Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-23 / 38. szám
ÖSZI-TÉLI DIVAT Mini-, vagy maxiszoknya ? Csizma délelőtt, délután, este Ha pang a bolt és raktáron hever a sok rikító színű divatholmi és miniszoknya, akkor valamit tenni kell, hogy újra fellendüljön a divatárú forgalma. A párizsi és római divatdiktátorok ezért az őszi-téli divatidény előtt újszerű vonalak megteremtésén fáradoztak. Leginkább a szoknyát szerették volna ismét jóval a térd alá csúsztatni. Példaképül a dr. Zsivágó című film Larája szolgált nekik, különösen szép kosztümjével, hosszú, harangszabású, testhezálló szoknyájával, egyszerű, ízléses nyakkendővel és hosszú, szintén testhezálló szőrmével szegélyezett kabáttal, amelyhez csizmát, gyapjúharisnyát és szőrmesapkát visel. Egyes római és párizsi divattervezők elképzelése szerint, a nőknek az új őszi-téli divatidényben a fent leirt „Zsivágó-kosztümben“ kellene járniuk. Nincs kizárva, hogy a hosszú és kemény tél esetén utat tör magának a fél lábszárig érő „Zsivágó-kosztüm“. Párizsi kirakatokban mindenesetre már megjelentek ezek az újszerű kosztümök. Mire lehet tehát ilyen körülmények között számítani? Letünőben van-e a rövid szoknya? Fél lábszárig érő szoknyát hordanak-e ezután a nők? Van-e a párizsi és római divatkreátoroknak annyi bátorságuk, hogy miután már, némileg megszokottá vált a rövid és még rövidebb szoknyadivat, újabb forradalmat idézzenek elő a szoknya hossza körül? Erre a kérdésre általában nemmel felelnek, és ez talán jól is van így. Mert legyünk őszinték, melyik miniszoknyán van akkora szegély, hogy az újszerűt, Zsivágó-stílusút varázsolhassanak belőle. Tehát a divattervezők előzékenységből az új idényre nem irányoztak elő semmi olyant, ami kötelező volna. Ez azt jelenti, mindenki ízlése szerint viselhet hosszút vagy rövidet, ami legjobban megfelel testalkatának és kelmekészletének. Párizs csupán az egész rövid miniszoknyát vetette el. Máskülönben jóváhagyja a szoknya hosszát, kezdve a FEKHELY ÉS PIHENÉS Korszerű lakásberendezés A heverő háttérbe szorította a hagyományos hálószobát, mert a lakószobákat egyúttal alvásra is alkalmassá teszi. A rekamiék és heverők éjszaka kényelmes alvást biztosítanak, nappal pedig pihenésre használhatók. A heverők előnye, hogy könynyebben, változatosabban elhelyezhetők, mint az ágyak vagy a rekamiék. Különféle célszerű összeállítás készíthető belőlük az alapterület lehetőségeinek megfelelően. Elhelyezhetők sarokban vagy egymás után hosszában a fal mellett, vagy kettős ágy módjára, egymás mellé állítva Is. Fejlődést jelent az új lakószoba-típus kialakítása: ily módon egykét nagyobb szoba helyett több kisebb helyiséget nyerünk. Kísérleteznek mozgatható, szekrényszerűen kiképzett válasz-, illetve egész közfalakkal is, amelyekkel a lakótér egyik vagy másik része növelhető vagy csökkenthető. Régebbi lakásokban, ahol nagyok a szobák, ezt elérhetjük a bútorok megfelelő elrendezésével, a helyiségek kettéosztásával, függönyökkel stb. A fekvőhelynek természetesen elsősorban az egészséges, kényelmes alvást kell lehetővé tennie. Ha azonban elhelyezését célszerűen oldjuk meg, jól kihasználható nappali pihenésre, társasági célokra is. Az ágy vagy hálóhely elrendezésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy ma is szükség van toalettsarokra és valamilyen alkalmatosságra (könyv, óra, stb. részére) a fekvőhely mellett. Az öntelt tigris Erdőket jártában a tigris éneklő madarat talált, mely olyan vígan játszadozott, mintha az egész világ az övé lett volna. —- Hej, hogy járod pici lábacskáiddal a táncot! — mondta a tigris és gonosz pillantást vetett rá. — Klállsz-e velem versenyre? 10 centivel a térd felettig érőtől, egészen a fél lábszárig érőig. Francia divatkörökben nemcsak a szoknya hossza körül voltak nézeteltérések, hanem az új, egységes dívatvonalat illetően is. Ügy látszik, csak egy pontban tudtak megegyezni, abban, hogy vissza kell térni a romantikus divathoz. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az illetékesek, akik a nyár folyamán alaposan megkurtították a nők ruháit, télire tetőtől-talpig be szeretnék bugyolálni őket. Hogy milyen stílus szerint? Arról úgylátszik, minden divattervezőnek más az elképzelése. A közönség kedve szerint dönthet a Zsivágó-stilus vagy Dior guvernáns stílusa — egyszerű fekete ruha, fehér bubigallér és kézelő, gyapjúharisnya és vastag sarok — mellett. ív Sen Loran szerint a nők hordhatnak fekete, térdig érő szűk nadrágot lovaglófrakkszerű kabáthoz fehér selyemblúzzal, fekete harisnyához csattos cipővel. Mindezt kiegészíti még az idén szintén divatos körgallér. A körgallér majdnem minden idei divatkollekcióban jelen van, kezdve a rövidtől a hosszú, fél lábszárig érőig. Ezenkívül dívik még a katonai stílus fémgombokkal, epoletekkel, és magas állógallérokkaí. A dandy-stílus — nappal nadrággal, férfiinggel és széles nyakkendővel, este bársonykosztüm, fehér csipkés selyemblúzzal. Hogy a divatadta lehetőségek közül ki ne hagyjunk egyet sem, meg kell még említeni a western-stílust is bolerókabátkával cowboy kalappal, széles övvel és a szegély felé bővülő szoknyával. Párizsban tehát a helyzet változatlan. Üjnak csak egyes részletek mondhatók, amelyeket körülbelül • Így foglalhatunk össze: elsősorban a domináló fekete színt említjük meg, amely nemcsak ruhaféléknél, hanem cipőnél, harisnyánál is divatszln. A fekete után a barna színek skálája következik, valamint az okker, a rozsdapiros, a fehér és a mohazöld. Egy ipásik időszerű divatrészlet az agy-tizenöt cm széles ruha-, szoknya-, kabátöv stb. Továbbá a nagy fémkapcsok és gombok néha egészen almanagyságig. Újdonságnak számít még világos kosztümön vagy kabáton az áthúzott fekete bársony gomb. A domináló vékony, csipkés és kötött fekete harisnya mellett divatos még a fehér kötött harisnya is. A csizmák néha olyan magasak, hogy elérik a miniszoknyát. Hosszabb kabáthoz térdig érőek, nadrághoz pedig bokamagasságúak divatosak. Csizma viselhető a nap bármely szakában, még estélyi ruhához is. A kalapok széles karimájúak, de nagyon kedveltek az ellenzős sapkák és a francia sapka is. A hajviselet nappal egészen rövid, fiús, míg este dús, hosszú fürtös. — Mit gúnyolódol a nálad gyengébbel? — jelelte a madár sértődötten. — De jő, lássuk csak, melyikünk lesz ügyesebb a ja ágai között! — Nem nagy dolog az egész — mormogta magában a tigris — ki ne tudna ügyeskedni a ja ágai között? A madárka ugrándozni s billegni Ferjentsik Anna: TANSZEREK kezdett könnyedén s nagy vígan az ágakon. Utána a tigris kapaszkodott fel a fára — s ö is ágról ágra ugrándozott. Egyszerre azonban mit lehetett hallant? „Bumm!" A tigris bizony lezuhant a magasból, s jó, hogy nyakcsigolyáját nem törte. Farkát behúzva, kárvallotton távozott hát ki a mezőre. Itt ürgére bukkant. Hasát a nappal süttetve aludt az ürge. — Hej! — kiáltotta a tigris nagy hahotával. — Miféle állat ez, hogy még lába sincsen? — Mit gúnyolódol a nálad gyengébbel? — jelelte az ürge. — Gyere, versenyezzünk, melyikünk megy át észrevétlenül az emberek között? A tigris elfogadta a kihívást. Az ürge nekiszaladt az emberi sokadalomnak, s átjutott közöttük olyan ügyesen, hogy meg se érinthették. Amikor a sor a tigrisre került, az emberek botot s miegymást — ami épp a kezük ügyébe esett — ragadtak ellene, s becsülettel elnáspángolták. Alig tudott szabadulni a tigris a kezük közül. Fáradtan, mérgelődve, lelkét is alig bírva vetette magát a tigris a fűbe valami fertő mellett. Azonban itt meg csigát vett észre s megfeledkezve előző két kárvallásáról, ezt is gúnyolni kezdte: — Hej, ilyet sem láttam, mióta csak élek! Szájad sincsen, hogy egyél, lábad sincsen, hogy járj, semmire sem vagy jó! A csiga szelíden felelte: — Tigris atyámfia, hallgass meg s fogadd el kihívásomat versenyre. Hadd lássam, melyikünk jut át hamarabb a Fertőn. A tigris ráállt: — Két ugrással ott vagyok a túlsó parton — vetett magával gyors számadást. Majd magabiztosan így szólt: —- Azt képzeled szerencsétlen csiga, hogy engem megelőzöl? A csiga kényelmesen úszni kezdett, a tigris pedig teljes erejéből, ahogy csak bírt, nekirugaszkodott s ponto? TÜKÖR ELŐTT.,. (+ŰZ- TANÁCSADÓ Sok olyan elváltozásról, rendellenességről vagy betegségről beszélhetünk, ami felnőtt, vagy idősebb embernél másképpen értékelhető, mint fiatalabb, esetleg gyermekkorban. így vagyunk a nagyothallással is. A nagyothallás időskorban gyakori betegség — mondja az általános hiedelem — de fiatal korban, gyermekkorban?... az az érdekes, hogy fiatalkorban is elég gyakori, de erről gyakran sem a család, sem a gyermek nem tud. Honnét származhat ez a fiatalkori nagyothallás? Egyáltalán szabad ezt a hallászavart nagyothallásnak nevezni? Bizony nem szabadi A nagyothallás, a hallásélesség kisebb-nagyobb csökkenése. A legenyhébb foktól egészen a süketségig. A fül aránylag igen érzékeny szerv. Érzékenysége — a két véglet — az igen mély és nagyon magas hangok felé erősen csökken. A hangosság, a hangerősség növekedésével logaritmikusán emelkedik és a Bell tiszteletére elnevezett egység tized részével „decibell“-el mérjük. Ha a leggyengébb hangot, amit az emberi fül felfog 0 decibellnek mondjuk, a legerősebb hallható hang kb. 130 decibell. A hallásvizsgálat, a hallásmérés, a hallás mennyiségének és san a mocsár közepébe pottyant, ahol menten elmerült. Akárhogyan ts iparkodott, hogy kiszabaduljon, csak még mélyebbre merült. Eközben a csiga utólérte s el is hagyta. A mérges tigris újabb erőt gyűjtött s megint nekirugaszkodott az ugrásnak. De ezzel csak annyit ért el, hogy a mocsár már egészen elnyelte. Csak az orra látszott kt belőle. Amikor a csiga elérte a fertő túlsó oldalát, visszafordította a fejét, de a tigrisnek most már híre-nyoma sem maradt. Románból fordította: Mohr Gedeon Az éjszaka Vörös tóba szédül aléltan Nyugaton a Nap korongja. Nesztelenül közelit az est, Es a tájat gyászkeretbe vonja. Szemfüles tolvajként besurran A házak nyitott ablakán, Fekete tintája szétfolyik Hangtalan léptei nyomán. Az ég koromszín boltívén Gyulladnak a csillagmécsek, Messziről derengő tejúton Táncot ropnak éj tündérek. S mikor az üdítő harmat Leszáll az elárvult határra, A folyó széléről felhangzik Békaifjak furcsa szerenádja. Juhász Árpád TALÁLD KI! Összekevert közmondások Akinek inge, jnem arany, ne vegye Kt magára nem vet, jobb mint egy túzok Ami ma fénylik, holnap mind Ügy arat, mint egy veréb Négy összekevert közmondás szövegét találjátok a fenti sorokban. Ha ügyesek vagytok, pontosan ki tudjátok javítani őket. A helyes megfejtést küldjétek bel Foto: Miro Vojtek A NAGYOTHALLÓ GYERMEK minőségének megállapítása. A menynyiségi hallásvizsgálat azt mutatja, hogy a halláscsökkenés mennyiben zavarja a beteg mindennapi életét. Az ilyen érintkezést zavaró halláscsökkenést nevezzük nagyothallásnak. Gyermekeknél az igazi nagyothallás igen ritka, bár egyesek szerint a hallászavar lehet örökölt vagy szerzett, már a méhenbelüli életben, esetleg a szülés alatt, vagy későbbi betegség kapcsán. Most nem ilyen nagyothallásról van szó, csupán arról, hogy a gyermek hallóképessége nem egészen tökéletes. Ezt a csökkent hallást természetesen nem szabad nagyothallásnak tartani — vagy nevezni — márcsak azért sem, mert sem az oka, sem a kezelése nem azonos a felnőttkori nagyothallással, amelynél gyakran csak a hallókészülékkel való hallásjavítás jöhet szóba. Gyakori ez a fiatalkori, gyermekkori halláscsökkenés? Bizony nem ritka! Még a legbizakodóbbak is azt mondják, fél százalék, a legsötétebben látók pedig két százalékra teszik a csökkenthalló gyermekek számát. Mi okozhat ilyen csökkenthallást? Elsősorban valamilyen átmenet — tehát gyógyuló — kóros folyamat. Még az egyszerű nátha, vagy a garathurut is, ami elzárja a garatűrt a középfüllel összekötő E u s t a c h-féle kürtőt és megváltoztatja közöttük az élettani kapcsolatot; de okozhatja idiilt mandulagyulladás, megnövekedett garatmandula és sok egyéb orr-fülgégészet körébe tartozó heveny folyamat, amelynek elmúlása — a beteg gyógyulása — után az ilyen halláscsökkenás természetesen megszűnik. Lehet fülzslrdugó — amit ha eltávolítanak, a hallászavar is megjavul, de lehet a gyermekkori halláscsökkenés idegeredetű is és ilyenkor az a baj, hogyha idejében nem foglalkoznak a gyermekkel, a zavar rögzülhet. -A felnőttkori és korai halláscsökkenés között tehát az a leglényegesebb különbség, hogy az egyikről tudomást szerez a beteg, mert zavarja, ha már nem hall tisztán, a másikat viszont rendszerint a család, vagy a pedagógus fedezi fel, mert a gyermek figyelmetlen, tanulmányaiban visszaesik és kezdi elveszíteni kapcsolatát környezetével. Lényeges különbség még az is, hogy a gyermekkori halláscsökkenés rendszerint gyógyítható és most éppen azért beszélünk róla, hogy erre felhívjuk a szülők figyelmét. Ha felmerül a gyanúja annak, hogy a gyermek nem jól hall vigyék orr-fül-gége szakorvosi vizsgálatra és gyógyítsák meg ha valami baja van, esetleg távolítsák el a fülzsírdugót, ha az okozná a zavart. A beavatkozás után a hallás biztosan javul. Épp így javítható az ideg eredetű halláscsökkenés is, de ez nem gyógyító beavatkozással, hanem hallásneveléssel. A hallásnevelés legszámottevőbb módszere a száról olvasás, egyesek szerint száj-olvasás — mert hiszen nem újságról olvasó, hanem újságolvasó az ember. Nos ez a szájolvasás a Syőgypedagógus módszere és igen eredményes, ha a gyógypedagógus a munkába belevonhatja az arra vállalkozó kellően tájékozott szülőt is. Figyeljük gyermekeinket, és ha valami rendellenességet tapasztalunk, jelentsük a pedagógusnak, az iskolaorvosnak, nehogy elkéssünk a szükséges tennivalókkal. Dr. BUGA L. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. szeptember 23, ítts
