizonyos utcák ebben a gyönyörű városban úgy néznek majd ki, mint 1917 novemberében. Itt ülnek össze ünnepi gyűlésre a legmagasabb pártszervek és a szovjetek képviselői, és idelátogatnak majd a kommunista pártok többségének küldöttei az egész világból. Moszkvában az ünnepségek súlypontja a Kongresszusi Palotában lesz, de meglepetések várhatók a hagyományos katonai felvonulástól és' természetesen a nagyszabású jubileumi népünnepélytől is. (A Pravda cikke nyomán féld. Si M.)
